Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I 60. évfolyam, 305. szám 1970. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Miniszterek a harmadik ötéves terv több eredményeiről A MAGYAR TÁVIRATI IRODA MUNKATÁRSAINAK KÉRÉSÉRE ÖT GAZDASÁGI TÁRCA VEZETŐJE A HAR­MADIK ÖTÉVES TERV BEFEJEZTÉVEL ÖSSZEGEZTE A TERVIDŐSZAK FŐBB TAPASZTALATAIT. A TÁRCA LEGJELLEMZŐBB. _ LEGFONTOSABB EREDMÉNYEIT. AZ OT MINISZTER A KÖVETKEZŐKET NYILATKOZTA: Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter: Meggyorsult a lakásépítkezés — A harmadik ötéves terv­törvény az építőipari terme­lés 24—28 százalékos növe­lését irta elő, s bár idő­közben az előirányzat 34 százalékra emelkedett, a tényleges fejlődés ezt is meghaladta. Az előzetes ada­tok szerint mintegy 60 szá­zalékkal növekedett az épí­tőipar termelése. A többlet 47 milliárd forint értékű új létesítmény, s így az ágazat öt év alatt lényegében hat­évnyi munkát végzett el. Meggyorsult a lakásépítkezés is. Az építőipari dolgozók — a rendelkezésemre álló ada­tok szerint — mintegy 15 000 új otthon átadásával tetéz­ték meg a tervet, amely — mint ismeretes — .300 000 la­kás felépítését határozta meg. — Az építési piac egyen­súlyának' megteremtése ér­dekében meg kell gyorsíta­nunk az építési kapacitás bővítését, a hatékony, gyár­szerű építésmódok elterjesz­tését. Ezért is jelentős, hogy a harmadik ötéves terv egyik legnagyobb műszaki fejlesztési eredménye éppen a lakásépítés nagyipari módszerének kibontakozása. A tervidőszak első évében kezdte meg Budapesten az üzemszerű munkát az or­szág első házgyára, s most fejezik be Szegeden a hete­dik házgyár építését. E kor­szerű termelési bázisok így most már évente mintegy 20 000 házgyári lakás fel­építésére nyújtanak fedeze­tet. Ezen felül a vidéki pa­nelüzemek évente 3500 új otthon falelemeit készítik el. — Azon túlmenően, hogy a házgyári építésmód kétszer olyan termelékeny, mint a hagyományos eljárás, tekin­tetbe kell venni azt is. hogy a lakások felszereltsége a szokásosnál jóval magasabb színvonalú. továbbfejlesztését, a korsze­rű számítástechnikai beren­dezések gyártását is megala­pozza. — öt év alatt kereken 10 külföldi licencet vásároltak a KGM-hez tartozó vállala­tok, nem sokkal kevesebbet, mint az azt megelőző 18 év alatt együttvéve. — A hiánycikklista lé­nyegesen összezsugorodott. Ügy vélem, a lakosság ré­szére készülő vas-műszaki cikkek mennyisége és Vá­lasztéka ma már általában kielégítő, a legfontosabb fel­adat a minőség további ja­vítása. — A vállalatok helyes pia­ci orientációinak egyik leg­biztosabb jele, hogy nem­csak a hazai, hanem a kül­földi vásárlók is egyre na­gyobb elismeréssel fogadják termékeinket, öt év alatt a gépipar exportja minden ed­diginél nagyobb mértékben, 52 százalékkal nőtt, s külö­nösen az utóbbi két évben, egész sor nyugati piacot is sikerült meghódítani. — Az 1970-es évet előze­tes számitások szerint a ko­hó- és gépipar jobb eredmé­nyekkel zárja, mint az el­múlt két évtizedben bármi­kor. Dr. Lévárdi Fcrcnc nehézipari miniszter: Átalakul az ország energiaszerkezete Losonczi Pál és Komócsin Zoltán fogadta Diaeddin Daudot Dr. Dimény Imre mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter: Húsz százalékkal nőtt az élelmiszer-fogyasztás — A tervidőszakban to­vább szilárdultak a mező­gazdaság szocialista nagy­üzemei: anyagi helyzetük je­lentősen stabilizálódott és a tsz-ek életében a korábbi­nál jobban érvényre jutottak a szocialista vonások. A har­madik ötéves tervnek — amelyben a mezőgazdasági termelés a tervezettet egy százalékkal meghaladva, 16 százalékkal nőtt — egyik lé­nyeges tanulsága, hogy a gazdaságokra lebontott, kö­telező tervmutatók nélkül is lehet a bel- és külkereske­delem igényeinek megfelelő­en gazdálkodni. A több íz­ben végrehajtott ár- és hi­telrendezés, a beruházástá­mogatási intézkedések stb. nyomán a mezőgazdaság bel­terjes irányban fejlődött és termelésszerkezete jobban alkalmazkodott a változó igé­nyekhez. — Üj fogalmak mentek át a gazdasági élet gyakorla­tába. Az értékesítés több­csatornás rendszere több vo­natkozásában megszüntette a központosított kereskedelem korábbi monopolhelyzetét. A termelők közvetlenül is meg­jelentek a piacokon, és egyebek között a baromfi-, a tojás- és a gyümölcskiná­latot gazdagították. A gaz­daságok a helyi adottságok jobb kihasználása, a belső tartalékok mozgósítása ér­dekében kibővítették tevé­kenységi körüket. Ezt bizo­nyítja, hogy ma már a nem mezőgazdasági jellegű tevé­kenységből származó évi be­vétel eléri a 15 milliárd fo­rintot és ez adja a gazda­ságok bevételének mintegy 20 százalékát. Az élelmiszer­gazdaságban már 300 koope­rációs megállapodás jött lét­re, ezekhez 2500 gazdasági egység — többnyire mező­gazdasági nagyüzem — csat­lakozott. — A mezőgazdasági ter­melés növekedésével össz­hangban fokozta teljesítmé­nyét — mind mennyiségileg, mind minőségileg — az élel­miszeripar. A fejlesztés si­kerét azon is le lehet mér­ni, hogy öt év alatt csak­nem 20 százalékkal nőtt a hazai élelmiszer-fogyasztás. Az élelmiszeripar öt év alatt körülbelül 300 új terméket hozott forgalomba. — Az új mechanizmus kedvező hatásai iparágunk­ban is egyre inkább érződ­nek, vállalataink egész sor intézkedést tettek a munka hatékonyságának és a minő­ségnek a javítására. A ne­hézipar eredményei általá­ban megfelelnek a tervtör­vényben előírt céloknak. A számítottnál gyorsabban ala­kul át az ország energia­struktúrája, s a vegyipari termelés is az előirányzott­nál nagyobb mértékben bő­vült az elmúlt öt évben. — Ami az ország energia­szerkezetének átalakulását illeti, a felhasznált szénhid­rogén részaránya 1970-re az előirányzott 38 százalék he­lyett elérte a 43—45 száza­lékot. Ez egyben azt is le­hetővé tette, hogy emelke­dett a lakosság rendelkezé­sére bocsátott tüzelőanyagok fűtőértéke. — Jelentős eredményeket ért el a kőolajipar, amely az idén a többi között 3.6 mil­liárd köbméter földgázt ter­melt. A fejlesztési eredmé­nyek közé tartoznak a szö­nyi és a százhalombattai be­ruházások. — A villamosenergia-ipar a tervezettnek megfelelően növelte termelését, a ház­tartások ma 61 százalékkal több villamos energiát fo­gyasztanak, mint öt évvel ez­előtt. — Különösen nagyok a jogos igények dinamikusan fejlődő vegyiparunk iránt, amely összességében a ter- ! vezett 55—60 százaléknál is valamivel nagyobb mérték­ben növelte termelését. Ezen belül azonban — részben a nagy beruházások elhúzódá­sa, másrészt az igények vál­tozása miatt — egyes alap­anyagok termelésének növe­kedése nem érte el a kitű­zött szintet. A műtrágya­gyártás például öt év alatt megkétszereződött ugyan, az 1970-re előirányzott 550— 600 000 tonnával szemben azonban csak mintegy 520 000 tonna készült. Ható­anyagban számítva a mű­anyaggyártás több mint két­szeresére emelkedett, a PVC­és polietiléngyár építésének elhúzódása miatt azonban itt sem sikerült elérni a kívánt termelési szintet. Diacddin Daud cs Losonczi Pál Nagy Józsefné könnyűipari miniszter: Lényegesen javult az ellátás Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter: Több vas-müszaki cikk — Eredményeink közül a műszaki fejlesztés gyorsulá­sát emelném ki, mert nagy­részt ennek tulajdonítható, hogy ma már lényegesen jobban el tudjuk látni a la­kosságot vas-műszaki cik­kekkel. s hogy igen jelen­tősen bővült termékeink ex­portpiaca. A gazdasági re­form ösztönző hatására moz­gásba jött műszaki appará­tus egyre nagyobb mérték­ben vezeti be a legkereset­tebb. korszerű, új termékek gyártását. A gépipari cikkek tóbb mint egyharmada cse­rélődött ki öt év alatt, s megkezdődött az iparág strukturális átalakulása. A legnagyobb lépést a közúti járműprogram elsó szaka­szának sikeres befejezésével tettük meg, amelynek nyo­mán Győrött létrejött ha­zánk legkorszerűbb motor­gyára, s az itt készülő mo­torok felhasználásával két­szeresére nőtt az autóbusz­gyártás. Legalábbis tenden­ciájában nem kevésbé jelen­tős a híradástechnikai és a műszeripar átalakulása, ami a magyar elektronikai ipar — A harmadik ötéves terv teljesítésének elemzését még nem fejeztük be, ezért csu­pán néhány olyan vonást szeretnék kiemelni, amit ebből az időszakból különö­sen jelentősnek tartok. — Először is azt a tényt, hogy a könnyűipari ágazatba tar­tozó csaknem 800 vállalat és szövetkezet öt év alatt mint­egy' 26 százalékkal növelte termelését. Ez mennyiségileg is szép eredmény, de a leg­fontosabb, hogy a könnyű­ipari üzemek termelése egy­re jobban megfelelt a piac igényeinek. Ennek jelentős szerepe van abban, hogy a lakosság ellátása — könnyű­ipari cikkekkel — az időn­ként még jelentkező jogos választéki és minőségi kifo­gások ellenére — lényegesen javult. — Másik fontos eredmény a munkakörülmények javu­lása, elsősorban a rövidített munkaidő bevezetése minden üzemünkben. Ide kívánkozik, hogy talán sehol sem örül­tek annyira az anyasági se­gély bevezetésének, iránt a különösen sok nőt foglal­koztató könnyűiparban. — Következő lényeges elem a műszaki fejlődés meggyorsulása. Szinte min­den vállalatnál vettek új gé­peket. — Végül azt emelném ki, hogy nagyobb zökkenők nél­kül álltunk át az új gazda­ságirányítási módszerekre. Jórészt ezek segítségével si­került előkészítenünk a könnyűipar fejlődésében a IV. ötéves terv során bekö­vetkező fordulatot is. Konk­rétan a rekonstrukciókról van szó. Ezek révén a ru­házati iparokban mintegy 40 százalékos, a bútoriparban 50 százalékos, a papír- és nyomdaiparban pedig még ennél is nagyobb arányú fej­lődést érhetünk el a IV. öt­éves tervben. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Par­lamentben fogadta Moha­med Diaeddin Daudot, az EAK elnökének személyes megbízottját. Komócsin Zoltán. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán ugyancsak fogadta Moha­med Diaeddin Daudot; az Arab Szocialista Unió leg­felsőbb végrehajtó bizottsá­gának tagját és Abbasz Mah­moudot, az ASZÚ Központi Bizottságának tagját. A ta­lálkozón eszmecserére került sor a feleket kölcsönösen ér­deklő kérdésekről, elsősor­ban a közel-keleti helyzet időszerű problémáiról. az Arab Szocialista Unió és a Magyar Szocialista Munkás­párt kapcsolatairól. A ba­ráti légkörben, a kölcsönös egyetértés és szolidaritás szellemében lezajlott találko­zón részt vett Puja Frigyes, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a külügymi­niszter első helyettese, Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyet­tes vezetője, valamint Mous­tafa Ahmed Moukhtar. az EAK budapesti nagykövete. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerda délután szintén fogadta Mohamed Diaeddin Daudot. Az Egyesűit Arab Köztár­saság elnökének személyes megbízottja magyarországi tartózkodása alkalmából Mousiafa Ahmed Moukhtar szerdán díszebédet rendezett a budapesti rezidenciáján. Részt vettek: Losonczi Pál, Komócsin Zoltán. Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Czinege La­jos honvédelmi miniszter, Puja Frigyes, Garai Róbert, Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes. dr. Szabó Ká­roly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, valafnint eddin Daud és kísérete. (MTI) Uj kórházat avattak Dr. Szőnyi Tibor orvosról nevezték el az új 470 ágyas váci kórházat. A szerdai avatóünnepségen megjelent dr. Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. egészségügyi miniszter, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a művelődésügyi minisz­ter első helyettese, valamint * a megye politikai és társa­dalmi életének számos veze­tője. Ebből az alkalomból ünnepélyesen leleplezték a kórházban elhelyezett em­léktáblát, amely az új egészségügyi intézmény név­adójának. a személyi kultusz áldozatául esett dr. Szőnyi ^ibor orvosnak állít emlé­ket. Vízvédelem az ofcjmezen A nagy kiterjedésű algyői olaj mezőt a Tisza és a Maros egyaránt keresztül szeli és sok belvízlevezetö-csatorna hálózza be. A kutaknak és a tankállomásoknak a fo­lyókhoz, a csatornákhoz való közelsége miatt részletes vízminóségvédelmi tervet készített a Nagvalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat szegedi üzeme az Al­sótiszaviijéki Vízügyi Igazgatóság szak­embereinek javaslatait figyelembe véve. A (SÍ az, hogy a legkisebb méretű olajos szennyeződéstől, károsodástól is megóv­ják az élővizeket. Varga Károly, a terv készítője felhasz­nálta azokat a tapasztalatokat, amelye­ket a 168-as kút két évvel ezelőtti kitö­rése, illetve az emlékezetes zalai olaj­| szennyeződés során a szakemberek össze­; gyűjtöttek. A terv feladata kettős: egy­1 részt a fúrás es a lennel es során kis mértekben szennyeződő felszíni vizek fo­lyamatos megtisztítása, másrészt az eset­leges, úgynevezett katasztrófahelyzet — kútki törés .a csővezeték sérülése —. karos vízminőségi következményeinek elhárítá­sa. A kettős felad,atot szerVezési és mű­szaki intézkedésekkel oldják meg. A védekezés az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő főcsatorná­kon történik, ezért az olajtermelő válla­lat és a vízügyi igazgatóság együttműkö­désére épült a terv. A területet jól ismerő gát- és csatornabiztosokból, valamint gát­őrökből állandó figyelőhálózatot hoznak létre. Ez a készenléti szervezet naponta ellenőrzi a vízlefolyásokat, gondoskodik a szennyeződések gyors eltávolisátáról, megszüntetéséről. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom