Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 80. évfolyam, 288. szám 19*0. DECEMBER 9„ SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 8(1 FILLÉR Elilérben cs minőség Tanácskozás Szeged élelmiszer-ellátásáról megállapítás, hogy nagyjából jól el vagyunk látva élelmi­szerrel és megvan a lehető­ségünk a még jobb ellátásra. A tanácskozás résztvevői — élelmiszergazdálkodásunk egy-egy szektorának felelős irányítói — sorra beszámul­tak szakterületük várható eredményeiről. Szinte termé­szetes, hogy először a hús­ellátás került szóba. Gondok és magyarázatok helyett ör­vendetes előrelépésről hal­lottunk: a húsipari vállalat szegedi telepének bővítése pár év múlva megoldja a problémát. Üj vágóhidat, új feldolgozót és egy új szalá­migyárat is jelent ez a bő­vítés. Nagyon fontos, hogv mindegyik korszerű — világ­színvonalon korszerű —- nagy kapacitású üzem lesz. és a város meg a megye igényeit hosszú időre ki tudja elegí­teni akkor is, ha készítmé­nye az ország és a világ más tájait is bejárja. Az állatte­nyésztés mostani fellendülé­se a garancia rá, hogy alap­anyagban sem lesz hiány. A választék növelésére már most jelentkeznek termelő­szövetkezetek és közós vál­lalkozások. Ez a tendencia bizonyára tovább erősödik. Baromfiellátásunk jó, sói némi túlkínálat tanúi va­gyunk. A fogyasztó szem­pontjából ez mindenképpen előnyös. Aggodalmas szavak is ke­veredtek a tanácskozás résztvevőinek hozzászólásai­ba a zöldség-gyümölcs ellá­tás várható alakulásáról. A termelő munkáskezek örege­désével szükségszerűen elő­térbe kerül a gépesítés. Mi­vel a kertészeti gépek drá­gák, várható, hogy a gazda­ságok inkább a termelési szerkezeten változtatnak majd, egy-két zöldségfélét termelnek inkább, de azt nagy területen. Itt tehát a választék csökkenése lenne várható, ha nem lett vulna ennek a tanácskozásnak cél­ja az is, hogy előre jelezze a várható gondokat. Remél­hető, hogv illetékeseink ad­dig megtalálják az ösztönzés lehetséges módjai között a legcélravezetőbbeket. A vá­ros és környékbeli kiskertek önellátó és piacra is termelő szerepe feltehetően csorbí­tatlan marad később is. Kitértek a hozzászólók ar­ra is, hogy a varos élelmi­szerellátásában figyelembe kell vennünk á mezőgazda­sági termelés elkerülhetet­len periódikusságát. Ezt sok­szor nem tudjuk kivédeni, de a piaci bizonyos fokú anarchia néha legalább ek­kora megrendüléseket okoz­hat. Magyarul: elfogadható termés esetén annyira leszo­rítják a felvásárlási árakat, hogy a termelő azonnal lé­pést vált. mást kezd termel­ni. ígv lesz az egyik évben 80 filléres sárgarépából a következő esztendőben hi­ánycikk 8 forintos áron. Az ellátás egyik oldala csak a termelés, a kereske­delem közvetítő szerepe leg­alább ennyire fontos. Szeged élelmiszerkereskedelmének viszont a város összessé­gét tekintve, beleértve a kül­ső területeket is — nincs oka dicsekvésre, bár el kell ismernünk, hogy az üzletek kereskedelmi forgalma meg­haladja az országos átlagot. A feldolgozó vállalatok köz­vetlen — vagy egymással szövetkező — elárusító he­lyei előreláthatóan változást hoznak majd. Kenyérgondjainkon az épü­lő új kenyérgyár enyhít majd, de a tudományos ku­tatásoktól is eredményeket várnak a szakemberek. El­sősorban az ünnepek előtti csúcsforgalom csillapítását várják egy frissen tartósító technológia kidolgozásától. Papp Gyula, a szegedi vá­rosi tanács elnökhelyettese vezette a városellátás szem­pontjából fontos és nagyon tanulságos vitát. Az ő ósz­szefoglalójában hallottuk, hogy alapjában véve rend­ben levőnek látszik a to­vábbi években is városunk élelmiszerellátása. Megnyug­tató, hogy az érdekelt szer­vek és vállalatok mindnyá­jan további tökéletesítésre törekszenek. Egyik hozzászó­láshoz kapcsolódva felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán kiszolgálnunk kell, de befolyásolni is lehetne az igényeket az egészséges táp­lálkozás törvényei szerint. Életszínvonalunk emelkedé­sének természetszerű követ­kezménye, hogy vásárlóink mindig a jobb minőségű árucikkeket keresik, erre akár készülhetnek is válla­lataink. amikor választékaik bővítését tervezik. H. D. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEK I Befejeződtek a lengyel­nyugatnémet tárgyalásik Közös közlemény — Brandt hazautazott Hajók az EBK-nak Fúvószenekar köszöntötte i kedden az Egyesült Arab | Köztársaság képviselőit a 1 Balatonfüredi Hajógyár fel­lobogózott mólóján. A gyár dolgozói jelenlétükben avat­ták fel az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére épített ion. tolóhajót. Ez alkalomból Balatonfü­redre látogatott az EAK több magas rangú képviselője is. (MTI) Országgyűlési bizottság ülése Dr. Pesta László elnökle­tével kedden a Parlament Gobelin-termében ülést tar­tott az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsá­ga. A tanácskozáson a kép­viselők megvitatták az Egész­ségügyi Minisztérium, vala­mint a SZOT társadalombiz­tosítási főigazgatóságának 1971-es költségvetését. A te­| mákhoz Cserba László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője és Palotai Károly, a SZOT társadalom­biztosítási főigazgatóságának helyettes vezetője fűzött tá­jékoztató kiegészítést. A két szakterület jövő esz­tendei költségvetését a bi­zottság elfogadta. A vitában hozzászólt Galló Ernő. Drém Stark Janka, dr. Hargitai Katalin, dr. Bene Zoltán, Reszegi Ferenc, dr. Noszkay Aurél, dr. Radnai Éva, dr. Marton Zoltán, dr. Bablcs Antal, dr. Petri Gábor. Nics János és dr. Deseő Jenő or­szággyűlési képviselő. Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára fogadia a Varsóban tartózkodó Willy Brandt nyugatnemet kancellári." Képünkön: Gomulka és Cyrankicwiez miniszterelnök a párt KB hivatali helyiségében Brandt kancellárral Varsóban, a lengyel mi­nisztertanács. épületében ked­den délelőtt folytatódtak Jó­zef Cyrankiewicz miniszter­elnök és Willy Brandt kan­cellár hétfőn délelőtt meg­kezdett hivatalos tárgvalásai. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok és az európai helyzet időszerű kérdései szerepeltek. A tárgyalásokon különös figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés bővítésére és elmélyítésére, az ifjúsági szervezetek kap­csolatainak kiépítésére, a kulturális csere kibontakozá­sára. Brandt kancellár el­mondotta, hogy az európai problémák áttekintésénél egyebek között érintették Nyugat-Berlin ügyét. Ezután Brandt kancellár és Cyrankiewicz miniszter­elnök együttes sajtóértekez­letet tartott. Ezen Willy Brandt megismételte, hogy a december 7-én aláírt lengyel —nyugatnémet szerződés megteremti az alapot a két ország kapcsolatainak meg­javításához és kibontakozta­tásához. „A szövetségi kor­mány — mondotta Brandt, — erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szerződés mellett mind a parlamentben, mind a társadalomban nagy több­séget szerezzen. Meggyőződé­sem. hogy erre még van le­hetőség. Felelősségem tudató­ban kijelenthetem az NSZK összes pártja előtt, hogy Varsó kész a kapcsolatok normalizálására. Még hosszú út, áll előttünk, de most már könnyebb! lesz a dolgunk"' —1 emelte ki végül a kancel­lár. ' Cyrankiewicz miniszterel­nök, aki éveken át újságíró­ként dolgozott, bevezetőben kifejtette, hogy újságíró­kollégájának, Willy Brandt­nak a vendégeként vesz részt a sajtóértekezleten, majd aláhúzta, hogy a nyugatné­met kormányfő nyilatkozatá­val teljesen egyetért. A kapcsolataink normali­zálásához vezető út nem lesz könnyű. Még le kell küzde­nünk a múlt sok súlyos örök­ségét, akadályát. A másik német állammal, az NDK­val. az Odera—Neisse-határ véglegességének elismerése alapján már 20 éve fejleszt­jük sokoldalú együttműködé­sünket. Most ezen az alapon a másik német állammal, az NSZK-val is megnyílt az út kapcsolataink rendezéséhez. A lengyel miniszterelnök kérdésre válaszolva kifejtet­te, hogy a lengyel—nyugat­német egyezményt a két kor­mány idöbelileg összehan­goltan ratifikáltatja. ..A moszk­vai szovjet—nyugatnémet szerződést előbb írták alá. Felesleges lenne versenyez­ni azért, hogy a varsói meg­állapodást a moszkvai előtt ratifikálják." A tárgyalásokról és Brandt kancellár varsói látogatásá­ról közös közleményt adtak ki. „A tárgyalások tárgyszerű légkörben zajlottak le, hasz­nosnak és gyürhölcsőzönek "bizonyultak — húzza alá a közlemény. A két. fél megál­lapodott abban, hogy nyom­ban a szerződés életbe lépé­se után a Lengyel Népköz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatot teremt egymás­sal." A felek egyetértenek ab­ban, hogy szerződésüknek (Folytatás a 2. oldalon.) Népszámlálásunk legfris­sebb adatai szerint naponta 126 ezer ember ülne asztal­hoz Szegeden, ha nem kel­lene ide szamítanunk az utazó ingázókat, az egyre fokozódó vendégjárást és az átmenő forgalmat. Speciális helyzetünkből adódóan a környező falvak lakosságát is hozzá kell irni a számsor­hoz. Mindezt összeadva kö­rülbelül 159 ezer napi fo­gyasztó a végeredmény. Kenyérből tavaly 12 ezer 395 tonnát ettünk meg, pék­süteményből legalább 28 millió darabot, tökehúsból 3 ezer 691 tonnát, baromfiból 8 ezer 25.5. mázsát. Tejből 110 ezer hektolitert fogyasz­tottunk, vajból 3 ezer 700, sajtból 4 ezer 6Í9 maisát, tejfölből 3 ezer 15R hekto­litert. Zöldségíogyasztásunk meghaladta az 500 vagont, burgonyából 452 vagon a város évi fejadagja, gyü­mölcsből pedig elérte a 490 vagont. Ezek az adatok kerültek az Agrár Egyesület által ösz­szehívott tanácskozás aszta­lára tegnap délelőtt, és az a Átomgyorsító átadása Kedden Debrecenben át­adták rendeltetésének a Ma­gyar Tudományos Akadémia atommag kutató intézetének új létesítményeit: az atom­gyorsító épületét és az új laboratóriumi központot. Dr. Szal.v Sándor akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia atommag kutató intézetének igazgató­ja röviden ismertette az in­tézet fejlődését és méltatta az új létesítmény jelentősé­gét. A teljes beruházás mintegy hatvanmillió forint értékű. Ezután bemutatták az új létesítményt, amelyről dr. Koltai Ede kandidátus, az intézet tudományos osztály­vezetője elmondotta, hogy a hazai atomkutatás új lehe­tósegeit nyitja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom