Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

•ASARJfAP, I9TL JANUAB IT # • On hogyan minek. A szegedi ember csúcsforgalom idején úgyis eleget kocog és vacog haza­felé. Sopronban állítólag van Ha nem is mindenben, takarítani. így aztán ledol­evésben azért már elértük a gozza a fölösleges kilókat, híres fogyasztói társadalma- Focista: Még hogy én fut­hat Nem is nagyon tagad- kározzam, azt ugyan nem! juk, hogy tudjuk: a turisták Elég nekem a pályán is. Néz- egy pálya, kimondottan a egy része elsősorban nem zék meg csak azokat a spor- +10 mozgalom résztvevői híres tájaink, hanem ízes és tolókat, akiknek egy-egy számára, ahol egyes ponto­hőséges konyhánk jóvoltából verseny előtt hozni kell a kon figyelmeztető táblák látogat hazánkba. Mert igaz, súlyukat. Aztán alig tudnak okítják arra a kocogót, ho­liogy ők egészségesebben megállni a lábukon, amikor gyan teheti különböző torna­kosztolnak odahaza, de néha szükség van rájuk. Ettől en­jót is kell enni. Mi pedig gem nem kell félteni, bámulva szemléljük külföld­De hol? ről hazatérő hazánkfiait és lányait — karcsúságukért, amelyet egyébként, lévén, van mit, s jóízűen enni — Nyáron még csak le tud hamarosan elvesztenek. S valahogy fogyni az ember. A gyakorlatokkal még teljeseb­bé működését. De hát, hol van nekünk erre egy he­gyünk? Fiatalember válogat a st­zoknlk között a sportboltban. Amikor megveszi a legláb­hozállót, hetykén odaveti: megkezdődik a harc a poca! strandon PéldáuL Ha éppen Cso^aölianak még roTzá kosodás ellen van. Úszkál egy kicsit, aztán Csomagoljanak még hozza h«,erA.*tlz Máuint rtclííi egy fogyi-rolit. Én tisztelet­Ezer lépés heverészik. Megint úszkál, megint heverészik. S ha ele­ge van a vízből, akkor iszilc tel bámulok rá, a kiszolgáló pedig közönyösen kérdezi: egy-két üveg sört az árnyék- . zöld,ct <ftezik? htn Haan i»<rv»n „k. 7'oldet — válaszolja bxzony megyünk, megérintem a vál­lát: Bocsánat, fogyókúrához? A japánok — a fáma sze- ban. Hadd legyen azért ab- , . . ,, .... . . rlnt - étkezés után ezer lé- ban a fogyó pocakban vala- telanul a vasárl°' Mlkor kl" pést mennek. Ismerőseim vi- mi. S az is maga egy fogyó­szónt azt állítják, hogy ez kúra, amíg ebéddel, gumi­sem célravezető módszer, matraccal megpakolva kiért Ugyan, ott még nem tartunk mert: egyrészt megint éhes a Tisza-partra. De télen... — mosolyog —, apámnak lesz az ember, másrészt meg A kölcsönzőbolt ablakán vettem meglepetésül, ezer méteren belül ismét ta- csalogató hirdetés: fogyasztó- T lá azoknak van ieazuv lál egy éttermet, bisztrót, gép használata 10 percre 10 , lalan azoKnak ,van lgazuK> vagy éppen kiskocsmát, ahol forint. Minden tizedik kéze- aklk a diéta mellett törnek úgyis eszik valamit S kü- Xes után egy ingyen van. lándzsát. De múltkor olvas­lönben is, ha valaki úgy is- Térjünk be oda. tam valahol egy mérges le­tenigazából jóllakik ebben a — Sajnos, kérem, annak a , . amplvbpn fr,-.ia a riip, disznóvisításos világban, ak- gépnek olyan műszaki hibá- vetet, ameiyoen iroja a me­kor nemhogy ezer lépést .Ja van, hogy alig jelent meg ^val kapcsolatos fenntarta­mennl, de megmozdulni sem a hirdetés, vissza kellett vl- sait közli: túl sokba kerül, tud. tetni. ha keveset eszünk. Hiszen a Az egyetemista: Nekem - Használták egyáltalán? szalonna nálunk az egvik gazan nincs szükségem a — Meg használat előtt el­fogyásra. Nézz csak rám, romlott vagy gyere el a menzára Mit tegyen hát az ember, egyszer ebédelni hl, ne csak télvíz idején fogyasztógép írj róla. Sőt, én vizsgaidő- nélkül. Marad a gőz. Ez a szak előtt hízókúrát tartok a helyes kifejezés: elmarad. Gödörnek becézett egyetemi Pedig Sinkovits Imre is így étteremben, aztán úgyis any- lisztferencesítette magát for Homekország házai tudja, hogy elég sokszor Be lehetne által a Kocogj megtáncoltatják őket.) Apu magadért mozgalomba is, de -égi képein is lehet látni, hogy egy szem pocakja sincs. Most meg hazajön, bekap­csolja a tévét, beül a fotel­ba, aztán meg lefekszik. így még az agya is elpocakoso­dik, nemhogy a hasa. Anyu­nak is az az egy szerencséje, hogy mi utálunk mosni meg i figyelemre méltó elmúlt két évtizedet ezen a tájon. Az ország talán itt mérhető le legjobban: mit is fejlődött, honnan is in­dult, hiszen e bűbájos sze­gedi járási homoki falvacs­kák szó szerint a semmiből születtek, a sivár homokság közepén épültek, hogy most hirdessék az emberi akarat, igyekezet eredményeit. A táj mása az embernek. Visszatükrözi. A porták, a telkek és a szép homlokú házak magukon viselik a gazdák kezenyomát, szívét, lelkét. Tavasztól őszig mesz­szire elárulják, mit dajkál szeretettel a tulajdonos, a szőlőt, avagy a gyümölcsöst. Mindkettő a homok növé­nye. Sőt, dísze. Miként a szaporodó és csinosodó há­zak, utcasorok. Egyre-rnás­ra tűnnek el, válnak csak emlékké a földbe töppedt, a megszomorodott házacs­kák, a tábla nélküli házacs­kák, az átoksori negyedek, a szegénység fészkei. Igaz, akad még belőlük, de a több, az egyre szaporodóbb, az új, a palatetős rengeteg. Egynémely faluban külön története van az utcáknak. Mint például Szatymazon. Sok belőlük az utóbbi évek­ben elkészült palota, s van olyan resz, ahová más vi­dékekről jöttek építkezni, letelepedni. Törvészerű, hogy az embe­ri életekben bekövetkezett változásokat az eszközök, az épületek is visszaadják. E táj embereinek életszínvo­nalában megvalósult előre­törést is mutatják a külső­ségek, a mostani fészek­rakóknál a két-két és fél szobás, vagy háromszobás lakások dominálnak. Fürdő­szobával, garázzsal, mel­lékhelyiségekkel. A keskeny telkeknél az ilyen „kacsa­lábon forgó kastélyok" épí­tése nehezen oldható meg. Ezért a járás településháló­zatának fejlesztési tervében már számoltak ezzel és az új telkek osztásánál a je­lentkező igényeket figye­lembe veszik, nagyobb tel­keket mérnek ki. Szívesen _ , „ .. .. ... ,. építkeznek a „levegőbe", A Ttazal Vegyikombiitat nyekkel kezdték az uj esz- I szaporodnak az emeletes há­műtrágyauzamének dolgozol téridőt Az elmúlt tízennégy i zak Néhány évvel ezelőtt Sokarcú Homokorszúg. Esz- záció, a mezőgazdasági ter­tendőről esztendőre máskép- melésre való szabályok és pen mutatja magát, szépül, törvények itt is ugyanúgy csinosodik. Az tudja ezt érvényesülnek, mint ,mas leginkább, aki végiélte az tájegységeken, mégis ' ma már vitathatatlan; ezek a tanyák igen hosszú, életűek lesznek. Ideális becslések szerint bizony 40—50 év eltelik addig, mire nagyré­szük megszűnik és a fal­vakban, a nagyközségekben letelepednek a gazdák. De az Ő fészekrakásukhoz is igazodni kell, éppen ezért már most, a betelepítések­nél nagyobb területű portá­kat kapnak, 500 négyszög­öleseket, hogy a háztáji ál­lattartás feltételeit megte­remthessék a beköltözők. A harmadik ötéves terv­ben a tervezett 1920 ma­gánerőből épülő családi ház helyett mintegy 24ü0-at épí­tettek fel. Az elkövetkezen­dő öt évre még többet ter­veznek, 2666-ot. Ezek közül 2300 villaszerű, földszintes lesz, vagy emeletes