Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

PÉNTEBL, 1970. DECEMBER 11. Fejlesztik a gyárszerű építésmódot A szegedi házgyárban alkalmazzák majd először a diszpécserszolgálati módszert A párt X. kongresszusának tését. Sor kerül majd az 800—900 órára csökkenjen a határozata rámutatott arra, elektronikus számítógépek- házgyári lakások építésének hogy a gyárszerü épitkezé- kel készített rnunkaprc.gra- ideje. Ezzel mód nyílik arra, sek teljes kibontakoztatása mok felhasználására is. hogy ne csak lakást, hanem megköveteli a szerelési mun- Az új műszaki fejlesztési szállodákat. kollégiumokat, kák technológiájának kor- és munkaszervezési intézke- munkásszállókat is nagyüzo­szerűsítését és az építkezés désekkel elérhető, hogy a mi módon, és gazdaságosan szervezettségének javítását, negyedik ötéves tervben a gyárthassanak a hazai ház­Ezzel kapcsolatban az Épi- jelenlegi 1100-ról átlagosan gyárak. (MTI) tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban elmondot­ták, hogy a párthatározatnak megfelelően az építőipar A lenini béke­* a *l r műszaki fejlesztési terveiben nagy teret szentelnek a gyár­szerű. paneles építésmód to­vábbfejlesztésének. Az egyik fontos cél a pa­nelekből gyorsan összeállí­tott házak befejező munkái­nak meggyorsítása. Ezért fokozatosan bevezetik, ivpgy az egy-egy emelet lakásai­hoz szükséges összes padló­burkolatot, tapétát, villany-, víz- és fűtésszerelési szerel­vényeket, csavarokat és egyéb anyagokat komplettí­rozzák egy nagy ládában, konténerben, amelyet még a panelek szerelésének idején helyeznek el daruval a ház emeletein. További jelentős lépésként a negyedik ötéves tervben mar valamennyi házgyár pn­nelépületének szerelői men­tesülnek a fürdőszobai sze­relési munkák nagy részétől. Az a terv. hogy mindegyik paneles lakás falai közé ugyancsak daruval emelik be a kész, tehát teljesen be­rendezett fürdőszoba-térele­met ..épületdobozt". Az el­képzelések szerint ezeket a fürdőszobákat újfajta köny­nyűszerkezetű anyagokból készítik, ami lehetővé teszi, hogy gép- és lakatosipari üzem, vagy a szerelvényké­szítő gyár is berendezkedjen e termék nagyüzemi előállí­tására. AZ épületek alapo­zását is gyorsítják; ország­szerte áttérnek a gépesített alapozásra. Ugyanakkor a sze­relesi és építési munka ösz­szehangolására, irányítására is új módszereket dolgoznak ki és a szegedi új házgyár lesz az első, amely a jövő évben már az Építéstudomá­nyi Intézetben kidolgozott diszpécser-szolgálati rend­szer alapján szervezi meg a házak elemeinek gyártását, szállítását és a lakások ipí­Részlet Pápa új lakónegyedéről Nagy Mária, az MSZBT fötitkara csütörtökön a Ba­rátság Hazaban tájékoztatta az újsagírókat a december 16-án és 17-én Napjaink le­nini békepolitikúja címmel a Lenin-centenárium alkalmá­ból az Akadémián rendezen­dő tudományos tanácskozás­ról. Elmondta, hogy a tanács­kozás a jubileumi év méltó befejezésének ígérkezik. Mintegy 350 résztvevőre szá­mítanak. akiknek soraiban neves közéleti emberek, tu­dósok, egyetemi tanárok, pártmunkások, fővárosi és vidéki meghívottak vesznek részt. A Szovjetunióból a ta­nácskozásra P. N. Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnöké­nek vezetésivel küldöttség érkezik. A kétnapos ünnepi tanács­kozáson három fő témájáról hangzanak el a bevezető elő­adások. A lenini békepoliti­káról Nemes Dezső, az MSZMP PB tagja, akadé­mikus, a Politikai Főiskola rektora; a tudományos és technikai forradalomról, a béke és a háború alternatí­vájáról, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, a Le­nin a kultúráról és a huma­nizmusról című témáról Tolnai Gábor tartja a beve­zető előadást. Takarmánytermesztési tanácskozást tartottak Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden, sebb növényvédő szereket, gyomanyo6 gépek, és ezzel a a megyei tanacsszékhaz'oan gyomirtó szereket alkalmaz- módszerrel minden hold lu­nak. cérnán egy tonna fehérjét Igen sok a tennivaó a be- nyerhetnek az üzemek, több szerv közös rendezésé­ben a mezögazdasagi nagy­üzemekben szakemberek, tevékenykedő takarítás, a tárolás terén is, Dr p á M az 0r_ növényvédő nem beszélve az áilatelhelye­szagos Agrobotanikai Intézet szakmérnökök adtaik talalko- zesrol, az allategeszsegugy- tudomanyos osztályvezetője zot egymasnak. Igen hasznos ről amelyek mind-mind ki- (Tapiószele) a növényi és eloadasokra került sor a ta- hatossal varrnak a fehérje ^ fehérjek eltérö ^^ karmanyozas hatekonysa- hasznosulásra. Annál inkább sav aranyaiJnak takarmanyo­ganak novelese témakorben. izgalmas ez a téma mivel ^ jelentőségéről beszélt. A Bekes—Csongrád megye- mar_ az iden egy-ket ipar- le^jabb gJomirtó saerek bol ^ o^zr-jytot^szakemberek szem n^uzem_ belepett^ a alkalmazásáT61|_# Balan ^ a Treflán használatáról fcar­elótt Gyuris Szilveszter, a Csongrád megyei Tanács vb termelésbe, a tápéi Tiszatáj, a fábiónsebestyéni Kinizsi tott előadást filmvetítéssel mezőgazdasági és élelmezés- Tsz állat.tenyészete. UUY \JksS , , . , jr • j -p, helyettes pedig egyre-másra működ- ^^^^km^S Jövőre ügyi osztályának vezetője mondott megnyitó nek az új, hatalmas húskom- ., . i _ A aaian, ez az uj, jonaa ígérkező gyomirtószer nagy beszédet. Elemezte a megye binátok. takarmány helyzetét, s külö- Dr. Virányi Sándor, „„ , , ioeosít Kiszór­nösen az idei árvízveszély Orzságos Agrobotanikai Inté- tel^L és belvíz okozta károk után zet tudományos osztályveze- ^avefik ltóna e vetnek ielentírező tennivalókat. Bő- tője (Tápiószele) előadása-) ?emuvenK, utana elvemeK' ban a fehérjegazdálkodás és « • 5TT; jelentkező tennivalókat. Bő ven akad munka. Hiszen me gvenk is azok köze a terule- takarmanyozas hatekonysa- lk]..-k uevane7fvkpn tek közé tartozik, amelyek gának összefüggéseit taglal- Aon a TrefláM K szűköldödnek takarmányban, ta. Kitért arra, hogy a lucer- a taoiaaon a íretiani is. s ami évről évre megterem, nánál különösen nagy a fe- A téli napok bővelkednek fehérjében az sem a legaz- hérjeveszteség, jó módszer- hasonlóan gazdag tapasztala­dagabb. Jó módszerek ter- ként ajánlotta a fóliás táró- tokkal szolgáló elpadások­jedtek már el, s néhány lást, amit már a csanádal- kai. Jó felkészülés a jövő nagyüzem e tájon is alkal- berti Kossuth, a szikáncsi esztendőre, hiszen mint a mazza — így például karba- Vörös Csillag Tsz-ben alkal- tegnapi tapasztalatcsere és mid használata stb. —, s ez­zel növelhető a fehérjetarta­dik. Három-négy év múlva maznak. Ez azt jelenti, hogy vita bizonyítja, a megyei zölden 40 százalékos víztar- mezőgazdasági nagyüzemek­lom. Sajnos igen sok üzem talommal takarítják be a lu- ben a tudomány legújabb vonakodik használatától, cérnát, amikor nincs levél- eredményeit mindig szívesen agyarlakkor sokkal veszelye- perges. Alkalmazhatok a ha- alkalmazzak. Csongrád megyei úttörők parlamentje Az úttörők az árvízkárosult iskolákért akcióban elsők a Csongrád megyeiek Tegnap, csütörtökön a A pajtások tanácskozásá- úttörői komoly munkával Csongrád megyei tanács Rá- nak elnökségében azok a ta- készülnek az úttörómozga­kóczi téri székházában tar- nulók foglaltak helyet, akik lom megalapításának ne­totta meg ülését a Csongrád a Nagykörösön megrende- gyedszázados évfordulójára megyei úttörők parlamentje, zett országos úttörőparla- Különösen az „Úttörők az Hernádi László (Radnóti menten képviselték Csöng- árvízkárosult iskolákért" ak­gimnázium) ifivezetö tett rád megye és Szeged úttörő- ció volt sikeres: Csongrád először jelentést Joó Fe- it. Így az elnökságben kapott megye úttörői összesen 225 rencnek, a KISZ Csongrád helyet Váradi Anna (szegedi ezer forint értékű hulladékot megyei bizottsága titkára- járás) és Palotai Gabriella gyűjtöttek össze, amelynek nak Közölte: hogv Csöng- (Szeged). Az úttörőpai-lament értékét máris befizették a rád megye és Szeged város társelnöke Tohak Csaba kis- Vöröskereszt számlájára. Ez­üttörőcsapatainak képvisele- teleki ifivezető volt. zel az eredménnyel Csongrád tében 135 küldött jelent Hernádi László ünnepi be- megye Cj,só ,helyezést ért el , ,. , u- , , uaszio ünnepi oe megyek közötti verseny­meg az elsoizben osszehivott szedeben elmondotta, hogy ^ iegeredményesebb megyei úttöröparlamenten. Csongrád megye és Szeged munkát végzett úttöröcsapa­RnBMMHMmHa^HHHHaHaBBaHBH tok ma. pénteken délelőtt a Sajtóházban veszik át meg­érdemelt munkájuk jutal­mát.) A megyei úttörőparlament résztvevői a beszámoló meg­hallgatása után filmvetítést tekintettek meg, majd hoz­zászólások következtek. Az ebédszünet után a felnőtt vezetők válaszoltak a pajtá­sok által feltett kérdésekre. Köszöntötte a Csongrád megyei úttörők parlamentié­nek résztvevőit Szögi Béla, a KISZ Központi Bizottságá­nak tagja, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első/ titkára is. Munka és gondoskodás X. pártkongresszus határozatából talán semmi sem tükröződik olyan egységesen, olyan megalapozott­következetesen. mint az emberről, a dolgozó-alkotó emberről való gondoskodás törekvései. Ezek át- meg át­hatják a párthatározat minden pontját, közvetve vagy köz­vetlenül valamennyiben jelen vannak. S a hozzájuk kap­csolódó, velük rokon gondolatok most. a kongresszus után, a dolgos hétköznapok során már egy-egy munkahely ten­nivalóit összegezik, hogy olyan tettek rugóivá váljanak, amelyek társadalmunk legfőbb értékét, az embert igye­keznek fokozottabban szolgálni. Sajátos — egyben a legtermészetesebb — tulajdon­sága a szocializmus építésének, hogy a magasabb fokok­ra lépve egyre személyreszólóbb lesz a politikai atmosz­féra, az eszményített Ember-fogalomtól egyre közelebb jut az egyes emberhez. Éhhez a konkrétizáláshoz. körül­tekintőbb gondoskodáshoz sok elvi iránymutatást adott a X. pártkongresszus. Ezúttal csak egy igen lényeges megállapítást raga­dunk ki, A gazdasági építés es az életszínvonal fejlődése című fejezetből. „Az emberről való gondoskodásunk fon­tos része a munkafeltételek javítása. Ez a vállalatok meg­felelő intézkedéseit követeli. így az egészségre ártalmas munkahelyeken a munkafolyamatok korszerűsítését, a szállítás gépesítését, a munkavédelem fejlesztését." Példásan tömör összefoglalás ez. de ugyanakkor egész gazdasági életünket átfogó program is. Benne van, hogy a magyar kommunistáknak, a munkásosztály párt­jának egyáltalán nem mindegy, hol, milyen körülményei között, milyen fettételek közepette érlelődnek eredmé­nyeink. Büszkék vagyunk azoknak a dolgozóknak a helyt­állására. akik a rossz munkafeltételek ellenére is kiváló teljesítményre voltak képesek. Megmutatták, hogy az aka­rat, az igyekezet nem ismer akadályt. A továbbiakban is igényt tartunk ezekre a kiváló — sőt most már a még ki­válóbb — teljesítményekre — de meg kell teremteni hoz­zá a kedvezőbb körülményeket. Nem lehet kérdéses, hogy kinek-kinek a feladata ez. Természetesen a vállalatoké, szövetkezeteké. Az sem két­séges, hogy az érdeke — csak még nem eléggé „jólfelfo­gott" érdeke — valamennyi üzemnek, gyárnak. Hiszen a „hogy érzi magát munkahelyén" problémakörbe a leg­nagyobb természetességgel tartozik bele ez a kérdés: mi­lyen körülmények közt. dolgozik? Napi nyolc, vagy most már kevesebb óraszámban, de végső soron életének majd­nem egyharmadát tölti ki-ki a munkateremben, műhely­ben. szerelőcsarnokban. Milyenek ezek a helyiségek? Megvannak-e a hozzátartozó szociális „kellékek": öltö­zők, fürdők, van-e ebédlő? A termelési atmoszféra, a köz­érzet szempontjából van egy egész sor lényeges elem, ami­től függ, hogy jó vagy rossz behatások érik-e a mun­kálkodót. Ezért szükséges, hogy az ember munkahelyi környe­zete most már mindenütt a „magasabb szempontból" el­bírálás alá essék. A „jól van ez így" kényelmes-beletö­rődő mentalitása helyett. Annál inkább, mert az ilyen­fajta vezetői kényelmesség a mások kényelmetlenségébe való beletörődést jelenti. Sok a hivatkozás, magyarázko­dás. Az esetek többségében pedig nem annyira az objek­tív. mint inkább a szubjektív tényezők a döntök. Igaz, néha valóban anyagiakon múlik a dolog, de nemegyszer bebizonyosodott már, hogy ilyenkor is lehet megoldást találni Akarni kell — a vezetők részéről ez az elsődle­ges fettétele a további javulásnak. Akarni, és persze fá­radozni, gondolkodni a megoldásokon, anyagi lehetősége­get méregetni és teremteni. A demokratizmus ezekben a gondokban is segít. Ame­lyik vezető ad a munkások véleményére, az a körülmé­nyek bírálatára meg tudja talalni az egyedúü helyes vá­laszt: a körülmények megváltoztatását. megjavítását. Semmi sem mentség a „majd lesz valahogy"-ra, az ölhe­tett kézzel való várakozásra. Enyhíteni, könnyíteni, ki­utat keresni kötelessége minden felelős vezetőnek. S okhelyütt, főként a rakodás és szállítás területén, sajnos még nem elég az embert szolgáló gép, és nem elég a hozzáértő, kezelő szakember. Ezen is változtatni kell, könnyebbé, egyben gyorsabbá, termelé­kenyebbé lehet tenni a munkát a modern gépi berende­zésekkel Keresd az újat! — ezt a biztatást többnyire csak a közvetlen termelési feladatokra vonatkoztatva hal­lani az üzemekben. Jellemző egyesek szemléletére, hogy a forintban nem mérhető (mégfs felbecsülhetetlen értékű!) munkavédelmi újítások jutalmazása körül milyen viták adódtak. Márpedig éppen ezen a téren, az alkotó ember­re leselkedő veszélyek elhárításában különösen nagy ak­tivitásra. sok áldozatra van szükség. A párthatározat a munkavédelem fejlesztését is cé­lul tűzi ki. Rendkívül fontos és sokrétű feladat ez. s an­nál sürgetőbb, mert egyes üzemekben még mindig nem törődnek eleget a testi épség és egészség védelmével. Az új, öt évre szóló munkavédelmi szabályzatokban — me­lyek készítésére most kerül sor — már tükröződnie kell a fokozott körültekintésnek, nagyobb arányú gondosko­dásnak. Símai Mihály „Megcsapolják" a Balatont Csütörtökön ismét feltől- nek víziuton a Balatonra és tötték a Sió-csatornát, hogy a Balatonfüredi Hajógyár is a jég beállta előtt a kivá- eljuttassa a Dunára legújabb nalmaknak megfelelően sza- hajóit, A feltöltött csatornán — bályozzák a Balaton vtz- rövidesen útnak indul a Ba­szkitjét és víziutat teremtse- latonröl az Egyesült Arab nak a magyar tenger és a Köztársaság megrendelésére Duna között. A Balatonnak készült 100. tolóhajóegység, tél előtti „megcsapolásával" amely a Fekete- és a Földközi­lehetőség nyílik arra, hogy tengeren át jut el rendelte­•teherszaRitmanyokat kúld)e- tesi helyere, a Nílusra. (MTI) Ma: városi tanácsülés Szeged m. j. város tanácsa ma, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a tanacs­háza nagytermében. Napi­renden többek között két nagyobb téma szerepel: a végrehajtó bizottság beszá­molója az elmúlt négy évben végzett munkájáról, vala­mint a városi tanácstagok és az állandó bizottságok megválasztásuk óta végzett munkájának értékelése. A tanacsüles nyilvános.

Next

/
Oldalképek
Tartalom