Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

1 Megyénk gazdasága 1970-ben a Központi Bizottság 1969. évi novemberi határozatának megfelelően és a megyei pórtbizottság 1970. évre •zóló állásfoglalásában megjelölt Irányban fejlődött. A vállalati gazdálkodásban kialakult kedvező tendenciák tovább er'södtek, javult a termelés és szükségletek összhangja, a termékek realizálása. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen természeti tényezők hatására nehézségek jelentkeztek, amelyeket egész évben •em lehetett teljes egészében megazüntetni. A megye gazdaságára a következő főbb tendenciák a jellemzőek: — at ipari termelés a korábbi ivek átlagának megfelelően mintegy 9 százalékkal növekedett. A nehézipar az átlagosnál jobban, az élelmiszeripar az átlaggal megegyezően fejlődött, a könnyűipar termelése az előző évi szinten maradt; — megyénk legfontosabb ásványkincse — a szénhidrogén — feltárása és kitermelése tovább folytatódott. 1970-ben közel 1 millió tonna kőolajat — a feldolgozásra kerülő hazai kőolajtermelés felit — és 150 millió köbméter földgázt termelt az algyői olajmező. Az év folyamán mintegy 1400—1500tal növekedett a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma. Ugyanakkor még mindig nem kielégítő mértékű a földgáz ipari is különösen mezőgazdasági hasznosítása; — az Ipar fejlődése az előző éveknél intenzivebb jellegű volt, a termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott; — a mezőgazdaság termelési értéke az 1969. évi kiemelkedően jő eredményhez viszonyítva mintegy 3—10 százalékkal kevesebb. A kedvezőtlen időjárás hatása legsúlyosabban a növénytermelés jelentős visszaesésében jelentkezik. Az állattenyésztés viszont mérsékelten fejlődött; — 1970-ben közel 4,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ez 910 millió forinttal nagyobb, mint az előző évben volt. A bázishoz viszonyított kedvező teljesítés mellett azonban a tervhez képest mintegy 35—40 millió forint a lemaradás. A beruházási tevékenység — a megyei pártbizottság állásfoglalásinak megfelelően — a múlt évben tovább javult. Jobban előkéezitett, korszerűbb és gazdaságosabb megoldással tervezett beruhdsások kivitelezése kezdődött meg. Az egyedi nagyberuházások és a kiemelt beruházások építése megfelelő ütemben halad. A vállalatok erőforrásaikat az előző időszaknál nagyobb mértékben az Intenzív fejlesztésre, a termelékenység növelését szolgáló korszerű gépek beszerzésére fordították; — a megyei székhelyű építőipari szervezetek több mint 10 százalékkal növelték termelésüket, de as igényeket így sem tudták kielégíteni. Az építési igény és az építési kapacitás közötti feszültség nem csökkent; — a növekedési ütemnél nagyobb ütemű a befejezetlen állomány növekedése. A határidő- és költségtúllépések jelentősek. Elmaradás van a lakásépítéshez kapcsolódó óvoda, bölcsőde, iskola és üzlethálózat építésében; — néhány fontos anyagból és alkatrészből krónikus volt a hiány az év során. A téglahiány az árvízi újjáépítést, a bánya- és folyamkavics. valamint a cementhiány a megyében folyó egész beruházási tevékenységet, a mezőgazdasági gépalkatrészhiány peáig a gépesített mezőgazdasági munkák folyamatosságát akadályozta; — a közgazdasági szabályozókban sz évben végrehajtott módosítások elősegítették a célul kitűzött tendenciák megvalósítását. Javult a vállalatok kereskedelmi tevékenysége, ennek hatására növekedett az árukínálat, a drága létszámnövelés helyett a termelékenység javulására törekedtek, a bérnövekedés nagyobb hányada a teljesitményhes igazodott, a béren kívüli személyi jövedelmek a korábbi évektől kisebb mértében, 2—3 százalékkal emelkedtek; — az iparvállalatok és szövetkezetek nyereséghányada az egy évvel korábbihoz képest lényegesen nem változott. (A bevételből a nyereség aránya a minisztériumi iparban 5—6, a tanácsi iparban 9—10, a szövetkezeti iparban 14—15 szásalék.) Két-három vállalat veszteséggel zárja az éret; — a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi eredményi a terméskiesés hatására az előirányzatnál és a tavalyinal lényegesen rosszabbak. Előreláthatólag 27 termelőszövetkezet és 3 állami gazdaság veszteséges lesz; — a kedvezőtlen pénzügyi helyzet a folyamatban levő mezőgazdasági beruházásokat csak kismértékben érintette A termelőszövetkezetek a tavalyinál több mini másfélszer nagyobb — egymilliárd forintot meghaladó — beruházási előirányzatukat teljesítik. A. több mint egymilliárd forintos költséggel épülő 30 tehenészeti telep és 13 szakosított sertéstelep kivitelezése helyenként elmaradásokkal ugyan, de általában a tervezett ütemben halad; — a nem mezőgazdasági ágazatokban mintegy 3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az iparban és a szolgáltató ágazatban nem változott, az építőiparban 11, a kereskedelemben 10, a közlekedésben 4 százalékos volt a növekedés. A mezőgazdaságban a dolgozóknak más népgazdasági ágba történő átáramlása a korábbi éveknél lassúbb volt; — 02 árvízvédekezést munkában való részvétel, illetve a termeléskiesés pótlása miatt nagymértékben emelkedett a túlóráztatás. (As állami iparban közel 40 százalékkal több túlórát végeztettek, mint az előző évben.); — a foglalkoztatottak átlagkeresete mintegy 6—7 százalékkal haladja meg az 1969. évii. A termelőszövetkezeti parasztság közösből származó részesedése csökkent, az évi összjövedelme viszont valamelyest meghaladja az elmúlt évi szintet; — a kiskereskedelmi forgalom várhatóan 11—13 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A forgalomnak a jövedelmeknél nagyobb arányú fejlődésében a paraszti önfogyasztás csökkenése is a megyeszékhely kiskereskedelmi árukínálatának megyehatáron (országhatáron) kívüli vonzása is tükröződik; — a lakossági áruellátás valamennyi árufőcsoportot figyelembe véve az elmúlt évihez képest javult, számos területen azonban továbbra is hiányok mutatkoznak. Javult az ellátás húsból, húskészítményekből, konzervekből, pékárubői. A zöldség és gyümölcs árukínálata a tavalyihoz közel azonos szinten alakult. Nem kielégítő az áruválaszték ruházati cikkekből, ezen belül egyes gyermekruházati cikkekből időnként hiány is mutatkozik. A vegyesiparcikk-kereskedelemben a magas elfekvő készletek, és nem kielégítő ipari kínálat miatt választékhiány van; — a lakossági szolgáltatásban — a ruhatisztítási, cipőjavítási és as elektromos háztartási berendezések javítási tevékenységének növekedése eredményeként — némi javulás tapasztalható, de a növekvő igényekkel nem tart lépés? a fejlődés; — az elmúlt évhes viszonyítva 13 százalékkal több — 3271 — lakás tpült fel megyénkben. (Ebből Szegeden 1411.) Az ex évi ár- és bel. viz miatt szükségessé vált újjáépítések következtében jelentősen nőtt a magdnlakásépités. Területünkön 3395 lakást kell újjáépíteni, amelyből ax év végéig 650 lakás készült el; — as áruszállítást — a vasúti közlekedés közel 10 százalékos, 0 közúti közlekedés több mint 20 százalékos teljesítménynövekedése ellenére — egész évben a szállítási igények torlódása éz az igények hiányos kielégítése jellemezte A személyszállításra — főleg a városi forgalomban — a zsúfoltság volt o jellemző. Megyénk gazdaságának 1970 évi fejlődése — annak ellenére, hogy néhány területen a kitűzött célokat a* sAÍ, Rasznosfísáff i ferrezéshen Is I végrehajtásban. Ne támogassák a gyengeség leplezésére Igényelt kflopontl támogatást, hanem döntően a gazdasági tevékenység korszerűsítését szorgalmazzák. Tegyék a gazdasági vezetés politikai követelményévé a hatékonyságot, a korszerű vezetés éo szervezés módszereinek alkalmazását, a piachoz való rugalmas alkalmazkodást, a változó összetételű kereslet Jobb kielégítését. Tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az építő- és építőanyagipar, a javító és szolgáltató tevékenység tartalékainak, kapacitásbővítési lehetőségeinek felhasználására, tervezésére a szükségletekkel jobb összhangban. A városi, járási pártbizottságok Javítsák gazdaságpolitikai koordináló tevékenységüket. Működjenek közre a vállalatok, az ipari és mezőgazdasági üzemek helyi gazdasági tapasztalataiaak fejlesztésében. A termelékenység emelését segítő lehetőségek feltárása, kiaknázása gazdasági fejlődésünk döntő kérdése. Ennek szolgálatába kell állítsuk mind az eleven, mind a holt munka gazdaságos felhasználását, a munkaszervezés, a munka-, a technológiai és technikai legyelem megjavítását. Mindezek érdekében hasznosítsák a párt- és tömegszervezeti választásokon elhangzott észrevételeket, Javaslatokat. Segítsék elő, hogy a tömegek szemléletében ls világossá váljék, hogy eredményeinkkel és csakis azzal összhangban alakulhat a tömegek életszínvonala. A helyes gazdasági döntések, Intézkedések megszületése előtt követeljék meg a párttagság, a dolgozók véleményének, Javaslatainak kikérését, felhasználását. Pártszervezeteit, tömegszervezetek meggyőző tömegpolitikai munkával érjék el, hogy mindenütt felelősséggel éljenek a lehetőségek felhasználásával, bírálják bátean a fogyatékosságokat, mulasztásokat, az azokért felelős személyeket A végrehajtás során felmerülő problémákról la Időben és őszintén tanácskozzanak a párttagsággal, ezzel le erősítsék a pártalapszerv ez etek közvéleményt formáló szerepét A párt- és szocialista demokrácia fejlesztése feladataink eredményes végrehajtásénak fontos záloga. Ezért aa aktivitás, kezdeményezőkészség fokozása érdekében nagyobb gondot kell fordítani a párttagság, a párton kívüli tömegek rendszeres és gyors tájékoztatására, nevelésükre és képzésükre. Ebbe a munkába vonják be • gazdasági vezetőket is. Fontos feltétele a végrehajtásnak gazdaságpolitikai célkitűzéseink, a helyt konkrét feladatok és népgazdasági Összefüggéseinek széles körű Ismertetése, elfogadtatása. A gazdasági vezetők ls törekedjenek eredményesebb politizálásra, döntéseiknek, intézkedéseiknek a vezetői és dolgozót közvéleményben való elfogad tatására, hogy a vállalati terv az egész kollektíva ügyévé váljon. A pártalapszervezetek pedig határozottabban szerezzenek érvényt a párt gazdaságpolitikájának, kérjék számon a gazdasági Vezetést®! ez flzemf, a szövetkezet! demokrácia érvényesítését, fejlesztését Lépjenek fel a közösségi tulajdont sértő, fogyasztókat károsító gazdasági döntésekkel szemben. Az anyagi ösztönzést — annak helyes alkalmazásával — szükséges az eddigieknél jobban gazdasági céljaink végrehajtásának szolgálatába állítani. Ezért a párt- és tömegszervezetek tevékenységükben fordítsanak nagyobb figyelmet a munka szerinti elosztás érvényesítésére. Tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a dolgozók anyagi, szociális, kulturális helyzetének javítására, erre serkentsék a gazdasági vezetőket ls. Lépjenek fel a párt gazdasági és szociálpolitikáját •értő intézkedésekkel és jelenségekkel azemberu A tömegszervezetek munkájában alkosson szervesebb egységet a gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, tagságuk érdekeinek védelme. Ezeket az elveket érvényesítsék az öt évre szóló kollektív szeraódések megkötésénél is. Pártszervenetek nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy ezek a szerződések reálisabbak, tartalmasabbak, könnyen áttekinthetők és közérthetőbbek legyenek. Gondoskodjanak arról, hogy a kollektív szerződésekben foglaltakat a dolgozók •zéles tömegei vitassák meg. A tömegszervezetek fontos feladata legyen a dolgozók közötti politikai kapcsolat erősítése, tagságuk mozgósítása a célkitűzések végrehajtáséra. Ennek érdekében politikai munkájukben törekedjenek az agitáció fórumainak és az egyéni agitációnak hatékonyabb felhasználására. A hatékonyság növelése a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatására, nevelésére, az eddigieknél jobban hasznosítsák a munkaverseny-mozgalmet is. Gondosan összegezzék és Jelezzék tapságuk észrevételeit, javaslatait, a szociális és kommunális problémákat Ugyanakkor maguk ls szorgalmazzák mindazon kérdések megoldásét amelyek helyileg megvalósíthatók. A városi, Járási ás munkahelyi pártmarvek a kommunista vezetőkön keresztül érjék el, hogy a szövetségek tartsák tiszteletben a szövetkezetek Önállóságát Segítsék, hogy s szövetkezetek teljesítsék az állam Iránti kötelezettségeiket, Szervezzék és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, társadalmi Igényeket kielégítő fejlesztését Képviseljék a szövetkezetek jogot Igényelt gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezetekben megfelelően érvényesüljön a szocialista szemlélet, a szövetkezeti Jelleg és a szocialista közéleti erkölcs. A városi, Járási és munkahelyi pártszervezetek ls segítsék a tömegszervezeteket, hogy sajátosságaiknak megfelelően tovább fejlesszék és gazdagítsák tevékenységüket. A vállalati Intézkedési tervek elkészítésénél minden szervezet tekintse fontos feladatának a dolgozó nők és fiatalok helyzetére vonatkozó Intézkedési tervek elkészítését, konkrét feladatok elhatározásával. A kimunkálásnál vegyék figyelembe a felsőbb Irányító szervek, minisztériumok íiérr-yt-vr*^. A későbbiekben nagy flé gyeimet fordítsanak a végrehajtás sllenőrzésére. A termelés Irányításában növekvő követelmények szükségszerűen igénylik a vezetés korszerű Ismeretednek elsajátítását, alkalmazását. Ezért • pártszervezetek ls növekvő igényességgel foglalkozzanak a káderek követelmények szerinti kiválasztásával, továbbképzésükkel, munkájuk értékelésével, jobban támaszkodva a dolgozók véleményére. Nagyobb gondot kell fordítani a káderutánpótlás tervszerű nevelésére, a káderek szükség szerinti cseréjére. Bátrabban kell előléptetni szocialista szemléletű, a párt politikáját értő és alkalmazni tudó, felkészült és nagy élettapasztalattal rendelkező munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat Mindezek további követelményeket támasztanak a párt káderpolitikai elveinek érvényesítésében, a pártszervek és szervezetek felelősségét, az állami személyzeti munka pártellenőrzését illetően. Ilyen vonatkozásban különösen sok a tennivaló a szövetkezeti személyzeti munkában, a személyzeti felelősök jobb személyi féltételeinek megteremtésében. A tudományos, kutatói intézmények és pártszervezeteik. tudományos egyesületek is sokat tehetnek a vezetők korszerű vezetési ismereteinek fejlesztése érdekében, a tudomány eredményeinek gyorsabb hasznosítására a gyakorlatban. Fontos e'adatuknak tartjuk a szakpropaganüa jelenleginél hatékonyabb rendszerének kialakításét ls a korszerű termelés éí termelésszervezés megvalósítása érdekében. A pártszervezetek és tömegszervezetek erősítsék a dolgozók szemléletében, hogy a hatékonyabb termelői, alkotói tevékenység fontos feltétele a szakmailag és általános műveltségben Jól képzett, fegyelmezett munkás. Segítsék, hogy minél nagyobb szómban •egyenek részt műveltségük fejlesztő•ét szolgáló tanulmányok folytatásában. Gazdaságpolitikánk céljainak megvalósításában a kommunisták személyes példamutatása, kezdeményezése a párton kívüli dolgozók megnyerésének, a végrehajtásban való tömeges részvételének fontos eszköze. Eaért a pártszervezetek ezt a jelentóa tartalékot maximálisan hasznosítsák. Különösen fontos a pártszervezetekben az önkritika fejlesztése, egységének megteremtése a bíráló szellemmel. Növekvő feladataink megkövetelik, hogy Javítsuk a pártmunka elosztását, a végzett munka ellenőrzését, értékelését, a kollektív felelősség elmélyítéséi Tegyük rendszeressé a választott testületek beszámolási kötelezettségének gyaikorlását. A párt minden szintű szervében most a legfontosabb, hogy a határoeatak végrehajtására, a végrehajtás ellenőrzésére, számonkérésére koncentráljanak. A gazdasági tevékenység átfogó ellenőrzése mellett különösen fontos 1 vezető testületekben dolgooó kommunista vezetők összefogása, Irányítása. Továbbá kiemelt ügyelem