Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
SZERDA, 1971. JANUÁR 21. Másodpercenként huszonnégy köbméter víz Özemben a torkolati szivattyúk Magyar Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság három megyére terjedő területén mintegy huszonötezer holdat érintenek a belvizek. Kedvezőnek mondható, hogy összefüggő „tavak" nem képződtek és a földeket borító vízoszlop magassága sem jelentós. Csapadékmentes időjárás esetén egy héten belül levonulnak a talajvizek. Az érintett terület hatvan százaléka mezőgazdasági művelésre nem hasznosított rét és legelő, a többi főleg szántóföld. Öszi vetéseken csak elszórtan, kisebb foltokban áll viz. Tizennyolc torkolati szivattyútelep üzemel. Másodpercemként huszonnégy köbméter, vagyis huszonnégyezer liter vizet emelnek át a főgyűjtő csatornákból a Tiszába és a Hármas-Körösbe. A csatornák igénybevétele a torontáli térségben a legnagyobb, máshol általában hetvennyolcvan százalékos. Csongrád megyében — az eddigi bejelentések szerint — harmincnyolc ház rongálódott meg: tizenhét Hódmezővásárhelyen és huszonegy Kiszomborcm. Hódmezővásárhely — ahol továbbra is a legnagyobb készültséggel, harmadfokban védekeznek —, Kiszomnbor és Maroslele után kedden Makón rendeltek el másodfokú védelmi készültséget. A Honvéd- és a Munkástelepek egyes mélyfekvésű utcáiban, a házak udvarán keletkezett elöntés. A veszélyeztetett helyeken társadalmi összefogással, az üzemek, vállalatok, a termelőszövetkezetek segítségévéi vették fel a küzdelmet az elemi csapás elhárítására. A Külkereskedelmi Minisztérium kedden jelentést kapott Phenjanból arról, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában a magyar és a koreai kereskedelmi kormánydelegációnak a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott tárgyalásai befejeződtek, s aláírták az1971-re szóló árucsereforgalrm és fizetési megállapodást. A megállapodás értelmében a KNDK szerszámokat, vegyi cikkeket, könnyűipari termékeket és egyéb árukat szállít Magyarországra. A magyar külkereskedelem ezek ellenében többek között különféle műszereket, orvosi készülékeket, gyógyszereket vegyipari készítményeket és könnyűipari berendezéseket exportál. A munkásnők megkülönböztelen érdekvédelme Az élelmiszeripar példamutató A gyerekfölvásárló Közismert, hogy Szegeden több ezer asszony és leány dolgozik az élelmiszeriparban. Ez a körülmény a szakszervezeti szerveket is arra kötelezte, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a dolgozó nők érdekeinek védelmére. Az Élelmiezeripari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága már a múlt év közepén megvizsgálta az iparágban dolgozó nők helyzetét és határozatot is hozott élet- és munkakörülményeinek megjavítására. Tegnap, kedden a megyei bizottság tagjai azt tanulmányozták, hogy a vállalatok mennyire „fogadták meg" javaslataikat Az eddigi tapasztalatokat, a bevezetett intézkedéseket a szakszervezeti alapszervezetekben dolgozó tisztségviselő' nők összegezték és terjesztették elő. Értékelésüket hat élelmiszeripari vállalat (Csongrád megyei Sütőipari Vállalat. Tejipari Vállalat, ibonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat, Szegedi Konzervgyár, Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat -és a közép-Magyarországi Pincegazdaság) intézkedéseiből állították össze. Megállapították, hogy a munkaügyi és bérügyi intézkedéseknél érvényre jut az az elv. hogy a női munkavállalók bére azonos munkakörben nem kevesebb a férfiakénál. bérfejlesztésnél pedig fokozott figyelmet fordítanak a női dolgozókra. A doleozó nők szabadnapját általában a heti pihenőnap előtt, vagy után adják ki, s így kéthetenként 2—3 napot otthon tudnak eltölteni. Vasárnap sem rendelnek be nőket dolgozni, illetve többgyermekes anyákat legfeljebb önkéntes jelentkezés alapján. A konzervgyárban elhatározták, hogy növelik a leányok számát az ipari tanulók körében, s az esztendő első 5 hónapjában — kivéve az előkészítő és befejező munkaköröket — a nőket csak két műszakban foglalkoztatják. Szociális és jóléti intézkedések is születtek az elmúlt időszakban az élelmiszeripari üzemekben, hogy könnyebbé tegyék a női munkások helyzetét. A sütőipar. a konzervgyár, a paprik- feldolgozó, a pincegazdaság >=s a tejipar vezetői meghatározták azokat az egészségre ártalmas és nehéz testi erőt. kívánó munkaköröket, ahol nőket nem lehet foglalkoztatni. Néhány vállalatnál a nagy családos anyáknak segélyt adnak az iskolai tanév kezdetekor, s előnyben részesítik őket az üdülési beutalók elosztásánál is. 300 forint segélyt adnak a tejiparban azoknak az anyáknak, akik szülés után térnek vissza munkahelyükre. A gabonaíeldolgozónál a gyermekgondozási segélyben részesülő anyáknak is adnak 300 forint szociái's segélyt és év végi nyereségrészesedést. A konzervgyárban, ha vasárnapi műszak van, akkor nyitva tartják a bölcsődét és az óvc-dát. Ugyancsak a konzervgyár határozta el, hogy a városi tanáccsal közösen óvódat és bölcsődét építenek. Sok szép példát fel lehet még sorolni: a konzervgyári üzletben előre rendelhetnek az asszonyok, és műszak végére becsomagolva megkapják az árut. A paprikafeldolgozóban és a konzervgyárban ösztöndíjat adnak az egyectul ailó anyáknak, gyermekeinek, előnyben ré • szesítik őket a lakásépítési kölcsönöknél. Igaz, sok még a tennivaló, de örvendetes, hogy az élelmiszeripari dolgozók szakszervezete, az élelmiszeripar vezetői megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkásnők érdekeire. Azt mondták, találtak egy nekem való témát. Palántaemberek apró hajóit kormányozó intézetünkben mondták, hogy nem mindennapi ember nyomaira bukkantak, amikor húsz esztendő hat kartonját egymás mellé tették. Bizonyos Ütő János nevezetű atyafi sorra fogadta örökbe mások gyerekeit, egy darabig vigyázott rájuk, aztán odaadta jó szívvel az államnak, bajlódjék velük tovább, ha akar. Emberi természetrajzok sötét zugaiból azt már hallotta, hogy édes szülő nem törődik sokkal édesebb gyermekével, de olyat még nem, hogy valaki nevére vegyen hat gyereket, és az állam nyakára vigye valamennyit. Üzlet van mögötte, biztosan üzlet. Szabályos gyerekfölvásárlás. Fineszes Ütő János nyomában Derék atyánkfia tapasztalhatta, hogy hirtelen szerelmektől anyává vedlett lányok pénzt is adnak, ha valaki apának vallja magát. Ha a - -rontyot is viszi, még tisztább marad a levegő, nagyobb a taksa — kalkuláltuk közös erővel a papirosok között. És akkor van igazi bolt az üzletben, .ia a pénz marad, a gyerek pedig elmegy kosztra-kvártélyra, nevelő szóra az intézetbe. Olyan egyszerű ez, csak ki kellett találni! Mire költjük pénzünket? Országos háztartás-statisztika A népszámlálás adatai az átlag meghaladja az évi szerre, italra, dohányra vaalapján országos összesítés 20 ezer forintot. Az átlagjö- lamennyi társadalmi réteg készült a különböző társa- vedelem túlnyomó része — nagyjából ugyanannyit költ: dalmi rétegekhez tartozó országosan 13 267 forint — évente mintegy hétezer focsaládok jövedelméről, a a munkabér, a családi pótlék rintot. Ruházkodásra a munháztartások kiadásairól. A össiege megközelíti a 600 kások és a szellemi foglalKözponti Statisztikai Hiva- forintot, a kifizetett láppénz kozásúak évente mintegy 300 tal kimutatása szerint a személyenként 242 forint, az forinttal többet fordítanak; munkás és az értelmiségi átlagos nyugdíjösszeg 567 az háztartásokban egy-egy sze- forint. A mélyre évente 17 361 forint nagyobb jövedelem jut — Budapesten szemben az adójellegű ki- rakozósra szánt kiadásaik adásaik is nagyobbak: a bu- mintegy kétszeresét teszik dapesti családoknál az egy ki a paraszti családokénak, főre jutó adóösszeg évi 909 egészségügyi célokra, fővárosi lakosság testápolásra, közlekedésre, pénzbevételével művelődésre, oktatásra, szóírások beszélnek arról, hogy a fineszes Ütő János szédelgő ember, és legtöbbször bortól meg pálinkától szédeleg. Kitaláltuk rögtön, hogy kocsmák pultjain kopogtak először azok a forintok. Bottal üthettem Ütő János nyomát. Időközben magára vette a néhai nevezetet, elvitte az ital. Szerencsére van három anya, csak meg kell keresni őket. Tőlük tudtam meg, hogy papírokból ne okoskodjék az ember. Akkor kezdett megállni bennem az ütő, amikor kiderült. hogy a három asszony közül kettő három mondatot sem tud mondani arról, akinek elsőszülött gyermekét odaadta, örült, ha van, aki viszi. — Jött a nyakunkra, hogy neki nincsen gyereke, azért szeretné. Legyen legalább, aki a nevét viseli. Csakhogy ez már a hatodik gyerek volt. Mégis szívből jövő szókkal kívánta ?riás ©erekét az asszony. Mirt 6 kívánta jobban, az az igazság. Zsófi néni menhelyi gyerek volt. Amikor fölcsöpörödött, a gazdasszony meg nem volt otthon, öregedő gazdája valahol a kazlak tövében elfelejtette, hogy ő törvény előtt védelmet ígért. Amikor észrevették, hogy rövidebb lett a kötény eleje, akkor ültették egyik lavórból a másikba, és mondták közben, hogy te ilyen, te olyan, te szégyentelen. Minden idők legmocskosax. - szerszáma, a kötőtű pedig arról gondoskodott, hogy gyereke soha többet ne legyen. Az ágról szakadt szegény embert gyerekkel veri az isten, de azzal is áldja. Akit jobban kinéz magának, annak gyei-eket se ad. Hogyne kapaszkodott volna az első után, akinek az anyja szülés közben halt meg a makai kórházban. Legyen legalább apja, mondhassa szegény majd azt is, hogy é lesanyám, csak menhelyre ne kerüljön. te, meg az újakét is. Ennek örült János. Az egyik anya olyan riadv tan fogad, mintha mindjárt a poklok tüzére vinném. Minden botlását jóvá akarja tenni. A nyomorúság vitte rá. Ö is menhelyi gyerek volt, nem vigyázott rá senki. Két ©-erekét már visszafogadta, hozná a harmadikat is. de az egyelőre nem vállalja a családot. Sir az aszszony szive, hogy amikor itthon volt, és együtt ettek, ebéd közben is arrébb csúszott mindig a lány, hogy messzebb legyen az anyjától. Ügy is fordult, hogy a vállát, meg a hátát mutassa. Biztosan az apjára ütött. Maga férjhez ment. de az ő ura is iszik, mint a kefekötő. Egyetlen ezresből élnek hárman. A másik asszonyon nem látok megindulást, ha eldobott gyefeke nevét említem. Gyógypedagógiai alany lett, mit kezdene vele. Adott még egy másikat is intézetbe, de négy másik — egytólegyig széo gyerekek — itthon van. Iszik is, nője ls van KtSZ-titkérok továbbképzése Százhúsz szegedi KISZ- bizottság szervező titkára titkár részvételével téli to- a KISZ-szervezetek operatív vábbképző tanfolyamot ren- feladatairól szólott. Vargha deztek hétfőn és kedden István, az Expressz Ifjúsági Szegeden, az Ifjúsági Ház- és Diákutazási Iroda szegeban. di kirendeltségének vezetőAz ifjúsági vezetők szá- je a fiatalok 1971-es utazási mára Hevér László, a KISZ lehetőségeit ismertette. Szeged városi bizottságának A tanfolyamok résztvevői titkára ismertette a tavaly — akik számára csoportos végzett munkát és jelölte foglalkozásokat is rendeztek meg az 1971-es tennivalókat. — tegnap, kedden délután Hingl József, a Nagyalföldi Sípos Gézával, a Szeged váKőolajkutató és Feltáró rosi pártbizottság első titkáÜzem szegedi üzemének rávai és Papp Gyulával, a vezetője a pártkong- városi tanács vb elnökheresszuson szerzett élmé- lvettesével talákoztak, akik nyerről számolt be. Lenárt válaszoltak a fiatalok kerBéfca, a-Szeg«i városi KISZ- dessna. A különböző társadalmi (forint, míg az orságos átlag rétegek táplálkozási szoká740 forint. Másként alakulnak a pasai között is igen lényeges eltérést mutat a statisztika. raszti és az úgynevezett ket- Például a parasztcsaládok tős jövedelmű háztartások sokkal zsírosabb koszton élpénzjövedelmei, (Az utób- nek: náluk az évi zsiradék biaknál a családfő nem a fogyasztás szeméiyenként mezőgazdaságban dolgozik.) meghaladja a 25 kilogramA parasztcsaládoknál az egy mot. a munkásoknál és az személyre számított évi ösz- értelmiségieknél csak mintszes pénzbevétel 12 655 fo- e©' ÍR kilogramm. Baromfi rint — 4700 forinttal keve- húsból is jóval többet — sebb a többi réteg fóvedel- fejenként csaknem 20 kiloménél — azonban a saját grammot — fo©-asztanak a termelésből és a természet- paraszti háztartások, az egyéb beni jövedelemből származó háztartások fogyasztása encsak a fele. A parasztság kevesebb — évente személyenként 84 iiszemélyes fo©-asztás értékét nek a mennyiségnek ^effutómtavétri'elérik valamivel több mint munkás és szellemi háztartások átlagjövedelmét. Érdemes összehasonlítani, ter _ tejet fogyaszt, mint az mire költik jövedelmüket a munkás-és az értelmiségi, illetve a paraszti családok A Sir az asszony szive •KSH adatai szerint elelmiegyéb foglalkozásúak, akiknél az évi mennyiség 94 liten Hites ura hagyta. Ha egyszer nem nélkülözheti a gyereket, még segített is neki. A közös munkából azzal vette ki legjobban a részét, hogy zsebben tartotta a családi pótlékokat, amíg laposüveg nem lett belőlük. Más pénzt nem fogadott el soha. Erőlködött az asszony, dolgozott, ahogy csak bírt, hogy kenyeret adjon a gyerekeknek, csakhogy nem győzte. Közbeszólt a törvény, ő vitte a gyereket a gondozóba. Bajnak baj, de csak addig, amíg úiabb elvetni való gyerek nem született valahol. Félszemével elaludt a hivatal, -meri, a- régi potlekot is-küldLefelé emeletes az egyetlen szoba, ahol Rózsi lakik. Asszony már, gyerek is van. férje is. Ö szolgál a legcifrább történettel. Szerelemgyerek ő is. öt apróhirdetéssel adta tovább anyja. „Háromhónapos lánygyerekem örökbe adnám". — Pedig én úri családból származom, nagyapám állomásfőnök volt. Azért lehettem útba az anyámnak. — Ennél többet nem mond róla, csak később kanyarodik vissza néhány szóra. Ismeri, tudja, hol lakik, de semmi kapcsolatot nem tartanak. — Kirázná a hideg, hogy a lakására fáj a lánya foga. Apjáról semmit nem tud, mégis arról beszél mindig. Mostanában vette föl az 6 nevét, pedig sose látta. Keresteti a Vöröskereszttel, megátalkodott hittel hiszi, no.©- megtalálja még. Mit akar vele? Soha nem segí • tette, vénségére ő akarja segíteni, amiért felé se nézett? Kapásból felel rá: — Uram, maga ezt nem értheti. Akinek apja, anyja van, az nem tudhatja, mi hiányzik nekünk. Megkeresem az apámat. — Hogy élnek? Tükröt vesz elő, megnézi, látszik-e még az ütés nyoma. — Iszik is. nője is van, ha hazajön, üt-ver, tör-zúz. örülhet, hogy nem látja. Ügy látszik, a mi fajtánk ebböi a bajból nem tud kikecmeregni. Talán a Jancs az első, akit örö'-b? fogtak, talán az nem veri & fel „égét. Itt őrzik mégis egyedül néhai Ütő János fényképét. Horváth Dezső \