Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

yrLAG FROLETARJAI. EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R S Z O Cl A L I S T A M U N K ÁS PÁ R T LA P J A 60. évfolyam, 283. reám 1970. DECEMBER 10.. CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Fock Jenő látogatása Különleges olajkút Algyőn Az algyői szénhidrogén medencében megkezdte mű­ködését a 278-as számú olaj­kút, amelynek érdekessége, hogy egyidöben vizet nyel és olajat ad: ugyanazon a bé­léscsövein belül két termelő- ezen belül a szénbányászat már működő aknái 43 millió szik. Ezzel foglalkozott a A nak, ezer dolgozót 1971-ben mintegy 28 magyar szénbányászat- jékoztatta a megye helyzeté- véleményük szerint sokat amely csaknem száz- ről, majd együttesen Orosz- kell tenni az igényeknek foglalkoztat, lányba utaztak. Az ország megfelelő széntermelés biz­millió legfiatalabb bányászvárosé- tositása érdekében. A beszél­tonna szenet, a tervezettnél ban Seregi János, az orosz- getés során Fock Jenő el­1.7 millió tonnával többet lányi szénbányák igazgatója, mondotta, hogy a szénbá­köszöntötte a kormány elnö- nvák termelését csak olyan két. arányban lehet csökkenteni, Seregi János arról tájé- amilyen arányban más, koztatta a kormány elnökét, gazdaságosabb energiahör­hogy az oroszlányi bányák dozók ezt lehetővé te­Piliorilcae cs tcsrrül A leglátványosabb munkát a szegedi Tarjánban a Csil­lag térről, illetve a Retek utcáról lehet látni. Szinte na­pok alatt kerülnek újabb és újabb emeletek a már tiz­emeletnyire növekedett három épületóriás mögötti újabb panelházakra kell termelnie, és még hosz­szú távon ezt. a termelési szintet kell biztosítania. Ezért a kormány megvizs­gál ia és hamarosan megvi­tatja az energiastruktúra, csövet helyeztek el. Az egyi­ken unják a vizet, a má­sikon ouzog fel az olaj. Az egyik csövön 1970 mé­teres mélységből termelik az olajat, a másik csövön pedig az 1920 méter mélyen levő másik rétegbe nyomatják a vizet. A két réteget speciális tömítőszerkezet választja e! egymástól. Ezzel a módszerrel jobban, gazdaságosabban kihasznál­ható a több millió forint ér­tékű kút, de természetesen csak ott alkalmazhatják, ahol a geológiai, illetve technikai feltételek ezt megengedik.. (MTD helyzetét, gondjait, fejleszté­si lehetőségeit. Ehhez szer­tonnás szénvagyonnal ren- múlt év végén az MSZMP delkeznek. de hasonló szén- Politikai Bizottsága és Köz­zett személyes tapasztalato- vagyonú területek várnak ponti Bizottsága, valamint a kat Foek Jenő, a Miniszter- még feltárásra. Oroszlányon Bányaipari Dolgozók Szak­szerdán ma már kizárólag a nagy tö- szervezete is. megtermelő frontfejtésekből _ Remélem - mondta a nyerik a szenet. kormány elnöke -, a mai Délután Fock Jenő a ta- látogatás alapján is helyesen tabánvai szénbányák klub- tájékozódik a közvélemény dorogi, az oroszlányi és a helyiségében a megye három arról, hogy a szénbányászat tatabányai szénmedencében szénmedencéjének vezetőivel _ és ezen belül is a mély­folytatott eszmecserét. A művelésű szénbányászat — tanács elnöke, aki Komárom megyébe látoga­tott. Ugyanis a megye 67 000 dolgozója közül 31 000-et a [ három bányavidéken — a foglalkoztatnak. Fock Jenőt Tatabányán szénmedencék vezetői — lr)ai termelési szintjére még Havasi Ferenc, az MSZMP anélkül, hogy bérmiféle „ki- sokáig, az atomenergia hasz- 1 vánságlistát" nyújtottak vol- nosításának széles körű el­na be — elmondták, hogy (erjedéséig, legkevesebb 25­30 évig szükség lesz. Ha ez Komárom megyei bizottságá­nak első titkára fogadta. Tá A kenderfeldolgozó ipar IV^ötéves tervéből Milyen alapokról indulnak? Néhány hét. csupán és vé­ge az esztendőnek, s elkez­dődik egv új év. Az idei év­váltás azonban különbözik a többitől, legalábbis közgaz­dasági értelemben: a gazda­sági ' építőmunkában lezá­runk egy ötéves tervidősza­kot es megkezdjük a követ­kezőt. a negyedik ötéves tervet. Az egész népgazda­ság elképzeléseit nyilvános­ságra hozták, törvényerőre emelték. A megvalósítás kezdődik majd. Érdemes azonban az egész ország gaz­daságát átfogó tervtörvény mögé betekinteni, s egyet­len vállalat célkitűzéseit, ter­veit megnézni. Mire alapoz­nak, mit szándékoznak ten­ni a IV. ötéves terv idősza­kában? Jó modellnek kínál­kozik Szeged egyik legrégibb és legnagyobb önálló válla­latának, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnak átér­ve. Legkeresettebb a ponyva A szegedi kenderfeldolgo­zó-ipar a III. ötéves terv időszakában dinamikusan fejlődött.. A piaci kereslet­hez igazodva jelentősen nö­vekedett és igényesebbé vált a vállalat gyártmányössze­tétele. Ugyancsak a piaci hatások következménye, hogy az alapfonal-értékesítés csökkent, s a fonodái ter­melésükben egyre nagyobb hányadot tett ki a varrócér­na, a kötözőcérna és a zsi­neggyártás. A szövődéi ter­melés legdinamikusabban fejlődő termékcsoportja a ponyvaszövet volt, mivel a ponyvát korlátlan mennyi­ségben el lehet adni a ha­zai és a külföldi piacon egy­aránt. A nyers szövet és ezen belül a műszaki szö­vetek iránti kereslet a terv­időszak elején nagy volt, majd később stagnált. Az elmúlt esztendőkben a kenderfeldolgozó-ipar terme­lésének összetételében is észrevehető volt a változás. A fóliatechnológia bevezeté­sével teljesen új termékcso­portként j?lent meg a szö­vődéi termelésben a sokféle fóliaszövet és az abból ké­szült zsák. továbbá a po­lipropilén szalag felhaszná­láséval gyártott zsineg és kötél. Új gépekre 136 millió forint A harmadik ötéves terv idején jelentős műszaki fej­lődés indult el a kenderfel­dolgozó gyárakban. Erre az időszakra esik a szegedi, kenderfonógyár részleges re­konstrukciója, illetve a vál­lalathoz tartozó pécsi ken­derfonó fonodái bővítése. Ugyancsak bővült a cérnázó­kapacitás és a korszerű SI­MA márkájú gépek beállítá­sával korszerűsödött a zsi­neggyártás. Szövődéi területen is hoz­záláttak a modernizáláshoz. Nagyobb mennyiségű PICA­NOL szövőgépet vásároltak és helyeztek üzembe. A har­madik ötéves terv időszaká­ban a nagyvállalat, 136 mil­lió forintot költött gépek­re. A kenderfeldolgozó­ipar éves termelési értéke elérte az 1 milliárd forin­tot, de az öt év átlagá­ban is meghaladja az évi háromnegyed milliárdot. Ter­mékeik jelentós részét kül­földön értékesítik, s export­juk mennyisége is növeke­dett az elmúlt öt év ide­jén, s ma már a korábbi 24,7 százalék helyett az ösz­szes termelésüknek 33,4 szá­zalékát szállítják és adják el külföldön. 44 órás munkahét A tervidőszak alatt vezet­ték be a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyarai­ban a heti 44 órás munka­időt, olyan megoldással, hogy minden második héten, szabad szombatot biztosíta­nak munkásaiknak. A rövi­debb munkaidő miatt nem csökkent a vállalat eredmé­nyessége és a dolgozók kere­sete. Sőt, áz anyagi alapok kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a tervciklusban előbbre lépjenek a munkás­jóléti és szociális létesítmé­nyek bővítésében, a régeb­bi színvonal javításában: Az elmúlt öt évben vásá­roltak és alakítottak ki a Balaton partján egy 50 sze­mélyt befogadó üdülőt, s a Tisza partján egy olyan strandépületet, ahol 500 em­ber kényelmesen levetkőz­het és pihenhet. Dicséretes a vállalattól, hogy saját kasszájából fedezve és épí­tőipari kapacitásának kihasz­nálásával létrehozott egy olyan szállodát, ahol 140 leány lakhat jó körülmé­nyek között, alacsony lakbér ellenében. A harmadik ötéves terv­ben építették fel a központi gyár korszerű orvosi ren­delőjét, a pécsi gyár mun­kásainak öltözőt és fürdőt építettek, s mind a há­rom szegedi gyárban bőví­tették a könyvtárat. A sze­gedi kenderfeldolgozó-ipar eredményes munkáját elis­merte a kormány és a mi­nisztérium is; 1966-ban és 1968-ban miniszteri dicsére­tet, 1969-ben pedig a Kiváló vállalat kitüntetést kaptak. A felsorolt néhány adat ha nem is ad teljes képet a Kenderfeldolgozó és Szövő­ipari Vállalat ötéves fejlő­déséről, mégis érzékelteti, hogy az új ötéves tervnek megfelelő alapot teremtet­tek. A célkitűzésekről ez­után számolunk be. G. I. annak idején a határozatban s megfogalmazást nyert vol­na. kevesebb lett volna a | félreértés. Elemezve a szénbányászat j jelenlegi helyzetét, gondjait 1 Foek Jenő elmondotta: Már ! több elgondolás van arra ! j|ej,e( vonatkozóan, hogyan tudjuk a bányamunkát ismét vori­zóVa tenni, és így a munka­erőt. a fiatal utánpótlást biz­tosítani. Bízom benne, hogy a kormány ülése megfelelő döntéseket hoz majd ezek­nek a gondoknak a megszün­i tetésére. A látogatás befejeztével a kormány elnöke az esti órákban visszatért a fővá­rosba. (MTI) Magyar-bolgár árucsere A barátság, együttműködés és a kölcsönös megértés lég­körében folytatott tárgyalá­sok eredményeképpen Buda­pesten befejeződött az 1971— 75. évi hosszú lejáratú, vala­mint az 1971. évi magyar— bolgár árucsereforgalmi jegyzőkönyv előkészítése. A hosszú lejáratú megállapo­dást és az 1971. évi jegyzö­könyvet kormánya megbízá­sából Tordai Jenő magyar és Bankó Bobev bolgár kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes írta alá. jelzi a darunak a kézmozdulat, s máris útnak indul a magasba egy darab lakás Snmogyj Károlyné felvételei Főnt már gondos kezek és szerszámok várják a daru ado« mányát. Hozzá lehet fogni a hatodik emelethez Csongrád megyéből párt- és tanácsi delegáció utazott Odesszába Az Ukrán Kommunista Párt odesszai területi bizott­sága és az odesszai területi tanács meghívására tegnap, szerdán délelőtt Csongrád megyéből párt- és tanácsi delegáció utazott, a Szovjet­unióba. A delegációt dr. Ko­mócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára vezeti. Tagja Kovács Imre, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese, Gógh Mihály, a csong­rádi városi pártbizottság tit­kára. Kónya Sándorné, a KSZV pártbizottságának tit­kara és Molnár Lajos, a szentesi Május 1. Termelő­szövetkezet elnöke. A delegáció a hagyomá­nyos testvérmegyei és test­vérvárosi kapcsolat jegyében hivatalos tárgyalásokat is folytat az odesszai párt- es tanácsi vezetőkkel. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom