Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

fi KEDD, 1971. JANUÁR 19. Tiszaszederkényi metamorfózis Mi mindenre kell gondolni egy új varos tervezésekorI Maguk a tervezők is elámul­nának, ha hallanák, miket hiányolnak az emberek, amikor már lakják az épüle­teket, családostól élnek az új városban. Vannak itt is­kolák, boltok, gyáraik, van sportpálya, művelődési ház, óvoda, bölcsőde, étterem ... S mennyi büszkeség: az óvo­dai ellátottság országos átla­ga 50 százalék, a megyei át­lag 34 százalék. Ezzel szem­ben Leninvárosban iaz idén már minden óvodás korú gyermeknek tudnak biztosí­tani helyet, s a bölcsődei el­látottság ugyancsak 100 szá­zalékos. Minden lakásban (még a korábban építettek­ben is) hideg-meleg víz, központi fűtés. Az MHSZ-lő­térnél van egy kis ródlipá­lya ... S mit hall Gulyás István elvtárs, a városi ta­nács elnökhelyettese télidő előtt? — Még egy ródlipálya sincs ezeknek a szegény gyerekeknek... Igaz. hogy lenne hol szán­kózniuk, de hát olyan mesz­sae menjenek azok a „sze­gény" gyerekek (tíz perc gyalogúira) ? Mindez jelzi, hogy Lenin­város tanácsa sem mentes olykor az indokolatlan Igé­nyektől. De azt is jelzi, hogy itt nagy becsben élnek a vá­ros legfiatalabb polgárai, a gyerekek. Nagyon sok itt a fiatal házas és nagyon sok a csemete. Mondják! S mi a való? Időként fel-feltámad egy panasz. Mondják például az „óvá­rosban": — Az állatok klórozott, fertőtlenített vizet isznak, az 4. Csemeték emberek a rassz vizű kutak vizét fogyasztják ... Igen ám, de amikor a vá­ros társadalmi munkát, hozzájárulásit kért a lako­soktól, azt válaszolták: — Az én nagyapám het­venöt évig élt, pedig ezt a vizet itta! — S nem adtak pénzt, sem munkát, Hát eddig az Igazság. Bár az Itt élők tudatában sok már a szocialista vonás — s ezt. tettek igazolják —, azért még van alakítanivaló az emberek gondolkodásában. Volt aki azt mondta: — Maga újságíró. írja meg, hogy rossz az ellátás. Nincs semmi. Nem restelltem és min­dennap benéztem az üzle­tekbe. Mégsem a saját, egyébként pozitív tapaszta­latommal, hanem egy kife­jező adattal cáfolok inkább. Az ÁBC-bolt havi forgalma 2,5 millió forint. Ezé óriási összeg. Ha semmi nincs itt, hát mit vásárolnak ilyen összegekért hónapról hónap­ra? S miért nem Miskolcon költik el ezt a pénzt. Ött ál­lítólag van minden!... (Egyébként már alapozzák is az újabb ÁBC-üzletet Le­nin városban.) Milliók és milliárdok Sehol ennyi fiatal az or­szágban és — arányaiban — sehol ennyi gyerek. Biz is büszkesége a városnak, az is, hogy a szocialista brigá­dok tagjai és a KISZ-eseik százezrekben kifejezhető ér­tékű társadalmi munkával járultak és járulnak hozzá a csemeték birodalmának létrehozásához: a bölcsőde, óvoda, az úttörőüdülő építé­séhez. Gulyás elvtárs további adatokat közöl velünk: 2.5 ELMARADT millió forintot fordítanak egészségügyi célokra, 60—80 milliót szánnak fejlesztés­re... Az eddig eltelt 15 évben 10 milliárd forinttal gazdálkodtak, az elkövetkező tizenöt év alatt ennek a háromszorosa kerül felhasz­nálásra. Maga a város négy­szer akkora lesz, mint amekkora ma. Az új város­központban. mint a makette­ken láthatjuk, egy dísztó, rpégpedig csónakázó tó gyö­nyörködteti majd a szemet, szórakoztatja a felüdülni vá­gyókat, s a gyerekeket. Valóság és fantázia — Őslakosnak számítanak azok — magyarázták nekem —. akik 1955—56-tól itt él­nek. Az „őslakosok" mind jól ismerik egymást, ápolják kapcsolataikat. Számon tart­ják az első idetelepülőket (közéjük tartozik Szabó Pál, a • varos KISZ-titkárának családja is), az első nyugdí­jasokat: egyikük Dalnoki Já­nos, akinek a fia most első­éves tiszti iskolás. Jól emlé­keznek arra is, ki volt a kombinát első ösztöndíjasa. Az ő fiaiak, unokáik — az emlékezők leszármazottjai —, vajon miire emlékeznek majd a kétezredik év táján? Ez is érdekel. — Ki tudja? A fantázia Leninvárosiban alig tud lé­pést tartani a valósággal — volt a válasz. Sétálunk a városban, a facsemeték szegélyezte utcá­kon. Kerülgetjük a babako­csikat, nevetünk a játszóte­reken rohangáló, kiabáló gyerekhadon. Nem beszé­lünk. Nézzük őket, próbára tesszük a képzeletünket. Iz­galmas dolog Leninváros jö­vőjét kitalálni. Gulay István Tárolható-e fűtőolaj a közös pincében? Egyre többen térnek át a korszerűbb fűtésre, az olajtüzelésre. Probléma azonban nem egy házban, ahol több lakó is van és a pincében sokun élelmi­szert tárolnak, hogy ugyanebben a pincében néhányan olajoshorűót, olajoskannát Is tartanak. Több olvaüónk kérdezte, megengedhető-e, hogy az olajat a közös pincében tárolják? A lakóházak rendjéről szóló Szeged városi tanács 3 1965. számú rendeletének az a célja, hogy elősegítse a szocialista együttélés köve­telményeinek betartását, biztosítsa az állami, szövet­kezeti és személyi tulajdo­nú házak és berendezések védelmét. Ez szabályozza a közhasználatra szolgáló he­lyiségek használatát és tisztán tartását. A bérlők közös hasznalatára szolgáló helyiségeket is meghatároz­za: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a padlás és a pince (de nem tartoznak e fogalomhoz az elkülönített tüzelőtároló helyiségek), mosókonyha. szárítókamra, mángorló és vasalóhelyisé­gek. közös WC, közös mos­dó, közös fürdőszoba, közös főzőhelyiség, közös ebédlő, kultúrterem, gyermekkocsi­és kerékpárőrző, szeméttá­roló helyiség, udvar és kert számít közösnek. (Az udvar­ral e szempontból egyenér­tékűnek számít a lakótömb belseje.) A bérlő a közös használatra szolgáló helyisé­geket és területeket köteles rendeltetésének megfelelően és a létesítmény állagának védelmét biztosító módon használni. A közös használatú helyi­ségekben robbanó, gyúlé­kony vagy könnyen éghető anyagot tartani, valamint lomot, hulladékot, bútorokat tárolni tilos. A lakóházak rendjéről szóló rendelkezés megjele­nése óta igen sok háztartás­ban honosították meg az olajtüzelést A szükséges olaj tárolása komoly körül­tekintést követel a bérlők­től. A tüzelőolajat elkülöní­tett helyiségben szabad csak tárolni, természetesen a tűzrendészetl szabályok maradéktalan betartásával. Egy-egy bérlő az erre a cél­ra megfelelő helyiségben zárt edényekben tárolhat olajat. Közös helyiségben, ahol egyéb tüzelő, vagy élelmiszerek vannak, az olaj szabad tárolása több ok mi­att Is tilos. Helytelen tárolás következtében az olaj az élelmiszert esetleg táplálko­zásra alkalmatlanná teheti, a többi szilárd tüzelőanya­gokkal együtt pedig komoly tűzveszélyt jelent. Olyan helyeken, ahol a lakók — a pince elhelyezése folytán — eddig élemiszert tároltak, tüzelőolajat tárolni nem szabad. Ilyen esetben a bér­házakban közmegegyezéssel olyan helyiséget keli kiala­kítani a tarolásra, amely tűzrendészetl szempontból alkalmas. Amennyiben vita lenne a tüzelőolaj elhelye­zésével kapcsolatban, leg­helyesebb a lakóbizottság el­nökéhez fordulni a vita el­döntése ügyében. Dr. V. M. Miután hellyel kínáltam, az idős asszony csendesen maga alá húzta a széket. Kezében összegyűrt zseb­kendőt szorongatott, az volt az érzésem, hogy mindjárt sírásban tör ki. Az asszony beszélni kez­dett és én nem hittem tör­ténetében. Időnként jegyez­tem valamit a piapírra, lás­sa, hogy odafigyelek; valójá­ban nagyon messziről hall­gattam. De a „panaszos" nem tágított. Újból és újból rámnézett nagy vörös sze­meivel. Kért, azonnal men­jek el hozzájuk és beszéljek a szomszédjával. Felálltam és elindultam utána ... A villamosban hallgatott. Egymás után hagytuk el a megállókat, a végállomásnál kiszálltunk. Az új lakóne­gyed ablakszemed egymás után világosodtak meg, mi balra az első szalagházba fordultunk. Második emelet: egymás mellett két egyforma ajtó. Az asszony tétovázott, majd határozottan megnyomta a baloldali ajtó csengőjét. — Tessék, tessék, Vilma néni — mondta és helyet adott, hogy belépjünk. A kis benyíló szobából négy­éves fiú szaladt elénk és azonnal az idős asszony ölé­ben termett. — De Gabi! Nem tudsz várni, míg Vilma néni leveti a kabátját? Miért vagyok én Itt, meg­próbáltam visszaidézni a szerkesztőségi szobában hal­lottakat. Mert Vilma néni — most már tudom az asszony keresztnevét — kérlelően, egyszersmind szigorúan füg­gesztette rám szemeit. Még­is ő kezdte a dolgot. — Nézd, Évácska, a szer­kesztő úr is eljött, hogy ne­ked — Laci még úgy sincs itthon — elmagyarázza, mit jelent az. hogy mi szomszé­dok vagyunk. Ha kell, vi­gyázol? Gabira, főzök, mo­sok, csak szólni kell. S ha moziba mentek, ott az új helyen kire bízod majd ezt az eleven gyereket? Amikor odavagytok, leeshet és ak­kor ... Nem folytathatta, köny­nyei végképp előtörtek. Elő­szedte gombóccá gyúrt zsebkendőjét és az arcára szorította. A kisfiú átölelte az asszonyt, vigasztalta: „Vilmácska ne sírj, Vilmács­ka ne sírj!" A fiatal nő, akit Évának hívtak, a padlót bámulta. Ügy ült a széken, mint a megtestesült szorongás. A lakónegyed új háztömb­jét fél óra alatt meg lehet kerülni, mire visszaértem, együtt találtam a családot. A férj barátságosan megin­vitált egy üveg sörre. — Amikor Szegedre köl­töztünk, nem ismertünk sen­kit. Két hónapig albérletben éltünk, aztán megkaptuk ezt a lakást. Gabikát a beköltö­zés utánra terveztük. Tudja, én falusi gyerek vagyok, fe­leségem nagyon szerény te­remtés, szóval mi megszok­tuk, hogy az idősebb embe­reknek előre köszönjünk. Vilma nénivel a lépcsőház­ban így kerültünk köszönő viszonyba. Megszületett Ga­bi, azaz még meg sem szü­letett, amikor először jöttek át hozzánk. Évát elkapta a görcs, kiszalasztott a száján egy halk jajt — hát Vil­mácska, bocsánat, Vilma né­ni átfutott. Nemsokára meglett Gabika, és azóta tart a mi rokonságunk. Mert minek nevezzem ezt kérem? Hisz úgy gondozták az asz­szonyt az öreggel együtt, mint tulajdon lányukat. Tud­ja, mit eszünk mi vacsorá­ra? Amit Vilma néni főz! S vasárnap ők jönnék hozzánk ebédelni és tévét nézni. Higgye meg: jól megva­gyunk, és szeretjük az öre­geket, ók is szeretnek ben­nünket, főleg Gabit. Segí­tünk egymásnak, a múltkor megjavítottam odaát a vil­lanyt, János bácsi meg min­dig rendbe teszi a család egész cipőállományát. S ez így van két év óta, egyetlen egyszer sem zördültünk ösz­sze. Mit mondjak, ha van ilyen, ez „rokonság, csak előnyökkel,.." Két hete föl­ajánlottak egy kétszobást bent a városban, a mi más­felesünk helyett. Megnéztük — csodálatos. Ott is gázfű­tés, ráadásul a lakás a vá­ros közepén van. El kellene cserélni, a partnerek öreg nyugdíjasok, ráálltak, de ahogy Vilma néniék meg­tudták a szándékunkat, ál­landóan csak vigasztalok. Hol a feleségemet, hol meg őket, odiaát. Kérem, azóta pokol az élet idehaza, éle­temben még nem érzelegtem ennyit! Na, Évi, te mit mondsz? Az asszony csak megvonja a vállát. Két nap telt el a vendé­geskedés óta. Reggel az asz­talomon cserepes virágot ta­láltam, meg egy levelet. Va­lami tévedés, gondoltam, hisz ml nem nagyon szök­tünk virággal kombinált le­velet kapni. De a levél meg a virág rózsaszínű kreppa­pírban kétségtelenül ott állt a telefon mellett. A levél: „Tisztelt szerkesz­tő Ürl Nagyon köszönöm közbenjárását, a gyerekek maradtaik. Őszinte tisztelet­tel." Két aláírás. Ha egyszer arra járok, megmondom Vilma néniék­nek, hogy én nem érdemlek Fenyőmagpergetés Vas megye mintegy húsz­ezer hektárnyi fenyvesében tíz vagon tobozt „szüretel­tek" az Idértyben. A Szom­hathelyl Erdő- ép Fafeldol­gozó Gazdarag csákánydo­roszlói üzemében megkezd­ték a fenyőmag-kipergetését.. összesen mintegy tizenöt mázsa magra számítanak és ez nagyjából fedezi is az or­szág erdőgazdaságainak szükségletét I. KERÜLET Haxuuság: Szalui Ferenc és Kórész Anna, Tamás Pál és Csíkos Edit Krisztina, Hátai László és Tóth Maria. Vargla Vilmos és Rúzsa Julianna, Vigh Mihály István és Hegedűs An­na Viktória, Rác, Pál István és Gedai Eszter Valéria. Magyar János és Tömörkényi Magdol­na, Pélfl János ÓS László Ka­tultn. Katona József és Szél Krisztina, Párdutz Árpád és HéJJas Katalin, Gunczer Andor József és Balog Ilona Zsuzsan­na házasságot kötöttek. Születés: Juhász Bélának és Csapó Erzsébetnek Zsolt Béla. Csorna Miklósnak és Török Arankának Csaba Miklós, Csor­ba Józsefnek és Hajnal Ilona­nak Judil, Mészáros Gyulának és Balta Évánek Eszter, dr. Mó­ricz Ferencnek és Fazekas Ka­talinnak Ferenc Attila. Szojka Csabának és Kovács Margitnak Csaba Levente, Anger Mihály­nak ég Kósa Annának Ottó Bé­la. dr. Szakolczai istvannak és dr. Siflis Magdolnának Ágnes Katalin, Elek Lászlónak és Ha­lász Piroskának Zoltán, Far­kas Mátyásnak és Lajkó Máriá­nak László, Táblth Lászlónak éa Mihály Margitnak László, Csala Gyulának és Virág Piroskának Tibor, Tösmagl Andrásnak és Síivanya Ilonának Gabriella Ka­talin, Szenes Jánosnak és Ko­vács Rozáliának László Sándor, Horváth Ferencnek és Kárász Rozáliának Halnalka Andrea, Ferenczl Istvánnak és Szűcs Piroskának Anikó. Bálint Ist­vánnak és Bogár Irénnek Ti­bor, Kiss Imrének és Barocz Veronikának József Ferenc, Fi­ién Miklósiak és Vdneki Elei­kának. Edit, Ferenozj László­nak és Borsodi Mónikának Pet­InYakönyvi hírek roiiullu Mónika. Koltovai Imré­nek és Kutasl Rozáliának Rózsa , ..őrnek és Szász Katalinnak Krisztina Csll­liu. Nagy Andrásnak és Hegyi Rozáliának Tünde, Szűcs Zoltán­nak és Csonka Juditnak Helga Renáta, Vineze Józsefnek és Hajdú Zsuzsannának Krisztina Anikó, Sisák Józsefnek és Kazl Mariának Andrea Judit, Biakos Józsefnek és Tanács Etelkának Helga Mária, Podmaniczki And­rásnak és Székesi Máriának Il­dikó. ördögit Jánosnak és Schüszler Klárának Gábor, Csi­szár Imrének es Széli Ilonanak tlona. S/^Abácsi Tibornak és Szabó Katalinnak Zoltán Tibor, Kónya Sándornak es Borbola Etelkának Erika Etelka. Reigl Endrének és Lencse Katalinnak Endre Nimród nevű gyermekük született. Halálozás: Fischer Emiiné Vé­kes Borbála, Koczián Józsefné Báló Mária, Szalma Ferenci. Krelzel • András, Nagy Széváné Tóth Ilona. F.röss Gergelvné Peirás Szidónia, Lehoczki Edit, Lehoczki Csaba. Kis János. Pat­kós Gyönevl, Hideg Józsefné Nagy Erzsébet. Tovd-t OvuK"" Flnragó Etelka. Ludényi Pá­ter, Tóth F—en" K"Úm«h Lász­ló, Váradi Dezső, Baunoch An­tal, Dobos Lászlóné Lukács Er­zsébet, Mányal Imre Lajos meg­halt. sem virágot, sem köszönetet. Nem igazítottam el vitát, nem beszéltem rá a fiatalo­ltat arra, hogy maradjanak. Megittam két pohár sört és kész. Vilma néni! Gondoljon ar­ra, hogy Éva meg Laci az álmatlan éjszakák után vé­gül szívük szerint döntöttek; mert bizonyos esetekben másfél szobás lakás sokkal, de sokkal többet ér két­vagy háromszobásnál is. Ok ezt egész pontosan tudják... Matkó István H. KERÜLET Házasság: Selmeci János Ist­ván és Lucsánszkl Irén házas­ságot kötöttek. Halálozás: Gábor Józsefné Ho­zók! Julianna, Farkas Lukács, Völgyes! Nándornó Mályba Mar­git, Maksa Lajos. Illés István, Oszlács Béla, Csáki Ferencné Kovács Anna meghalt, III. KERÜLET Házasság: Keresztes Ferenc és Fehér Ilona házasságot kötöttek. Születés: Szabó Károlynak és Herczeg Jolánnak Andrea, Sza­bolcski Bélának és Gyimesi Edit Zsuzsannának Adrienne, Kirí István Mihálynak és Kalmár Margitnak László, Marancsik Pál Ottónak és Kiss Erzsébet Arankának Márta, Németh La­josnak és Ördög Máriának Ág­nes Mária. Szűcs József István­nak és Gara Tündének Ágnes, Komócsin Jenének és Papp Etelkának Erika Piroska. Pa­lotás Ferencnek és Zúdl Juli­anna Erzsébetnek Tünde Judit, Vermes! Sándornak és Vékes Mártának László. Kratochwill Józsefnek és Pethő Katalin Mártának József Jánoi. Jáksó Györgynek és Kazl Erzsébetnek György, Lakatos Lászlónak és Kállai Juliannának Gyöngyi, Szabó Ferenc Istvánnak és "f-'.i iur *-i a „ - v Ferenc nevű gyermekük született. Halálozás: Mészáros Bálintné Orosz Piroska. Draskovtcs Mik­lós. Táborosi István, Havllk Fe­renc, Debreceni István, Frank Mihály Arpádné Kovács Erzsé­bet, Füz Sándorné Pap Erzsé­bet, Süli Ferenc, Nagy Pálné Dudás Julianna, Hgrulicsek Vll­mosné Rácz Erzsébet, Tari Árpád. Kuruesai Antal meghlalt. NAP! KISLEXIKON az utazási irodákról A turizmus talán még soha sem volt any­nyira közkedvelt, mint manapság. Aligha van olyan ember, akit leg­alább az utazás vágya ne „fertőzött" volna meg. És egyre többen utaznak bel- és külföld­re egyaránt. Az utazók így vagy úgy minden­képpen valamelyik utazási irodához fordul­nak. # IBUSZ? Hosszú ideig az egyet­len utazási iroda volt az országban a 72 éves cég. Szegeden az An­ker-bankban volt első képviselete, 1936-ban nyitott önálló kirendelt­séget a Zsótér házba. Irodájuk ma miden lé­tező, a turizmussal kapcsolatos szolgálta­tással foglalkozik. A csoportos utazásokon kívül egyéni utakat is szerveznek. Ha például Párizsban idegenvezető, vagy a Párizs—Mar­seilles közti vonalon hálókocsijegy kell va­lakinek, megszerzik. A pénzváltással is foglal­koznak. A múlt év utolsó negyedében — ami már igencsak holt­szezonnak számít, — tízmillió forint értékű dollárt hozott a pénz­váltás csak Szegeden az országnak. O Express? Ifjúsági és diák uta­zási iroda. A tievében is benne van: a fiata­lok utaztatásával fog­lalkozik. Központja 1957-ben alakult meg. Szegeden 1958 óta mű­ködik társadalmi osztá­lyuk a városi KISZ­bizottság mellett. Mos­tani irodájukat 1968­ban nyitották meg. Bel- és külföldi társas­utazásokat szerveznek, a fiatalok zsebéhez szabott, lehetőség sze­rint olcsó árakon. Emel­lett más szolgáltatások­kal is foglalkozik. Most tárgyalnak arról, hogy Szegeden saját szállo­dát építenek. # Volán? Az autóközlekedési vállalatok utazási és szállítmányozási irodái 1968-ban alakultak. A Volán-trösztnek 1970­től önálló Volán-turiszt vállalata van Budapes­ten. Megyei irodái a megyei Volán vállala­tokhoz tartoznak. Pro­filjuk csak részben tu­risztikai jellegű. Ennek keretében szerveznek bel- és külföldi csopor­tos utazást, foglalkoz­nak valutabeváltással, bérautókölcsönzéssel. Belföldön egyéni utazá­sokat ' is szerveznek, vagyis eljntézik a busz­jegyet. a szállást és ét­kezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom