Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-24 / 301. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970. DECEMBER 24. 7 A zöldség- és gyümölcsellátás • n r.e €SíÍOft korszerűsítésé ÚI megyei közös vállalat alakul Harmadszor ülésezett teg- eredményt, és neon fordul nap Szentesen a MÉK kor- elő, ami még ma is gyako­azerűsltését előkészítő Csöng- rí, hogy a boltokból sokszor rád megyei bizottság, amely- az is hiányzik, amit helyben nek hat termelőszövetkezeti termelnek. Előreléphetünk és három áfész vezetőségi majd a beszerzésben, továb­tagja képviseli a megye ősz- bá a szükségletek, az igé­szes termelőszövetkezeteit nyek gyors jelzésében, va­és áfész egységeit Döntött lamint az információt ille­az üles a MÉK helyébe lépő tőén is. Az együttműködés új Tsz—Áfész közös vállalat olyan lehetősége nyilt meg, létrehozása ügyében. Elfő- amely találkozik a laikossag gadta annak alapszabályzat érdekeivel. tervezetét, a működési és tarsasági szerződés szövegét. — Mi az új közös vállalat célja? — kérdeztük Bertus Páltól, az előkészítő bizott­ság elnökétől. Az eddigi MÉK helyett alapvetően termelői érde­keltségű közös vállalatot ho­zunk létre — hangzott a válasz. — Olyan vállalatot, arnov jutalékos alapon az eddiginél jobban összekap­csolja a termelést a fogyasz­tással, valamennyi érintett érdekében. A vállalat fő fel­adata: az egész megyei zöld­ség- és gyümölcskereskedel­mi tevékenység lebonyolítá­sa. valamint kooperációban szélesebb körű feldolgozó te­vékenység kiépítése. Mint tsz-elnök- úgy vélem: az új szervezetben biztonságosab­ba válik majd a termelt áru elhelyezése, hiszen az apró vidéki tsz-elárusító helyek rendszere nem felelt meg. Véleményt kértünk az elő­készítő bizottságban résztve­vő másik fél. az áfész-háló­zat képviselőjétől, Dómján Józseftől is. aki a követke­zőket mondotta: — Évek óta próbálunk együttműködni a tsz-ekkel a lakosság jobb ellátása ér­dekében. Reméljük hogy most az új vállalat létreho­zásával elérjük a várt Kaczúr István üf üzem Határidő előtt több mint egy évvel, 1971. december 31. helyett szerdán, megtör­tént a diósgyőri Lenin Ko­hászati Művekben az új bu­gacsiszoló üzem műszaki át­vétele. A 240 méter hosszú és 30 méter széles csarnok­ban magyar, angol, valamint NDK gyártmányú automati­zált gépek végzik a buga­csiszolást. Ezzel megerőltető fizikai munkát szüntettek meg. (MTI) Államfők és levelek Egy szegedi egyetemista különös hobbyjc Másfél milliárd kifli és zsemle évente A Magyar Szabványügyi fővárost és vidéki városok­Hivatal a gyakori panaszok ban a háztartások egyhar­hatására felülvizsgálta a mada. a településeken ós péksütemények 1904-ben ki- falvakban ötödrésze sosem, adott szabványát. A vizsga- az összes háztartás negyed­Utio.. során magállapították, része pedig csaik változóan hogy a sütőipar nagy meny- elégedett a sütemények mi­nyiségben csak zsemlét és nőségével. A leggyakoribb kiflit hoz forgalomba — kifogások: súlyhiány, amely zsemléből évente mintegy általános jellemző, kis tér­600 milliót, kifliből pedig fogat, sütési és kidolgozási csaknem 900 milliót —, a hibák, vagy pedig az, hogy többi péksüteményt az előb- a termék nem friss és nem blekhez viszonyítva elenyé- tartalmazza az előírt ada­sző mennyiségben gyártja, lékanyagokat. A fogyasztó nagyobb vá­lasztékot szieretne, de. a vá- A Szabványügyi Hivatal Aasztékbővítés gazdasági, megállapította, hogy a minő­SSí1:1 S: ^ hlbók j** — a iparnak. saabvany előírásaiban, ha­A megkérdezetteknek csak- nem éppen a szabvány be nem egyötöde elégedetlen a nem tartásában keresendők, ^ksütemények választéka- ezért a jövőben fokozott val. A minőséggel a vldekl ,,,,,, megkérdezettek fele, a fő- gondot kell fordítani a szato­vároisi fogyasztóknak csupán vány betartásának ellenőr­40 százaléka elégedett. A zésére. A napokban Márián Zol­tán III. éves joghallgató le­velet kapott. A címzés így szólt: Monsieur Marian, a levél aláírása: Waldeck Rochet. Zoltán elővette kö­zel tízkilós albumát és be­lehelyezte a Francia Kom­munista Párt főtitkárának dedikált fényképét és leve­lét. A különös gyűjtőszenve­délyű egyetemi hallgató ez­zel jubileumhoz ért. Legfris­sebb szerzeményével már kétszáz államfő, politikus dedikált féovképét tartal­mazza az érdekes és értékes album. A fiatal egyetemista ál­lamfőkkel levelez. Bizonyí­tékként álljon itt egy felso­rolás: Márián Zoltán kollé­giumi és otthoni címére már küldött levelet.: király, csá­szár, köztársasági elnök, sah, meir, törzsfőnök, szultán, miniszterelnök, pártfőtitkár, sejk, érsek, bíboros, pápa, herceg és trónörökös. Persze az Ilyen autogram­gyfljtés korántsem megy olyan egyszerűen, mint ahogy gondoljuk. Erről vall a gyűjtő: — Hat évvel ezelőtt hatá­roztam el a gyűjtést, és al­bumomat Kádár János de­dikált fényképével nyitot­tam meg. Rehdkívül nehéz egy-egy államfő vagy poli­tikus fényképét elkérni. V. Olaf norvég királyhoz hat­szor írtam levelet, amíg végre aláírt fényképet kül­dött, Haile Szelasszié fény­képét Etiópia moszkvai nagykövetétől tudtam meg­szerezni. majd újabb leve­lezés után ezt a képét dedi­kálta a császár. Legalább ilyen bonyolult volt a Da­lai Láma fényképének meg­szerzése. Az utóbbi esetben Indira Gandhi közvetített. Vannak olyan személyisé­gek. akik nem dedikálják fényképüket, mások még ajándékot is küldenek, A luxemburgi nagyhercegi pár hanglemezzel, Burglba tu­néziai elnök könyvekkel ajándékozott meg. Igencsak meglepődlem, amikor az el­múlt év elején két hónappal a két fénykép elküldése után, megkaptam Julianna holland királynő újévi jókí­vánságát. Az album átnézése után — érdekességképpen — kiírtam a leghosszabb nevű állam­férfi nevét. így hangzik: II. Tupua Mamasése Meadola Malietoa Tanumaflli, Nyu­gat-Samoa elnöke. A legérdekesebb név után a legkalandosabb utat meg­tett küldeményről érdeklőd­tem. A Maidive szigetekről I. Al Amir Mohamed Fa­rid Didi szultán levele nyolc hónap alatt ért Szegedre. Ez a hasznos hobby rop­pant nagy szorgalmat, ener­giát. » nem utolsósorban tudást, tájékozottságot kí­ván. Nyilvánvaló, hogy ezt a hatalmas munkát teljesen egyedül, segítség nélkül nem lehet elvégezni. Külügymi­nisztériumunk és a követsé­gek minden esetben segítet­tek Márián Zoltánnak, aki tervéről ezt mondja: — Az a célom, hogy a vi­lág valamennyi állam-, és kormányfőjének dedikált fényképét megszerezzem. Je­lenleg Hanoid norvég trón­örökös, és az elefántcsont­parti köztársasági elnök le­velét várom. • . Kelemen Gábor A gyengék segítése Ház a tó partján Páger Pál (Cserzy Mihály u. 30/c) a lakása melletti tó okozta károkról ír. Panasz­kodik, hogy a konzervgyár és a 10. sz. AKÖV szenny­vize a tóba folyik, így an­nak vize jelentősen meg­duzzad. Ilyenkor annyira magas a vízállás, hogy a disznóólak, fásszínek víz alá kerülnek. Jelenleg a la­kásuk falai is nyirkosak. Ilyen egészségtelen körülmé­nyek között kénytelenek lak­ni három kisgyerekkel. Kérése az, hogy a vízmű­vek szivattyúzza gyakrabban a tó vizét. Olvasónk levelére a Víz­művek és Fürdők Vállalat igazgatója, dr. Takács Antal válaszolt. Azóta már megte­kintették a panaszos házát. Az ólak amiatt vannak ve­szélyben, mert túl közel építkeztek a tóhoi, amely egyébként jelenleg igen ala­csony szintű. A konzervgyár pedig — tájékoztatta az igazgató olvasónkat — nem vezeti már oda a szennyvi­zet. A levélíró házának fa­lai pedig valószínű, a rossz szigetelés miatt nedvesek. Ez viszont nem tartozik a Víz­művek és Fürdők Vállalat hatáskörébe. Kevés a busz Pusztai Györgyné (Tarján, 107. A. ép.) a tarjániak pa­naszait vetette papírra, el­sősorban a közlekedéssel kapcsolatban. A 9-es busz — mint írja — a legforgal­masabb időben, reggel és délben annyira zsúfolt, hogy munkába, iskolába igyekvők bizony gyakran lemaradnak, mert egyszerűen nem fér­nek fel a járatokra. Még es­te 6 óra után is legtöbbször 20 percenként közlekednek a buszok. Olvasónk azt javasolja, hogy fő forgalmi időben 5 percenként, később 10 vagy 15 percenként közlekedjen a 9-es busz. A legjobb meg­oldás egy új járat beindítá­sa lenne. Kérésével felkerestük az AKÖV helyi városi menet­rendi csoportvezetőjét, Pál­házi Ernőt, aki egyetért ol­vasónk észrevételével. A pa­nasz enyhítésének érdeké­ben, ami tőlük telik, mér megtették. A menetidőt 10 percre csökkentették. Az más kérdés, hogy a valóság­ban — az időjárástól, a ko­csik műszaki állapotától füg­gően — hogyan valósul ez meg. A legnagyobb gond az, hogy nem áll elég ko­csi a rendelkezésükre, anél­kül pedig csak mentegetőz­ni tudnak. Tarján valóban megérett arra -- mondta a csoportvezető —, hogy öt­percenként induló járatot kapjon. Jövő év első negye­dére tervezik is a sűrűbb indulást, ennek megvalósulá­sa azonban az Ikarusz-gyár szállításától függ. Olvasónk körforgalommal, parkírozás­sal kapcsolatos javaslatával is egyetért az AKÖV. A té­mában jelenleg folynak is a tárgyalások. A szegedi járásban a sl­vány homokföldeken gazdál­kodó termelőszövetkezetek már a megalakulás percei­ben jelentős hátránnyal kezdték az új életet, a kö­zös utat, s a jobb gazdál­kodási körülmények között levő termelőszövetkezetek­nél. Nem véletlen tehát, hogy az állam évről évre igen jelentős segítséggel já­rul hozzá a homoki üze­mek erősítéséhez, boldogulá­sához. Az idén a szegedi járás közös gazdaságainak 51 mil­lió 583 ezer forint állami támogatást folyósítottak, amelyből a mezőgazdasági beruházásokra szánt állami táfnogatás 48 millió 525 ezer forint. Ezenkívül a meliorá­ció, a haszonfa és erdő­telepítés, valamint felújítás kapott jelentősebb támoga­tást. Ezek az évek "igen nagy­arányú állattenyésztői beru­házásokat hoztak magukkal, valamirevaló közös gazda­ságban és állami birtokon is egyre-másra épülnek a mo­dern, korszerű szarvasmar­ha-tenyésztő és sertéste- pek. A szegedi járásban 35 nyésztő telepek. Mindez azt kedvezőtlen adottságú ter­jelenti, hogy mér a közel- melőszövetkezet kapta a kf)­jövőben termelni kezdenek rébbi< időben az állami meg­ezek a nagy kapacitású tele- segítést. Az idén 31. Több milliós kár, zsebre vágott tízezrek A szegedi járásbíróság dr. Salamon Erzsébet tanácsa' tegnap hirdetett ítéletet Vé­ber Ferenc (Tarján, 213./B), Vas- és Fémipari Ktsz volt elnöike, Biczók Gyula, (Fürst Sándor u. 19.), a ktsz koráb­bi műszaki vezetője és Csó­ti István (Odessza. 2/C), a ktsz volt osztályvezetője ügyében. Véberék 1967-ben terménydarálóra adtak be újítást a Vas- és Fémipari Ktsz vezetőségének, s java­solták gyártását. Ez a da­ráló — amely tulajdonkép­pen a turmix rendszerű kú­védaralókat utánozta le nagyban — szerintük min­denféle szemes takarmány Változik a MAV menet­rendje az ünnepekben A karácsonyi ünnepekben, december 25, 26,. 27-én — közölte a MÁV szegedi igaz­gatósága — a kiadott menet­rendtől eltérően több vona­lon korlátozzák a személy­vonatok indítását. December 25-én, pénteken nem indul Szegedről a 17.10-es Szeged —Kiskunfélegyháza, 26-án, szombaton a 8.54-es és a 17.10-es Szeged—Cegléd, a 6.20-as és a 22.55-ös Újsze­ged—Mezőhegyes, valamint a 6.33-as és a 16.42-es Szeged —Orosháza személy. Nem érkezik Kiskunfél­egyházáról Szegedre decem­ber 26-án az egyébként 7.04­re és 18.05-re várt vonat, Orosházáról a 7.24-es, Hód­mezővásárhelyről a 13.55-ös, Újszegedre pedig Mezőhe­gyesről a 13.21-es és Makó­ról a 21.24-es személy. Va­sárnap, 27-én nem jön Kiskunfélegyházáról a 7.04­es, Orosházáról a 7.24-es sze­mélyvonat. Regényről, emelvényről A NYITOTT KÖNYV kedd este Tersánszky Józsi Jenő Viszontlátásra, drága című regényét választotta. Nehéz pontosabban meghatározni: ismertette, elemezte, mutat­ta be vagy bocsátotta vitá­ra. mert a könyv-népszerű­sítésnek eme módozatai együttesen, komplexen lel­hetők fel a Nyitott könyv sorozataiban, általában. Ál­talában, tehát ezúttal is, bár a műsorvezető mellől hiá­nyoztak a. kard villogtató op­ponensek. Bárány Tamás az írómúhely • beavatottjainak szenvedélyességével, Dersi Tamás az irodalomtörténész sima-eiegáns modorában méltatta a regényt, melyről a néző sok fontosat tudott meg. Többek között, hogy 1916-bari jelent meg a Nyu­gatban, Ady írt róla kriti­kát, hogy a háborús regé­nyek vonulatában az első, hogy az író bravúrosan el­titkolva pártállását lényegé­ben az emberi elembertele­nedését rajzolja meg stb. Derei Tamás a regény té­vévé ltozatáról beszélt, s sza­vának nyomatékául egyVe tovább engedte beszélni a képeket, a dramatizált válto­zatot. A Nyitott könyv el­hagyva a kritikusi kerekasz­talt (mely lobbanékonyságá­val a műelemzésből is íze­lítőt adott korábban) ismer­tetésre egyszerűsödött. Kö­zeledve, hasonlítva például Abody Béla operakalauzai­hoz. Csupán az a kérdés, je­lenségről, kényelmi szem­pontról vagy elhatározott „így tovább"-ról van szó. Ez utóbbit sajnálnánk. AZ OSZTALYTALALKO­ZOT is a komplexitás igé­nye kísérte végig. A színi­akadémia két esztendeje végzett évfolyamának vizs­gaelőadásán ott járt a ka­mera is, s felvette Ondracek nagysikerű musicaljét. Most összehívták az osztálytársa­kat, - odaültették Molnár Gál Péter elé (sajna, nem köré), ki érdeklődve biztat­ta szóra a fiatal színészeket, miközben ad hoc jelleggel bekapcsolták az előadás filmjét. Mi zavarta a ripor­tot.? Hogy MGP, a jóságos és kérlelhetetlen spi rítus rector fejedelmi többessel szónokolt le emelvényéről. Hogy éles választóvonalat kellett húzni a fővárosi és vidéki színjátszás közé, s ráadásul ezt Molnár Gál Pé­ter (akinek Írásai máskülön­ben rendre szellemi izgal­mat keltenek) olyan ügyet­lenül akarta kerülgetni, hogy a néző a „vidékiek" aggo­dalmainak szavazott hitelt. Ahelyett, hogy végre meg­beszélték volna, milyen esz­közökkel, milyen formában találhatna visszhangot a színjátszás tette Budapest és az ország határai között. Mert a műsor riportrésze csupán egy közismert tézist állított fel újra: a szerencsé­sebbek (és néhány tehetség) fennmaradnak Pesten (kel­lemes rádió-, film-, szink­ron-, tévéhajszábam kime­rülni), a pechesebbek pedig lekerülnek vidékre (folyto­nos bizonyítani akarással, netán elérkezik egyszer a hőn óhajtott fővárosi szer­ződés). Ha ennél a tézisnél indul a riport, érdekeset ls mondhatott volna. A képer­nyőn örömmel fedeztük fel a szegedi színház fiatal mű­vészét, Janka Bélát, <js az r wancsak innen elszárma­zott Ábrahám Istvánt. Egy­szer talán több szóhoz Jut­nak majd, ha már róluk be­szélnek. BL L megőrlésére alkalmas lett volna. A prototípusokat el­küldték a KERMI-hez, amely alapvető hibákat talált a szerkezetben. Véberek javít­gatták, majd ismét a KER­MI-hez küldték a darálót, s ez a javítgatás, majd ellen­őrizgetés még jó néhányszor ismétlődött. A KERMI egy esetben olyan véleményt adott, hogy a daráló kizá­rólag kukorica őrlésére va­ló. Ennek alapján Véberék fölszerszámozták a műhelye­ket, s elkezdték a sorozat­gyártást. Az elkészült példányok azonban nem ütötték meg a kívánt minőségi színvona­lait. a' póruljárt vásárlók, akik 1781 forintot adtak egy darálóért — visszaküldték a nagykereskedeltni vállalathoz azzal a megjegyzéssel: hasz­nálhatatlan. Csakhamar ki­derült. hogy Véberék a kö­telező előírásokat megszegve a valóban rossz darálót nem mutatták be a Magyar Elektrotechnikai Intézetnek, azaz nem szerezték meg a sorozatgyártás megindításá­hoz szükséges javaslatot. A bíróság megállapította, hogy Véberék a ktsz-nek több mint ötmillió forintos kárt okoztak, csak azt az egyet­len célt akarták elérni, hogy az „újításból'1 a fejen­ként rájuk eső 49 ezer 924 forintot, megkapják, s ez így is történt. A bíróság Véber Ferencet, a gazdálkodással kapcsola­tos kötelezettségek megsze­géséért 3 év és 6 hónap! szabadságvesztésre ítélte, 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. (Vébert ko­rábbi bűncselekmények mi­att 4 év 6 hónap börtönre ítétk, amelyet kegyelemmel felére csökkentettek. A két (télét összefoglalásáról, a 4énv1e"esen letöltendő sza­szgbadságvesztésre ítélte. 4 fellebbezések után dönte­nek.) Biczók Gvulát és Csó­ti Istvánt 2 év 8 hómaoi sza­badséevesztésre ítélték. a "nz/tátikodással kapcsolatos kötél eredek 7Yie<rc»orvi*AArt, It1**+ve csal^íqánf Mtfidtrér­zrnVftt kötél o*rt ék aZ „űiftá­<sl" dftok hlánvta'nn. vissza­Gzotz-G-e. Az ítéletek nem jogerősek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom