Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

TASARNAP, mi. JANUÁR 24. Ot év alatt hétmilliárd rubeles forgatom M agyar — csehszlovák kereskedelem Budapesten befejeződtek cialista gazdasági integráció a magyar—csehszlovák kor- további kibontakozásához, r 'ínydelegáció január 7 és Ebben az időszakban több 22 között tartott tárgyalásai, mint 140 millió rubelt kép­amellyel előkészítették a két viselnek majd a kooperációs ország hosszú lejáratú keres- szállítások. Andrej Barcák k edeimi megkötését. egyezményének magyar nyilatkozatában hangsúlyoz­csehszlovák gazdasági kap- ta, hogy az új ötéves terv csolatok következő ötéves első hónapjának eseményei fejlődését alapvetően meg- a csehszlovák-magyar gaz­Er/tíSS ^solatok fejlődé­Minisztériumban dr. Bíró senek tobb fontos állomását József és Andrej Barcák jelentik. külkereskedelmi miniszterek írták alá. Az aláírásnál jelen voltak a két kormánydelegáció tag­jai, ott volt Barity Miklós, a Külügyminisztérium csoport­főnöke. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Az aláírás után dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter elmondotta: Az 1971—1975-ös időszak­ra 2 milliárd rubeles árucse­re-forgalmat terveztünk, s ez a most lezárult tervidő­szak forgalmi előirányzatai­nál 60 százalékkal nagyobb. A megállapodás tükrözi or­szágaink politikai együttmű­ködését és a gazdasági kap­csolatok továibbi elmélyítésé­re irányuló törekvéseket. Ha figyelembe vesszük, hogy általában túlteljesítjük a rnegjfelölt előirányzatokat, a következő öt évben még a tervezettnél is gyorsabb litemben növekedhet kölcsö­nös forgataiunk. A megálla­podás tükrözi a két ország­nak azt a törekvését, hogy é KGST 23. és 24. ülésszakán elfogadott elveknek megfe­lelően még szorosabbra fűz­re gazdasági kapcsolatait, a termelőegységek kooperáci­ós, szakosítási és más gazda­sági kapcsolatainak eLmélyí­tesével hozza járuljon a tanács­kozás A Művelődésügyi Minisz­térium és a Gyermekottho­nok Nemzetközi Szövetsége (FICE) magyar nemzeti bi­zottságának meghívására ja­nuár 21-e és 23-a között ha­zánkban tartottá ülését a szervezet neveléslélektani bizottsága. A tanácskozáson a nevelőotthonokban élő gyerekek hatékonyabb neve­lésének elvi és módszertani kérdéseivel foglalkoztak. Sorok egy jelszóhoz ERŐPRÓBA. A Eudapesti Műszaki Egyetem acélszerkezeti tanszékén fontos kísérleteket folytatnak. Modelleken vizs­gálják az egyes középületek, lakóházak, hidak szerkeze­teinek terhelési viszonyait. A KPM megbízásából folyta­tott kísérletek célja az előregyártott közúti hidak leg­gazdaságosabb és erőjáték szempontjából kedvezőbb ki­választása. Fennmarad-e a Palánk neve? Érdekes javaslat az I. kerületben Seeged ősf magva voit a nyi-utezák vonalában halad- hogy egy város múltjának vár és a palánk. Az elób- va, a Gizella-térnél kelet- kutatása, felelevenítése ép­biből csak egy töredéke ma- felé fordult és a Tisza- pen akkor válik aktuálissá radt meg, az utóbbiból még partnál véget ért. Ez volt a amikor ismét egy nagy vál­a neve sem. Nem csoda: új vár külső erődje, vagyis a tozás időszakába kerül, házak nőttek ki a Belváros- palánk, mely egy városrészt Ilyenkor nem árt ötleteket nak azon a részén, amelyet övezett, s amely védmű már kérni a múlttól, átvenni azt, valaha így neveztek, új ut- az 1514-es pórlázadás alkal- ami a hideg ésszerűség szá­cák, új nevek. S az új há- mával is megvolt..." S az zadát közelebb hozhatja az zak új gondjai nemrégiben sem kevésbé igaz, hogy volt emberek szívéhez. Szegeden is arra késztették a kerü- a város történelmének olyan most városrészek születnek, let gazdáját, a tanácsot, időszaka, amikor — a múlt rekonstrukció lesz a Belvá­hogy megoldást keressen az században — a Palánk el- rosban: utcák, terek újulnak, Oskola utcai tömbbelső há- nevezés a mai Belvárosnál s halnak. A panelekből zainak számozására. jóval nagyobb területet fog- épült házakban azonban Az I. kerületi tanács vég- lalt magába. olyan emberek laknak, akik rehajtó bizottsága január Mai fogalmaink szerint az mindenképpen a város -pol­elején tárgyalta meg azt a ősi Palánk — ha a Reizner- gárai, s akiket nem árt em­javaslatot, hogy a történei- féle leírásból indulunk ki — lékeztetni Szeged múltjára mi múlt ápolása céljából, a Kállay Ödön, a Kelemen azzal, hogy az új épülete­no meg azért is, hogy a ház- és Zrínyi utca, az Aradi vér- ken ízes, régi utcanevek számok között rendet te- tanúk tere és a mai Lenin ékeskednek, remtsen, az új házakat Pa- körút vége áltál határolt, a Van ezekből tucatnyi: Ká­lónk 1—10. néven tegye is- Tiszáig nyúló városrész le- csafészek, Kék kakas, Só­niertté, úgy. hogy minden hetett. Az új elképzelés sze- ház, Tyúkbögy, Háromláb, lépcsőház számot kap. A rint e rész központjában ál- R'ozmarin, Kocsonyás utca tervrajzból azt állapíthatja lítanak maradandó emléket stb. Mennyivel hangula­meg az ember, hogy az el- az egésznek. S netán, a la- tosabbak ezek, mint a ké­nevezés az Oskola utca és kőházak számozásán túl is söbb rájuk tukmált tulaj­Somogyi Béla utca mögötti, valamiféle történelmi em- donnevek. A Palánk-ügy így s másoldalt a Révay, Tö- léktáblával, amelyből túl válhat; kezdetévé a múlt mörkény, Béla utca határol- sok, s túl kevés van váró- megújításának. Természete­ta terüietre vonatkozna, te- sunkban. sen: ízléssel, s mértékkel. A történelem paradoxona. Veress Miklós hát az úgynevezett Oskola utcai tömbbelsőre. Egyelőre így, feltételes módban, hi­szen nagyon valószínű, hogy az érdekes javaslat — míg a városi tanács is megtár­gyalja — sok vitát kavar. Lehet például olyan ellen­vetés is, hogy eredetileg a Palánk sokkal nagyobb vá­rosrészt érintett Reizner Já­nos Szeged történetében a következőket írja: „A vár déli oldalánál levő város­rész pedig kettős, hatalmas földbástyával és árokkal vé­tetett körül ... E földbástya a vár délnyugati köröndjé­től indult ki és déli irány­ban, a mai Kelemen és Zrí­M | anapság már minden politikai nyi­latkozat és határozat elég világos ahhoz, hogy nem kell sokat töp­rengeni az értelmezésén. Ilyenek a X. pártkongresszus dokumentumai is. Tiszta elviség, határozott állásfoglalás, könnyen felfogható célkitűzések jellemzik őket. Jó­részt Tzzei- magyarázható nagy mozgósító erejük; az. hogy hetek alatt megfontolt és okos tervek születtek legtöbb munkahe­lyen a kongresszus határozatának végre­hajtására. Mindenki ki tudja olvasni be­lőle a maga dolgát, meg tudja határozni a cselekvés helyes irányát, akár politikai testületben, akár gyárban, akár hivatal­baij vagy termelőszövetkezetben dolgozik. Egy pontnál azonban mégis hosszabban időzünk mindig és mindenütt. Egy jelszó értékű mondatnál. amely azt mondja: folytassuk a szocializmus építését maga­sabb szinten! Kerülgetjük, elemezzük — vajon mit jelent ez a követelmény? Mi­ként fogjuk fel a munkában, a politiká­ban? Van, aki nagyon nagyot kerül hozzá, s mély ideológiai tartalmat keres benne, valami olyan elvi újdonságot, amit még ezután kell majd részletesen kidolgozni Akad viszont olyan vélemér v is. hogy mindez csak a szokásos biztatás, ösztön­zés rangján álló mondat, tehát egyszerű­en csak több igyekezetre biztat. Ezt a két végletet nem azért hoztam fel példának, hogy majd bölcsen igazságot tegyek kö­zöttük. Való igaz ugyanis, hogy ennek a politikai jelszónak mély elvi tartalma van. Magában foglalja egyebek között korunk igényét, azt a követelményt, hogy a szo­cializmus építésének intezívebb korszaka következzék be hazánkban. Saját minőségi alapján gyorsabban és eredményesebben épüljön társadalmunk. Mindinkább nőnek az igények, a követelmények. így a pusz­ta teljesítménynövelés már korántsem ele­gendő. A szocialista társadalom építésének magasabb minősége a követelmény. De ugyanígy igaz az is. hogy ez a jelszó mindenki számára felfogható és átérezhető ösztönzést jelent. Körülbelül annyit hogy dolgozzunk jobban, tökéletesebben, maga­sabb színvonalon! Tervezőasztálnál, mun­kapadok mellett, szántóföldekén. vezető munkakörökben — egyszóval: mindenütt. Hogy több legyen a megfontoltság, az ész­szerűség. a céltudatosság a mindennapi munkában! Hogy a tudatosság magasabb foka hassa át minden tevékenységünket! Hogy a nagy nemzeti célkitűzések az egyéni cselekvés jobb minőségéig hassa­nak! A kongresszus határozata szerint ez a szocialista építés új igénye hazánkban. Ez a gazdasági reformnak és az új ötéves tervnek a lelke is. S ha nem is tetszik merőben újnak — hiszen ilyen törekvések mindig érvényesültek munkánkban —, úgy gondolom, jól kifejezi a jelenlegi politikai szakasznak a tartalmát. Valójában most jött el az ideje, hogy a társadalomépítő munka színvonalára figyeljünk igazán. A mennyiségekkel talán már megvolnánk — most a hatékonyság, a munka eredményes­sége kerül a figyelem középpontjába Jobban megközelíthetjük a jelszó tar­talmát, ha mellé állítjuk a következő évek gazdasági, társadalmi célkitűzéseit, elvárásait. Az eddiginél gyorsabban kell növelni a munka termelékenységet... Magasabb színvonalú gazdálkodas nélkül elképzelhetjük ezt? Gyorsítani kell a tu­domány eredményeinek gyakorlati haszno­sítását... Ez újra csak a követelményeket fokozza a gazdaságvezetökkel szemben. Exportképesebb vállalati munkát sürget a párthatározat. Lehet a minőségi követel­mények srófolása nélkül? A társadalmi életben a szocialista demokrácia fejlesztése az egyik legfontosabb cél. Ismét arra kell apellálni, hogy ehhez a társadalmi tudat, a szocialista közgondolkodás izmosodása az előfeltétel. Növekszik az alapszerveze­tek felelőssége és szerepe. Elképzelhetet­len ez a folyamat a kommunistái; aktivitá­sának, közéleti felelősségének növekedése nélkül. Folytathatnánk a sort. de akárhol ol­vasunk bele a kongresszusi határozatba, mindenütt ennek a magasabb színvonal­nak a követelményével találkozunk. Az­zal az igénnyel, hogy a közvélemény által elfogadott és tettekkel hitelesített politi­kát igen gondosan, maximális igyekezet­tel, ügyszeretettel, mind nagyobb felké­szültséggel és mind tökéletesebben kel) végrehajtani. Természetes, hogy ebben a párthatározat legtöbbet a kommunistákra ró. A feladatok egységes értelmezésének is ők lehelnek a kovácsai, de a végrehajtás­nak és az ellenőrzésnek a kötelessegében is nekik kell példát mutatniuk. Nem ke­vésbé a munkánkat kísértő vagy közben felfakadó ellentmondások megoldásában. Sokan sürgettek idegesen valamiféle gazdasági „robbantást" a kongresszus előtt és azóta is. Valamiféle gyors, látvá­nyos ,„ugrási". Afféle illúziókból fakadt?!; az ilyen elvárások, hogy a szocializmus már önmagában is többre képes minden tőkés társadalomnál. A szocializmus épí­tésének folyamata azonban csak a lehető­ségeket sokszorozza meg. az anyagi erőt nekünk' keli ehhez megszerveznünk. Most a fejlett ipari országok gazdasági színvo­nalának megközelítése a programunk. Fz a színvonal messze többet garantál a szo­cializmust építő embernek, mint hasonló gazdasági szint az osztály társadalomban. De ezt a szintet előbb meg kell teremteni! Színvonalasabb munkával kell megalapozni vágyaink realitását. Látványos, hirtelen előrehaladást pedig még így sem remél­hetünk. Minden milliméterért keményen meg kell dolgoznunk. | elszavakat régen is fogalmaztunk, az ország tele volt plakátokkal A X. partkongresszus jelszava is fölke­rült a munkatermek falára, hogy napon­ta figyelmeztessen bennünket politikai és munkakötelességeinkre. Ennek a jelszó­nak mégis az ad életet és tartalmat, hogy nem papíron és falakon él elsősorban, ha­nem a szocializmust építő ember gondol­kodásának rugójává válik korunkban. Hogy cselekvő erő és képesség lesz be­lőle. Talán éppen azért, mert nem elvont szöveg, nem valami nehezen megfejthető tétel, hanem annak a bennünk élő igaz­ságnak a hordozója, hogy ha magasabb szintű életet akarunk magunknak terem­teni, ahhoz a magasabb színvonalú munka a kulcs. SZ. SIMON ISTVÁN I Elmoradas a slitüipsar Minden főút járható Az ország minden főútvo- tik. Pécs, Kaposvár és a Ba- nek megfelelően közleked­nalán teljesen zavartalan a laton térségében a sűrű köd tek. közúti forgalom, csupán az 20 méterre csökkentette a A frontbetörés, az időjárás északi és nyugati megyék- látótávolságot. hirtelen változása sok mun­ben okozott gondot a köd A MALÉV jelentése sze- kát adott a mentőknek: az lecsapódása miatt helyen- rint a Ferihegyi repülőtérre elmúlt 24 órában a mentő­ként síkossá vált úttest. Eze- ereszkedett párás, nedves le- szolgálat 155 esetben nvúj­ket az utakat a szombatra vegö sem okozott zavart a tott elsősegélyt az érrend­virradó éjszaka felszórták légikikötő munkájában, szeri megbetegedésekben ugyan, de a gépkocsivezető- mind a hazai, mind a kül- szenvedőknek, s 801 beteget ket fokozott óvatosságra ín- földi járatok a menetrend- szállítottak kórházba. (MTI) Szombaton a MÉM-ben az netileg az illetékes minisz- vállalatok öt év alatt 20 országos sütőipari szakmai térium — jelen esetben a százalékkal teljesítették túl. tanács ülésén megvizsgálták, MÉM — által elő"'ben ré-- A saját központi és a ta­hogy a vállalatok hogyan ízesítette úgynevezett nácsi fejlesztési alapokból teljesítették azt a kormány- célcsoportos beruházások előirányzott összegeket — határozatot, amely az 1968— kategóriájába sorolták a sü- építőipari nehézségek miatt 70-es években napi 950 ton- tőipari beruházásokat és le- — nem sikerült maradékta­nás kapacitás-bővítést irány- hetőVé tettek, hogy a költ- lanul „elkölteni" ezeknek az pln Hírnin évvel PZ ségvetési fedezeten túl a ta- alapoknak mintegy 92 szá­zon eio. naiom cvvei ez- nacsok saját fejlesztési alap- zalékát tudták csak felhasz­elott — mint ismeretes — a jukból is támogathassák a nálni. kenyér és a péksütemény- fejlesztést. Az értekezleten mindent ellátás megjavítására átme- Az ülésén megállapították, egybevetve megállapították, hogy az ipar mintegy hogy a kormányhatározatban napi 860 tonnával bővítet- előírt kapacitásbővítést az te kapacitását. iparban Ezzel az előirányzatnak általában végrehajtották, hozzávetőleg 90 százalékát Felhívták a figyelmet arra, sikerült teljesíteni. hogy a jövőben az új üze­Azoknak a létesítmények- mi, illetve a rekonstrukciós nek, amelyektől az ellátás beruházások helyes arányát megjavítását várták a fokozottabban biztosítani szakemberek, csak a fele kell. készült eL A tanácsülésen felhívták a A helyzeten sokat javított, figyelmet arra, hogy az épí­hogy a meglevő üzemek kor- tőipari kapacitáshiányon szerűsítésével, eredetileg úgy is lehet enyhíteni, ha más rendeltetésű épületek könnyűszerkezetű, sütőipari felhasználásával a a helyszínen összeállítható kiesés egy részét sikerült épületekben megszüntetni. Az ilyen re- rendezik be a sütödéket, konstrukciós fejlesztéseket a (MTI) i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom