Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
PK111IK, 1979. DECEMBER 11. December 21-én kezdídik az iskolákban a téli szünet December 21-től 1971. január 6-ig tart az általános és a középiskolákban a téli szünidő. A vakáció előtti utolsó tanítási nap december 19. szombat, a szünet utáni első, január 7, csütörtök. Amint illetékes helyen elmondották, az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a következő hetek az ismétlés jegyében telnek el. A pedagógusok elsősorban azoktól kérik számon az eddig elvégzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt hónapokban gyengébb eredményeket produkáltak. A jegyeket — a december 19-i helyeztnek megfelelően — a téli szünidőben sorra kerülő ósztályozó értekezleten zárják majd le és a szünidőt megelőző tanítási napon — az ellenőrző könyv útján — hozzák a szülők tudomásara. A korábbi évekhez hasonlóan, az általános iskolai napközi otthonok a szünidő alatt is működnek, s minden tanintézetben gondoskodnak a felügyelet ellátásáról. a napközis helyiségek folyamatos fűtéséről. Az Iskolákban változatos programot állítanak össze a napközisek részére. NKPI KISLEXIKON a pályaalkalmassági vizsgálatokról Ha a munkahelyen nem derülne ki, az orvosnál mindenki megtudja, hogy az a munka, amelyet végez, milyen nehéz, vagy szervezetére mennyire ártalmas. Az olyan üzembe jelentkező dolgozót, ahol üzemi orvosi rendelő nincs, munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra rendelőintézetbe utalják. 0 Milyen vizsgálatok? Ilyen rendelés Szegeden az ötvenes évektől van, és lényegét összefoglalva, azt mondhatjuk: teljes belgyógyászati kivizsgálás. A beutalólapon megjelölik a munkakört, s aszerint az orvos tudja, hogy a szervezetnek milyen erőkifejtésre van szüksége, milyen hőhatásokat, zajt, fényviszonyokat vagy éppen vegyi ártalmakat kell „tűrnie". Az úgynevezett belgyógyászati fizikális vizsgálatok mellett röntgenvizsgálat, laborvizsgálat és szemészeti ellenőrzés után az orvos megállapítja, hogy a jelentkező egészségi állapota megfelelő-e, képes lesz-e a vállalt munkakör ellátására. Bizonyos munkakörökben rendszeres orvosi ellenőrzés mellett dolgoznak az emberek, negyedvagy félévenként alapos vizsgálaton esnek át például a nyomdászok, hajósok, a röntgenasszisztensek, a mérgező anyagokkal dolgozó laboránsok, vagy a íestékgyárl munkások. 0 Naponta hány embert? Naponta átlag negyven embert vizsgálnak meg az SZTK erre kijelölt rendelőszobájában, vagyis átlag havi 900 jelentkezőt ellenőriznek. Az egyre szaporodó üzemi rendelők mellett is meglehetősen sok munka hárul tehát a pályaalkalmassági vizsgálatot végző rendelőre. Mint az oktatási szakemberek hangsúlyozzák, helyes, ha a szünet idejére a pedagógusok általában nem adnak külön feladatokat, hogy a tanulók a szünidő nagy részét szórakozással, pihenéssel tölthessék. Célszerű azonban, ha bizonyos időt arra is szánnak, hogy az első félévben tanultakat felelevenítsék, gyakorolják. Azok, akik valamelyik tárgyból gyengébben állnak, jól teszik, ha a szünetben igyekeznek a hiányokat megszüntetni. Érdemes megszívlelni a pedagógia szakembereinek azt a tanácsát is, hogy a szülők elsősorban olyan ajándékokat vegyenek gyermekeiknek, amelyek nemcsak pillanatnyilag okoznak örömet, hanem hasznosakis. Helyes, ha a szülők figyelemmel kisérik a rádió és a televízió műsorait és az arra alkalmasak .meghallgatását, illetve megnézését javasolják a gyerkeknek. Végül még egy pedagóguskérés az édesanyákhoz, édesapákhoz: lehetőleg minél több időt töltsenek együtt gyermekeikkel; ha módjuk van rá, menjenek velük kirándulni, sétálni, vagy különböző rendezvényekre. Jó alkalmat nyújt a vakáció arra is, hogy a gyerekeket elvigyék a huzamosabb Időt igénylő egészségügyi vizsgálatokra, fogászatra, szemészetre és — ha szükséges — más rendelésekre. A munkaügyi miniszter intézkedése szerint a szakmunkástanulók téli szünete december 21-től január 6-ig tart. Eszerint az utolsó tanítási nap december 19. Az új évben az első oktatási nap január 7. Meghalt Guczi Ferenc Nyolcvanhét éves korában elhunyt Guczl Ferenc mórahalmi veterán elvtársunk, aki a munkásmozgalomba már fiatalon bekapcsolódott. Részt vett a Tanácsköztársaság ideje alatt a mórahalmi direktórium munkájában. A pártnak 1918 óta tagja. Egész életét a munkásmozgalomnak szentelte. Több ki tüntetés tulajdonosa. 1967ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntette ki. Személyében a párthoz hű. forradalmár kommunistát vesztettünk el. Temetése december 14-én 14 órakor lesz a szegedi Belvárosi temető ravatalozójából. MSZMP Szegedi Járási Bizottsága iker és vidéke Tanácskozás a haltenyésztésrö! Csütörtökön a Technika Házában hidrobiológusok és a gyakorlati szakemberek tanácskoztak arról, hogyan lehetne gazdaságosabbá tenni a haltenyésztést. Szalay Mihály, a Haltenyésztési Kutató Állomás Igazgatója elmondotta, hogy a haltenyésztés fellendítésére hazánkban számos lehetőség kínálkozik. A nagykiterjedésű szikes területeken például mesterséges halastavakat lehet létesíteni. A máimeglevő vizekben ls tovább lehet javítani a tenyésztés eredményeit, ehhez azonban az eddiginél kifizetődőbbé kell tenni a haltartást. (MTI) Ismét árusítják a Inter-Start A KERMI — mint ismeretes — korábban ideiglenesen megtiltotta a TA 4201es típusú Inter-Star nevű televíziókészülékek árusítását, mert az ellenőrzések során egyes készülékeket érintésveszélyesnek találtak. Időközben a Videoton az eladott és a kereskedelemben levő készülékeket megjavította, s intézkedett a gyártás során az érintésveszélyt okozó festés megszüntetéséről. így a KERMI a TA 4201-es típusú Inter-Star készülék árusítását ismét engedélyezte. (MTI) Jó sajtója van a szegedi Egyetemi Színpadnak. írnak róla napi- hetilapokban folyóiratokban — írnak róla mindenütt. A cikkírók figyelmét Déry Tibor Az óriáscsecsemo című előadásával keltettek fel a fiatal színjátszók; azzal a produkcióval. amelyet a szei ző jelenlétében először Szegeden mutattak be, majd vendégszerepeltek vele Balatonfüreden és Pesten többször is. Balgaság lenne nem örülni a kis csoport sikerének, s nem örvendezni a sajtóvisszhangokban oly gazdag előadássorozat felett. Balgaság lenne, mint ahogy balgaság lenne nem kívánni hasonlóan „jó sajtót" egyéb szegedi produkcióknak, ilyen és olyan művészeti teljesítményeknek. De hát — hiába minden kívánás, kívántatás. ha sok más szegedi produkciót, ilyen és olyan művészeti teljesítményeket nem kíséri akkora országos figyelem. Nem kísérj, bizony nem kiséri. mert azok túlnyomó többsége megmarad szegedi eseménynek. Itt születik, Itt él, s Itt ls felejtődik el. maga után legfeljebb emlékeket, mint maradandóbb nyomot hagyva. Feltehetőleg Ilyen sors várt volna a szegedi Óriáscsecsemőre is. ha előadása számára nem engedi át pódiumát néhány pesti fórum, köztük a főváros Egyetemi Színpada. Dicséretére legyen mondva, átengedte, s a produkció megtekintése így számos fővárosi szakember, tott* forgató számára ls lehetővé vált. „Helybe" vitetett tehát a néznivaló: elővezettetett az, ami ugyanolyan jó, rangos, dicséretre érdemes volt, minden elővezetés nélkül is. A vidéken termett — hasonlóképpen értékes — színházi előadások, kiállítások stb . stb. körül azonban csak igen kevésnek alakulhat [ ilyen szerencsésen a sorsa. Hívólevél csak ritkán, csak keveseket kér fel fővárosi bemutatkozásra, s ha fel is kér. a gesztus inkább hat kötelességteljesítésnek, mint őszinte érdeklődésnek (ez a minőségi különbség a fogadtatás apróbb-nagyobb jeleiből — „holtszezonra datálás", Ilyesmi — mindig fényesen kiderül). Maradnak tehát többségükben helyben, s így nagy munkával is kis visszhangot keltve az ilyen és olyan vidéki produkciók. így maradnak, s hány művésznek meg művészcsoportnak okoz rossz órákat, napokat ez a vlsszhangtalanság, hányan kedvetlenednek el az annyira igenyelt, de meg nem kapott szakértői véleménymondás, a megérdemelt, de elmaradt hangosabb biztatás miatt. Főképp színészeink mondhatják el — s mondják is —. hogy milyen bántó, ambíciószegő az egy-egy joggal „nagynak" hitt premier utáni csönd; az a szinte nap mint nap tapasztalható „lereagálési" gyakorlat, amely — egyikük keserű szavai szerint — „jobban figyel egy pár hete kimeszelt pesti pinceszínház amatőrjelnek dilettáns próbálkozására, mint egy vidéken játszó együttes több hónapos munkával színrehozott és tényleg mindenképpen értékese bemutatójára" Szegedi példával mutattuk be a kiugrás véletlen útjátmódját — hozzunk fel most egy ugyancsak szegedi példát. amelynek kapcsán a szintén megérdemelt, és már régóta késő. országos siker teljes elmaradását kell bevallanunk. Pár hónapja nyílt. meg Dorogi Imre festőművész gyűjteményes kiállítása a Horváth Mihály utcai képtárban. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. a ma élő, munkálkodó alföldi festők legnagyobb alakjának nevezte az idős mestert, s mindazok, akik szeretik és tisztelik n tiszai táj különös fényeinek áldott kezű vászonra rögzítőjét, joggal várták, hogy kinyomtatott méltatások is elégi ételt szolgáltatnak majd a jó fél évszázados művészpályának. A helyi fórumok megemlékezésein kívül azonban épp hogy néhány hír tudatta a gyűjteményes kiállítás létét. A város másik nagy festőöregének, Erdélyi Mihálynak gyűjteményes kiállítása hasonlóképp .,jegyzetten" maradt az elmúlt évben. Keseregni, a visszhangtalanságot felpanaszolni, persze. meddő dolog. Az meg egyenesen káros, és idegen is minden müvészszámba vehető művésztől, hogy ne a maca publikumának dolgozzon, játsszon, hanem különféle manőverekkel próbálja magára irányítani a pesti kritikát. Az viszont feltétlenül kimondásra vér, hogy hiába minden Jószándékú „leteklntésl" igyekezet, visszhangkeltő próbálkozás, a körünkből való teljesítményeknek sajnos nincj igazi mércéié; az esetek nagy többségében — az arra hivatottak érdektelensége, kényelmessége. oda nem figyelése miatt — elmarad a különben megérdemelt siker. Márpedig a teljesítményeket önmaguk értéke szerint kell mérni — e gondolat ott parázslott több kongresszusi felszólalásban is —. eltekintve attól, hogy hol születtek. v Bárha a gazdasági élet számos súlypontáttevődése, az ott tapasztalható reálisabb szemlélet a művészeti termékek megméretésénél ls éreztetné hatását. Minden különösebb helybevivés, minden szerencsés véletlen nélkül... Akácz László Képernyő Előzetes üel tatról A félszemű serif f Ijesztően csökken a mozik látogatottsága. Ma 41,3 százalékkal kevesebben járnak moziba, mint tíz esztendővel ezelőtt. Csökken a mozik száma is. Az elmúlt évtizedben Budapesten például pontosan 50 százalékos volt ez a csökkenés, amely egyébként változatlanul folyik: az ország fővárosában évente két-három mozit szüntetnek meg. Az üzemeltető vállalatok és vezető hatóságaik most minden erővel arra törekednek, hogy ennek a folyamatnak a további szélesedését megakadályozzák, Az, hogy teljesen megszüntessék, valószínűleg nem több puszta illúziónál. A mozik versenytársa, a tévé nagyon erős. Akármit beszélünk ls, a fő okot világszerte ebben látják. A mozik nézőszámának csökkenese ugyanis nemcsak nálunk zajlik, hanem a vilá, gon mindenütt. Sőt, mi még viszonylag jól állunk. Nálunk minden lakosra évi nyolc mozilátogatás jut. s ezziel a Szovjetunió és Bulgária után a harmadik helyen vagyunk az európai élmezőnyben. A tévé hatásai ellen semmit sem tehetünk. Ilietőleg csak egyet: változtathatunk a mozik műsorán. Ennek a változtató-módosító szándéknak egyik jele a Szabadság és Vörös Csillag mozi újdonsága, A félszemű seriff című amerikai film. Ez ugyanis az első olyan hamisítatlan western, amely hosszú idő óta a magyar mozik műsorára került. Nyilván azért, hogy visszahódíthassák vele elvesztett nézőiket. A számítás nem alaptalan. A filmre Szegeden napokkal előre nem lehet jegyet kapni. Sőt: a film nem rossz, a forgalmazók nem erkölcstelenül cselekedtek. A félszemű seriff vadnyugati tündérmese, romantikus, sokS szar naiv kalandfilm. De semmi olyasmi nincs benne, amit művészileg vagy társadalmilag arnorálisnak nevezhetnénk. A tündérmese az elvlaelhetőség keretein belül van. A főhős, a félszemű seriff például kövér, részeges öregember, nem a sokszor látott amerikai szuperférfi. Csak ne legyen ebből dömping. Mert azért ez a film lényegében kívül esik a művészet kategóriáján, ha a művészet feladatának a valóság elemzését tekintjük. Márpedig azt tekintjük. A félszemű seriffet még elnézzük. De ha western özönt zúdítanának, ránk, az ellen már, úgy érezzük, tiltakoznunk kellene. Ugyanis akármilyen súlyos a pillanatnyi helyzet, a moziknak tudniok kell, hogy közönséget csak jó filmekkel szerezhetnek, Illetve tarthatnak meg. ö. L. Ha élne Heltai Jenő, 99 éves lenne. A kiegyezés utáni években született, messze a múlt században, de több mint felét végigélte a mienknek. a mainak, a huszadiknak is. Jövőre centenáriuma lesz, s a televízió elésletett: erre az alkalomra hozta képernyőre a Tündérlaki lányokat. Hegedűs Géza szép bevezetőjével, mely portrét rajzolt, bemutatott, kedvet adott azoknak is, akik eleddig nem ismerték Heltai sajátos humorát, művészetét. Azét az íróét, aki eleget tett, hogy a Heltai névnek zamata, csengése legyen a magar irodalomban. A képernyő tehát elébe úetett a centenáriumnak, milyen kár, hogy a „kellemes színjátékot" tévéjátéknak adaptáló-rendező Dohai Vilmos is kissé elsiette dolgát. Beérte annyival, hogy leíilmezte a színházi előadást. Igaz, remek színészeinek engedve át a terepei, közülük Béres Ilona, Ladomerszky Margit, és Tomanek Nándor Igazi tehetséggel játszott, s az egyetlen Márton András felhangjait, zavaróun-harsány gesztusait leszámítva, a többiekre sem lehet panasz. A Tündérlaki lányok vérbeli szalonvígjáték. Am a Molnár Ferenc-1 eleganciával, szellemességgel vezetett figurák többet mondanak az őket mozgató körülményekről, társadalmi előítéletekről, paradoxonokról, hogysem a nézőt meghagyják a szabványvígjáték felszínes haszonélvezésénél. A szerelem áldozat — mondja Heltai Jenő, s a szerelem ára, az áldozat ára is ugyanaz, a pénz. A darab iróniája, hogy az erkölcs álarcában jelentkezik a legnagyobb erkölcstelenség, és viszont, s hogy a kettő: őszinte erkölcs és hazug erkölcs nincs egymás nélkül — az utolsó szó joga mindig a pénzé. Tulajdonképpen ennyi tanulság a mára is elég. N. L Előadás Makó városának A színház műsornaptárának december 13-i, vasárnapi rovatában, a délutáni Luxemburg grófja előadásának bejelentése után a következő mondat áll: Előadás Makó városának. Hogyan került ez a szokatlanul hangzó mondat a színház plakátjára? Érdekes akció áll mögötte. Az akciót dr. Forgó István, a makói városi tanács vb-elnöke kezdeményezte. Ismeretes, hogy a nyár -lején, amikor a Maros megduzzadt vize elöntéssel fenyegette a várost, a makólak milyen példás helytállással védték városukat a veszedelemtől. Áldozatos munkájuk legnagyobb jutalma, hogy megvédték Makót a fenyegető víztől. Egy tanácskozáson. amely nemrégiben Makó tanácsának vezetői, a színház igazgatója és a Művelődésügyi Minisztérium képviselői között folyt le. felvetődött, nem lenne-e helyes, ha az árvízvédelemben leginkább kitűnt makóiaknak a szegedi színház jutalomelőadást tartana. Annál Inkább, mert a színház, tervezett tavaszi vendégjátéka, éppen a veszély miatt, mint Ismeretes, gyorsan félbeszakadt A színház vállalta az előadást, u minisztérium a költségeket: így kerül sor a vasárnapi bemutatóra. A jegyeket — mintegy 950 darabot — a makói üzemekben. vállalatokban, termelőszövetkezetekben. intézményekben osz.tották szét. Akinek jutott belőlük, vasárnan különvonaton érkeznek Szegedre, a Luxemburg grófja naeysikeerű előadásra és ugyanazzal a különvonattal utaznak majd haza.