családi ház, a többi pedig társas­ház. Rövid időn belül 4939 telek áll rendelkezésre. Az építkezésnek tehát nincs akadálya. Igaz viszont, hogy a társasház építésére nem mindenütt termetődtek meg a lehetőségek, az adottsá­gok. Közmű hiányában csak néhány nagyközségben ér­demes így építeni. Kistele­ken a csatornázási munkák a közelmúltban befejeződ­tek, tehát korlátlan a lehe­tőség, kisebb mértékben Kiskundorozsmán, Mórahal­mon. Algyőn is lehet több­szintes épületeket építeni, A jövő népszerűsíteni fogja e formákat, a társasházakat. Ugyanakkor az üdülőket, víkendházakat, a pihenést, felüdülést nyújtó zárt-ker­tek kialakítását is. Soha nem látott, s nem remélt perspektívák van­nak a mezőgazdasági terme­lés előtt, így a homoki ter­melés előtt is. Az elmúlt két évtized szép példáját adta, hogy az elvadult, gyenge termőképességű, kisértékű homoki földeken virágzó kultúrákat, tisztességes ter­melési értéket hozott létre az ember. A jövő még töb­bet ígér... Sz. Lukacs Imre legolcsóbb ennivaló, a töb­biről nem is szólva. Végezetül belenéztem te­hát a tükörbe, és megkérdez­tem vasárnapi ebéd utáni önmagamtól: Hát, ön ho­nyira lefogyok, hogy a saját gatás előtt Meg ls jegyezte gyan fogyaszt? — Én — hördült fel a tü­anvám ls alig ismer rám. Jól valaki állítólag: Ugye, örült _ _ felhizlal, s aztán megfelelő volna, ha a Liszt Ferenc de- . "" "" kondícióban elmegyek egy rék, -kövér magyar ember? körbeU - majd ha bolond kicsit melózni, majd üdülni. leszek- ^ terád ™Syon rád­Tinidzser: Az a baja a Df£t/1? felnőtteknek, hogy nem tán- ulclu • colnak eleget! (ö még nem férne egy kis fogyasztási S ezzel tüntetően hátat fordított Veres® Miklós M űtrágyagyártás a Tisza-völgyi r 9 rr\ árvízről Az Országos Vízügyi Hi- pátosza átsüt a füzet lapjain, vatal pártszervezetének kez- Lehet persze, hogy ezt csak deményezésére a közelmúlt- mi érezzük, akik a Tisza ban kiadványt jelentetett mentén éltük át ezeket a meg a Vízügyi Dokumentó- „szörnyűségesen szép" napo­ciós és Tájékoztató Iroda Az kat, de aki messze volt tőle, 1970. évi Tisza-völgyi árvíz az is bizonyára megrendü­címmeL A számunkra külö- léssel olvassa e gigászi küz­nösen érdekes füzet mégis- delem tárgyilagos, pontos le­mertet a hazai árvízvédeke- írásét erediné- nap alatt cseppfolyós am­móniából kilencezer-négy­száz tonnát ammónium.-nit­rátból pedig tizeimyolceaer tonnát gyártottak. Ezt a harmincnégy százalékos nit­rogén tartalmú műtrágyát az eddiginél jobb minőség­ben hozzák forgalomba. Az üzemben ugyanis szovjet tervdokumentáció felhasz­nálásával olyan berendezést készítettek és állítottak mun­kába, amelynek segítségével a nagy hatóanyagú műtrá­gya millaegész-hatszázad­nyi nedvességtartalmát nul­1 ;gész-kétszáaad alá csök­kentették. Ezzel jelentősen javult a szemcsés nitrogén műtrágya tapadási tulajdon­sága és így az különösen a zés történetének, legsúlyo­sabb érvízének előzményeí­vel: a Tisza-völgy természet­földrajzával, a régi árvizek­kel, az ármentesítésseL F.z­zel együtt az események idő­rendjében beszámol a Tiszán és mellékfolyóin tavaly ki­alakult árvízről a védeke­zésről, mentésről visszatele­pítésről. Bemutatja az árvíz­védekezés központi és helyi irányító szerveit, hiszen a si­keres védekezés egyik felté­tele éppen az irányítás szer­vezettsége és fegyelmezettsé­ge volt. Adatokkal, tények­kel bizonyítja, hogy a véde­kezés résztvevőinek helytál­lása és a technika segítsége: a nagy teljesítményű gépek és a korszerű védekezési anyagok felhasználása egy­aránt hozzájárult a sikerhez. Bármennyire az adatok, a tények uralják a kiadványt — mely minden bizonnyal az első népszerű tudományos összefoglalása az 1970. évi tiszai árvíz történetének —, a rendkívüli napok rendkí­vüli hangulata, a védekezés­ben résztvevők hősiességének F. K. még újdonságszámba ment itt a homokvidéken, öröm­mel figyelhettük a doma­széki emeletes palotái a rúzsait, aztán a mórahalmit, most meg már egyre több­ször szöknek ég felé a tég­lafalak. E táj az ország legtenyá­sabb vidéke. A szegedi já­rás népességének 44.2 szá­zaléka még mindig külterü­leten lakik. A tanyákat az elmúlt években villamosí­tották, ellátták korszerű gé­pekkel, s a közgazdasági légköri viszonyok is kedvez­nék a külterületi áruterme­lésre. így aztán mára fel­adták azt az elvet, hogy né­hány év alatt megszűnik nyári hónapokban az eddi-1 ... . ginéi kedvezőbben tárolha- j hazánkban a tanyavilág. A tó. 'törvényszerűség, az urbani­Olcsó cipő-, szövet- és kabáivásár Hétfőtől nagy árleszállítás a Komplett üzleteiben furínt (régi ár: 2110), gyap­jú bakfis télikabát 495 fo­rint (régi ár: 1040). azKIőd nagy kamasz télikabát 700 forint (régi ár: 1150) a kedvezményes vásáron. A Komplett Ruházati Vál- mát 730 forint helyett 380 lalat január 18-tól hétfőtől • forintért lehet vásárolni, nagyarányú árengedménnyel A Csillag méteráru- szak­árusít szegedi üzleteiben cl- üzletben, az Alföldi Ruha­pőket, szöveteket és felsőka- házban, a Húszévesek Bolt­bátokat. A Duna, a Tisza, az jában és a Csöpi gyermek­Elit, a Cikta és a Tip-Top ruha szaküzletben a 140 cm Olcsóbb a Komplett üzletek­cipöboltokban széles, ben a Tájfun műszörmebélé­női körömcipőt a 88—198 a Jumper nöi ruhaszöve- ses bakfis orkán: 1100 forint tet 335 forint helyett 201 helyett 640; a lamihált. szö­forintért. a Tarzia 1-10 cm vetből készült bakfis télika­széles kabátszövetet 476 bát 655 forint helyett 435; forint helyett 286 forin- fiúknak és lányoknak mli­teri, a Bergen 110 cm szé- szőrmebéléses télikabát 620 les kabátszövetet 170 fo- forint helyett 435. riut helyett 100-crt lehel A kordbársony női divat­kapni. nadrág arát 230 forintról rint helyett 68 forintért, A Szumátra női télikabát, 115-re mérsékelték, férfi box félcipót 195—320 műszőrmebéléssel 480 forint A vállalat boltjainak ke­forint helyett 120—160 fo- (régi ár: 840), reskedelmi jelszava: Még rintérl bélelt női bőrcsiz- a Midi női télikabát 1270 Időben olcsón és jót] (s) forintos régi ár helyett 18 forintért; 110—194 forint helyett 68 forintért; 170— 250 forint helyett 98 forin­tért árusítanak több színben és modellben. Nöi szandalt 126—180 fo­Macskajáték Örkény István új darabja Szolnokon Örkény István új darabja, vonatkozó mondanivalói * a Macskajáték, amelyet pén- cselekmény hátierében pecil tek este a szolnoki színház felépít egy egész világol példásan invenciózus elő- amelyben múltunk ós sor­adásban mutatott be, nem a sunk — történelmi es emberi Tóték abszurd-groteszk hang- sorsunk — izgalmas kérdései vételét és filozófiáját foly- kerülnek szóba, tatja, hanem a hagyomá- A szolnoki színház, a fiatal nyokhoz közelebb álló struk- Székely Gábor rendezése, tö­túrában épül fel. A forma kéletes szépségű előadá't ugyan eléggé rendkívüli — produkált a kisregényből ki­az előadás négy-öt színhelye szült Örkény drámábóL Hu mind egyszerre látható, a rajtam múlna, minden vide­cselekmény kibontását nem ki színésszel megnézetném; szakítják meg jelenetek, a bizonyos értelemben ugyanw szereplők mondataikat foly- a maximuma annak, em! tatva lépnek át a? új színhe- vidéken csinálni lehet. Per ­lyekre — de a mű dramatur- sze számításba kell venni, glájénak szelleme mégis job- hogy a nyolcszereplős ds ban kötődik a dráma múlt- rab négy szereplője vendég­jához, mint a Tóték. A művész. Vendég Koós Olga, Macskajáték nem tragikomé- Gyimesi Pálma a Vígszín­dia, hanem komédia. házból ment Szolnokra, Bán­A darab puszta története györgyi Károly, aki legjobb egy szerelmi háromszög kő- formáját nyújtja a darab­rül bonyolódik: két nő ve- ban, Szegedről. Kaszab An­rekszik egy férfiéri. Ezt a nát nyugdíjából hívták viaz­közhelyszerű szituációt azon- sza. A díszleteket is vendég, ban különlegessé és az íróra a kitűnő Fehér Miklós tér­jellemzővé teszi, hogy a sze­replői nem húszéves fiata­lok, hanem hatvanon felüli öregek, akik — innen t ko­média humora — minél oda­adóbbak a szerelemben, an­vezte. Mindennek ellenére nyil­vánvaló azonban, hogy a di­cséret mégis a szolnokiakat illeti. Legfőképpen azért, mert a darab és. az előadás nál mulatságosabbak a néző íőnőse, Erzsi alakítója :i számára. Protézis, gyógycipő Jászai-díjas Hegedűs Ágnes, okozta konfliktusok zavariák a szolnoki színész. Ha valaki itt a szerelmi szenvedélyt.. nem ismerné, jegyezze m« De azért nem az öregek ki a nevét.' Nyilván találkozik csúfokbárói van szó a darab- majd vele és a darabbal. Hu ban. Örkény ugyanis ezek- másutt nem, majd a televí­b«n a komikus szituációk- zióban. ban kiemeli a mindenkire f­a hazai lapokban 1971/2 Tízéves a szegedi eszperantó túsz. Magyar Hírlap. Pest w könyvtár. Könyvtáros, Január, gyei Hírlap, Vas Népe, Január [A Somogyi-könyvtárban.] 10. (Az egyetemi botanikus­BODRI Ferenc: Moholy-Nagy kertben.] László. Nagyvilág, Január. NEMETH Péter: 1970, Szagról ERDEI Ferenc: A Nagy TI- EOL. — Még nem érett az NB szai Arviz 1970-ben. Valéság. Ja- i-re. Népsport, jan. 10 tEgéca nuór. oldalas összeállítás a labdarúgó­Bi—: Lányok, asszonyok a csapatról. Fényképekkel.] szegedi gyufagyárban. Fsmun­kás. Jan. 4. CAZDAOH István: Együtt, megértéssel. — Oyufagyári bi­zalmiak. Famunkás, jan. 4. rSzakszervezetl munka Szege­den.] Elévült az egykori bűn. — Az Zománcozott füstcsiivek. Pest megyei Hírlap, jan. 1». 1A ele­géül Tömegcikk Ktsz termeké.] Életmentő érmei kapott. Ma­gyar Hírlap, Jan. 13. fTöth Im­re, Szegeden.] Uj helyre költözik m lp»; vásár Szegeden. Népszabadság, államosítás elöl rejtette el. Esti Jan. 13. Hírlap. Jan. 6. Kisalföld, Pest Egyetemisták a fizikai rtolg.­megyei Hírlap, jan. 7. [Megta- zök gyermekeiért. Népszav*. le­látták Szegeden * Szeretíay nuár 13. [Egyetemi elökészóö nvnmrín heuiit 1 tar.folyamokat tartanak a sze­a dalai láma Mutívnr lf- «edi Tennészettudoma­A dalai láma "»Kynr n ,<nr „.„,,,„,,.,, luság, jan. 8. |A s«'i;edi Marian rANTAL Gábori A. O.: Foly.'­Zoltán autogramgvulteménVcrol.1 irrózemi" — tfimécr z-s szOCI­Programozók. Magyar Ifjúság, i,..nu... Magyar Nemzet, jan. 17. Ion. 0. IAí egyetemen folyó «1- (Lmm-ietcs a Tiazatáj Janua-1 kulmazott matematikus képzés- számáról is ] röil. „ , Az Oividéki Opera Ponehiem S51ANTO CJábor: Hány fecske Giocondéiftval lárt Szegeden ketl? Magyar Ifjúság, jan. 8. [A Film. satnhaz. Muzsika, január Szegedi Textilművekröl. Fényke- 16. [A vendég,zereplégrűl.] pékkel.] Endre Béla kiállítása Srega­Kllencvenévea a Kossutb-kak- den. Magyar Hírlap, Jan, 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom