Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

PÉNTEK. 1971. JANTJAR 15. Kiegyensúlyozol! munka A holnap jellemezte az iskolákban nyomdászai Álljon meg a menet! az első „félidőt" Néhány napja zárult az 1970—7l-es oktatási év első fele. Az elmúlt időszak főbb tapasztalatait, jellemzőit összegezve a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei elmondták: — A tanév első felét, mind az alső-, mind u középfokú tanintézetekben kiegyensúlyozott, eredményes munka, a hatékonyabb pedagógiai módszerek, utak keresése, alkalmazása jellemezte. Sokoldalú erdeklódés és támogatás kísérte már a tanév kezdetétől a nehéz körülmények között működő tanyai, pusztai, kisközségi, úgynevezett összevont osztályú tanulócsoportok tevékenységét is. Az ő segítésüket, általános műveltségük gyarapítását, jól szolgálja a rádió újonnan rendszeresített, heteinkét Na PI KISLEXIKON a szegedi színházakról A Szegedi Nemzeti Színház épülete nyolcvunnégy éve megszakítós nélkül hajlékot ad az itt játszó színészeknek. Hogy ezt megelőzően vajon hol szórakoztatták a társulatok a város közönségét — arról kevés szó esik. a Legkorábban? 1628-ban az iskolai színjátszók tartottak előadásokat Iskolájuk falai között. Az első szegedi gimnázium megnyitása után 1735-ben állandó színpadot és színházat kapott a város, valószínű' a gimnázium melletti telken. A fenyő- és tölgyfából készült épület az 1738—40-es pestis Idején tönkrement. A századfordulón játszottak színészek a városháza termében, a felsővárosi Szt. György templomban. 1800-ban, a város új székházában nyílt meg az ott berendezett színház és kávéház az emelet déli részén. Hét évvel később egy esőzuhatag áttörte a színpad tetőzetét. Csak hosszú idő után állítottak helyre. 1827-től játszottak színészek a vár udvarán, Rókuson a Pacsirta-kertben (Kossuth Lajos sugárút 37.), a felsővárosi kis kaszinóban és a városházán. # Az első önálló színház? 1858-bnn épült fából a mai Hági étterem helyén. Fedett színpadból és magas kerítésű, fedetlen nézőtérből állt. Két oldalán emeletes páholysor, hátul mély karzat húzódott, a földszinten zártszékek helyezkedtek el. Két évvel később a nézőtér is tető alá került, a deszka oldalfalak helyett favázas téglafalakat emeltek. Így a színház téli használatra is alkalmnssá vált. A pajtaszerű építmény közel harminc évig nyújtott otthont a színjátszásnak. # A mai épület? Első kőszínházunk tervezője két bécsi építész: F. Fellner és H. Helmer. ök a barokk színháztípust a kor igényei szerint alakították. A szegedi színházat 1883-ban nyitották meg. 1885-ben leégett. Igen hamar helyreállították, 1886ban már újból látogathatta a közönség. kétszer sugárzott műsora, a Nyifcnikék. — Ami a középiskolákat illeti: nagyra értékeljük, hogy az oktatás-nevelés tienad továbbtanulásának megalapozású érdekében országszerte előkészítő tanfolyamok indultak. Az első félév pozitívumai közé tarmódszereinek korszerűsítése tozik. hogy a pedugóguskolmlnd nagyobb teret kap pedagógusaink munkájában. Nem kevésbé jelentős, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei eredményes egyelektívák a korábbinál nagyobb gondot fordítsanak a szülők és az iskolák közötti kapcsolatok erősítésére, szélesítésére. Határiig előtt elkészülnek a papírgyártó gépsorok A Lábatlanban épülő első hazai vékonypapí.rgyárban ebben az évben is több jelentős eseményre kerül sor. A tervek szerint a 3-as számú papírgyártó gépsoron július elején, az utolsó, a négyes számú gépsoron pedig októberben kell megkezdeni a próbatermelést. A berendezések összeszerelésén dolgozó finn és magyar szakmunkások azonban elhatározták, hogy megrövidítik a határidőiket. Olyan ütemben dolgoznak, hogy a hármas gépsoron július helyett már májusban megkezdhessék a próbatermelést. A bővülő finn—magyar gazdasági kapcsolatok egyik szép példája a Lábatlani Vékonypapírgyár létesítése. A csaknem 2 milliárd forintos költséggel épülő gyárhoz a finnországi Karhula-eég mintegy 10 millió dollár értékű berendezést szállított Lábatlanba. Egymást váltva rendszerint 30—35 finn szakember dolgozik Lábatlanban a Gyár és Gépszerelő Vállalat és több más hazai szerelő vállalat munkásaival együtt. (MTI) Jelenleg 70 szakmunkástanuló készül az egyik legérdekesebb szakmára a Szegedi Nyomdában. A betűk mesterének, nyomdasznak lenni azért is 1 érdekes és vonzó feladat, mert a modern technika alkalmazásával könnyebbé. színesebbé vált ez a szakma. Az utóbbi évek fejlődésének eredményei — gépesítés, jobb szociális ellátottság. 41 órás munkaidő stb. — ls mind azt szolgálták, hogy a nyomdászok már 1obb körülmények közt dolgozhassanak. A Szeeedj Nyomdában most kezdődő nagyarányú rekonstrukció során 85 millió forintot fordítanak a fejlesztésre. Űj munkatermekkel. modern gépekkel gazdagodik az üzem. De új szakmunkásokra is szükség lesz. hogy a kéziszedők. géps/edők. gépmesterek, klisések és könyvkötők száma a szükséglet arányában gyarapodjon. Ezért idén már nagyobb szómban vesznek föl ipari tanulókat a szép könyv műhelvébe. Mintegy 40—50 szakmunkástanuló — részben általános iskolát végzett, részben pedig érettségizett fiatalok — felvételével kívánják biztosítani a nyomdászutánpótlást. s ezzel együtt azt. hogy a rekonstrukció nyomán még több könyv és eevéb nyomdaipari termék kerülhessen ki a nyomdából, i hét öt községben Huszonöt éves szövetkezet ta kiállítási lehetőségeket kftörténelmébe azért nehéz belelapozni, mert nem rakták össze az Induló évek lapjait. Kinek is jutott volna eszébe, hogy jó lenne összerakni azokat az irkákat, amelyekbe beleírogatták, melyik új földhözjuttatottnak milyen szerszámot adtak kölcsön, hogy munkálni tudja földjét. Nem őrizték meg, pedig a kor érdekes dokumentumai lennének azok a számadások is, amelyek végül mégiscsak kimutatták, hogy egy behozott malacért menynyi korpát lehet adni. Így indultak valahogy a mai fogyasztási szövetkezetek közvetlen elődei, a földművesszövetkezetek. Ha például addig jutottak, hogy már textilfélét ls mertek hozni, összeadták először az órát a szövetkezet tagjai. Ha elfogyott az áru, visszakapták a pénzt. Vas- és rongygyűjtés, állat- és terményfölvásérlás, tartalékíöldek hasznosítása, a téglagyár vagy a pékség munkába állítása és üzemben tartása mind hatáskörükbe tartozott később. öt község, Kübekháza,. Tiszasziget, Űjszentiván, Deszk és Szöreg egyesült szövetkezete ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Teljes hetet szentelnek ennek az ünnepségnek. Mivel a földművesszövetkezet tagjaiból lettek a későbbi téesztagok, ők alapították a kátéeszt, a takarék- és háziipari szövetkezetet, közösen tervezik az ünnepséget is. Eredményeik is közösek. Ahogy a mezőgazdaság átváltozott a kétszarvú gyalogekéről a traktorra meg a kombájnra, úgy jött sorrendben a rádió, a televízió, a hűtőszekrény a családba, és úgy lett az apró kis boltokból nagy üzlethálózat. Ezt a fejlődést akarják bemutatni egy hét alatt. nál, kereskedelmi partnereikkel külön kiállítást is rendeznek a szőregi kultúrházban. Minden községben rendeznek ifjúsági napokat, díjtalan műsoros esteket, vendégeket hívnak a szomszédos Jugoszláviából is. Itt lesz a szabadicaiak népi zenekara, sőt szakács is jön zatuk felújításra, bővítésre szorul, itt szeretnének szép tervekkel tovább haladni. Egy lényeges mondat is szerepel ünnepi mondanivalójukban: a következő évek gyarapodását sem a tagok rovására történő kereskedői fogásokkal. hanem tisztes Szabadkáról, hogy speciális munkával akarják szolgálni. szerb ételekből kóstolót főzzön. Megrendezik a megye fogyasztási szövetkezeteinek zenekari versenyét, pályázatokat írnak ki öt község diáikifjúságának. Január 17-én kezdődik a szövetkezeti hét, és a következő vasárnap nagygyűléssel zárul. Háromezer tagja van a szövetkezetnek, de kereskedelmi és vendéglátó-hálózata 12 ezer ember napi igényeit szolgálja. Ha az irkás jegyezget,ések Időszakától a mostanáig megtett utat fölmérni akarnánk, néhány adat sejteti a távolságot: a szövetkezet az utolsó öt évben 452 millió 450 ezer forint forgalmat bonyolított le, a tagok 330 ezer forintos, részjegyekből összerakott tőkéje alapján ez alatt az idő alatt több mint 1 millió visszatérítést fizettek ki. Hitel nélkül gazdálkodnak, vagyonuk meghaladja a 25 milliót. A szövetkezet vezetői a következő ötéves tervre vonatkozó ajánlásaikkal is tagjaik elé lépnek. Régi épületekben működő bolthálóé H. D. Néha olyan nehéz megőrizni a nyugalmunkat! Jól mondják, bizonyisten, hogy némelyik embernek csak születnie volt nehéz, a másik meg szakadatlan kínlódás árán sem képes minimális boldogulásra. Vannak az úgynevezett menő fejek, akik kinevetik a sok munkával keveset keresőket, mert hozzájuk vastagon ömlik a pénz. mert körülbástyázzák magukat súlyos ékszerekkel és nyugati autóval, mert reprezentatív lakásban terpeszkednek, amikor százak meg ezrek hosszú évek óta xpiszkos kis lyukakban kénytelenek írogatni szoba-konyhás lakás Iránti kérelmüket. De ne ragadtassuk el magunkat! Hősünknek cca 160 négyzetméter alapterületű (tessék ezen elgondolkozni) állami lukást udott Szegeden az Isten, s ezzel próbál most üzletelni. Öt ugyunis, mint orvost, elhelyezték nz ország másik sarkába, ahol szolgálati (ingyen) lakásba költözhet, az Itteni 160 négyzetméter alapterületűt azonban esze ágában sincs visszaadni a tanácsnak, hogy utalja ki a sok-sok rászorult népes család közül valamelyiknek, hanem spekulál vele. Két modern lakást szeretne érte kapni: egy háromszobásat és egy kétszobásat, összkomfortosakat természetesen. Ebben az ügyben házul mostanában, s az érdeklődésből arra következtethetünk, hogy nem reménytelenül. Hogy mire kell neki az üres főbérlet, ha nem lakik majd Szegeden? Ugyan kérem, micsoda kérdés ez! Hát azért, hogy amikor hébehóba kedve szottyan Idelátogatni, akkor legyen hol aludnia, ne kelljen szállodáról gondoskodni. Ezt ő mesélte el, s még büszke is volt rá. hogy ennyire praktikusan ki tudta gondolni. S a másik lakást ugyan kinek szánta? Azt meg a fiának. A fia Pesten él jó állásban, de hát ugyan miért ne legyen annak ts Szegeden üres főbérlete! Hátha kedve támad neki is olykor itt aludni... No, nem ragaszkodik Ő végletekig a két új lakáshoz. Belemegy ő — mint kifejtette — abba is, hogy csak a nagyobbikat kúpja meg „természetesen", a másik helyett fizessenek neki 60 ezer forintot. Ezt a „kis összeget" azért igényli, hogy visszajöjjön neki az a pénz, amit a lánva tarján! szőve1 kezeli lukasába fizetett. Ez a 60 ezer forint, szerinte, megfelel egy másik lakásnak, ennyiért ugvanls könnyen be lehet lépni még egy szövetkezetibe. Talán elég ennyi, hogy azt mondhassuk: áll ion meg a menet! A fentiek kiáltó ellenpontjaként hadd idézzünk P. Gv. szegedi lakos nemrég hozzánk küldött leveléből. „Elvittek 1943-ban Ukrajnaba munkaszolgálatra, mint kommunistát, feleségem idehaza kereső nélkül maradt, amikor tüzelőért állt sorba, a rendőr azzal zavarta el, hogy kommunistának nem jár tüzelő... Mindig hű maradtam pártomhoz ... 1965 óta vagyok lakásigénylő, várjuk mostani lakásunk összeomlását, mert a biztosító nem biztosítja, olyan rossz ... Mennyi társadalmi munkát kel! végezni ahhoz, hogy az ember ne tüdővészben pusztullon el a lakásában, ugyanis lakóbizottsági tag vagyok, népi ülnök, pártcsoportvezető, munkavédelmi őr stb." Csak annyit még, hogy a harácsolás újabban nem valami extrém jelenség kicsinyke hazánkban. Kezd elharapódzni, mint a tűzveszedelem, s hiába háborog miatta a tisztességes, dolgos társadalom, úgy tátottszájúskodunk néha, mintha nem illene útteba állni ennek a harácsolásnak. Pedig a X. pártkongresszus határozatában a többi között félreérthetetlenül ez áll: „Vissza kell... szorítani minden olyan törekvést, amely nem többletmunkával, hanem különféle ügyeskedéssel, a szocialista erköles megsértésével eredményezhet jogtalan hasznot." Világos beszéd. érthetünk belőle. F. N. I. Emberöléssel vádolva Egy nyári estén négy részeg huligán agyonver egy fiatalembert, akit akkor látnak először. Ezzel indul ennek a Borisz Volcsek rendezte új szovjet filmnek a cselekménye, és ebből a tragikus eseményből bomlik ki problematikája ls. Nem krimiről van tehát szó, nemcsak azért, mert nem a gyilkosság felderítése a film tárgya, hanem azért is, mert a mondanivaló szempontjából nem maga a gyilkosság játszik vezetőszerepet; szabályos huligán emberölés, nincs indoka, a szó szoros értelmében heccből, nyugodtan mondhatjuk „szórakozásból" keletkezik. Az Emberöléssel vádalva társadalmi dráma. A két hétig tartó tárgyalás során — ez a tárgyalás a film cselekménye — a bíróság azt A Lakástextil Vállalat kőszegi bútorszövetgyárában megkezdték a korszerű plüss bútorszövet gyártását. Európa-szerte újból divatossá vált a lakástextília. E célból Bár minden üzlet kiraka- l átalakítják a meglevő gépeket és újabbakat is vásárolnak. Az idén 75 000 négyzetméter különböző színű szintetikus plüss kerül ki a gyárból, amely a hazai bútorszövetgyártás felét jelenti, (MTI) kutatja, ml vezette a négy fiatalembert a gyilkosságig, hogyan jöhetett létre ez a szörnyűség. Nagyon valószínű, hogy a forgatókönyv írója. L. Apranovics ténylegesen megtörtént eseményekből, bírósági anyagokból állította össze a cselekményt. Innen a mű Izgalma. Az Emberöléssel vádolva ugyan minden elemében játékfilm, módszerében egyáltalán nem emlékeztet ü dokumentumokra, mégis, minden kockáját a hiteles valóság levegője melegíti át, még didaktikus céllal, pedagógiai szándékai ellenére is. Az életanyag jóval izgalmasabb, mint maga a megformálás, a ezt — ez esetben — nem kell sajnálnunk) mert végül is a moziban töltött két óra így Is feszült és izgalmas. Gondolati anyagában, társadalmi szempontból izgalmas. A film következetesen ilyen szempontból elemzlvlzsgálja a kegyetlen gyilkosságot. Csak példaként említjük a módszerre a film és a tárgyalás egyik legdrámaibb jelenetét, az agyonvert fiú apjának ' állomását. Az apa azt mondja el a bíróság előtt, feleségével együtt arl ra nevelte fiát, hogy minden helyzetben bátran viselkedjék, szálljon szembe a rosszal, ne hagyja magát megfélemlíteni. De most már látja, rosszul nevelték a fiút, mert ha azon a nyári estén gyáván viselkedik, elfut a huligánok elől. ma élne. Mit ér a bátorság, ha a fiú halott? Senki sem támasztja fel többé, Ez a vallomás, függetlenül most dramaturgiai funkciójától — fordulatot jelent ugyanis a tárgyalás menetében — a gyilkosság egyik fontos következményére mutat rá. a társadalom elgyengülésére a huligán erőszakkal szemben, ami egyébként — a film ts bizonyltja — világjelenség. Tanulságos, elgondolkodta. tó és izgalmas film az Emberöléssel vádolva. Sajnáljuk, hogy az Idegen co ui boyok között című amerikai westernnel fut egy műsorban. Ismét egy súlyos műsorpolitikai hiba. A két ('lm nyilván nem versenytársa egymásnak. Egy pillanatig sem vitás, melyiket nézik többen. Persze az sem, hogy nekünk melyik a fontosabb. Ö. L. 4 i