Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 60. évfolyam, 298. rzám 1970. DECEMBER 20., VASARNAP Megjelenik hcifő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT A népg&z 1§71 m évi fm*we 'Karácsonyi vásár Szegeden r A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta es jóváhagyta az 1971. évi népgazdasági tervet. A kormány — az ez évi munka tapasztalatait és a várható eredménj eket értékelve — megállapította, hogy 1970-ben a népgazdaság a tervesett irányoknak megfelelően fejlődött. A tei, ben kitűzött célokat jelentós reszben sikerült megvalósítani. Meggyorsult az ipari termelés növekedési üteme, javult a társadalmi munka hatékonysága, folytatódott a betsó piac egyensúlyának megszilárdítása. Kedvezőtlenül befolyásolta azonban a fejlődést a szeszélyes időjárás, valamint a jelentős ár- és belvízkár. A nemzeti jövedelem körülbelül 4—5 százalékkal emelkedik, amely növekedésnek közel háromnegyed részét a termelékenység emelkedése alapozta meg. Az ipari termelés az idén a tavalyihoz viszonyítva mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar (11—12 százalékkal), a gépipar (8—9 százalékkal), valamint, a könnyűipar (8 százalékkal), míg &z építőanyagipar termelése csak kis mértékben nö. Az iparvállalatok nagyobb figyelmet fordítottak a belföldi ellátásra, ennek eredményeként nőtt az árukínálat, javult a fogyasztói piac egyensúlya. A termelés viszonylag alacsony létszámemelkedés mellett növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest nem egész egy százalékkal nőtt. Az építőipar a múlt évinél körülbelül 7 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el. Az építőipari termelés növelésének legfontosabb eszköze továbbra is a létszámnövekedés volt. az egy tőre jutó termelés csak kis mértékben emelkedett. Az épitési kereslet a fejlődés ellenére meghaladta a kivitelezői kapacitásokat. A mezőgazdaság termelési eredménvel körülbelül 4—5 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál. A termelés színvonala azonban így is meghaladja az 1969-et megelőző évek legmagasabb termelési szintjét. A növénytermelésben a legnagyobb gondot az időjárás okozta. A növénytermelés mennyisége várhatóan mintegv 11—12 százalékkal -frisebb lesz az előző évinél. A kenyérgabona-termés — a tartalékokkal együtt — fedezi a belföldi szükségletet. A kukoricatermés a számítottnál kedvezőbben alakult. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében tett intézkedések éreztelik hatásukat. Az állatállomány az előző évek viszszaesése után fejlődésnek indült. Beruházásokra mintegy 83 milliárd forintot fordítottak. ami összehasonlító áron 8—9 százalékkal több az elmúlt ét inél. Kismértékű változás jellemzi a beruházások anyagi-műszaki összetételét, mivel valamelyest nőtt az Importgépek részaránya. A külkereskedelmi áruforgalom igen erőteljesen növekedett. A növekedés meghaladja a tervezettet, ezen belül a behozatal gyorsabban emelkedett, mint a kivitel. A lakosság pénzbevételei — a tervezettet meghaladó mértékben — mintegy 10 százalékkal növekedtek. A munkások és alkalmazottak reálbére 3—3,5 százalékkal haladja meg az 1969. évi szintet. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 4,5—5,5 százaléknál gyorsabban, körülbelül 6—6.5 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal növekedése — a tervezettel egyezően — körülbelül 1.5 százalék lesz. A lakosság fogyasztása összehasonlító árakon 6,5—7 százalékkal növekszik. A kiskereskedelmi forgalom hozzávetőleg mintegy 11 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, bővült az áruválaszték, az árukínálat. A népgazdaság 1971. évi terve a negyedik ötéves tervben megjelölt gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálja. 1971-ben — a negyedik ötéves terv első évében — a legfontosabb feladat' a termelés és a felhasználás ha. tékonnságának növelése és a gazdasági egyensúly fenntartása. Nemzeti jövedelem mentgyár. bátaszéki cserépgyár, borsodi húskombinát, a kötöttárugyártás fejlesztése, egv építőipari (budapesti IV. számú házgyár), kettő kulturális (Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanulmányi épülete és a győri Közlekedési és Távközlés,! Műszaki főiskola). Fentiek mellett tovább növekszik — várhatóan 9 százalékkal — a vállalati beruházások összege. Az összes beruházások több mint fele vállalati döntések alapján valósul meg. Az összes beruházásból — annak növekvő volumene mellett — növekszik az építőipar, az épitöanyag-ipar, a könnyűipar és a lakásépítés részesedése. Ipar Az ipari termelés az ez évihez képest kb. 6 százalékkal nő. Ez az emelkedés mind az elmúlt évek, mind pedig a negyedik ötéves tervben számított átlagos növekedési ütemnek felel meg. Az ipar ágazatai közül továbbra is a vegyipar fejlődik a leggyorsabb ütemben (9 százalékkal). Az átlagost meghaladó még a vilamosenergia-ipar, a gépipar és az épitöanyag-ipar fejlődése. Az iparban foglalkoztatottak száma tm ábbra is mérsékelten, legfeljebb 1,5 százalékkal emelkedik. A termelés növekedésének mintegy háromnegyed részét az egv- foglalkoztatottra jutó termelés emelkedése eredményezi. Az építőipar teljesítménye mintegy 7—3 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A foglalkoztatott létszám kb. 12 ezer fővel bővül és a termelés növekedésének több mint 50 százaléka a termelékenység emelkedéseböl származik. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelési értéke — átlagos időjárást feltételezve — kb. 8 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A tervezett színvonal az 1969. évit kb. 2—3 százalékkal haladja meg. Ezen bélül a növénytermelés növekedése az ez évihez képest 10—11, az állattenyésztésé kb. 5 százalék. A növénytermelés minden ágában az ideinél jobb termés várható. A gépesítés további fokozása, a növekvő műtrágyaellátás, az öntözött terület bővítése, a vízellátás javítása is elősegíti a tervezett hozamok elerését. Az állattenyésztésben az ez évbe* megindult kedvező folyamat folytatódik. . A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a tehénállomáhy növelése kerül előtérbe, a vágómarha-terrhelés egyelőre nem emelkedik. A vágósertés és a vágóbaromfi termelés 15, illetve 10 százalékkal növekszik. Az erdőgazdálkodás fakitermelésének többlettermelése mindenekelőtt a lakosság jobb ellátását szolgálja. Az erdőtelepítés és a fásítás a korábbi évek mértékének megfelelően tovább folytatódik. Közlekedés A tervben megszabott követelményeknek dinamikus, de nem erőltetett fejlődési ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1971. évi népgazdasági terv a társadalmi termelés fi és a nemzeti jövedelem 7 százalékos emelkedését irányozza elő. A nemzeti jövedelem növekedeséből mintegy 90 százalék a termelékenység emelkedéséből származik. A nemzeti jövedelemből a fogyasztásra és felhasználás.ra fordított rész azonos ütemben, de a nemzeti jövedelemnél némileg mérsékeltebben emelkedik. A felhalmozás kb. 82 százaléka az állóeszközök, a többi rész a forgóeszközök és a tartalékok bővítését szolgálja. Beruházások Beruházásokra 1971-ben kb. 90 milliárd forintot fordítanak. Az állami eszközökből megvalósuló nagyberuházásokra mintegy 15,5 milliárd forint használható fel. A folyamatban levő nagyberuházások közül befejeződik — többek között — a székesfehérvári szélesszalaghengermü, a szentendrei Betonáru- és Vasbetoncsőgyár beruházása, a Péti Nitrogénművek rekonstrukciója, az alkaloida vegyészeti gyár bővítése Tiszavasváriban, a Tiszai Vegyi Kombinát polietiléngyárának és a Borsodi Vegyi Kombinát PVC II. üzemének építése, a dunai Kőolajipari Vállalat első ütemének beruházása, a dunakeszi- és a békéscsabai hűtőházak, a debreceni házépítő kombinát építése, a borsodi vízellátási rendszer kialakítása, a mátészalkai almatároló beruházása stb. A beruházási eszközök koncentrált és hatékony felhasználása érdekében 1971ben csupán hét új egyedi nagyberuházás megvalósítása kezdődik mea. Ezek közül négy ipari (hejöcsabai ceA népgazdaság fejlődésével összhangban a közlekedés áru- és személyszállítási feladatai nagyobbak lesznek. A közlekedéspolitikai irányelveknek megfelelően folytatódik a közlekedési munkamegosztás korszerű*sítése: mind a személy-, mind az áruszállításban tovább csökken a vasúti és növekszik a közúti közlekedés részaránya. A vasút az áruszállításban ráháruló feladatoknak — a vagonpark fejlesztésének gyorsítására tett intézkedések eredményeként — eleget tud tenni. A közlekedésen belül erőteljesen nőnek a közúti áruszállítás iránti igények. Az autóközlekedés járműparkjának rekonstrukciója az elmúlt két évben jelentősen maggyorsult. Így a műszaki állapot javulása, valamint további tehergépkocsi beszerzések biztosítják a szállítási szükségletek kielégítését. A lakosság személygépkocsi állománya számottevően bővül. Javul a szervizés karbantartó szolgálat. Fejlesztésük jelentős állami támogatásban részesül. A fővárosi közlekedésben a legjelentősebb beruházást a metró további kiépítése jelenti. A hírközlés területén elsősorban a távbeszélő-hálózat fejlesztésére kerül sor. Emellett folytatódik az URHhálózat építése és megkezdődik a második tv-műsort sugárzó hálózat létesítése. Kiiikereskedefem A külkereskedelmi forgalom növekedése az idei gyors ütemhez képest mérséklődik. Ezen belül a forgalom szocialista viszonylatban az átlagosnál nagyobb tőkés viszonylatban pedig valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A szocialista országok viszonylatában a kivitel több núnt 11 százalékkal magasabb lesz az ideinél. Nemzetközi kötelezettségeink teljesítése mellett fontos feladat az export gazdaságosságának növelése, A szabályozó rendszer életbe lépő módosításai e kettős követelményt jól szolgálják. A mezőgazdasági, a vegyipari és a könnyűipari termékek kivitele az átlagosnál gvor(FolyLatas a 3. oldalon.) Semogyi Károlyné felvételei A színház jubileuma Huszonöt esztendővel1 ezelőtt, 1945 szeptemberében — vidéki színházak közül elsőként — államosították a szegedi színházat. Az államosítás után újjászervezettújjáalakult. színház első előadását 1945. december 22-én tartotta. Ezzel kezdődött a színház történetének legkiemelkedőbb korszaka. A Szeged és az ország kulturális élete számára egyaránt jelentős jubileumra tegnap emlékezett Szeged. Délben a városi tanács székházában Papp Gyula, a városi tanács vb-elnökhelyettese a színház művészeinek, dolgozóinak kitüntetéseket adott át. A művelődésügyi miniszter Szocialista Kultúráért jelvénnyel tüntette ki id. Rácz Imre énekkari tagot, Németh László koncertmestert. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Juhász Ágoston műszaki felügyelő és Gyémánt Mihály fővilágositó. Sándor János díszletfestő miniszteri dicséretben részesült. A művelődésügyi miniszter 10 ezer forintos pénzjutalomban részesítette Vaszy Viktort, a színház zeneigazgatóját. Mentes József színművész 3 ezer, Sándor Lajos díszlettervező 2 ezer forint jutalmat kapott. A jutalmakat dr. Ma~ lonyai Dezső, a művelődésügyi minisztérium színházi főosztályának vezetője adta át a három kitüntetettnek. Az átadáson részt, vett dr. Ágoston Józ=ef, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője és Kazimir Károly, a Thália Színház főrendezője, a Színházművészeti Szövetség főtitkára. Este a színház művészei ünnepi ősbemutatóval emlékeztek a jubileumra. Madách Imre Mária királynő cimü drámáját mutatták be Gyárfás Miklós újraköltésében és Lendvay Ferenc rendezésében. A bemutató előtt Kazimir Károly meleg szavakkal méltatta a jubileumot. Szünetben a közönség nagy érdeklődéssel tekintette meg a színház társalgójában Kévék a szegedi színjátszás múltjából címmel megnyílt kiállítást, amely eredeti dokumentumok fénvképmásolataival idézi fel a színház múltjának néhány fontos eseményét, 1735-től a század elejéig. i