Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

V VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! 60. évfolyam, 304. szAm 1970. DECEMBER 30.. SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­level mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldaton. ARA: 80 FILLÉR Hazánkba érkezett Maavar tiltakozások az EAK elnökének megbízottja A kiildiitlsóg öt napot tölt Magyarországon a burgosi ítéletek ellen Kedd délelőtt — delegá­ció élén — Budapestre érke­zett Mohamed Diaeddin Daud, az EAK elnökének személyes megbízottja, az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságának tagja. Fogad­tatásra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes. Ott volt Mustafa Ahmed Moukhtar, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete. A repülőtéren adott nyi­latkozatában Diaeddin Daud elmondta, hogy levelet ho­zott magával az Egyesült Arab Köztársaság elnökétől Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnö­ke részére és az MSZMP Politikai Bizottságának. A levélben egyiptomi részről Anvar Szadat elnök tájékoz­tatja a magyar politikai ve­zetőket, a kormányt és a párt vezetőit a közel-keleti helyzet legújabb fejlemé­nyeiről, várható alakulásáról és arról, hogy az elkövetke­zendő időben milyen lépése­ket tesz az Egyesült Arab Köztársaság a politikai ren­dezés érdekében. — Látogatásunk másik célja — mondta Diaeddin Daud, hogy a magyar veze­tőkkel eszmecserét folytas­sunk a közel-keleti válság­ról, annak megoldásáról, mi­vel a Magyar Népköztársa­ságnak és az Egyesült Arab Köztársaságnak egyformán célja a közel-keleti béke megteremtése. A magyaror­szági megbeszéléseken tisz­tázni kívánjuk, hogy mit kell tenni az imperializmus elleni küzdelem fokozása és sikere érdekében. Megbeszé­léseink során tájékozlctni kívánjuk a magyar vezetőket a nemzetközi cionizmus el- | len folytatott harc legújabb ] mozzanatairól, fejleményei- i ről és az amerikai impe- i rializmus közel-keleti ak­cióiról. Befejezésül hangsúlyozta az EAK elnökének szemé­lves megbízottja, hogy a delegációnak az is az egyik feladata, hogy átadja a magyar népnek, kormá­nyának, vezetőinek az EAK népe üdvözletét. A küldöttség öt napot tölt Magyarországon. Nem fedett uszoda lesz A Magyar Szolidaritási Bizottság a spanyol parla­ment elnökének küldött táv­iratában az egész magyar nép nevében tiltakozik a burgosi katonai bíróság íté­letei ellen. „A nemzetközi közvéleménnyel együtt mély­séges felháborodással érte­sültünk a törvénytelen el­járásról és a jogsértő ítéle­tekről, melyek hat baszk ha­zafira halált, tíz vádlottra pedig súlyos börtönbünteté­seket szabtak ki — hangzik a távirat. — Tiltakozásunk­kal együtt határozottan kö­veteljük, hogy biztosítsanak szabadságot a baszk hazafi­aknak." A Magyar Béketanács táv- | irata rámutat: a halálos ítéletekkel a burgosi vész­törvényszék az egész haladó világközvéleményt kihívta maga ellen. Spanyolország budapesti konzuli és kereskedelmi kép­viseletének főnökéhez inté­zett táviratban a Magyar Partizánszövetség Országos Bizottsága tiltakozott a baszk hazafiak elleni halálos ítélet miatt. A Magyar Vöröskereszt tiltakozó táviratában kérte a Spanyol Vöröskereszt köz­j benjárását az illetékes ható­ságoknál: ne hajtsák végre a törvényellenesen hozott, ha­lálos ítéleteket, és bocsássák szabadon az elítélteket. Játékcsarnok épül Újszegeden Az úszók sem járnak rosszul Egészséges fejlődés A téeszek és az állami felügyelet A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekről az ember­nek általában az a sokfajta elelmiszer jut az eszébe, amelyet a maga, s az or­szág asztalán lát minden­nap. S ha fejlődésüket figye­lemmel is kísérjük, az még ma is kevés embernek jut eszébe, hogy úgy gondoljon rájuk, mint a gyárakra, üze­mekre. Pedig — sok minden egyéb mellett a Csongrád megyei tanács tegnapi vb­ülésén ez is szóba került — ma már a tervezéstől kezd­ve a téeszdemokrácia meg­teremtéséig (vagy éppen sza­bályai megtartásáig) min­dent meg lehet kívánni ter­melőszövetkezeteinktől, ame­lyeknek élén jó szakemberek állnak. A kívánalmak és a valóság közötti különbséget kutatta az állami felügyelet nagyitójával most év végén ismét a megyei tanács me­zőgazdasági és pénzügyi osz­tálya. Az elmúlt három év alatt — mióta az új szövetkezeti törvény életbe lépett — a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai 35­ször tárgyalták a szövetke­zetek állami felügyeletének helyi problémáit, és ez napi­renden volt a megyei ta­nács vb-ülésén is egy évvel ezelőtt. A szövetkezetekben mégis sok minden maradt a régiben. Még mindig bajok vannak a szövetkezeti de­mokráciával, vagy azért, mert a tagság nem tud ve­le élni, vagy, mert nem hagyják. A megfigyelt vá­lasztásoknál bebizonyosodott, hogy sokszor nem veszik fi­gyelembe a többség vélemé­nyét a jelölésnél, s így a szavazások sem hozhatják meg a várt sikert. Az is előfordul, hogy nem biztosít­ják a szavazás titkosságát, vagy merőben formálissá keznek olyan képesítéssel, teszik. amelyeknek birtokában az összefüggések kritikájára is képesek lennének. Jó jel, hogy egyre több tsz kéri fel a tsz területi szövetsé­geket: nyújtsanak ebben se­gítséget nekik. A tanács nagyítójával nemcsak a hibákat lehetett észrevenni, hanem azt az egészséges fejlődést is, hogy a tsz-ek kiegészítő tevékeny­sége egyre szorosabb kap­csolatban van a főtevékeny­séggel: az utóbbi időben a feldolgozó-, az élelmiszer­ipar kezd kibontakozni. S az sem lehet véletlen, hogy az állami felügyelet a leg­több szabálytalanságot az építőipari kiegészítő tevé­kenységben fedezte fel. A szövetkezetek általában rendszeresen megtartják az alapszabályban előírt köz­gyűléseket, s a határozatké­pességgel is csak ritkán van probléma. De előfordult már, hogy a tagság távollétével tüntetett, így akadályozta meg, hogy a már megismert, de nem tetsző napirendeket el lehessen fogadni. A köz­gyűlésen és a vezetőségi üléseken hozott határozatok közül nagyon keveset kell megsemmisítenie az állami szerveknek: a vezetőségiek­nek legfeljebb egy ezrelékét. Ez persze csak a megvizs­gáltakra vonatkozik, bizo­nyos, hogy akad olyan is, amelyikre nem sikerül rá­bukkanni. Megjegyzésként az is elhangzott a vb-ülésen, > hogy más oka is van ennek: a határozatok olyan általá­nosak időnként, hogy bárki joggal hivatkozhat iájuk, akármennyire tér el is tő­lük. Gyakran találkozunk a hí­rek között olyanokkal, ame­lyek a tsz vezetőinek bizal­mával visszaélő szélhámo­sokról szólnak. Éppen ezért lenne szükség arra, hogy — példa akad elég az ellenke­zőjére is — szigorúan köte­lezzék az erkölcsi bizonyít­vány beszerzésére a legfon­tosabb munkakörben elhe­lyezkedőket a tsz-ek. Többet kellene törődniük — hangsú­lyozta a vb elé került je­lentés — a tervkészítéssel is, hiszen üzemfejlesztési ter­ve a megyében csak egy-ké'. tsz-nek van. Visszaélésekre adhatna az is alkalmat, hogy sok tekin­tetben csak formális, ahogy az .ellenőrző bizottságok a zárszámadásokat vizsgálják, hiszen tagjaik nem rendel­Néhány évvel ezelőtt még kedvenc téma volt a város­ban az újszegedi verseny­uszoda építése. Ez még arra az időre esett, amikor éjsza­kánként serény munkával verték a földbe a cölöpöket, készültek a szerkezettartó betontuskók, s szerelték az impozáns vasíveket. Az épít­kezés azután is téma maradt ugyan, de már egyáltalán nem volt kedvenc. Kiderült, s lapunkban is hírt adtunk róla, hogy különböző terve­zési és kivitelezési hibák miatt Szegeden is hasonló­képpen jártunk, mint koráb­ban Egerben és Kecskemé­ten jártak, a fedett uszodák építésénél: átmenetileg abba kellett hagyni a munkát. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága 1966-ban hagy­ta jóvá a fedett uszoda be­ruházási programját. Közben emelkedtek az építési árak; kiderültek a tervezési és a kivitelezési hibák; a Köz­ponti Gazdasági Döntőbizott­ság a tervezőt legalább 1,2 millió forint (a tényleges kárnak megfelelő összegű) kártérítésre kötelezte; s a szakértők újabb problémá­kat vettetlek fel. Csak ízelí­tőül: az úszómedence tartó­pillérei az előre számított­nál jobban meg fognak süly­lyedni, s emiatt a medence nem lesz megfelelően vízzá­ró; rossznak mutatkozik a szerkezetek korrózió elleni védelme, s az uszoda légte­rében kialakuló pára elve­zetése. Ha ezeket mind pót­lólag megoldanák, az egyéb­ként is nagy építési költsé­get újabb milliókkal kelle­ne tetézni, nem szólva arról az „apróságról", hogy az amúgy is régóta tartó épít­kezés befejezése „átcsúszna" az ötödik ötéves tervbe, 1975 utánra. Időközben derült ki az is. hogy a fedett uszoda fenntartása — egymagában — több mint nem rentábilis: évi R millióba is belekerül­ne. szemben az optimálisan számítható 1 millió forintos bevétellel. A tanács vezetői az idén nyáron utasították a szak­igazgatási szerveket, hogy vizsgálják és vizsgáltassák meg a fedett uszodával kap­csolatos kérdéseket, s tegye­nek javaslatot a problémák áthidalására. A' szakértői vizsgálatok, s a Középület­tervező Vállalat tanulmány­' 0 R Si A c ÍA ONOK ív".; .iji.pi'i-V'' >• 00 ESSXM A jatekrsarnok és uszoda helyszínrajza. Mint mindkettő az addigra már ki épített Szekely sor közelíthető majd mrg látható, felől terve alapján a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén döntést hozott arról, hogy a tervezett uszoda helyett já­tékcsarnok legyen, s mellet­te épüljön fel az uszoda. Az új elgondolás szerint a már elkészült szerkezetek meghagyásával játékcsarnok lesz a tervezett fedett uszo­dából. Földszintiére két tor­naterem, nöi öltözők, első emeletére férfiöltözők, máso­dik emeletére 20x40 méte­res kézilabdapálya, s mint­egy 100—1300, adott eset­ben még több személyt be­fogadó nézőtér kerül. Ter­mészetesen kényelmes helyet kapnak a különböző szertá­rak. irodák, raktárak is. A játékcsarnok ily módon kö­rülbelül ugyanazt ,',tudná", mint a nagy közönségsikert aratott miskolci. Mellette Eljegesedtek az utak A meteorológiai jelzések ország valamennyi útja jár- landó őrjáratot tart az uta­szerint a keddre virradó éj- ható ugyan, de nagyon sok kon, és azonnal jelzi az aka­jel és hajnalban elsősorban helyen megnehezítette a köz- dályokat, a rendellenessége­a Szentgotthárd—Pápa és lekedést, hogy a hétfőn fel- ket. Ezenkívül 110 hóekét és Győr vonalától nyugatra vol- olvadt hólé és az ónos eső 77 szórókocsit kölcsönzött a tak nagy hidegek. Szentgott- ráfagyott az úttestre. A kedd- tröszt az útfenntartóknak, hárd volt az ország leghide- re virradó éjszaka az ország a MAV főmenetirányító gebb pontja, itt mínusz 8 útjain több mint 250 kocsi diszpécserének felvilágosítása fokot mértek. Sopronban mi- szórta az utakat, s természe- szerint mindenütt közleked­nusz 7, Szombathelyen mi- tesen folytatják ezt a mun- nek a vonatok. Pest környé­nusz 5 fokot, Budapesten kát napközben is. Néhány kén a párás, ködös idö miatt pedig a külső kerületekben helyen, elsősorban az M— azonban kedden reggel álta­mínusz R, a belvárosban mi- 7-es autópálya egyes szaka- iában 20 perces késéssel ér­nusz 1 fokot mutatott a hő- szain már száraz az úttest, keztek a munkásjáratok a mérő higanyszála. Az ország A Voian Tröszt közieke- Déli pályaudvarra. A Keleti keleti felében reggel általa- dési vállalatainak valameny­ban 0 és plusz 3 fok körüli és a Nyugati pályaudvarra nyi buszjárata rendben el- érkező vonatok ezúttal nem hőmérsékletet mértek. Több- jnduit kedden A síkos uta- késtek. A nemzetközi vona­felé párásság és Miskolcon, kQa természetesen* óvatosan tok közlekedésében sincs továbbá átmenetileg Ferihe- közlekedtek és ígv általában fennakadás, egyedül a Szov 10—15 perces késéssel érték jetunióból Budapestre érkező gven ködképződés okozott gondokat^ dtügyeletétl51 ka_ el végállomásukat. A tröszt nemzetközi járat késett hét­pott felvilágosítás szerint az 56 gépkocsija egyébként ál- fón este 150 percet. szól, hogy szinte minden, je­lenleg otthontalan terem­sportnak (ökölvívás, birkó­zás, cselgáncs, súlyemelés, vívás, asztalitenisz, tenisz, torna, gimnasztika, labdajá­tékok, egyes atlétikai spor­tok), sőt még társadalmi, politikai rendezvények (nagygyűlések, kiállítások, divatbemutatók, táncverse­nyek, hangversenyek) szá­mára is kiváló otthont nyúj­tana. A beruházás ezzel a megoldással végre 1974-re befejezhető lenne, és össz­költsége várhatóan 4 mil­lió forinttal csökkenne. Eh­hez még 7-et hozzátéve — második ütemben — elké­szülhetne az uszoda is a já­tékcsarnok mellett. A nemzetközi szabványok­nak megfelelő, 50 méteres, 8 pályás uszoda, melyet két, összesen 850 személyes le­látó fogna közre, „ráépülne" a játékcsarnokra: öltözöl, egyéb helyiségei ott lenné­nek. tehát kétszeresen ki­használhatók. S hogy télen is működhessen, a már vi­lágszerte elterjedt, s itthon Tatabányán is kipróbált módszerrel, 'műanyagfóliával borítanák be. A tanulmányterv, mint távlati lehetőséget, felveti, hogy a nyári időszakban klimatizálásra szolgáló hű­tőrendszert télen egy körül­belül 2 ezer négyzetméteres felületű jégpálya létrehozá­sára lehetne felhasználni. Ennek kiépítése a városren­dezési terv szerint adott is a Kisstadion és a SZAK­pálya közptti területen. A fedett uszoda — illetve most már játékcsarnok és uszoda — sorsa tehát most már eldőlt. Nem a kívánal­maik magváltozása, hanem a körülmények alakulása tette szükségessé a változta­tást. Bár, ha jól belegondo­lunk, az új variáció meg­valósulásával inkább nyer, mint veszít a város és sport­élete. F. K. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom