Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

KEDD, 1970. DECEMBER 15. 214 Gépesített jegyeladás A pénztárosok nehéz mun­káját újabban elektronikus pénztárgépek végziK a Szov­jetunióban. A leningrádi rá­dió és hírközlési szakembe­rek által szerkesztett „Exp­ress" a vonatjegyek eladását korszerűsiti a vasútállomá­sokon, a városi irodákban. Az Express működési elve a következő: a pénztárfülkéket távíróvonal köti össze a köz­ponttal ezernyi kilométer tá­volságból is. A kezelő az utas kívánságát a „számok nyelvére" fordítja le és be­táplálja az elektronikus szá­mítógépbe, amely 10 napra előre számon tartja a vona­tok szabad helyeit. Ki veheti fel az elhalt nyugdíjas ellátását? K. I. olvasónk édesanyja 1970. november 12-én meg­halt. Az erre a hónapra járó nyugdíjat a postás már nem fizette ki. Olva­sónk kérdezi: a nyugdíjas elhalálozása hónapjára jár-e még nyugdíj, ha igen kinek fizetik azt ki? A nyugdíjtörvény rendel­kezései szerint a nyugdíja­kat havonta utólag, az igény­jogosult nyugdíjas kezeihez kell kifizetni, a nyugdíjas halála esetén a nyugdíjnak az elhalálozás hónapjában az esedékes teljes összeget Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Dr. Polgár József és v aruik iron, Pintér irtlre es Agó Maria, reKete Ferenc es Gyurnian LrzseDet, 'itiroK Laszio es Vraoeiy Anna Maria, Dohány János és lláünt Csilla, Varga Lasnó ós Virág EieUca, Moiia terenc es Kuies Julian­na nazussugoi kototteK. Születés: Ponuer i a másnak és Kertesz Klárának Krisztina, Varga Sandornak én Újvári Magdolnának Atula, Bocsik Guianak és Miskolczy, Erzsé­betnek Eva Zsuzsanna, Juhász Mihálynak ós Kismarton Gizel­lának Csilla. Rutai Antalnak es Makra Etelkának Katalin Etel­ka. Lajdi Mihálynak t-s Hartvá­nyi Annának Zoltán Mihály, Rüli Ferencnek és Bárdos Ibo­lyának Zsolt János, Pasztl Mi­hálynak és Zsótér Erzsébetnek Mihály, Koczó Lajosnak Cs Szarvas Margitnak Henriette Margit. Kardos Józsefnek es Nagygyörgy Arankának Aranka Maria, Herold Jánosnak Cs Pa­taki Piroskának Ágnes. Flror Sándornak es Erdei Ilonanak Ttmea Hona, Hős-Nagy Pálnak és Nagy Margitnak Anita. NngM Andrásnak es Szulcsán Julian­nának Natália Noetnl, Szekeres Zoltánnak és Kerekes Zsuzsan­nának Krisztina. Rékasi Sán­dornak es Harkal Juliannának Eva, Maknn Györgynek Cs Tö­rök Erzsébetnek István Lajos, Király Ferencnek es Sólya Te­réziának Ferenc, Mlskolczl Ist­vánnak Cs Gyólal Máriának ibolya Ildikó, Szekeres Zoltán­nak Cs Vanrsay Ildikónak Zol­tán, Szabó Lászlónak ós Fekete Lucának Tamás, Csíkos Ferenc­nek és Pataki Rozáliának Tün­de. Molnár Ferencnek és Mi­hály Etelkának Erika. Ábrahám Jánosnak Cs Furák Máriának Beáta, Szilágyi Imrének Cs Pul­csin Izabellának Timea Izabel­la. Csehó ImrCnek Cs Mula­tlnszkl Piroskának Ildikó. Oö­mrtri Péternek Cs Nagy Julian­nának ErAkn. Vénusz Dezsőnek és Nagy Katalinnak Anikó Eva, Márky Lajosnak és Vántsa Ag­_ ttesnek Ágnes Anikó, Balogh Antalnak és Bodor Erzsébetnek Zsolt Antal nevű gyermekük született. Halálozás: Hegedűs Antal, Re. hák István. Nagy Imréné Nán­dori Mária. Tapal Istvánné Farkás Rozál. Ostváth István­né Farkas Erzsébet, Márton László, Guezi Ferenc. Rácz Fló­riánno Béllekl Julianna meg­halt. U. KERÜLET Házasság: Szües Mihály és Uemes-c eaete Erzsébet, Darázs István es Szabó Erzsébet, Vin­ce Ferenc es Bakró-Nagy Ve­ronika. Ezslás István és Sólyom Margit házasságot kötöttek. Halalozás: Balta László, Pé­terfi József, Hedfckó Péter, Mar­tok Antal. Blczók Józsefné Lo­vászt Etelka. Sipos Károly Jó­zsefné Dogdan Erzsébet, Blaesl István Mihály. Varga Irén Ju­lianna meghalt. III. KERÜLET Házasság: szalal József és Barna Margit, Halai Mátyás Mi­hály és Hadai Etel. Katona László és Káity Julianna, Varga Akus Juzseí ea Kadar Márts, Balogh András és Cseh Má­ria, Tóth Szilveszter és Horto­bágyi Ildikó hazassagot kötöt­tek. Születés: Bócsa Józsefnek és Rakásl Rozáliának Zsolt Attila, Ábrahám Ferencnek es Ábra­hám Hona Mariának Ferenc Gá­bor, Ruzsáll Józsefnek és Bhriszkl Ágota Ágnesnek Zsólt József. Báolnszki Gábornak es Börcsök Máriának Ágota, Áb­rahám Bélának es Kocsis Íren Máriának Tamas, Tan József­nek es Nagy Zsuzsannanuk Zsolt József, Jónás Istvánnak és Kalocsai Margitnak Anikó, Varga Tibornak és Csákvárl Ilonának Mónika Maria, Czeg­lédl Jánosnak és Ördögh Már,. Magdolnának Rita Judit. Rózsa János Szilveszternek és Halász Rozáliának Szilvia, Varga Jenő­nek és Halász Erzsébetnek Edi Szilvia, Rácz Imrének és Tolnai Mária Erzsébetnek Imre Zoltán, Lebák Ferencnek és Onda Jo­lánnak Tünde nevú gyerme­kük született. Halálozás: Tóth István, Kis István, Vlrágh Ferenc, Zstkó Sándor András, Valkai István, Temesvári Ferencné Blndis Borbála. Langó József, Szilágyi Mózes Miklós, Molnár Györgtfné Márki Mária. Dlantant István, Sós Imre. Balogh Antalhé Bár­kányi Veron. Kotogány József, Ballá István. Dobák Lászlóné Lajos Erzsébet meghált. kell kifizetni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjas a hó­nap melyik napján halt meg. A rendelkezés szerint a nyugdíjas haláláig esedékes­sé vált, de még fel nem vett és el nem évült nyugdíjak felvételére az örkösök jogo­sultak. a megállapított, il­letőleg folyósított nyugdíj felvételére vonatkozó igény az esedékességtől számított egy év alatt évül el. Példá­ul: ha a nyugdíjas 1970. no­vember 20-án meghalt, az erre a hónapra járó — fel nem vett — nyugdíj kifize­tését az örökös egy éven belül, 1971. november 30-ig kérheti. Hagyatékátadó végzés vagy bírói ítélet nélkül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság annak a hozzátartozónak fi­zeti ki a nyugdíjas által fel nem vett és el nem évült nyugdíjat, aki a nyugdíjassal annak halálakor közös ház­tartásban élt. Ha több ilyen hozzátartozó van, egymást követő sorrendben a nyug­díjas házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülő­je és testvére jogosult a nyugdíj felvételére. A közös háztartásban együttélést la­kóbizottsági vagy tanácsi igazolással kell a Nyugdíj­folyósító Igazgatóságnál iga­zolni. Abban az esetben, ha a nyugdíjasnak nem maradt hátra olyan az előbbiek­ben felsorolt — hozzátarto­zója, aki vele a halálakor közös háztartásban élt és az egyéb örökös e minőségét hagyatékátadó végzéssel vagy bírói ítélettel nem iga­zolja, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjas ál­tal fel nem vett és el nem évült nyugdíjat a hagyatékba utalja. Ez esetben a hagya­téki eljárás során megálla­pított örökös igényelheti az elmaradt nyugdíj kifizetését. Olvasónk édesanyja után az 1970. november hóra járó nyugdíj felvételére jogosult, 1971. november 30-ig. A nyugdíj kiutalását kérje a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ságtól (Budapest, V., Guszev u. 10.). Kérelméhez csatolja édesanyjának a legutolsó ha­vi nyugdíjszelvényét, vala­mint a lakóbizottság igazolá­sát, hogy édesanyjával annak halálakor is közös háztartás­ban éltek. Dr. V. M. Szőlősök, gyümölcsösök felújítása A maffia újra támad Palermótoan szörnyűséges gyilkosság történt, amelyet a maffia számlájára kell ír­ni. Egy olyan gyilkosság, amelyet általában csak a filmeket látni. Négy fel­fegyverzett maffiatag, akik orvosnaik álcázták magukat, megölték az egyik kórház­mint valaha. Megfiatalodott, új erők állnaiK rendelkezésé­re, egyre borzasztóbbá vi­lik és semmiféle erőszakté­teltől nem riad vissza. Máig sem sikerült egyet­len bandának sem annyira orránál fogva vezetni a rendőrséget, mint ahogy a ban fekvő 44 éves szálloda- maffia teszi. A számtalan Csongrádon a tavaszi bel­vizek, majd az árvíz tíz­eaerszámra puszitotta el a gyümölcsfákat, károsította a szőlőket. A tönkrement ültetvények felújításához több évre lesz szükség, de a munka már elkezdődött. Az ősszel először a házi kertiekben és szórványgyű­mölcsösöíkben láttak hozzá a helyreállításhoz. Élihez se­gítséget nyújtott a Dél­magyarországi Ültetvényter­vező Vállalat, amely a me­gye öt városában és több nagyközségben létesített le­rakatot A háztáji termelők mintegy 30 000 gyümölcsfa­csemetét és 20 000 szőlőolt­ványt vásároltak és ültettek el. A nagyüzemi telepítések tavasszal kezdődnek. A gazdaságok azt tervezik, hogy 20—30 holdas összefüg­gő őszibarackosokat, cseresz­nyés- és almáskerteket hoz­nak létre. tulajdonost Candido Giunit. Giuninak mozgalmas múltja volt, az a hír járta, hogy a meggyilkolt, mielőtt a szállodaszakmára adta a fejét, hosszabb .ideig dolgo­zott együtt a maffiával. Hogy szobájába behatolhas­sanak, a négy maffiatag hi­degvérűen leütött öt szállo­dai alkamazotbat. Mindez néhány perc alatt történt Az egyik szállodai alkal­mazott állítása szerint a gyilkosságot nem sokkal éj­eiéi előtt követték el. A maffia újabb rajtaütése megrémítette a palermói la­kosságot. Kétségtelen, hogy ez a gyilkosság összefüggés­ben van azzal, amelynek az utolsó évben Via Lazio esett áldozatul. Akkor a maffia-tagok rendőröknek álcázták magu­kat, hogy Szicília legna­gyobb építőipari vállalkozó­ját eltehessék láb alól. Ál­lítólag ennek az építési vál­lalkozónak is volt előzőleg dolga a maffiával. Ez a két gyilkosság megint azt bizo­nyítja, aJci kilép a maffiából — annak meg kell halnia. Szicília a 30-as esztendőik Chieagójához hasonló. A helyzet egyre tűrhetetle­nebb. A maffia aktívabb, Aggodalom — Az ember sohasem vakmerő I... lehet nyugodt felőle. Olyan Kémek a bú v ár hajón. 33. De ezzel még csak az egyik csoport volt a szi­lárdan őrzött börtönfalak mögött, a másik sza­badlábon tervezte, hogyan robbantsa fel tíz nap múlva az egyik legnagyobb amerikai alumíni­umgyárat. Conolly vezette a második csoport nyomozását is, s ehhez ismét megkereste Dascht. Már reggel tudta, hogy ennek a csoportnak a parancsnokával volt már dolga az FBI-nak. Amikor ugyanis Dasch Kerling nevét említette, Conolly elgondolkozott. Aztán tüstént telefonált az FBI irattári főnökének, s egy óra múltán kö­zölték vele Kerling nacionáléját. Kerling meg­tartotta eredeti nevét, s így könnyen kiderült róla, hogy 1940 nyarán, amikor az FBI már hosszabb ideje megfigyelés alatt tartotta, mint a fasiszta Bund-szervezet egyik amerikai vezetőjét, meg akart szökni az USA-ból. Egy másik, ha­sonló náci társaságban indult el Floridából, egy kis jachton, minden bizonnyal Franciaországba. Balszerencséjére — vagy éppen szerencséjére — nem sokat konyított a hajózáshoz, s a parti őr­ség éppen idejében érkezett, hogy mindkettőjü­ket kimentse a hullámokból. A kis jacht ugyanis felborult. Az irattári adatok szerint. Ker­ling útitársát Hermann Neubauernek hívták. — Nem ismer semmiféle Neubauert? — kér­dezte nyomban a tájékoztatás után Conolly Dasch tóL — Nem, ilyen nevűt nem ismerek .,. — Keiilngnek ki a legjobb barátja? — Hermáim Nichoias. Hosszabb időt töltött az USA-ban, mindenféle mesterséggel megpróbál­kozott már. Tessék elmondani, mit tudnak róla, talán azonosítani tudom — mondta Dasch. S elekor Conolly felolvasta mindazt, amit Neu­bauer amerikai pályafutásáról tudtak. — Ez ő, Nichoias, vagyis Neübauer. Ekkor mondta el Dasch azt is, hogy a floridai csoport harmadik tagja Werner Thomas. Az FBI irattárából hamarosan elő is került az anyaga, éppúgy, mint Herbert Haupté. Ez utóbbi anya­gából kitűnt, hogy az apja is nagy nácibarát, s jelenleg Chicagóban él... „pans Max Haupt, német, a chicagói Bund aktív tagja. Egyik fia 1940-ben eltűnt az országból. — Biztos vagyok benne, hogy Herbert, ami­lyen gyorsan csak tud, elutazik majd az apjához, pedig szigorúan megtiltották neki, hogy érintke­zést keressen a családjával. Conolly utasította a chicagói ügynökséget, hogy tartsák megfigyelés alatt azokat a helyeket, ahol azelőtt Herbert Haupt megfordult, és erő­sen figyeljék Hans Max Haupt házát. De Conolly nem tudta elcsípni a floridai cso­port egyik tagját sem. Közben Dascht még mindig faggatták a kü­lönböző kémelhárító szervezetek emberei. A be­szélgetéseken mindannyiszor jelen volt egy-egy FBI-ügynök. Egyszer csak Dasch. mintha most jutna az eszébe, a homlokára csapott: — Tudnék még valamit mondani önöknek, a kérdés most már csupán az: mit ér meg? Az FBI-ügynök, felkapta a fejét: — Attól függ, miről van szó... — Az Abwehr amerikai ügynökeinek teljes névsora és telefonszáma.... Az ügynök egy szót sem szólt, a telefonhoz lé­pett, s máris hívta Edgár Hoowert. — Itt Spencer! A főnöklrel kell beszélnem! Rövidesein kapcsolták Hoowert. Spencer el­mondta, mit titkolt el eddig előttük Dasch, és mit tudna most feltárni. Hoower némi türelmet kért. s alig harminc perc múlva már ott volt a szállodában. — Halljuk! — szólt Daschnak, ahogy belépett a szobába. — Megvan az Abwehr amerikai ügynökeinek teljes névsora... Akik nem buktak le, s akik­kel nekünk, meg a floridai csoportnak kapcso­latot kellene tartanunk... — Fejből tudja? — Ahogy vesszük... — mosolygott Dasch, mert sejtette, ha most megmondja, hogy a zseb­kendőre írták titkosírással, elveszik tőle, s eset­leg egy fityinget sem lát. — Értem! — Mit ér meg önöknek? — Erről tárgyalhatunk. De egyelőre okosabb lenne a lista. Mondja el. — Hát rendben van, isimét előlegezem a bi­zalmat... — felelte Dasch, majd kivette a zse­béből a zsebkendőjét, s átadta Hoowernek. — Ennek a segítségével megtalálhatja valameny­nyit, szerintem még a floridai csoportot is. Hoower átvette az összehajtogatott zsebken­dőt, s nézegette elölről-hátulról. — Preparált? — kérdezte. — Amikor ezt átadták nekem, Berlinből va­ló elindulásunk előtt, közölték, hogyha jódba áztatom, megjelenik rajta a rejtett írás, amely tartalmazza az ügynökök névsorát és telefon­számait. Az utasítás szerint valamennyivel érintkezésbe kellett volna lépnünk, hogy ők igazítsanak el bennünket a szabotázscselekmé­nyeknél. (Folytatjuk.) maffia-ellenes szervezet pe­dig, amelyek úgy nőnek ki, mint a gombák, teljesen te­hetetlen. A helyzet ijesztő volt ás az is marad. NfiPI KISLEXIKON a könyvtárakról Szeged múltjában és jelenében is büszkék le­hetünk a város kultúrá­jára, tudományos és iro­dalmi életére. Az egye­temekhez, iskolákhoz, az itt élért tudományos eredményekhez, a kul­turális élethéz és általá­ban a lakosság műve­lődéséhez szervesen hoz­zátartoznak a könyvtá­rak. # A Somogyi? 1880-ban — a nagy árvíz után egy évvel — Somogyi Károly eszter­gomi kanonok levélben felajánlotta majdnem 44 ezer kötetből a!ló gyűjteményét az újjá­épülő városnak, a ta­nács csak a követkéző évben döntötte el, hogy elfogadja az ajánlatot A könyvtár alapítóleve­lét 1881. február 15-én írták alá. 1883. október 16-án hyitották meg a Dugonics téri főreál ta­noda (ma az egyetemek központi épülete) föld­szí ntjén. A megnyitón sok neves közéleti sze­mélyiség mellett megje­lent Ferenc József is. Csak éppen Somogyi Károly hiányzott, aki a Habsbürg-dinasZtiával szemben érzett ellen­szenve miatt betegségé­re hivatkozva kimentet­te magák A könyvtár és múzeum első Igazgatója Reizner János, Szeged történetírója, régész volt. Rögtön utána Tö­mörkény és Móra neve szerepel a sorban. A könyvtár 1867-ben köl­tözött mostani épületé­be. 1950-ig közös igaz­gatás alatt volt a mú­zeummal. A múzeum most megyei szerv, a könyvtár pedig a vá­rosé. A városi tanács tartja fent, évente több mint másfél milliós költséggel. A fiókháló­zat szervezése 1952-ben kezdődött. Most az egv központi és a 20 fiók­könyvtárban összesen mintegy 350 ezer kötet található. Tizenhatezer beiratkozott tagja van a könyvtárnak, és éven­te 513 ezer kötet a for­galma. # Az Egyetemi? A József Attila Tu­dományegyetem köz­ponti könyvtára 1921­ben, az egyetem Sze­gedre költözése után kezdte meg működését. Főként a tudományos irodalmat gyűjti, de szépirodalom is szép számmal található itt. Könyvállománya a 49 intézeti és tanszéki könyvtárral együtt majdnem 700 ezer kö­tet. Ebből 425 ezer a központi könyvtárban található. Az állományt évente mintegy 12 ezer kötettel gyarapítják. A könyvtár 210 hazai és külföldi intézettel tart kapcsolatot. A kiad­vánveserék során sok értékes könyvet szerez­nek be. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom