Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

SZERDA, 1970. DECEMBER 30. Kalandozások kora Két lépés a kapitalizmus Akkoriban tS állt meg a Keletiből érkező szerelvény. A magyar turista az éjszakai utazás fáradalmainak zsibbadtsitgával a tagjaiban lek aszalódott a M A V-Pu Imáimból, amelynek oldalán fehéren csillogott a reggeli harmut. Biztonságba helyezte csomagjait, körülszimatolta a tényleg nagyon modern pályaudvar minden zegét-zugát — eközben megtalálta a hírneves pénzváltót ls, ahol csak oda kell tenni a tányérkára a forintot, és már adják is helyette, arcpirítóan alacsony zugárfolyamon számítva az osztrák schillinget ... Aztán megkereste a fokijáratot, és néhány pillanatig dobogó szívvel állt a lépcsözet letején. mert ahol a legkülönbözőfélébb márkájú autók száguldoztak szédült Iramban, két lépésnyire lőle, ott az már a Kapitalizmus volt - Igen, (gy, nagy K-val, mint a századfordulói versekiben az Élet. A kapitalizmus, amelyről az ötvenes évek elejétől esztendőkön át annyit hallott, es amelyet — más tapasztalatok híjával — valamiféle egészen különleges helynek képzelt. Ha haladó gondolkodású honpolgár volt, úgy hitte. Itt Minden Szemimelláthatólug Rothad. Ha nem, úgy azt gondoltR: kolbászból van fonva a kerítés, a Mercedeseket pedig utánadobálják a hazánkfiának. Majd amikor nngynehezen átverek ed tük magunkat a széles út forgalmán, díszkapuzat fogadott bennünket. Atellépve rajta joggal hihettük, hogy egy Időgép a múltba repített bennünket ós Párizsban vagyunk. Pedig itt álltunk a jelenben, amely Ausztriában ezer szállal kapcsolódik még a Habsburg fogantatású közelmúlthoz. Ami azért persze tőlünk, magyaroktól sincs még annyira távol, hogy eszünkbe jutva meg ne keseredne tőle a szájunkíze. Ott álltunk ugyanis a Belvedere kertjében. és mindössze a vízmedencék választottak el bennünket a Südbahnhof felé tekintő kecses pilótától, ahol annyiszor eldőlt a mJ Mavvarországunk sorsa ls. Bonyolult hát Ilyen. Bécs körülbelül annyira próbálta utánozni Párizst, mint Budapest Bécset. S ha az osztrák fővárosban épült ls föl a fekete-sárga Versailles, a Schönbrun,n, azért ml sem panaszkodhatunk. A Ringnek is meglelt a pesti párja, a Körút. Es a Marlahllfur Htrasae vagy a KürtnélStrasse Is meglelte magyar e megfelelőjét a Váci utcában, a Práter az Angol Parkban, a Volksgarten a Városligetben —, hogy a lobbiról max- ne is beszéljünk. A bécslek Párizs után áhítoztak. A ml parvenülnknek a Duna-parti császárváros jelentette több évszázadon át a sikkes eleganciát, pompát, fényűzést. A beidegződöltségek napjainkig nyúlva hatnak, ezért többnyire előítéletekkel meünk valamennyien Bécse. Mit is keresünk benne? A boldog békeidők sokat emlegetett kedélyességét? A gemütlich-Wient? A várost, amelyet a „sógorok" laknak? A „fogyasztási társadalom" keleti kapuját? Ott álltunk a Belvedere előtt. Azt mondják róla, a világnak talán a legszebb barokk stílusú műremeke. Van Itt minden: Márványterem, ugyanolyan galéria, aranyszoba, groteszkek sarokszobája, díszudvar, télikert, főlépcsőzet. Afféle Habsburg-teljesség — amikor a végeredmény magasrendűsége rácáfol az őt előidéző okok kisszerűségére. A kőfalon túl viszont, alig néhány lépésnyire tőlünk világvárost forgalom lüktetett. Ilyen n mai Bécs. A Habsburg-múlt birkózik benne a modern technikával. Utóbbi napról napra mind több hadállást hódít meg, de azért a múlt ls megkapja itt még ma ls a maga Igényelte rangot. Néha talán többet is még a kelleténél. Hiszen az az Ötven valahány esztendő nem olyan nagy idő. Még sokan vannak, akik emlékeznek a császárra, akinek fényképeit levelezőlap nagyságban áruljak mindenütt a városban. Kaphatók az udvart élet korabeli jeles eseményeinek fotókópiái ls. S még azt sem mondhatnám. hogy nem kelendőek. Hiszen fel-feltflnnek az utcákon a disztingvált öreg dámák, akiken annyi a ránc, mint az ékszer. Látni még pofászakállas öregurakat hamisítatlan vadászd(szben helyet foglalni a Mercedesek hátsó Ülésein. Nem hiába emelkedik a népszerű „Stefii", a bécsi dóm tetőzetén n város fölé majollkacserepekből kirakva a hírhedt kétfejű sas. Az osztrák egyfívlS többet látogatott helye ma ls a Hofburg, a Habsburgok városi rezidenciája. Nyolc évszázadon át építették, toldozták-foldozták-restaurálták. míg végül elnyerte mai formáját, amely sajátos egyvelege a néha váratlanul előbukkanó stílusváltásoknak csakúgy, mint a befejezetlensegnek. Meg lehet tekinteni 1. Berenc József és felesége, a tragikus sorsú Erzsébet királyné dolgozóés lakószobáit. Nem is tudja az ember, min csodálkozzék jobban: a kispogárl pompakedvelésen-e, vagy pedig a nagyúri puritanizmuson? Vagy inkább a kettő keverékén? Mint köztudott, az utolsóelőtti osztrák császár, magyar király, I. Ferenc József úgy élt, mint egy zupásőrmester valamelyik monarchia széli elhagyott garnizonban. Propagandistái azonban ezzel egy időben azt próbálták elhitetni a világgal, hogy ő „Európa elsó gavallérja". Így utólag, a túlélők konfidenciájával máikönnyű megállapítani, hogy a 'pásőrmesteri jellemvonások voltak benne túlsúlyban. Bizonyára ezért hidegült el tőle felesége is, aki — a ránk maradt hagyományok szerim. — finom lelkű, művelt asszonyka volt. Ráadásul szeretett bennünket, magyarokat. (Meg is hagytuk nevét az Erzsébet-hídon.) Bár része lehetett az uralkodónéi érzelmek páll'ordulésaban a hírhedt bécsi színésznőnek, Schnaitt K a tel innak ls, akiről annyi pletykát meséltek akkoriban a nevezetes Sacher Szállóban. amely nra is megtalálható még. (Ide Járt Szemere Miklós, minden Idők legnagyobb magyar hazardőrje is. A hírességekkel különben ráíratták nevüket egy nagyabroszra, aztán az autogrammokat szépen kihímezték. A különleges relikvia napjainkban is megtekinthető. Sőt lehet kapni moet is a híres Sacher-tortáiból, amelynek készítési receptje mindmáig féltve őrzött titok.) A végén SS S? sr ber, hogy igyekszik lerázni magáról e Habsburg-kötődést, mint kutya a vizet. Hátatfordít tehát a középkor, a barokk, a reneszánsz és az eklektika Bécsének. Járja az üzleteket, elálldogál a nlght-báituk kapujában. ahol a tárlók üvege alatt a benti produkciók néhány izgalmasabb snittje látható. Mondom, így tesz, és közben úgy érzi, hogy két lénésre van tőle a kapitalizmus. Csak éppen pénzünk nincs, hogy megvásárolhassuk. Noha — a tőkés pszichózisnak megfelelően — Bécsben minden eladó. Múlt, is, jelen is. De elsősorban persze konvertibilis valutáért. Papp Zoltán KOVi'lkczIk: ECHT-WIEN, MAGYAR UEC'S Kultúrház a város peremén Csipei Zsuzsa decemberben jött kl a véros peremére, a telepre, amikor az emberek fázósan összehúzódnak. Gyorsan híre kelt, itt a kultúrotthon új igazgatója. Odabent, a tanács művelődésügyi osztályán, nem ámították, nem keserítették. Adott a ságvárttelepi művelődési ház, másfél éve rendbeszedték, berendezték, kifestették, jó félmillióba kei-ült, csak az élet hiányzik falai közül. Nem a régi, villanegrás élete, dúshajű srácok, karlkásszemű lányok apacsromantikája, hanem civilizált környezetben, a művelődni-szórakozni vágyó öregek, fiatalok nyüzsgése, foglalatoskodása. Az utóbbi népszámlálás adatai szerint Ságváritelepen többen laknák, mint a szomszédos Mihályteleken: 2800-an. Túl a vasúti töltésen, az iskola, az élelmiszer- és Italbolt mellett dukál a művelődési otthon is. Illúziók nélkül Nem érkezett a fiatal lány illúziókkal. Sőt olyanokat hullott, hogy a kimerészkedő fiatalemberek is boxcrrel a zsebükben járnak udvarolni, hogy rossz a csatornázás, a betemetett tó vize felszlvárog a házakban, olvadáskor téglákon araszolnak az utcán, s a közeli iskola angol típusú Illemhelye hasonló okokból üzemképtelen. A Gera Sándor Iskola ugyanis a környék egyetlen szellemi műhelye, ahová az átépítés idején behúzódott a könyvtár, s amellyel szót érteni ajánlatos stratégia a népművelőnék. A közös nevezőt még keresik, s a tapogatózó kísérletek oka alapvetően anyagi természetű. Nevezetesen: a főállású igazgató mellett mindössze a négyórás státusban alkalmazott takarítónő dolgozik a művelődési otthonban; Rózsi néni. Amikor pedig az iskola igénybe veszi az otthont (közel van, Jó, hogy használja), a nyomok eltüntetésére Rózsi néni kevés. Zsíros földön? A művelődési ház szép. A külső szemlélő, de a beklvánrttskodó sem találhat kivetni valót, rendesen megcsinálták. (Apró szépségtapasz, mnt az irodából kifelejtett kéménycső, vajmi keveset ront a kellemes benyomásokon.) Tehát rendben őrizni, karbantartani éppúgy fontos, mint élettel megtölteni. A régi otthon mindenki jókedvének csákiszalmája volt, az új nem j -that oda. Ml erre a garancia? Egyelőre csak a ftetal Igazgatónő erélye. Hiányzanak a társak, a patrónusok, miként segíti például a mlhályteleki művelődési házat az ottani téesz, A harmadik kerületi tanács erkölcsi támogatáséból kihangzó biztatások — és természetesen a közös kaszszával gazdálkodó November 7. Művelődési Központból arányosan kijutó forintok — mellett váratnak magukra a további megajánlások. Azt mondják, gazdag vidék ez. Zsíros a föld, jól éldegélnek a szorgos környékbeliek ... Mozi és beat Hogyan lehet az életet szervezni? Munkával, propagandával. Ha majd telefont kap az otthon, s a hírverő plakátok rajzolásálban belelendü az Igazgatónő, többen is benyithatnak az ajtón. A vetítésekre például rendre tele a ház, a szélesvásznú mozi még népszerűbb lesz, Aztán van itt ifjúsági klub, törzstagjai máig konokul ellenállnak a beat látó- és hallótávolságából kieső kultúrlgényeknek. Jószándékű, szorgalmas gyerekek, a ház* ban szívesen segítenek — fogékonyak lehetnek tartalmasabb klubéletre ls, A könyvtárszobában pedagógus irányítja a forgalmat, Tóbiás Ernőné, aki a művelődési otthonnak ls ügyes szervezője. Rádió, televízió, lemezjátszó, ptanlno, színpad, mozi, könyvek. Hamarosan érkező folyóiratok és magnó. íme a művelődési otthon repertoárja. Néhány hónap múlva többet is mondhatunk róla. Nlkolényl István Éjfél után — Nyugodtan megyek, a feleségem ilyenkor már alszik. Szabó I..Hzlö — Sólyom Jqi-séV: TITKOS HADVISELÉS A kikötő ttlpusttul. 7.55-koi 43. — Ígérd meg. hogy amit most mondok, azt akkor sem fogod elárulni, ha nemet mondasz. — Attól függ. mit-Ől van szó... — Add a kezed, hogy akkor sem árulsz el... így nl! Nézd, Jimmie, én egy jó kis vállalkozást tudnék alapítani, egész életemben gondtalanul élhetnék, ha te most segítenél nekem... Semmiség az egész, sohasem fognak rájönni... Campbell jó hangosan dobbantva felugrott a székről: — Mii? Csak nem akarsz kirabolni valakit?! — Ugyan, hová gondolsz. Jimmie. .. Tudod, hog.v én még akkor sem csináltam Ilyet, amikor teljesen meg vojtam kopasztva . .. Bevágott a világkiállításon az a meztelen fényképezés, amiről frtam neked, az hozott egy kis pénzt a konyhára, de ezéri kezdő tőkének kevés egy jobbfana vállalkozáshoz... — No. nvögd kl már, mit akarsz!.., — Mondj el egy-két dolgot nekem ... Mikor Indultok a Pennsylvaniával? Es hová? — Mlcsodn? Hát erről van szó?! Al. öreg Al. komolyan gondolod ezt? — Jimmie... Itt. mindjárt átadnék neked ezer dollárt... Aztán minden esetben kaphatnál további ezret... Jól gondold meg. Jimml. nem kis pénz!... — De hát kiknek kellene ez?... Nem. ezt nem lehet! — A megbízóimat nem mondhatom meg... — Jó, ne is folytasd tovább... Megígértem, hogy nem adlak föl, de az ügy nem érdekel... viszont szégyelld magad I — Ne bolondozz már, JimmieI Gondolkodj egy kicsit! Apróság az egész, amit kérdezni akarok.., Még vagy egy fél óra hosszáig tanakodtak Campbell hangján egyre inkább érezni lehetett, hogy csökken a döbbenete, de sehogy sem akart kötélnek állni. Kicsit megvető hangon mondta: — Nincs mit tárgyalnunk, öreg Al... Megyek .. — Jimmtet Legalább gondolkodj rajta .., — Majd gondolkodom.... És az ál-Campbeli kirohant a szobából. — Jimmie! — kiáltott utána Blake. — Holnap este ugyanitt... A tengerészkapitány elviharzott. Nem sokkal később Blake egy kis papfrdarabkát vett észre az ajtónál, nyilván ügy csúsztatták be. Felvette, a következő szöveg volt rajta: „Kitűnően csinálja. Ne sajnálja a pénzt. Ha többet kér, csak adja oda!" Úgy látszik, ezek se sajnálják a dollárt, gondolta Blake. s lement a bárba egy kicsit Iszogatni. Má<nap este nyolckor megjelent. Campbell. — Te. Alt Gondolkodtam a dolgon De ha már belevágok, nem letmtne érte többet kapni? Mondjuk, esetenként kétezret? — Az nagyon sok. Jimmie.. Vállalod? Rövidesen megkötötték az alkut. — Szóval, mikor indu) a Pennsylvania? — Hüsz nap múlva... — Hová? lé.. At vagyunk vezényelve a kínai partok fe— Nem mentek ét Pearl Harborba? — Nem... Egyelőre legalábbis nem. Erről nem tudok... — Mit tudsz arról: Pearl Harborban nincsenek összevonások? — Nem tudok erről... De, szerintem, ahogy én nézem a dolgokat, oda most nemigen vonnak Össze erőket... Minek? Az csak egy japán —amerikai háború esetén lenne érdekes... De nem hiszem, hogy a japánoknak sok kedvük lenne velünk háborúzni, amikor ennyire leköti őket a mandzsúriai front... A tengeren különben sem bírnának velünk, hacsak •,. Hacsak egyszerre, rgyetlen pillanatban meg nem semmisítenék a flottánk zömét... A két férfi (gy folytatta a beszélgetést Campbell. aki szintén az ONt tisztje volt, előre elkészített szöveget mondott fel Blake-nak. pontosabban a mikrofon úljún hallgatózó japánoknak. És nem is sejtette, sem ő, sem az ONI. hogy ez a dezinformáló kémjelentés milyen halálos véletlenre tapintott. Azt az ONI már tudta, hogy a japánok erősen érdeklődnek Pearl Harbor és környéke iránt, pontosabban az ott mozgó amerikai flottáról és annak erejéről Azt is tudták, hogy a Japánok az ál-Campbelltől meg akarják tudni a Pennsylvania zászlós hajó és az alája rendelt rombolók és cirkálók számát, tűzerejét, valamint azt. hogy melyik repülőgép-anyahajóhoz tartoznak harci helyzetben De arra gondolni som mprtpk volna, hoj-íy aniikor az ál-Campbeli B Japánok értésére adtacsak abban az esetben lehetnek ural a Csendesóceánnak. ha az amerikaiak csendes-óceáni flottájának a zömét egyszerre semmisítik meg — tulajdonképpen előrevetítették a történelmet. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a szocialistabrígádmozgafomrúl Az utóbbi huszonöt év változatos formáit hozta létre a termelésben, a munkában elért eredményekért indított versenyeknek. 0 Kialakulása? Szovjet példa hatáBára 195U végén határozták el Magyarországon az első brigádok, hog.v szocialista módon kívánnak dolgozni, tanulni és élni. Mindez központi utasítás, szervezés nélkül történt. A mozgalom először a gépipari üzemekben bontakozott kl, 193D-tól azután fokozatosan elterjedt a bányászatban, a vegyiparban, a villamosenergia-iparban és a könnyűiparban Is. Manapsgg a mozgalomban már részt vesznek kutatók, tervezők; egészségügyi-, kulturális- és oktatási intézmények dolgozói is. 0 Adatok? Csak két év számait idéznénk, melyek magukért beszélnek. 196 libán az ország 94 ezer brigádja közül már majdnem 15 ezer elnyerte a szocialista címet. Ezekben a brigádokban 109 ezren dolgoztak. Három évvel később, 1966-ban nem egészen 35 ezer brigád 3B4 ezer dolgozója kapta meg a szocialista címet. Számuk tehát több mint a kétszeresére emelkedett. 0 Újszerűsége? A munkaversenyek korábbi formáitól mindenekelőtt egy nagyon lényeges dologban különbözik. melyet a mozgalom jelszava is magában foglal: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni! Tehát nemcsak termelési versenyről van szó. Jóval többről! A munkaterület feladatai mellett a szocialista címet elnyert vagy azért dolgozó brigádok részt vesznek a vállalat műszaki fejlesztésében, rendszeresen tanulnak, bővítik szakmai és általános műveltségüket. A brigádtagok szocialista módon élnek együtt, segítik egymást. Az üj mozgalom tehát a szocialista ember formálásában is fontos szerepet kap.