Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

SZOMBAT. 1970. NOVEMBER 14. Befejeződött az urbanisztikai ankét Pénteken befejezte munká­ját az urbanisztikai világnap alkalmából Székesfehérvárott tanácskozó kétnapos urba­nisztikai ankét. Ezen a na­pon két korreferátumra és a résztvevők — urbanisztikai szakemberek, építészek, ter­vezők, orvosok — vitájára került sor. Dr. Bakács Tibor egyetemi tanár, az Országos Közegész­ségügyi Intézet főigazgatója Az ipar növekedése és az ur­banizációs ártalmak kérdé­sei címmel tartott rendkívü­li figyelemreméltó előadást. Többek között hangsúlyoz­ta, hogy hazánk jelenleg 44,5 százalékban urbanizá­lódott, ez a régebben iparo­sodott országokhoz viszonyít­va elmaradott. Tehát a kö­zeljövőben számíthatunk a városiasodás meggyorsulásá­ra. Az iparosodó városok to­vábbi fejlesztése tehát — hangsúlyozta dr. Bakács Ti­bor — már nemcsak műsza­ki, hanem higiénés feladat is. Ehhez a munkához ad majd segítséget az az ada gyűjtés, amit az egészségűi szervek folytatnak és amely- ; nek alapján megfelelő intéz­kedéseket javasolnak. gy™ Olaj Bugacon A Duna—Tisza közén — Bugac térségében — új kő­olaj lelőhelyre találtak a Nagyalföldi Kutató és Fel­táró Üzem szakemberei. A kísérletképpen lemélyitett 1031 méter mélységű kút fú­rása közben olajtároló kő­zeteket harántoltak. A réteg­vizsgálatok eredményei sze­rint a kút naponta mintegy 60—70 köbméter olaj terme­lésére képes. Az itt talált kőolaj minősége hasonló az algyői és a szanki kőolajé­hoz. országos küldöttközgyűlése Somogyi Károlyné felvétele RftKTÁRBŐVÍTES. Á Tápéi Háziipari Szövetkezetnek szép központja alakult. ki az elmúlt években. Most tovább bővítik raktárterületüket. Egy vasvázas épülettel gya­rapodik 9 neves tápéi szövetkezet Magyar-jugoszláv' A szövetkezeti jogászok tapasztalatcsere A szabadkai városi tanács, a Kreditne Bank képviselői, valamint a Délmagyarorszá­gi Építő Vállalat és a Beru­házási Bank Csongrád me­gyei fiókjának vezetői no­vember 12-én és 13-án két­napos szakmai konzultációt tartottak Szegeden. A ta­nácskozás egyben a jugo­szláv és a magyar bank már több éve tartó kapcsolatának folytatása is volt. Felmerült a Palicsi-tó iszaptalanításá­nitásával kapcsolatos jugo­szláv pályázat kérdése is. E pályázaton » Magyar MÉ­LYÉPTERV kollektívája is részt vett s munkájukat a bíráló bizottság elfogadta. A kivitelezessel kapcsolatos tárgyalások is rövidesen sorra kerülnek. A Magyar Jogász Szövet­ség szövetkezeti szakosztálya Debrecenben, az agrártudo­mányi egyetemen tartja az első országos küldöttközgyű­lését. A pénteken megkez­dődött kétnapos tanácskozá­son több mint száz szövet­kezeti jogász vesz részt. " Dr. Nagy László, a szak­osztály elnöke elmondotta többek között, hogy a mező­gazdasági termelőszövetke­zetekben ma már 670, a kis­ipari szövetkezetekben 150, a fogyasztási szövetkezetekben pedig 220 főfoglalkozású jog­tanácsos és jogi előadó tevé­kenykedik. Ezenkívül is a három szövetkezeti ágazat­ban együttesen mintegy 200 ügyvéd és csaknem 300 más területen működő jogász A szegedi járás úttörőinek parlamentje Az Ifjúsági Házban teg­nap, pénteken tartották meg szokásos évi parlamentjüket a szegedi járás úttörői, öt­ven iskola képviselői gyűl­tek össze a tanácskozásra, s hallgatták meg Tobak Csa­ba kisteleki ifivezetö vitaindí­tóját, amely a jövő év fel­adatait, a különböző akciók­kal kapcsolatos tennivalókat vázolta. A vitaindító után számos hozzászólás ismertette a fa­lusi, tanyai iskolákban folyó úttörömunkát. Így többek között szó esett a táborozások tapasztalatairól, a határőr­községekben működő határ­őrszakaszok izgalmas életé­ről. az „Ajándék a hazának" elnevezésű akció újabb sike­reiről. £ témakörhöz kapcso­lódva számoltak be arról, hogy a sándorfalvi úttörő­csapat milyen sok társadal­mi munkával segíti az új ál­talános iskola építését, s hogy milyen sokat dolgoztak, míg saját úttörőparkjuk el­készült. A szegedi járás úttörőpar­lamentjének résztvevői Vá­radi Anna sövényházi csa­pattitkár személyében meg­választották a járás képvi­selőjét, aki majd az országos úttöröparlamentre, Buda­pestre utazik. Az úttörőparlament — amelyen részt vett Joó Fe­renc, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának titkára -. a délutáni órakbán ért veget. Önműködő vagonkapcsolás Európa vasútjai önműkö­dő vagonkapcsolásra térnek át. A Magyar Államvasutak is megkezdte a felkészülést az átállásra. A rendkívül balesetveszélyes kézi össze­kapcsolás helyett, automata illeszti majd össze a kocsi­kai, az érintkezés piilanata­han, Kongresszustól kongresszusig Az ideológiai munka időszerű kérdései között hangsúlyosan szerepel a marxizmus oktatása különböző szinteken. Az elmúlt időszakban elért eredményekről, a mar­„A marxizmus hatékonyabb terjeszté­sévé! és oktatásával el kell érni, hogy a munkásosztály világnézete uralkodó le­gyen társadalmunkban". (Az MSZMP EX. kongresszusának ha­tározatából.) xista oktatás további kiterjesztéséről nyi­latkozott lapunknak dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Növelni a marxizmus oktatásának hatékonyságát kapcsolódott be a szövetke­zetek jogi képviseletétje. Az utóbbi tizenhét esztendőben kialakult a magyar jogász­társadalom egy új .rétege: a szövetkezeti jogászok tekin­télyes serege. Őket ma már nem egyszerűen szajtmai kö­zegnek, hanem az egész tár­sadalmat érintő szövetkezeti mozgalom egyik vezető réte­gének tekintjük. Ezután dr. Molnár Imre. a Központi Népi Ellenőrző Bi­zottság elnökhelyettese tar­tott előadást a szövetkezeti jogtanácsosok helyzetéről és érdekvédelmi problémáiról. Dr. Szép György, az Igaz­ságügy-minisztérium tör­vényelőkészítő főosztályve­zető-helyettese a szövetkeze­ti jogászok továbbképzésére vonatkozó tervezetet terjesz­tett elő. Ez kiemeli, hogy a szövetkezeti jogászok üzemi vezetők, s legfontosabb fel­adatuk a megelőző munka. Hogy a szövetkezeti jogászok valóban üzemi vezetők le­gyenek. széles körű. korsze­rű és állandó képzést kell biztosítani számukra. A kép­zésnek a szövetkezetpoliti­kai és a gazdasági területre is ki kell terjednie. A tanácskozás szombaton folytatja munkáját. # Hogyan fejlődött me­gyénkben a legutóbbi kongresszus óta a mar­xizmus oktatása, széle­sedett-e a munkában a tömegszervezetek rész­vétele? — Az elmúlt négy év so­rán ideológiai munkánk köz­ponti feladatának tartottuk a marxizmus—leninizmus he­gemóniájának további erősí­tését. Ezt számos tényező elősegítette. A megyei párt­bizottság 1968 áprilisában megvitatta a tömegek köré­ben végzett politikai mun­kánk továbbfejlesztésének elvi és gyakorlati kérdéseit. A pártbizottság állásfogla­lása leszögezte, hogy a mar­xizmus—leninizmus vezető szerepének, döntő befolyásó­nak biztosítása csak az is­meretek terjesztése, meggyő­ződéssé válásának elősegíté­se útján lehetséges. Az el­lenséges ideológiát és a té­I ves nézeteket elvi vitákban kell legyőzni. Pártbizottsá­gunk 1969. augusztusában ismét megvitatta ideológiai és politikai fejlődésünk idő­szerű kérdéseit. A dokumen­tumban elemeztük a szocia­lista hazafiság és a proletár internacionalizmus, a nemze­ti és nemzetközi érdek egy­ségét, a nemzetközi osztály­harc sajátosságait, a békés | egymás mellett élés és az ideológiai harc viszonyát, a gazdasági reform érvényesü­lésének néhány ideológiai és politikai tapasztalatát, vala­mint az ezzel kapcsolatos ideológiai, propaganda- és agitációs feladatainkat. Mind­két elemzést megtárgyalták a járási, a városi pártbizott­ságok. az alapszervezetek is. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójának ünnepségei, a Le­nin-centenárium emlékezé­sei. felszabadulásunk negyed­százados évfordulója mind I nagyszerű lehetőséget bizto­sítottak ideológiai munkánk szélesebb kibontakozásához. A tudományos tanácskozá­sok. megemlékezések, a meg­jelent publikációk jól szol­gálták céljainkat. Tovább javultak a marxiz­mus—leninizmus terjesztésé­nek feltételei a megyében. 1969-ben megkezdte műkö­dését a megyei párt- és KISZ-iskola, ahol évente több százan vesznek részt képzésben, továbbképzésben. Az iskola tanárai tudomá­nyos tevékenységükkel is je­lentősen hozzájárulnak ideo­lógiai munkánkhoz. A mar­xista esti egyetem tízéves fennállását ünnepelve jóleső­en állapíthatjuk meg', hogy a tíz év során közel 3 ezer dolgozó végzett esti egyete­met. közülük 1400 az utóbbi négy évben. Az esti egyetem keretében megkezdődött a korábban végzettek ismere­teinek felfrissítését szolgáló továbbképzési kurzusok szer­vezése is. Jelentősen fejlődött haté­konyságában és szervezeti kereteit tekintve is a felső­oktatási intézményekben fo­lyó marxizmus—leninizmus oktatása. A felsőoktatási in­tézmények 61 marxizmus— leninizmus oktatója közül 9 tudományos fokozattal ren­delkezik. 10-en aspiránsok. Az elmúlt években beveze­tett kiscsoportos oktatás al­kalmasabb a világnézeti ne­velőmunka hatékonyságának fokozására, mint a korábbi tormák. Az oktatók és kuta­tók részt vesznek az egyete­men kívül folyó munkákban is. Példának említem a me­gye munkásmozgalma törté­netének kutatását és feldol­gozását. a gazdasági-társa­dalmi fejlodessel összefüggd erkölcsi-tudati arculat ala­kulásának elemzését. Az e6ti egyetem munkájában a mar­xizmus oktatók döntő több­sége részt, vesz az egyete­mekről. A marxizmus—leninizmus terjesztése a párt- és tömeg­szervezeti oktatás keretében történik tömeges méretek­ben. 1966—67-ben 67 176 részvevője volt a párt- és tömegszervezeti oktatásnak; e szám a legutóbbi oktatási évre 70 906-ra emelkedett. A pártoktatás káderképzö tan­folyamain a létszám ez idő alatt 3213-ról 4851-re növe­kedett. A központi tanfolya­moknak közel 18 ezer rész­vevője volt évente. A párt­tagok száma a káderképzö és központi tanfolyamokon az 1966—67. évi 8803-ról 1969— 70. évre 12 420-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogv jelen­leg párttagságunk mintegy fele tanul e formák kereté­ben. Az egész pártoktatásban a megye párttagságának 60,5 százaléka vesz részt. Elsősorban a pártonkivü­liek oktatását szervezi a szakszervezet és a KISZ. A szakszervezeti oktatásban részvevők száma a négy év alatt 6 ezerről 15 861-re emelkedett, a KlSZ-oktatás­ban részvevők száma 22—26 ezer között mozog évente. A pártoktatás mintegy 1300 propagandistája közül közel felének egyetemi, fő­iskolai végzettsége van. 43 százaléka pedig érettségizett. A propagandisták 62 száza­léka végzett pártiskoiát. il­letve esti egyetemet. Indo­kolatlanul alacsony a női propagandisták s zárna — alig 10 százalék. Ezen a j5­vóben változtatni kell. Ideológiai munkánkban eredményesen oldotta meg feladatát a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország is- Napi példányszámuk meghaladja a 73 ezret. A jö­vőben is arra kell töreked­nünk, hogy a lapok választ adjanak a helyileg felmerülő idológiai problémákra. # Milyen tennivalók van­nak a marxista oktatás további kiterjesztésé­ben. hatékonyságának növelésében? — A X. kongresszus irány­elvei a következő négy esz­tendő feladatának a szocia­lizmus teljes felépítésének magasabb színvonalú folyta­tását jelöli meg. E magasabb színvonal mindenekelőtt a munka hatékonyságának nö­velésében kell hogy megmu­tatkozzék minden területen — igy az ideológiai munká­ban is. Az eddigi munka haté­konyságának legfontosabb mércéjét azok az eredmények adják, melyeket gazdasági, társadalmi, kulturális éle­tünkben az elmúlt években elértünk. Ezekről e lap ha­sábjain gyakran olvashat­tunk az elmúlt hetekben, hónapokban. Az ideológiai munka haté­konyságának kritériuma a jövőben is az lesz. hogy az emberek milyen eredménye­sen alkalmazzák mina'ennapi munkájukban az elsajátított ismereteket. Ennek érdeké­ben féladatunkat, abban lát­juk. hogv ismertessük meg minél több emberrel a mar­xizmus—leninizmus igazsá­gait, járuljunk hozzá ahhoz, hogy az elsajátított ismere­tek meggyőződéssé váljanak és meghatározó tényezői le­gyenek az emberek gondol­kodásának és cselekvésének. Hinnék érdekében növelni kell a kiscsoportos aktív formák számát, ahol a né­zetek alkotó vitában alakul­nak. fejlődnek. Munkánk ha­tékonysága erdekében töre­kednünk kell a tudományos elemek eddiginél jobb fel­használására, munkánk mód­szereinek kialakításánál, ha­tékonyságának mérésénél. E munkában építünk megyénk tudományos bázisára — a tudománypolitikai irányel­vekben megfogalmazott el­vek alapján. ® Konkrétan a most kez­dődő pártoktatási év­ben vannak-e lényege­sebb változások? — A helyi szervek önálló­ságának, a helyi politika szerepének növelése megkö­veteli a megyei helyi irányí­tású propaganda jelentősé­gének. hatókörének fokozá­sát. Ennek érdekében a me­gyei tömegpropaganda új formái kerülnek a mostani évtől bevezetésre. Az egyik ilyen forma a falusi vezetők tanfolyama, amelyek indí­tása főleg azokban a közsé­gekben indokolt, ahol a helyi vezetők szervezett elméleti képzését más módon megol­dani nem tudják. A tanfo­lyam tematikáját a kong­resszus anyaga képezi. A másik ilyen forma az új párttagok tanfolyama. Ezek megszervezése a városokban, nagyobb üzemekben és köz­ségekben indokolt azok ré­szére. akik néhány éve let­tek párttagok, illetve olyan KISZ-tagok számára, akik­nek párttaggá nevelését jól segíti e tanfolyamon való részvételük, A politikai kér­dések tanfolyamát kisebb üzemekben. kisíétszámú pártszervezetekben szervez­zük. A megyei tartalmi, irányi, tó munka, a propaganda he­l.vi jellegének erősítése ér­dekében az elmúlt években megkezdtük megyénk mun­kásmozgalmi dokumentu­mainak összegyűjtését, ki­adását. — ismeretes, hogy 2 kötet éppen az elmúlt he­tekben jelent. meg — és fel­dolgozását. A hagyomány­ápolás mellett a jövőben nagyobb figyelmet kell for­dítanunk a ma és a holnap kérdéseire. Többet kell fog­lalkoznunk ideológiai, köz­életi, termelési, kulturális, tudományos, erkölcsi, etikai, esztétikai kérdésekkel pro­pagandamunkánkban. E célt kívánja szolgálni a Csongrád megyei politikai füzetek cí­mű kiadványsorozatunk, amelynek eddig 3 száma je­lent meg. és ezt a jövőben folytatni kívánjuk. A követ­kező hónapok feladata lesz a X. kongresszus határoza­tai alapján kidolgozni helvl feladatainkat a hatékonyabb ideológiai munka érdekében. Ugyancsak kialakítjuk a IV. ötéves terv megyei agitációs és propagandatervét, is ami szintén szerves része ideoló­giai munkánknak. Befejezésül még egyetlen gondolatot kívánok megfo­galmazni. A marxizmus­leninizmus terjesztése, ak­tív ismeretté fejlesztése nem képzelhető el a folyamatos önképzés, az ismeretek ál­landó bővítése nélkül. Ehhez pedig az említett formák mellett alapvetően fontos a marxizmus—leninizmus mű­veinek a folyóiratokban, saj­tóban különböző tanulmá­nyokban megjelent, legfonto­sabb elemzések ismerete. Ezt mindenkinek magának kell elvégeznie. Ehhez mi csak segítséget tudunk adni. Bonyolult korunkban az eligazodás a társadalmi fej­lődés összetett problémái kö­zött. a helyes reagálás az eseményekre az emberek lét­kérdésévé lett. A marxizmus —leninizmus éhhez nyújtja ismerőinek a legbiztosabb iránytűt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom