Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

PWVTEK, Km. JANUÁR 22. Az idén 50 ezer autót hoznak forgalomba 1975-ig 300-350 ezer személygépkocsi - A Merkúr sajtótójékoztatóia Ebben az évben 50 000 új személygépkocsiidhoz forga­lomba a MERKÚR; 42 000 autó a lakosságnak, 8000 a közületeknek jut. Az NDK­val, a Szovjetunióval és Csehszlovákiával eddig 33 000 autó szállítására kötöttek szerződést, s a többiről is tárgyalnak. Tőkésországok­ból összesen 6000 kocsit sze­reznek be az idén — közölte csütörtöki sajtótájékoztató­ján Csűri István, a MER­KÚR Személygépkocsi Érté­kesítő Vállalat vezérigazga­tója. Az év második felében megjelenik a régen várt Zsi­guli — a próbakocsi február­ban érkezik —, amelyből egyelőre 9000-nek az idei szállítására van kilátás. A MERKÚR ennél többet sze­retne vásárolni, ez azonban egyebek között a kooperáció­ban részt vevő magyar vál­lalatok munkáján is múlik. Bár a személygépkocsl-be­hozatal az utóbbi evekben, különösen tavaly, dinamiku­san fejlődött, a kielégítetlen igények tovább növekedtek. Jelenleg 118 OQO előjegyzést — ebből 10 000 közületit — tartanak nyilván. A kereset­tebb típusokra 3—5 évig kell várni, kivétel a Polski Fiat, a Warszawa Límousine és Combi, amelyeket egy-más­fél éven belül átadnak a megrendelőknek. A nyugati gyártmányú kocsikra szóló megrendeléseket, a Volkswa­gen kivételével, várhatóan teljesítik az év végéig. Az idén kezdik meg az 1968 má­sodik felében előjegyzett Tra­bant és Wartburg de Luxe, az 1969 I. negyedévében meg­rendelt Moszkvics, Skoda és Volkswagen, valamint az 1970. II. negyedévében visz­szaigazolt Fiat 850-es kocsik kiadását. A közületeknek is több személygépkocsi jut, az érvé­nyes rendelkezéseknek meg­felelően kizárólag szocialista országokból beszerzett autók. Miután az igények a lehető­ségeknél nagyobbak, beve­zették a cserekötelezettséget, vagyis közület csak akkor kaphat új kocsit, ha egy je­lenleg üzemelő, selejtezésre váró autót lead. Ezzel a vál­lalatoknál, a szövetkezetek­nél a gépkocsiállomány egész­ségtelen növekedését igye­keznek meggátolni. Az év második felében megjelenik az új Volga, amelyet azon­ban — hatósági intézkedésre — elsősorban a költségvetési, társadalmi szervek részére hozhatnak forgalomba. Az állami vállalatok és a szö­vetkezetek főleg Polski Fiatot és Warszawát vásárol­hatnak. A személygépkocsi-ellátás fejlődését igazolja, hogy amíg 1957—1965 között nem egé­Képernyő TIGRISUGRÁS Tulajdonképpen semmi bajunk nem lehet a Nyitott könyv szerda esti adásával. A bemutatásra kiválasztott könyv — Rákosy Gergely új munkája, a Tigrisugrás — jó könyv, ráadásul jól dramatizálható, plasztikus figurái miatt jól eljátszható könyv. (Pap Éva, Huszty Péter, Kálmán György, ?or­dy Géza meg a többiek' iga­zán remek szerepket játsz­hatták el — remekül.) És hasonlóképp „jók", okosak, szellemesek, tájékozottak voltak a kritikusok — Dersi Tamás és Faragó Vilmos — is: Rákosy Gergely meg a mai magyar prózairodalom műveinek alapos ismereté­ben nyilvánítottak ' megala­pozott véleményt. Csák hát ez a vélemény — s itt következnek majd kifogásait — túlságosan is hasonló volt. Dicsérő szó, dicsérő szót követett, he­lyeslés helyeslést. (Mintha a kiválasztott mű nyilvános elemzése mellett egy bókoló párbeszéd elmondását is vállalták volna a kritiku­sok.) Egyszóval. túlságosan nagy volt a véleménymon­dók egyetértése, a kelleténél szaporább a helyeslő bólo­gatás. És így természetesen a nézők ásítozása is. A késő esti órákban — bár megta­nulnák már ezt a n^űsor­szerkesztők — nem kötheti le a közönség figyelmét semmiféle álvita; este 10 tájban nem illik már a képernyőre semmiféle áliz­galam. Mivel a Nyitott könyv cí­mű — különben jó alapöt­leten nyugvó — rAűsor álta­lában későn jelentkezik, bi­zony jó lenne, ha nagyobb szellemi pezsgést, kritikusi perlekedést, szenvedélyesebb véleménycserét kiváltó mű­veket iktatnának program­ba. Olyanokat, amelyekre nemcsak bólogatni, de ki­nek-kinek fejet rázni is le­het — ha kell, egészen hét­köznapi szenvedély ességgel. Bízunk a Nyitott könyv következő adásainak előké­szítőiben, hogy ezután vitá­ra ingerlőbb köteteket tár­nak a kritikusok, s termé­szetesen a nézők elé. A sok bólogatás után legyen már egy kis fejcsóválás is... A. L. szen 60 000 autót hoztak for­galomba, a harmadik ötéves terv időszakában 122 ÓOO új gépkocsit értékesítettek. A hazai autókereskedelem a múlt évben rekordot ért el 45 000 autó forgalmazásával. Bővült a választék is; 1966­ban 7, tavaly már mintegy 20-féle kocsi került forga­lomba. Az elmúlt tervidő­szakban kétszeresére — 2,6­ról 5,2-re — növekedett a 100 családra jutó személy­gépkocsik száma. Jelenleg az ország személygépkocsi-állo­mánya csaknem negyedmil­lió. A negyedik ötéves tervben, az államközi megállapodáso­kat figyelembe véve, 300 000 —350 000 személyautó kerül­het forgalomba, így a be­csült kereslet és a várható kínálat többé-kevésbé talál­kozik majd. A tervidőszak második felében már évi 75 —80 ezer gépkocsi értékesí­tésével lehet számolni. A nagy forgalom lebonyolítása ózonban a jelenlegi hálózati­műszaki feltételek mellett le­hetetlen. A járműfejlesztési program a személygépkocsi­kereskedelem beruházásaira is juttat támogatást, amely segít a szükséges műszaki szint kialakításához. Az idén Csepelen felépíte­nek egy 15 000 kocsi kiadá­sára alkalmas üzemet, amely pótolja a jelenlegi telepet, korszerűsítési idejére. Ugyan­is még ebben az évben, meg­kezdődik a csepeli telep re­konstrukciója, amelynek be­fejeztével évente 40 000 ko­csit tudnak megfelelő mű­szaki, s kulturált körülmé­nyek között kiszolgálni. Ad­dig a kocsik átadásának és 0 revíziójának lebonyolításá­hoz változatlanul igénybe ve­szik a javító vállalatokat. Debrecenben és Győrött évi 12 000—15 000 kocsi értékesí­tésére alkalmas MERKUR­kirendeltséget építenek a tervidőszakban. Az idén' Bu­dapesten a Martinelli téren nyitnak új autószalont, Pé­csett, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Szolnokon és Bé­késcsabán a használt autók vételére és árusítására léte­sítenek kirendeltséget. szakkönyvek A 14. mezőgazdasági könyvhónap alkalmából tar­tott sajtótájékoztatót csü­törtökön a Magyar Sajtó Házában dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igaz­gatója. Közölte, hogy a Me­zőgazdasági Könyvkiadó ed­dig összesen 5900 könyvet jelentetett meg. 24 millió példányban. A mostani könyvhónapra 29 könyv je­lenik meg. A könyvhónap alkalmából jelenik meg a kétkötetes Nö­vénytermesztési kézikönyv, amely 40 szerző tollából is­merteti a termesztett gaz­dasági növényeink összes tudnivalóit. Másik tekinté­lyes kiadvány a közelmúlt­ban megjelent munka: a vi­lág első Vízgazdálkodási Le­xikonja. A húsprogram meg­valósításához ad a gyakorla­ti munkában jól felhasznál­ható ismertetést a Marhahiz­lalási lxl. A könyvhónap országos megnyitó ünnepsége január 29-én Zalaegerszegen lesz. itt rendezik meg a hagyomá­nyos könyvkiállítást is. (MTT) Mire kívánós! a posta? Postahivatalul írni. olvas­ni, beszélni, egyáltalán ér­telmezni, nem biztos, hogy azonos a magyar nyélv írott és íratlan szabályai­val. Ezt igazolandó, kap­tam a legutóbbi telefon­számlához csatolva egy le­velezőlap nagyságú papírt, mindkét oldalán azonos szöveggel, amely így hang­zik : ..Tisztelt Távbeszélő­előfizető! 1971. év első fe­lében új városi telefon­könyv kerül kiadásra. Ezért felkérem, szíveskedjék az előfizetésében levő távbe­szélő-állomásra vonatkozó adatokat velem mielőbb közölni. Amennyiben több távbeszélő-állomás előfize­tője. úgy külön papírlapon szíveskedjék az adatokat (állomásonként! részlete­zéssel) közölni. Szeged. 1970 december hó. Megyei Postahivatal. Szeged." A papírlapot többször át­és visszaforgatva sem tu­dom, milyen tényekre szű­kítsem le a visszaigazolást, közelebbről mi érdekli a postát? Keszülékem színe, nagysága, állapota, anya­ga? Netán zsinórja hossza, vastagsága, hogy alkalma­sint használható-e nyak­kendőként? Hogy szokott-e készülékem megsüketülni, és ilyen állapota elhárítá­sára meg-inyit-kell várnom? Avney arVa kíváncsi a pos­ta. hogy egyáltalán hol tar­tom. az íróasztalon. a spájzban, jégszekrénybe zárva, beágyazva a párnák közé. a7, erkélyen? A pnsta kíváncsisága összefügg az új telefon­könyv kiadásával. S ha így van, miért nem.kér és kér­dez világosan? Netán ar­ra kíváncsi, hogy nevet, foglalkozást, lakást és mi­egyebet változtattam-e a régi és a leendő új telefon­könyv közötti időben? Azt hiszem, fején találtam a szöget. P. L. Karnevál herceg n Fogynak a jelmezek, kezdődik a báli idény Országos dzsesszhét Az elmúlt években rendie­zett országos dzsesszverse­nyek után február első he­tében dzcesszhetet szervez a Magyar Rádió. A hangver­senyeket Budapesten, Sze­geden, Miskolcon, Cegléden és Székesfehérvárott tartják. Budapesten három koncer­tet rendeznek: a rádió 6-os stúdiójában lép fel a Pege­kvartett szólistájaként Art Farmer, az amerikai dzsessz egyik veterán reprezentánsa. Az angol Acker Bük és ze­nekara az Erkel Színház kö­zönsége előtt játszik, a bu­dapesti Dixieland Clubban a házigazda Benkó-együttesen kívül az osztrák Barrelhouse Jazz Band, Kovács Andor új összeállítású kvartettje, és Beamter Jenő együttese szerepel. Cegléden az avant­garde dzsessz estjét tartják, többek között a moszkvai Kozíov-kvartett és a jobbá­ra popzenét játszó Bergen­dy-együttes részvételével. Miskolcon Lengyel trió is játszik, a székesfehérvári záróesten pedig ott lesz a prágai Jiri Stivin Jazz Sys­tem, a jugoszláviai Bosko Petrouic-kvintett, valamint a Tomsits-kv.artett, a Bajta­ía-trió és Galluszt György triója is. Szegeden, február 2-án a Bartók Béla Művelődési Központban is neves együt­teseket hallhat a közönség. A Stúdió 11 és Deseö Csaba kvintettje mellett a lengyei Ryszard Kruza—Miczieslaw, Kosz—Bronislaw Suchanek —Jerzy Dombrowsky együt­test, valamint dr. Hulin István trióját, illetve Miner­va kvintettjét. Nagy nehezen sikerült megtudni szigorúan titkos telefonszáfnát, így hát föl­kerestem az egyetlen, jogai­ban meghagyott magyar arisztokratát: Karnevál her­ceget. Nem tett jó "benyo­mást rám: durcás volt, öreg, kiábrándult. Panaszkodott, hogy nincsenek már tisztelői, a bálák helyett a bulik jár­ják, nem is érdemes kiten­nie a lábát hazulról. A be­vezető nyöszörgések után sokatmondó hallgatásba me­rülve tette elém a Szegedi Napló 1930-ból való, febru­ár 9-i számát, majd kinyitot­ta egy tudósításnál, amely­nek ez volt a címe: Szeged vidám farsangi éjszakája. S mert többet nem volt haj­landó mondani, beszéljen a rég volt dolgokról az írás: „Négy bál volt, a városban, mindegyikben rengeteg em­ber jelent meg, s nagyszerű­en mulatott mindenki reg­gelig. Este kilenc és tíz óra között nem lehetett taxit kapni a városban, minden bérautó a bálozókat szállí­totta a báltermekbe". Mi volt ez a négy híres mulat­ság; a Tisza Szegedi Evezős Egylet álarcos jelmezbálja, a pusztaszeri bál, a Vasutas Sport Egyesület és a Magyar Postaaltisztek Országos Egyesülete szegedi csoportjá­nak bálja. Né®y:három a Tisza javára — Az idei farsang báljai közül csak néhányat említek meg — a legilletékesebb, DERŰS EST Shaw Candidája a színházban Hclnap, szombaton .este új premierre kerül sor a színházban: Ráday Imre ki­váló művész vendégjátéká­val Shaw Candida' című vígjátékát mutatják be a színház művészei. — Derűs estet ígérhetünk a közönségnek — mondja Lendvay Ferenc, a produk­ció rendezője. — A derű semmivel sem alacsonyabb­rendű esztétikai élmény, mint a sírás vagy a nevetés. Szellem, ész, jókedv, bizarr gondolatok: ez Shaw. Az író ezekkel az eszközökkel éb­reszti fel és tartja frissen a közönség derűjét a három felvonáson át. — A vígjáték a század eleji Angliában játszódik, s cselekménye házassági konf­liktusok körül bonyolódik: Főszereplői: egy anglikán lelkész: Ráday Imre, a fele­sége: Fogarassy Mária és egy fiatal költő: yégvári Tamás. További szereplők: Kátay Endre, Győri Fran­ciska és Konter László. A díszleteket és a jelmezeket Gergely István tervezte. Balikó Béla. a Hungária vállalat igazgatója sorolja —, ilyen az orvosbál, a tu­dományegyetemi bál, az MTESZ-é, a gyógyszerészbál, a munkásőr bál és a KISZ­bál. És természetesen a kö­zépiskoláké, amelyeket a Hungáriában rendeznek. Ha a nagyobbakat összeszámo­lom, akkor 4:3 a Tisza ja­vára, ott lesz a legtöbb. — Mennyibe kerül egy bál? — A terembér a Tiszában 2—4 ezer, a Hungáriában ezer forint. S a többi? — kérdezheti az egyszerű földi halandó. Az kiszámíthatatlan. Van, aki csak két-háromszáz fo­rintot költ el, van, aki ez­ret. De hát egyszer van farsang. Egy évben. S idé­zem megint a Szegedi Nap­lót, nmely hírül adja, hogy milyen ötletes tanácsokat mellékelt hölgyeknek és uraknak az evezős egylet a meghívók m?Ilé. Hölgyeknek: „Minthogy a tancoltatás mesterségét a hölgyek a bálon kívül is szívesen gyakorolják a fér­fiakkal szemben, a régi szo­kásainkhoz híven most is megengedjilic. hogy a höl­gyek táncra kérjenek ura­kat...", s tovább: „A jó múlatás titka hölgyeknél nem a drága, de az ötletes jelmez. . A királylány és a farkas A Lenin körúti jelmezköl­csönzőben csukódik, nyílik az ajtó: készülnek a far­sangra. Zsótér Istvánné, a kölcsönző vezetője azonban kissé lehűti érdeklődésemet azzal, hogy ma már csak az iskolások érdeklődnek a jel­mezek iránt Vagy — kö­zépiskolások — a nyitótán­cokhoz keresnek népvisele­tet. — Mi a legkedveltebb jelmez? — A János vitéz és a ki­rálylány. Királylány nagyon sok kis bálozó szeretne len­ni. Negyven éve jóval tarkább volt az álarcosok felvonulá­sa: Volt szivárvány, török nő,'álom, tűz, régi Pesti Hír­lap naptára, gigerli, négyle­velü lóhere, szobacica, görl. cawboy, gólya, rococo. csil­lagoség — erre kíváncsi lettem volna —, üstökös, sőt négy hölgy háremet ját­szott. S az urak? Arról nem szól a fáma, csak a jó ta­nács: „Táncos urak részére a jelmezt kötelezővé tesz­szük, egyébként öltözék: frack." Megjelenés esti öltözékben — Van-e valami kikötés a ruházatot illetően? — ér­deklődöm Hunyadi László­nétól, az MTESZ szervező­titkárától. — Csak annyi, hogy ele­gánsan kell megjelenni, esti öltözékben, ma már nem ragaszkodik senki a frakk­hoz. — Hányadik ezazMTESZ­bál? . — A tizenegyedik. Az első években a Hungáriában volt, most február 6-án a Tisza­szálló összes termeiben, ahogy mondani szokás". Fél­ezren szoktak lenni. S egy másik nagy bál, amiről híreket kaptam: szintén a Tiszában, annak is az összes termében f eb ­ruár 26-án lesz, a tudo­mányegyetem bálja. Előke­lő dfszelnököt várnak: mi­niszterhelyettest Valószínű­leg idén is lesznek Vagy hétszázan. S az évekig tar­tó palotásuralom után most már az válik hagyo­mánnyá, hogy nyitótáncul áz egyetem táncegyüttese egyveleget „lejt". Hájdanába-danába a csár­dás dívott. S némi humor is: a vasutas sportegyesület bálja a ..Megy a gőzös", a postaaltisztek egyesületéé az „A szegedi sürgönykaró jaj de magos" kezdetű csár­dással nyitott. Aztán már mindenki azt táncolt, amit akart. Ki vi lő gos-ki virrad ­tig. S hogv ma is így van. tan némileg megnyugtatja Karnevál herceget, ne tán föl is vtdftja a mai beat­muzsika, ha időközben el­szunyókált. .4 áldását adja a szegedi farsangra. amely idén, ha a hagyományoknak hiszünk, március elejéig tarthat. Veress Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom