Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

io PÉNTEK, 1971. JANUÁR 1. ÚJÉVI NYiLATKOZÜTOKl Kalandozások kora Losmuzi Pál, H Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke egy szovjet heti lapnak adott újévi nyilatkozatában a többi között rámutat: ha­zánk egész társadalmi és polt Lkai tevékenységét át­hatja a nép és az egész vi­lág sorsa iránti felelősség­érzet. Szocialista társadal­mat építünk, erősítve baráti kapcsolatainkat a Szovjet­unióval és a szocialista or­szágokkul. Szolidárisak va­gyunk az imperialista ag­resszió ellen harcoló népek­kel, egyengetjük az európai és a nemzetközi biztonság 'Rját, küzdünk a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttéléséért, mivel mélységes meggyőző­désünk. hogy az emberiség ragyogó és biztos jövője: a szocializmus és a béke. Nylkolaj PodgorniJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke azt a meggyőződését fejezi ki, hogy az új esztendő, amelynek sorún összeül az SZKP XIV. kongresszusa, újabb sikereket hoz a Szov­jetuniónak az építés és a haladás útján. Podgomij hangsúlyozza: az építőmunkát végző szov­jet emberek alapvető érde­küknek tartják a békét és a nemzetközi enyhülést. Ez magva rázza, hogy a szov­iet állam sohasem takaré­koskodott és sohasem fog takarékoskodni e nemes cé­lok elérésére irányuló erő­feszítéseivel. Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke; „A nép egységének és har­ci elszántságának stratégiai jelentősége van az amerikai imperialisták és ügynökeik ellen vívott felszabadító há­borúban, amelyet a marxiz­mus—leninizmus tanításai­val felvértezett politikai párt irányít" Hinh asszony, a DIEK külügyminisztere: „Most új esztendó kezdő­dik. Dél-Vietnam lakossága, amikor legjobb kívánságait fejezi ki az amerikai nép­nek, azt követeli a washing­toni kormán.vtól, hogy mondjon le végre elavult kolonialista politikájáról, vessen véget az agresszív háborúnak és válaszoljon komolyan a DIFK által elő­terjesztett logikus és ésszerű javaslatokra, hogy létrejö­hessen a fegyverszünet és helyreállhasson a béke Dél­Vietnamban." U Thant ENSZ-főtitkár azt a reményét fejezi ki, hogy az új esztendő kezdete lesz a nemzetek és népek közötti együttműködés és összhang korszakának. A nemzetközi közösség együt­tes erőfeszítései a világszer­vezet lévén elvezethetik az emberiséget nagy céljai: a béke. az igazságosság és a haladás felé. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök azt a gondolatot emeli kl, hogy az új esztendőben min­den erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy létrejöjjenek a kölcsönösen elfogadható és szükséges feltételek az európai bizton­sági konferencia megtartá­sára. Olnf Patme svéd miniszterelnök méltatva a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Len­gyelország és az NSZK kö­zötti szerződés jelentőségét, kiemeli, hogy ezek jelentő­sen előmozdították az eny­hülési folyamatot földré­szünkön. Brunn Krctsky osztrák kancellár' „Elvben egyetlen érdekelt ország sem tanúsít negatív magatartást az európai biz­tonsági értekezlet eszméjé­vel szemben." Kdwurd Ueaili angol miniszterelnök: „Reméljük, hogy megegye­zés születik az amerikai és a szovjet kormnnv kőzött a stratégiai fegyverkezés kor­látozását célzó nagyon fon­tos targyaltatokon.'; Ion Ghcorghc Muurer, a román minisztertanács elnöke: „A békés együttműködés viszonyainak megteremtése a megértés szellemében ké­pezi a biztonság jövőbeni épületének vázát." Petruá de Jong holland miniszterelnök: „Ha valamennyi kormány teljes mértékben kihasználja u meglevő lehetőségeket, már az új esztendőben jelentős haladást érhetünk el az eu­rópai biztonsági értekezlet előkészítésében." Ililmar Batinsgaard. a dán kormány feje: „Dánia pozitív magatartást tanúsít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását célzó javaslatok iránt." Ahtl Karjalainen finn miniszterelnök: „Megnőttek a remények, hogy az európai biztonsági konferenciát már a közeli jövőben összehívják." Will.v Brandt nyugatnémet kancellár: „Sokan — az NSZK-ban és külföldön egyaránt —, akik túl gyorsnak tartják Bonn közeledését a szocialista or­szágokhoz, elfeledkeznek ar­ról. hogy a nyugatnémetek keleti politikája a szoros nyugati szövetségre és elkö­telezettségre épül. Szó sincs valamiféle „elsietett" keleti politikáról, A Szovjetunióval és Lengyelországgal folyta­tott tárgyalásokat hosszú előkészítő munka előzte meg." A kancellár derűlátóan nyilatkozott a Nyugat-Ber­linről folyó négyhatalmi tár­gyalások várható kimenete­léről. ugyanakkor ismét ál­lást foglalt az NDK de jure elismerésével szemben. Dlallo Telli, az Afrikai Egységszervczct főtitkára: „A fajgyűlölet és a kolo­niallzmus bástyái Afrika déli részében csak azért állhat­nak ma ls, s az Afrikai Egy­ségszervezet tagállama, az EAK azért maradhatott részben megszállva mind a mai napig, mert a Nyugat, a NATO és Japán nyíltan tá­mogatja a pretoriai, salls­buryi, lisszaboni és Tel Aviv-i kolonialistákat és fajgyűlölőket, beruházás, műszaki segítség, külkeres­kedelem, fegyverszállítás és az ENSZ-ben diplomáciai pártfogása útján." Goorgcs Marchais, a Francia KP főtitkár­helyettese: „A kommunisták ma leg­főbb feladatuknak a demok­ratikus erők széles körű moz­galomban való összefogását tekintik, mert csak így való­sítható meg Franciaország­ban egy új, igazságos társa­dalmi rend kiépítése, amely­ben mindenki élvezheti majd -munkája gyümölcsét, s min­denki szabadon kifejtheti al­kotóképességét." Tito jugoszláv elnök leszögezte, hogy 1971-ben to­vább kell erősíteni a baráti kapcsolatokat a szocialista országokkal, és fel kell hívni a figyelmet az imperialista akciók eszkalációjára, amely a katasztrófa szélére sodor­hatja a világot. Mitrhcll Sharp kanadai külügyminiszter: „Kanada érdeke megma­radni a NATO-szervezet ke­retei között, és katonailag részt venni a szervezet euró­pai tevékenységében. Viszont Kanada kapcsolatai a Var­sói Szerződés tagállamaival intenzívebbé váltak az utób­bi évek folyamán." Salvador AUcnde chilei elnök: „A népi erők hatalomra Jutása Chilében nemcsak az I970-es év, hanem az. ország egész történetének legneve­zetesebb eseménye. Álla­munk történetében még nem volt olyan eset, hogy a kor­mányban egyidejűleg négy munkás és köztük három kommunista foglaljon helyet. A kormány jellegének megfelelnek azok az intéz­kedések, amelyeket hata­lomra jutásának első nap­jaitól megvalósított és meg­valósít. Egyebek között emeltük a legrosszabbul fi­zetett munkáskategóriák és a parasztok munkabérét. A kormány minden igyekeze­tével azon van, hogy meg­oldja a munkanélküliség és a lakásépítés problémáját, ami talán a legsúlyosabb öröksége az előző kormá­nyoknak. Nemcsak Chile. hanem egész Latin-Amerika szem­pontjából is nagy jelentősé­ge van a Kubával való dip­lomáciai kapcsolatok helyre­állításának. Ezzel Chile alá­támasztotta, hogy joga van az önálló külpolitika folyta­tására. és megtörte az Egye­sült Államok által kikény­szerített blokádot Latin­Amerika első szocialista ál­lama körül. Talán az 1971-es év lesz számunkra a legfelelősségtel. jesebb esztendő. A hatalmat kivívtuk, most viszont ko­molyabb feladat áll előt­tünk: meg kell védenünk ezt a hatalmat. Jövő évben vár ránk a harc a rézterme­lés, a bankok, a nagymono­póliumok államosításáért, az igazi földreform végrehajtá­sáért." ü. Reggel öttől: Róma IJpH nincs is egészen öt közelítés reprezentatív útvo- Szentségtörésnek ™«y óra, de már gerjed nala. Ügy építették, hogy a hőség. A tenger felől ér- előkészítse a látványt, kező hűvös szellők ilyenkor­ra kezdenek kiszorulni a vá­rosból. Szerencsére nem kell sokat menni, hogy célhoz jut­hassunk. A Palazzo Salviati — lakhelyünk — ott van a Vatikán tőszomszédságában. nagy élményt, a Szent Péter­székesegyházat. A Tiberistől, az Angyalvár lábazatától rugaszkodik el és nyílegye­nesen fut bele a Bemini­ellipszis oszlopkarjaiba. tartotta még a gondolatát is annak, hogy a hit és a művészet e csarnokát kapcsolatba hoz­zuk a hétköznapok realitá­sával, - . - — ... a sanpietrinik —< ugye, milyen stílusos nevük van! — Pedig t-, . , . . SZep, awiuűw iiitv u-xv vcui i —• P „ ™ az oldalbejáratot szorgalmasan tevékenyked­mindiárt a Tiberis (Tevere) va asztjUk. Mar az utcanév- nek Beidegzett rutinmozdu­partján. (Ide látszik a közeli Angyalvár is.) A folyót áhí­tattal szemléljük, hiszen £t­kanyargott az egész római történelmen. Noha valójá­ban nem több egy zavaros nek is van egy kis stlchje. Bűnhődés útja. Sikátor. De még a szemetes nem érhe­tett ide, bár lenne mit el­takarítania, hiszen az itte­niek — és persze a turista vizű gázlónál - akár egy egv huszonnégy óra alatt ete­magyar falu határában is km tétben tökéletesen ido­folydogálhat.na. Igaz, amikor mul hozzájuk — bokezu le­— jó kéteíer éve — reggel ­tájt hátukra fordult, puf­fadt hasú hullák úsztak fel­színén — előfordult ilyes­mi, egy-egy görbe római éj­szaka után — bizonyára iz­galmasabb látványt nyújtha­tott. Most be kell érnünk a hullámokon hánykolódó sze­méttel. Már az indulás is Stílusos. Hiszen a Palazzo Salviati egyházi kezelésben van: ke­zserséggel szórják szerteszét maguk körül, amit felesle­gesnek tartanak. A Bűnhődés útjának meg­van az az előnye — bár ne­ve kétségkívül ébreszt némi lelkifurdalást bennünk —, hogy segítségével orvul is meglephető a székesegyház. Oldalról jövet elvész n Piaz­za obliqua ellipszisének és a Piazza retta trapézának az a hatása, amelyet a min­latokkal húzogatják előre­hátra a hosszúnyelű ' part­vist a máirványpadlózaton. Díszes nevük ellenére egy­szerű technikai alkalmazot­tak ők, ám szinte familiáris alapon szolgálnak. Már apá­ik, nagyapáik ls itt ügyköd­tek e falak közt, és ők is tovább adják majd tudomá­nyukat fiaiknak, unokáik­nak. Ide méltóság kell. El­végre nem akármilyen dísz­letek között vég*zik munká­jukat, amelyet azok éppúgy igényelnek, mint a legegy­szerűbb nyárspolgári lakás. Kis kupacokba gyűlik a por — a turisták cipőtalpán került be ide. A sanpietrin'k hangtalanul dolgoznak. Szer­tartásosan hajlongó alakjulí ramitkockás belső udvarain ügyelő esztéták annyit möRött egy fehér marvánv­egymást követik a gyorsan emlegetnek. Innen nézvést lépkedő, tekintetüket földre ne™ tudják megtéveszteni szegező apácák. (Ateista- csalékony geometriájukkal centrikus világból jövet fur- Rz érkezőt hogy még monu­csa volt megszokni a nap mentaiisanpnak vélhesse a mint nap sűrűn ismétlődő templomhomlokzatot, látványt) Tehetnénk egy - f> f<5fcuMátoan H kis kerülőt, mehetnenk a Ü ÍBl felé szűrődik a főúton is. Ha a Viadrila híreg obeliszk. A csúcsaba Condhacjone felől lónnenk. llle8Ztett keresztet az itt érkezésünket diadalmenette változtathatnánk önmagunk számára. Elvégre ez a meg­mindig korán kelő nap su­garai csillogtatják. Most nem töri még össze a csendet a csoda: Michelangelo Pietá­ja. — Bizonyára a márványt is le szokták törölgetni va­lami egészen finom ruha-' anyaggal — suttogja társam.' Milyen szép is a Krisztust tartó nő arca. A női szépsé­get azonban Michelangelo úgy át tudta szellemíteni, hogy az egyházi áhítat kö­vetelményeivel is egyenJ súlyba került. S Krisztus élettelen teste! Mcsoda mű­Magyar vezetők távirata motor-és dudazaj, úgyhogy vészet kellet hozzá, hogy az hallani a magasba törő, majd élettelen márványból meg .. . lehessen formálni az élet! e­fáradtan visszahulló víz sur­rogását. Róma kútjal. Leg­alábbis kettő belőlük. Mond­ják, a víz, a maga emelkedő, majd visszazuhanó, aszim­metrikus architektúrájával bele van komponálva a kő­_ lés márványalapú kútösez­a llllhlli ma AVAfii&lffnCfclf , képbe. Nélküle az építmény ,b"L elképesztenek nU0Ml WlíHfBlPIlIlwim sivárnak, élettelennek . hat- .ket a meretek: hu.< a ii^ jAsst* • ni : . méter magas' a 1 ••• Kádár János, a Magyar-Szocialista Munkáspárt Köz- | Al[g múlt öt óra. Ilyenkor ^rnitíl itt is kiélhette mo­ponti Bizottságának első .titkára, Losonczi Pál, a Magyar ! a turisták áradata még nem numentahtasvágyát. Igaz — Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő,' a 1 örti el a teret. Meg lehet magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üd- átírd, jól körül lehet nézni, vözlő táviratot küldött dr. Fidel Castro Ruznak. a Kubai . el lehet elmélkedni a látot­Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a lakon. Micsoda bőség! Ber­lenmé vált emberi testet,' amelyen azonban látazi le, hogy nem sokkal előbb még valóban élt. A sanpletcinik most elnéJ zőek. Közel engednek ben­nünket a főoltárhoz is. Üj­bennün­huszon kilenc! a baldachin. mint jóelébb már- említet­tük —, a főoltár, s vele a badachin Szent Péter vélt sfrja fölött helyezkedik el.' kubai forradalmi kormány miniszterelnökének, dr. Osvaldo nini ellipsz-isének két kurját MU 's hatalmas bo­Dorticos Torradónak, a Kubai Köztársaság elnökének, a kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győ­zelmének 12, évfordulója alkalmából. „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradal­mi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép ne­vében forró, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, a kubai forradalmi kormánynak, valamint a testvéri kubai népnek — hangzik a távirat. A magyar népiét őszinte örömmel töltik el a kubai ntp­nek, a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlenig védelmében és a szocializmus építésében elért eredményé. E politikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubii Köztársaság nemzetközi tekintélyét, a szocialista országik testvéri összefogását az imperializmus elleni közös harc­ban. Ez alkalommal ls szolidaritásunkról és támogatásunk­ról biztosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provokációi elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirágoztatása érdekében kifejtett önfeláldozó küzdelmé­ben. Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sokoldalú együttműködése a marxizmus-leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében ered­ményesen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümölcsöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista kö­zösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításához." Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kuhai külügymi­nisztert. A SZOT. a KISZ, a Nőtanács, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács ugyancsak üdvözlő táviratot küldött a kubai testvérszervezetének. — a szimbólumíejtők sze­tükkel Michelangelo gran-' rint: e kaa-ok az egyházat diÓ7US kupolájának alsó szo­jelképezik, amint magához Wére? „Te Péter vagy és akarja ölelni a világot — e kősziklára epítem egyhá­négy sorban állva 284, és "eked adom a egyenként húsz méter ma- mennyország kulcsait." A gss dór oszlop alkotja, me- kulcsok a baldachin díszes, lyeket párkányzat és tető köt csavart oszlopain vannak össze egységes rendszerré, megörökítve Azon száznegyven (!) szent ..A sanpietrinik futó pillán ­szobra, dupla életnagyság- ,Bst vetnek utánunk. Nem ban szokásuk elköszönni a tűris­Igaz, a méretek itt a világ táktól. Kint. a téren fénv­legnagyobb templomához 7-"hatns fogad, és arconcsap idomulnak. Hiszen n Szent bennünket a hőség. Péter-székesegyház bensejé nek alapterülete mintegy tizenötezer négyzetméter­nyi. Hatvanezer ember ké­nyelmesen elfér a falak kö­zött. A főhajó hossza sincs messze a kétszáz métertől, A Michelangelo emelte, maid százhúsz méter magas­ságig emeltedé kupola alatt, 3zent Péte! vélt sírja tő­szomszédsáíában éppen ta­karítanak. Később elmeséltem vala­kinek e átvány részleteit. Fólháboroótt a hallottakon. Hét ItéletváKfaztatás # Moszkva (TA8ZSZ) lélra ítélte. A többi vádlot­A leningrádi városi bíró- tat különböző időtartamú sza­ság büntető Igollégluma a na- badságvesztésre ítélték, pókban nyilvános ülésen Az OSZSZSZK Legfelsőbb megvizsgálta annak n 11 sze- Bírósága, amely semmisségi mélynek a bűnügyét, akik pnnusz alapján vizsgálta meg ellen egy szovjet polgári re- az ügyet, figyelembe véve, pülőgép eltérítésének kísér- hogy a géprablási kísérletet lete miatt emeltek vádat. idejekorán megakadályozták, A leningrádi városi bíró- és a szovjet törvénykezés ára van. Lám. két órahosszát töltöt­tünk bent. ahol tizenötnek tűnt a százhúsz perc. Jóbb­ról ott áll a svájci testőr, kék-sárga-vörös egyenruha-, ban, kezében alabárdot szo­rongat. Jelképesen őrzi a Vatikánt 0,440 négyzetkilo­méterét. mintegy ezer fő­nyi lakosát. Arcán szigor. Különben jó fényképarra van. PAPP ZOLTÁN Következik: KOMAT LÁTNI — ÉS AZUTAN? . . . Fwnco mer hátrált A Párl (AFP) „Megmsekültek 1 maghátrál mci közi Hutnanlté sikeret, s hangsúlyozza: most Franco követelni kell a politikai — ezzel a cím- foglyok szabadon bocsátását, csütörtökön az valamint azt, hogy a demok­z első oldalán a rácia helyreállításával a spa­halalraítój és megkegyelme- nyol nép visszanyerje jogait zett hat jrgosi vádlott ké- és szabadságát. üf'áair'i, 1 bÖ/tÜ" rác?ai • Róma (MTI) ^mogótt $ak_ A kéP alá- fűig! Longo, az Olasz KP étkező. „Eroseb- főtitkára az Unitában közzé­a fasizmus, erő- tl!tt úiévj üdvö2letében le­i a naiai . szögezi: az 1071-es év aspa­Kommunista nyol fasizmusra mért csa_ ancia fazociuhsta „ássál kezdődik. A spanyol ság büntető kollégiuma be­bizonyítottnak ismerve el a vádlottak bűnét, a különle­gesen veszélyes államellenes bűncselekmény szervezőit, szerint a halálos ítélet rend­kívüli büntetőintézkedés, le­hetőséget talált arra, hogy Dimsio és Kuznyecov halá­los ítéletét 15 évi szabadság­Dimsicet és Kuznyécovot ha- vesztésre változtassa. írása a bek, ml sebbek, A Fr; Párt, a Párt, a ^é^ »venclója a CGT eiőínek"haraa megmentette a CFDTJz Emberi Jogok hat fiatal Ligaja cSobb mas szerve- f,„incojsta zet közöáyilatkozatotadott ... , , kl, moly bgelégedetten ve- tó1, de marad a több évti­szt tudorriil a burgosl vád- zedes börtönbüntetés — ál­lottak ulelt't folytatott harc lapította meg Longo. "ép és a világ demokratikus hazafi életét a kivégzőosztagok­ü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom