Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

SZERDA, 1870. DECEMBER 2. A tbc megelőzése A gyermekkori tbc-megbelegedések száma többek között a rendszeresen alkalmazott BCG-oltások következtében örvendetesen, igen nagymértékben csökkent. Ezért a tbc megelőzéséért és ezzel a betegség végleges felszámolásáért folytatott küzdelem súlypontja egyre inkább a felnőttkori megbetegedések megelőzésére tolódik át. Vizsgálati adatok szerint a megbetegedési arány az átlagosnál sokkal nagyobb azok körében, akiknek tüdejében már bizonyos elváltozások vannak. Ezért a megelőzés szempontjából elsősorban az ilyenek megfigyelése, védelme a legfontosabb. A megelőzésnek természetesen többféle módja van, amelyek között szerepel a gyógyszeres kezelés, a megelőző életfeltételek, életmód stb. A Nemzetközi tbc Unió a legutóbbi időben több évig tartó programot kezdeményezett ennek a kérdésnek tanulmányozására. Hazánkkat is felkérték a részvételre a Korányi Frigyes tbc és Tüdőgyógyászati Társaság útján. Ez a felkérés a tbc elleni küzdelemben elért eredményeink nemzetközi megbecsülését is jelenti. A programban tiz európai és tengerentúli ország vesz részt. A kísérleti munka a közelmúltban hazánkban is megkezdődött, egyelőre három vidéki tüdőgondozóban. A nemzetközi munka eddigi tapasztalatainak és további teendőinek meghatározása céljából a Korányi Frigyes tbc és Tüdőgyógyász Társaság és az Országos Korányi tbc és Pulmonológiai Intézet meghívására Budapesten ülésezik az a 14 tagú nemzetközi bizottság, amelyben a résztvevő országok nemzetközi tekintélyű szakemberei vesznek részt, s amely a gyógyszeres megelőzés lehetőségeinek kutatását irányítja. (MTI) Szabálytalan irodalomóra Rendhagyó irodalmi órára lag azonban igen, ha pedahívtak tegnap délelőtt a Tö- gógién az anyag átadásának mörkény gimnáziumba, intenzitását értjük. NyllvánOlyan órára, amelynek taná- való, hogy ez a különös óra ra dr. Czine Mihály, országos egész életre szóló élményt hírű irodalomtörténész, jelentett azoknak a diákokversbemutató-előadója pedig Berek Kati, egyik legnépszerűbb művészünk volt. S vendégként, sőt közreműködő felolvasóként részt vett az órán, akinek verseiről nak, akiknek szerentséjük volt meghallgatni. Aligha van pedagógia, amely ennél többet kívánhat. Dr. Diós Józsefnek, a gimnázium igazgatójának volt szó, élő irodalmunk szíves köszöntő szavai után egyik legtekintélyesebb költője, a Kossuth-díjas Nagy László. Amikorra a művészek — egyébként percnyi pontossággal — megérkeztek, a nagyteremben a gimnázium három negyedik osztályának tanulói szorongtak; többen mór nem fértek be. Ami azonban ezen a Művelt Nép Könyvterjesztő által szervezett rendhagyó, szokatlan irodalmi órán kialakult, természetesen nem tanítási óra volt. Legalábbis módszertani dr. Czine Mihály tartott rövid előadást. Rokonszenves indítással Szegeddel, az irodalomkedvelő várossal kezdte, aztán azoknak a felszabadulás utáni forró esztendőknek a jellemzésével folytatta, amelyekben azok a fiatal tehetségek jelentkeztek, akik ma már irodalmunk számottevő alakjai. A közülük való Nagy László munkásságából egyebek közt kiemelte, milyen nagy hozzájárulást jelentett ez a költészet zeneiségével és népi gyökereivel a magyar versértelemben nem. Pedagógiai- forma továbbfejlesztéséhez. Ezután Berek Kati mutatott be Nagy László verseiből egy csokorravalót. A bevezetés húsz percig, Berek Kati előadása harminc percig tartott. Hogy az óra életreszóló élményt jelentett, elsősorban ennek a félórának köszönhető. Berek Kati olyan alázattal és átéléssel mondta el Nagy László verseit ebben a középiskolai tanteremben, mintha a Nemzeti színpadán, az ország előtt állt volna. Semmi rosszértelmű pedagógiai tendencia nem jelentkezett előadásában, ha-nem a legmagasabbrendű művészet. A szabálytalan irodalomóra befejező részében Nagy László felolvasta néhány versét és válaszolt a tanulók kérdéseire. ö. L. Este Berek Kati a főiskola Petőfi kollégiumában nagysikerű előadói esten találkozott a hallgatókkal. Ismét sok levél gyűlt össze a szerkesztői asztalon, közülük nem egy hosszabb utánjárást igényel, így több olvasónktól egy kis türelmet kérünk, hamarosan sor kerül majd az ő levelükre is. Szécsi Imre tanácstag (Kossuth utca 6. szám) levelét szerénytelenség lenne leközölni, hiszen éppen a mi közbenjárásunkat köszöni meg, a választók nevében is. Mint írja, segítségükre voltunk írásunkkal, így a buszjárat újból megindult Alsóvároson. Jólesnek az elismerő sorok, de nem jár köszönet munkánkért, hiszen ha úgy érezzük, hogy jó ügyet szolgálunk, köszönet nélkül ls szívesen megteszünk mindent. Itt a Cola! mint dr. Fodor Ferenc (Ma dách utca 2.) olvasónk örömmel írja — a MÉK vállalat megoldotta: a szegedi piacokon is mindennapos ez a népszerű alkoholmentes üdítő ital. Ezzel még a gépjárművezetők is koccinthatnak! A kuka panasza Híd épül Az alkoholizmus elleni Pepsi Cola. Nem sikerült küzdelem jegyében sokat ír- sem a Csemege vállalatnak, tunk már arról, hogy a sem a kiskereskedelmi válkocsmahivatalok tökéletesen lalatoknak, most viszont — működnek, még azt is ivásra csábítják, akinek esetleg eszébe se jutott. Ezzel szemben meglehetősen kicsi a választék alkoholmentes ügy látszik, fellázadtak a szemeláttára, a nyílt utcán, üdítő italokban, mint azt kukafazekak. Egy ideig meg- Feltehetőleg megunták a annyiszor szóvátettük. Fel- adással viselték sorsukat, ta- goromba bánásmódot — írhánytorgattuk azt Is, nem ián még örültek is a szép ja dr. B. László (Hunyadi sikerült megoldani, hogy alumínium egyenruhának, János sugárút 15). —, s ha Szegeden is kapható legyen meg a jól záródó alumínl- hamarosan nem foltozzák a Colák közül a legjobb ml- umsisaknak. De bizonyára meg a „ruhájukat", s nem nőségű, a Coca Cola és a unják a lármás kukaautót, ígérik meg nekik, hogy és úgy határoztak, hogy to- ezentúl gyengédebben bánvább nem szolgálnak: oldalt nak velük — hát bizony, St^J^&'.SS* itthagynak bennünket télvíz aljában, udvarok szögleté- idejen, nyakig a szemetben, ben félrebújva, hanem a világ a kuka fazekak! a határfolyón Magyar—jugoszláv közös vállalkozással felépítik a második világháború idején felrobbantott drávaszabolcsi Dráva-hidat. A határfolyón keresztül ezzel újabb kapu nyílik Baranya és a szomszédos jugoszláv területek között, amelyek már most is élénk kereskedelmet bonyolítanak egymással, s lakói is szívesen „szomszédolnak". A hónapok óta tartó tárgyalássorozat eredményeként megszületett megállapodás szerint a több mint háromszáz méter hosszú hid alépítményének tervezését és kivitelezését a magyarok, a felépítmény tervezését és kivitelezését pedig a jugoszlávok végzik el. Az építkezést jövőre kezdik. A befejezés határideje 1973. november vége. Egyidejűleg tervezik az 58-as számú pécs—harkány —drávaszabolcsi főközlekedési út korszerűsítését is. (MTI) Csiki-csuki A tarjáni villamossal kapcsolatos panaszt kaptunk ismét. Több olvasónk írja, hogy a Vörösmarty utcai Dr. Somogyi Károlyné fotói Tíz év terméséből válogatta össze dr. Somogyi Károlyné, a Délmagyarország fotóriportere azt a közel száz fényképfelvételt, amellyel az újságíró klub Müvészklubjának vendégei előtt bemutatkozott. Bevallott célja az ember — az orvosságos kanáltól irtózó kisgyerek, a világra rácsodálkozó kamaszlány, a nekiszabadult: vízzel, olajjal birkózó férfi, a talán -utolsó levelét olvasó öregasszony meg még ki tudja hány arcTéli kirándulás a Magas-Tátrába Hatvan vásárhelyi és szegedi fiatal utazik december 13-án a Magas-Tátrába, hogy kellemesen töltsék ez évi szabadságuk hátralevő idejét, a hófedte hegyekben. A végállomás Horny Smokovec kényelmes négyágyas szobái, ahol központi fűtés van és remek étkezési lehetőség. A fiatalok megtekintik a környék legnevezetesebb öreg városait Lőcsét és Poprádot, kirándulnak a Csorba-tóhoz, hegyitúráznak és természetesen akinek kedve telik a síelést is megpróbálhatja. A vásárhelyi fiatalok több üzemtől, vállalatótl jelentkeztek. Ugyanebben az időpontban Szegedről is indul egy autóbusz, amelyre a napokban még lehet jelentkezni a szegedi Expressz-irodában. villanás, gesztus, mozdulat — bemutatása volt. „Így látom őket" — mondja dr. Somogyi Károlyné a vendéginvitáló meghívó fényes lapján, s aki hajlik szavára, és végignézi a négy falat beborító gyűjteményt, annak bizony azt kell mondania, hogy nemcsak őszinte, de izzadtan is, sárosan is, megkínzottan is, ráncosán is szép arcát mutatja fel az ő képein az ember; az ő képein, a technikailag is mestermód elkészített riportfotókon, meg a néhány valóban művészi művészfelvételen. Dr. Somogyi Károlyné első fotótárlatát — amelyet reméljük majd újabbak is követnek — tegnap, kedden este Sz. Simon István, a Délmugy-arország főszerkesztőhelyettese nyitotta meg. A megnyitó szavak után Bara István, az MTI fotóriportere tartott diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót Portugál-Guinea szabadságharcosairól. Az afrikai állrm legutóbbi történelmét, politikai viszonyalt Perényi István, a Csongrád megyei Hírlap külpolitikát rovatának vezetője elemezte. A. L. végállomásnál a villamosajtót csak elől és középen nyitja ki a legtöbb vezető, így a reggeli órákban nagy a torlódás, és senki nem érti, hogy miért kell a leszállást akadályozni, hiszen némelyik vezető vagy kalauz mind a négy ajtót kinyitja, s ezzel jó néhány percet megtakarítanak az utasoknak. Miért nyitja az egyik és miért nem a másik? Azt már megtanulták az utasok, hogy elől csak bérlettel lehet felszállni, úgy is megvárják türelmesen, amíg mindenki leszáll a kocsiról. Erdemes-e rendelkezést fenntartani akkor is, ha már a gyakorlatban az nem a rendet szolgálja, hanem csak bonyodalmakat okoz? Huszonkét méteres karácsonyfa A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bükki és zemplén-hegyvidéki telepein megkezdték a karácsonyfa kitermelését. Az idén mintegy nyolcvan hektárnyi karácsonyfatelep-, ről több mint nyolcvanezer, zömmel egy- és kétméteres karácsonyfát adnak át a kereskedelemnek. Az idén a Parlamentben felállításra kerülő hatalmas fenyőt ls a zempléni részről. Háromhutáról szállítják el. Már kiválasztották a huszonkét méter magas óriási karácsonyfát, amelyet az ünnepekre külön járművön szállítanak a fővárosba. Takarékosabb munkaerőgazdálkodás az élelmiszeriparban Az előző években csak négy élelmiszeripari ágazatban — a tej-, hűlő-, a likőrés a dohányiparban — nőtt a termelés gyorsabban, mint a létszám. A vállalatok sokáig könnyen bántak a munkaerővel. a gépesítésre, a műszaki fejlesztésre pedig kevesebb gondot fordítottak. Az élelmiszeripari üzemek az idén — legújabb összesítések szerint — már takarékosabban gazdálkodnak a munkaerővel. Á termelés 5.3 százalékkal nőtt, miközben a létszám csak 2.9 százalékkal gyarapodott. Az iparágak közül csak 3, — a gabona-, a cukor- és a tanácsi sütőipar — dolgozóinak létszáma emelkedett jobban a tervezettnél. A létszámemelkedés a legtöbb esetben indokolt, mert a vállalatok növelték a fogyasztók által igényelt munkaigényesebb termékek előállítását. A kisebb adagok csomagolása iránt is megnőtt a kereslet, de miután ehhez még nincsen elegendő gép. a legtöbb helyen kénytelenek többletmunkaerővel biztosítani a zavartalan termelést. Az egyre-másra nyíló új tej-, sütő-, bor-, és baromfi mintaboltok is gyarapítják az élelmiszeripar dolgozóinak számát. Néhány vállalatnál ugyanakkor — érdekes módon — építőipari dolgozók munkába állítása emelte a létszámot. A házi építőipari brigádok tevékenysége ugyan nem függ szorosan össze az élelmiszeripari termeléssel, mégis nagy szükség van rájuk, mert az építőipari vállalatok kapacitáshiány miatt rendszerint nem vállalják a belső épület-átalakításokat, kisebb korszerűsítéseket. Cukor* győri rekord Rekorderedménnyel zárult a Szerencsi Cukorgyár dolgozóinak november 20-tól december l-ig tartó kongresszusi dekadja. A kedd hajnalban véget ért ünnepi műszakban a több mint 80 éves gyár történetében egyedülálló teljesítménnyel, naponta átlagosan 324 vagon répából vonták ki a cukrot. A legmagasabb teljesítmény november 26-hoz fűződik. Ezen a napon 332 vagon répát dolgoztak fel. A tudományegyetem évkönyve Most jelent meg a szegedi József Attila Tudományegyetem évkönyve az 1868— 69-es tanévről. Az évkönyv, amelynek szerkesztő bizottságát dr. Martonyl János egyetemi tanár vezette, közli dr. Márta Ferenc rektor és dr. Serfőző Lajos, az egyetemi pártbizottság akkori titkára tanévnyitó beszédét, továbbá Rácz János tanszékvezető docens megemlékezését az októberi forradalom 50. és 51. évfordulójáról. Ismerteti az évkönyv az egyetem és az egyetemi társadalmi szervek vezetőinek névsorát, az egyetem dolgozóinak névsorát, karok és tanszékek szerinti csoportosításban, továbbá közli a rektor beszámolóját a tanév értékeléséről. Jelentéseket olvashatunk ezenkívül a kari bizottságok, a gyakorlóIskolák, az Egyetemi Könyvtár tevékenységéről, az úgynevezett szerződéses munkákról és a kulturális tevékenységről. Közli az évkönyv az egyetem külföldi vendégeinek névsorát és — egyebek közt — az oktatók külföldi útjainak ismertetését, valamint a doktorrá avatottak és a diplomát szerzettek névsorát. Kálmán Imre CICANYPRlMAS-ának december 5-i felújításával kapcsolatban idézzük fel a régmúltat. A bemutató 1913. március 7-én volt Szegeden, Almássy Endre igazgatása alatt, s ezt követően 1041-ig kilenc évadban került még színre. A szereposztást Illetően érdekes, hogy az egyes főszerepeket az első előadástól kezdődően sorrendben 1941-ig kik játszották. Rácz Palit: Heltai Jenő, Galetta Ferenc, Sugár Gyula. Sziklay Jenő, Vé-ó Arthur és Horváth Jenő; Rácz Lacit: Oláh Gyula, Sümegi Ödön, Ocskay Kornél, Hunyadi János, Tanay Emil, D. Kovács József és Madarász László: Sárit: Déry Rózsi, Viola Margit, Gábor Mara, Harmalh Hilda, Lantis Ica és Jurlk Julcsi; Juliskát: Antal Erzsi, Irányi Ella, Htlbert Janka. Réth Marian, Kolbay Ildikó, Patkós Irma és Antal Ila; IriMorzsák nay grófnőt: Miklóssy Murgit, Reviczky Erzsi, Herczegné, Uty Giza, Szigethy Irén és Nagy Erzsi; Gaslont: Solymossy Sándor, Érczkövy László, Delly Ferenc, Páger Antal, Erdődy Kálmán és Szokoly Gyula; VII. Heribert királyt: Mihó László, Matány Antal, Ihász Lajos. Benkő Miklós, Szentiványi Béla, Tolnay Andor, Kompothy Gyula, Földes Mihály és Márky Géza; Cadeaul: Szathmáry Árpád, Békési Antal, Kertész Endre. Herczeg Vilmos, Veszely Pál és Solymosl Imre. Érdemes még megemlíteni, hogy a címszerepet rrilnden-kor énekelni jg tudó színészek (buffok, bonviván-ok) alakították. Hu már u Cigányprímás régi szereposztásait így leírtuk, kérdezzük meg u színhúz illetékes szerveit, hogy mi az oku annak, hogy ez évben nincsenek a színháznak olyan falragaszai, melyekből kiderülne, hogy a színre kerülő művek szerinti szerepeket kik játsszák. Csupán arról árulkodnak a hirdetmények, hogy kik játszanak az előadásra kerülő durabban, pedig a közönséget az is érdekelné, hogy az egyes szerepeket kik alakítják. Tudjuk, hogy a műsorfüzetben ez megvan, de hét a Jegyváltás, illetve helyfoglalás előtt ez miért marad titokban? Remélhetőleg nem azért, hogy a kíváncsi színhózbajáró kénytelen legyen megvásárolni a műsorfüzetet? Jenő István