Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

a CSÜTÖRTÖK. 1970. DECEMBER 17. Elhunyt Tüzelőolaj-Ügy dr. Herke Sándor December lS-én, 89 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt dr. Herke Sán­dor Kossuth-díjas nyugal­mazott egyetemi tanár. A legutóbbi időkig is a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet szaktanácsadója­ként dolgozott. Elévülhetet­len érdemei vannak a Duna­völgyében meghonosodott rizstermesztés, valamint a szikes talajok javításáért folytatott kutatásokban. Prolongálunk A tűzoltók készek segíteni propagálunk ? Ücv tűnik, az évfordulós közönség olyan elóadómí A Délmagyarország no­vember 19-i számában Az AFOR javítja Szeged tüzelő­olaj-ellátását címmel cikket közöltünk. Az ÁFOR vezető szakembereinek véleménye szerint megírtuk, „hogy a tűzoltósággal eddig nem si­került megoldást találni, a tűzoltók egyelőre túl magas követelményeket állítanak a gázolaj-cseretelepekkel szem­ben". Cikkünkre dicséretes gyorsasággal válaszolt a Csongrád megyei Tűzrendé­szet! Parancsnokság vezető­je, Csete György tűzoltó al­ezredes. Mint írja, a Szeged elsőfokú tűzrendészet! ható­ságtól az ÁFOR-vállalat 1970. július 14-én kelt át­iratában közigazgatási be­járást kért az eladóhelyek kiépítésének érdekében. A tűzrendészeti hatóság a tíz kiszolgálóállomás felállításá­hoz különösebb szigorítás nélkül hozzájárult. (Az AFOR azóta meg is nyitot­ta ezeket az állomásokat.) A cikkben említett kannás cse­retelepekkel kapcsolatban A földnyilvántartás reformja azonban az ÁFOR illetékesei a szegedi elsőfokú tűzren­dészeti hatóságot hivatalosan — a konkrét tervekkel —ez ideig nem keresték fel. Igaz, hogy felmerült az ÁFOR-megbízottak részéről ilyen cseretelep esetleges ki­alakítása, ezt azonban csu­pán mint eshetőséget emlí­tették minden kötelező jel­leg nélkül. Természetesen így érdemi megbeszélésre, konzultálásra nem is kerül­hetett sor. Csete György válaszában tájékoztat a megoldásról ls. „A megyei tűzrendészeti pa­rancsnokság és területi szer­vei mindenkor készek egy­egy, tűzrendészettel össze­függő kérdésben — hivata­los értesítés alapján — konzultálni, s a biztonságos megoldást elősegíteni. Azt javaslom, hogy az ÁFOR­vállalat illetékesel a felme­rült problémákkal keressék meg az illetékes tűzrendé­szeti hatóságot, ahol a meg­beszélés alapján elő fogják segíteni a megoldást." Ügy tűnik, az évfordulós ünnepek emelkedett han­gulatával együtt jár az ünneprontás. Legutóbb Bartók jubileumi koncer­tek, előadások, ülések ke­rültek szép számmal a naptárba, s bonyolították le java részüket néhány napra sűrítve, kevesebbjét arányo­san elosztva márciusig, az újabb évfordulóig. Az egy­másra zsúfolt zenei ese­mények — köztük az alkalomhoz igazán méltó operával, A kékszakállú herceg Dórának felújításá­val — november végén le­zajlottak, ám a közönség túlzott igénybevétele sej­tetni engedte, valahol el­méreteztük az arányokat. A Bartók-programokhoz rá­adásul Beethoven-progra­mok ls társultak, s búr több intézmény együtt ren­dezte, különösebb jóstehet­ség nélkül számolni lehe­tett a publikum lankadó érdeklődésével. Az előzmények után nem meglepetés, hogy a Kék­szakállú kedd esti reprí­zét kongó ház várta a Szegedi Nemzeti Színház­ban. Mégis elgondolkodta­tó, miért marad passzív a közönség olyan előadómű­vész vonzásától, mint Fa­ragó András. Az Operaház kitűnő basszistája nagy si­kerrel szerepelt már a sza­badtéri játékokon, de hát nem jár olyan sűrűn Sze­gedre, hogy ilyen alkalmat ki lehessen hagyni. Éppen a Kékszakállúval, parádés szerepével, amiről lemezen, élő előadásban a világ más tájain is osztatlan elisme­réssel beszélnek, méltatják művészetét. Szegedi ven­dégjátéka igazolta, a ma­roknyi hallgatóság — ké­pességéhez mérten — lel­kesen ünnepelte. Hogy a Kékszakállú ked­di prolongálásáról mégis a fenti szövegkörnyezetben szólunk, nyomós oka: a Beethoven- és Bartók-em­lékműsorok folytatódnak. Azzal a tisztes szándékkal, hogy a két nagy zeneköltő művészetét propagáljuk. Mit ér a prolongált elő­adás, ha nincs közönsége, ha nem célját propagál­ja? Mi a teendő? Okosab­ban hangolni egymáshoz a műsorokat, szélesebben, arányosabban elosztani, te­ríteni a naptárban. N. I. A földnyilvántartás a földdel kapcsola­latos gazdasági, tervezési, jövedelemszabá­lyozási és iguzgatási tevékenységnek fon­tos eszköze és adatszerű bázisa. Gazdaság­irányítási rendszerünk egyre több és gyor­sabb adatszolgáltatást igényel, ami csak a gépi adatfeldolgozás bevezetésével old­ható meg a kívánt színvonalon. A gépesí­tés szükségessé teszi, hogy a magyar föld­mérésben is az eddig használt négyszögöl, katasztrális hold (1600 négyszögöl) helyett a nemzetközileg használatos négyzetméter és hektár mértékegységet vezessék be. Az áttérés megkönnyíti a termelési adatok nemzetközi összehasonlítását is. hiszen na­gyon kicsi az eltérő mértékegységet alkal­mazó országok száma. Ezek közé tartozik többek között jelenleg az USA, Kanada Nagy-Britannia. A méterrendszerre való áttérés és az adutfeldolgozas gépesítése 1072 végéig fe­jeződik be, a négyéves időszak folyamán több mint 10 millió adatot kell átszámí­tani. (1 m2 = 0,278 négyszögöl. 1 hektár =­10 000 m2 — 1 katasztrális hold és 1180,36 négyszögöl. Tájékoztatásul: a háztáji gaz­daságok nagyságát 3000 és 6000 m2 között határozták meg.) A munka folyamán — mint jelentettük — sor kerül tulajdonjogi rendezésre is ennek értelmében a jogerős földhivatali határozat alkalmas lesz a tulajdonjog te­lekkönyvi bejegyzésére is. Importpotlo növényvédő szer Megkettőzik a termelést az Univerzál Ktsz-ben A Szegedi Univerzál Ktsz kollektívája — mint koráb­ban hírül adtuk — új üzem­házat épít a Bajai út men­tén. A beruházás megvaló­sítását Idén több tényező — árvíz, építőipari kapacitás­hiány — is gátolta. Az első ütem befejezése után a ne­hézvegyi termelés kapott új helyet — először a rovar­irtó szerek, növényvédő szerek gyártóberendezéseit költöz­tették ki. Annál inkább, mert maga a beruházás is elsősorban ezt célozza, en­nek a gyártásnak nagyará­nyú felfutását alapozza meg. Ilálra van még a második. 4 millió forintos beruhá­zási szakasz, ennek befejezése a jövő év derekára várható. Ekkor szabadulnak föl a Veresács utcai üzemhelyiségek, me­lyekre már nem is lesz szük­sége a kiköltöző szövetke­zetnek. Ezt követően a har­madik szakuszban iroda- és szociális helyiségeket, étter­met, orvosi rendelőt is épí­tenek a szövetkezetiek szá­mára. A nagy változások idősza­kát élik. Tavasszal még úgy volt, hogy a Phylaxia Vál­lalattal kooperálva kezd egy nagy vállalkozásba a szegedi ktsz, időközben azonban úgy döntöttek; saját erőből növelik két­szeresére termelésüket. Mert nem kevesebbről van szó: idén 22 millióra emelik a tavalyi (19 millió forintos) termelési értéket, s ezt jövőre 44 millió forint értékűre szeretnék emelni. Mi ad lehetőséget ekkora fejlesztéshez? Egyrészt a pre­ferált hitel, másrészt amivel a preferenciát kiérdemelték: egy új, hatásos növényvédő szer. A szövetkezeti műsza­kiak egyetemi, kutatókkal együttműködve kísérletezték ki a gyártási eljárásokat, az Országos Találmányi Hivatal azóta szabadalomnak nyilvání­totta ezt a terméket. Jövőre 120 ezer litert készí­tenek majd az UNIFOSZ 50 EC elnevezésű növényvédő szerből. Felhasználása sokré tű, házon belüli rovarirtásra is alkalmas, elsősorban azon­ban a mezőgazdasági rovur­kártevők irtására termelik. Igen lényeges szempont, hogy ezzel a gyártmánnyal impor­tot takarít meg népgazdasá­gunk, mégpedig tőkés relá­cióból (Anglia, NSZK) szár­mazót. Az Agrotröszt, amely forgalmazni fogja, a várt szegedi termelés mértékében máris csökkentette, s a jövő­ben arányosan tovább CSÖK­kentheti az Importot. A jövő évben egyébként a ktsz szogáltató részlege is felhasznalója lesz a nö­vényvédő vegyszernek: igye­keznek szervezetté tenni a kertekben is a rovarirtást, hernyópusztítást. Ha vissza­gondolunk az idei év her­nyóinváziójára, megállapít­hatjuk, hogy erre igen nagy szükség van. Beszámoló - helyszíni petákkal Számot adott munkájáról a Dorozsmai Afész Kezdeményezésnek is ve­hetjük, és hozzá is tehetjük rögtön: jó kezdeményezés. Varró Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke azzal kezd­te tegnap délelőtt Kiskundo­rozsmán a három község — Zsombó, Bordány és Dorozs­ma — fogyasztási szövetke­zete küldöttei és választott vezetői előtt rövidre fogott beszédét, hogy lassan lejár a vezetők mandátuma, ideje számot adni, mit végeztek eddig. A számot adás mód­ja külön figyelmet érdemel és az is természetesen, ami­ről számot adtak. A 75 meghívott szövetke­zeti tag sorba járta az áfésznek a mostani ötéves tervben épült, vagy korsze­rűsített valamennyi létesít­ményét. A beszámoló tehát a helyszínen történt, erede­ti példákkal illusztrálva. Minden boltban vagy kise­gítő üzemben fölolvasták a küldöttgyűlések korábbi ki­fogásait, határozatait, és hoz­zátették: tessék megtekinte­ni, ez lett a határozatból. Huszonnégy határozat sor­sáról adtak ilyen alapos részletességgel számot, né­hányra érdemes külön is kitérni. Az ifjúsági presszó — itt kezdődött a bemutató — kihasználatlan raktárból ké­szült. 160 ezerért vették meg az épületet, 120 ezret rá­költöttek, de a presszó évi forgalma közel jár a 2 mil­lióhoz. A befektetés a tisz­ta haszonból megtérült te­hát. A cukrászati termelő­üzem 40 négyzetméteres kis „műhellyel" indult, egymást érték a KÖJÁL kifogásai. A most látott korszerű üzem — telve természetesen ünnepi beiglivel — a saját hálóza­ton kívül besegít Szeged el­Találkoztunk Oscar Pelersonnal A mai dzsessz rendkívüli egyéniségével, a 45 esztendős kanadai születésű Oscar Pe­tersonnal találkozhatott ked­den este jóformán minden hazai zenekedvelő. Nem té­vedés — minden zeneked­velő, hiszen a világhírű zon­gorista művészete egyaránt szólt a komoly vagy a köny­Képernyő A román televízió négy és fél órán át látta vendégül kedden a magyar tévénéző­ket és kellemes vendég­látónak bizonyult. Az 1969 óta tartó nemzeti estek so­rozatában ez a nyolcadik or­szág, amellyel az ottani tévé vendégeként ismerkedtünk meg. Láttuk Románia szép tá­jait. Az országnak ezt az értékét nemcsak egy útirajz­film örökítette meg, hanem szinte kísérője volt — ha­csak háttérként is — az esti meséig minden kisfilmnek. A tájban a múlt örökségeit is lencsevégre kapták az operatőrök, megismertetve a nézőket az egyes vidékek történelmi múltjával. Nem volt kivétel ez alól a Grácia és poézip című balettfilm sem, melyben a „kellemben és a költészetben" nem kis része volt a festői tájnak, kastélyoknak, kolostoroknak, Chopin, Lully és Stóla zené­jén, valamint a táncosok művészetén kívül, a köny­nyűzene kedvelőinek sem maradtak adósok szomszé­daink: énekeltek, táncoltak Bukarest forgalmas utcáin, megint csak bemutatva a legszebb épületeiket — ked­ves idegenvezetői figyelmes­séggel. A jó vendéglátók a legkisebbekről sem feledkez­tek meg: bűbájos rajzfilm­mel búcsúztatták a magyar gyerekeket. Fő műsoridőben pedig az egész est hangulatában jól beilleszkedő, lírai hangvéte­lű — témájában és megva­lósításában egyaránt — fia­talos filmet, a Laura szerel­mét tekinthették meg a ma­gyar tévénézők. Ch. A. nyűzene szerelmeseinek. Az Erkel Színház pénztáránál már hetekkel ezelőtt kitet­ték a „minden jegy elkelt"­táblát, az országból Pécsről, Győrből, Szegedről, Mis­kolcról, Debrecenből és ter­mészetesen Budapestről ösz­szesereglett közönség részvé­teli igénye azonban forma­bontásra késztette a szerve­zőket: más megoldás híján a színpadra építettek ideigle­nes széksorokat... Nagy volt a várakozás? Petersontól valami különlegeset kértünk számon? — Igen. És mégis meglepetés ért bennünket, hiszen a várakozásunkat is fölülmúlta az a produkció, amely az Erkel Színház és a tévé közönsége előtt elhang­zott. Nem különösen nagy bátorság megkockáztatni — hiszen számos világhírű le­mezét Ismerjük, a budapesti koncertet feljegyzi a dzsessz­történelem, különlegeset, egyedit nyújtott. Peterson­ban olyan zenészt ismertünk meg emberközelben, akit senki máshoz nem illik már hasonlítani. Végezetül csak annyit: el­ismerés illeti az ORI-t, amely az első sikertelen kí­sérlet után mégis csak el­hozta Budapestre Oscar Pe­tersont és fiatal triójának tagjait L M. látásába is. Evenként -2 és fél millió forint értékű ter­méket állit elő, de lenne lehetősége tovább fokozni a termelést. Dorozsma új la­kótelepe, a Vadliba új áru­házat kapott, élelmiszer- és húsbolttal, a terményraktár­ból újra vágóhíddá vedlett régi vágóhíd havonta 120 hízott sertést dolgoz fel, biz­tosítva mindhárom község normális húsellátását. Meg­jegyezték a helyszíni tájé­koztatóban, hogy a nyers­anyagellátásról is az áfész gondoskodik. Volt olyan hangulat a szö­vetkezet egyesülésekor, hogy ezzel csak Dorozsma jár jól. Ott a központ, oda vándo­rol a nyereség — gyana­kodtak a zsombóiak és a bordányiak. Kellemesen csa­lódtak. A zsombói iparcikk­bolt nevezetessége, hogy fel­újítása után megduplázódott a forgalom. Köszönhető ez természetesen a jó áruellá­tásnak is. Eddig a környék­beli falvakból vásárolt a lakosság, most inkább ide jönnek a szomszédok is. A Három jó barát nevet vise­lő vendéglő-étterem-presszó rangos épülete lett a köz­ségnek. megoldotta az elő­fizetéses étkezés gondját is, de tanulságos példaként is szolgál: érdemes űjat épí­teni és rögtön korszerűt építeni, mert a befektetett tőke megtérül. A régi kocs­ma 50 ezer forintos havi forgalmával szemben ez a barátságos hely négyszer annyit hoz a szövetkezet konyhájára. Ha egyszer kiderül, hogy érdemes fejleszteni, meg is ragadnak minden kínálkozó alkalmat. Tavasszal dőlt ösz­sze a Rózsa Sándor nevéből élő italbolt, de augusztus 20-ra már állott helyén az új, szebb is, jobb is a régi­nél. A bordányi üzletház ugyanezt példázza: összesen 66 nap kellett teljes felépí­téséhez. Kongresszusi fel­ajánláshoz csatlakozó gondos igyekezet segítette a gyors munkát. Bordányban fejezték be az eredményekkel bőven dicse­kedhető, szokatlan, de na­gyon tanulságos és követés­re föltétlenül méltó, valóság­gal illusztrált beszámolót. A résztvevők mindegyike gaz­daként szemlélte az új lé­tesítményeket, vizsgálta be­rendezéseit, és azzal a meg­nyugtató tudattal tért haza, hogy a tagok érdeke szerint gazdálkodnak a szövetkezet vagyonával. H. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom