Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

3 SZOMBAT, 1970. NOVEMBER 7. A Nagy Októberi Szocialista ForradaSom évfordulójának kBszöntése Díszünnepség az egyetem aulájában Felavatták a larjáni A József Attila Tudományegyetem aulá­jában rendezte meg tegnap délután az MSZMP Szeged városi bizottsága, a me­gyei jogú városi tanács, a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a JATE párt­bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóját köszöntő sze­gedi díszünnepséget. Az ünnepségre vala­mennyi szegedi üzem, vállalat, intézmény dolgozói kaptak meghívást; üzemi mun­kások, termelőszövetkezeti dolgozók, az egyetemek oktatói, alkalmazottak, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői né­pesítették be az ünnephez méltón díszített aulát. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Antalffy György egyetemi ta­nár, az MSZMP Csongrád megyei végre­hajtó bizottságának tagja; dr. Varga De­zső, a Szeged városi pártbizottság titká­ra; dr. Biczó György, a Szeged városi ta­nács vb-elnöke; Andó Józsefné, a Szegedi Ruhagyár szocialistabrigád-vezetője; dr. Ábrahám Antalné, a városi Nőtanács el­nöke; Fülöp János, az MSZBT Szeged vá­rosi titkára; Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára; dr. Kovács Lajos alezredes, a Szeged városi­járási rendőrkapitányság vezetője; Lénárt Béla, a városi KISZ-bizottság szervező titkára; dr. Márta Ferenc akadémikus, a JATE rektora, az MSZMP városi végre­hajtó bizottságának tagja; dr. Papp Ignác, a JATE pártbizottságának titkára; Varga Gyöngyi, a JATE KISZ végrehajtó bizott­ságának tagja és dr. Zápori Dezsőné, a forradalmi munkásmozgalom veteránja. Meghívták az ünnepség elnökségébe az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok képviselőit is. A Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola kórusa a magyar és a szovjet himnuszt énekelte, majd Bicskey Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művé­sze részletet adott elő Gyurkó László: Lenin, október című könyvéből. Megnyitót dr. Biczó György mondott, majd dr. Már­ta Ferenc ünnepi beszéde hangzott el. Dr. Márta Ferenc ünnepi beszéde A szónok bevezetőben ar­ról beszélt, hogy minél hosz­szabb idő telik el az októbe­ri forradalom óta, annál in­kább nyilvánvalóvá válik az emberiség történetére gyakorolt döntő hatása, öt­venhárom év ugyan nem hosszú idő az emberiség történetében, de a világtör­ténelemnek még soha nem volt ilyen mozgalmas kor­szaka. Az első szocialista ál­lam megteremtésével ez a forradalom megtörte az im­perializmusnak az egész földkerekségre kiterjedő egységes frontját és elindí­totta azt a folyamatot, amely a szocialista világrendszer kialakulásához vezetett el. Ma ez a világrendszer hatá­rozza meg korunkat, a tár­sadalmi haladást, a béke legfőbb ereje és biztosítéka. — A győzelmes forrada­lom után a szovjet nép já­ratlan, még ki nem próbált úton sok-sok elméleti és gyakorlati nehézség leküzdé­sével, hallatlan erőfeszítések árán teremtette meg az új szocialista államot, az új szocialista ipart és mezőgaz­daságot, az új szocialista kultúrát. És amit alkotott, azt meg is védelmezte — mondotta dr. Márta Ferenc, majd ismertette azokat a hatalmas eredményeket, me­lyeket a szovjet állam a gaz­daság, a tudomány, a kultú­ra fejlesztésében, a társadal­mi rendszer tökéletesítésé­ben és fegyveres megvédésé­ben elért. — Az a csodálatos telje­sítmény, amelyet a szovjet hatalom fennállása alatt megvalósított — folytatta —, a szovjet nép műve. De eh­hez szükség volt a lenini pártra is, amely mindig vi­lágosan fogalmazta meg a feladatokat, felvilágosította és lelkesítette a népet, meg­sokszorozta forradalmi erejét és alkotóképességét. A for­radalmat nem az a 240 ezer ember hajtotta végre, aki 1917 októberében tagja volt a pártnak, hanem a nép. De a kommunisták nélkül nem győzhetett volna a forrada­lom. Mélyrehatóan elemezte a forradalom vezéregyéniségé­nek, Leninnek munkásságát is. — Lenin munkásságát, szerepét könyvtárat kitevő tanulmányok és könyvek ér­tékelik. A tanulmányok egy része szerint olyan gondol­kodó volt, aki filozófiai fel­ismeréseit ültette át a való­ságba, más tanulmányírók pedig azt mondják róla: olyan politikus volt, aki az elméletet a gyakorlathoz tudta alakítani. Mindkét megállapításban van igazság, de egyik sem teljes, Lenin számára a filozófia nemcsak az igazságra, tanító tudo­mány volt, hanem módszer is az orosz valóság megisme­résére és megváltoztatására, valamint minden cselekede­tét befolyásoló világnézet. Lenin a történelem egyik legritkább példáját szolgál­tatta az utókor számára az­zal, hogy a két legellentéte­sebb alaptípus, a gondolko­dó és a cselekvő ember egye­sült benne a legmagasabb szinten. Életművét, a forra­dalmat, a szocialista szovjet államot aligha valósíthatta volna meg roppant elméleti tudása és biztonsága nélkül. A legnagyobb filozófiai mű, amit az utókorra hagyott: a forradalom és annak szülöt­te, a szovjet állam. — Éppen két évvel ezelőtt emlékeztünk meg az 1918-as magyar polgári demokra­tikus forradalom 50. évfor­dulójáról, de mindig jóleső érzéssel tölthet el bennün­ket, hogy október eszméi el­sőként népünkben találtak megértésre, és a magyar proletariátusnak a Kommu­nisták Magyarországi Pártja vezetésével folytatott harca eredményeként megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, a Nagy Október első követő­je. A magyar proletárháta­lom létrejöttével, négy és félhónapos fennállásával be­bizonyította, hogy a proletár­forradalom nem orosz sajá­tosság. hanem az egész világ proletariátusa számára jár­ható út. Ünnepi beszédét a követ­kező gondolatokkal fejezte be dr. Márta Ferenc: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­me, a szovjet állam léte biz­tosította számunkra is a szo­cialista fejlődés útját. Nem kis véráldozat árán, népünk szabadságával együtt a ma­gyar dolgozó nép kezébe adta azokat a vívmányokat, amelyeket a magyar prole­tariátus 1919-ben kivívott, de a nemzetközi imperialis­ta túlerővel szemben akkor megvédeni nem tudott. A Szovjetunió hazánk iránti barátságának és segítőkész­ségének számos tanújelét ad­ta a felszabadulás óta. A második világháború utáni nehéz helyzetben a lerom­bolt és kifosztott ország talpraállításához elsőként si­etett segítségünkre. A köl­csönös előnyökön nyugvó szocialista együttműködés azóta tovább fejlődött, és tapasztalhattuk, hogy leg­nagyobb szövetségesünk a békés építés időszakának minden gondjában segítsé­günkre van, de akkor is mellettüúk állt, amikor ve­szélybe került a munkásha­talom. — A felemelkedésárt, a forradalom vívmányainak megőrzéséért óriási áldoza­tokat hozott a szovjet nép és ezt önzetlenül tette, abban a tudatban, hogy az egész emberiség ügyét szolgálja. Ezért természetes számunk­ra, hogy november 7. a vi­lág haladó erőinek ünnepe és ezen a napon minden bé­keszerető ember hálávgj gondol arra az országra, amely megalakulásától kezdve támasza és segítője volt a haladó emberiség ügyének. Ezért ünnepelünk mi is együtt november 7-én, a baráti szovjet néppel, és soha el nem feledve halha­tatlan tetteit, érdemeit, újabb sikereket kívánunk neki. A nagy tapssal fogadott megemlékezés után Lelkes Dalma, a Szegedi Nenizeti Színház művésze Martinov: A század kezdete című ver­sét adta elő, majd dr. Biczó György mondott zárszót. Be­fejezésül a kórus az Interna­cionálét énekelte. Már az átadás napján otthonosan mozognak Négyszáz gyerek és 28 ne­velő öltött ünnepi ruhát teg­nap, pénteken délelőtt új, második otthonuk, a 16 tan­termes korszerű tarjáni álta­lános iskola felavatásának alkalmából. A szeptember l-e óta dol­gozó pedagógusok és diákok, akik különböző iskolákból verbuválódtak, a november 7-i megemlékezést kötötték egybe az iskolaavatással. Az ünnepélyes átadáson a városi pártbizottság képviseletében megjelent Szabó G. László, a városi pártbizottság osz­tályvezetője, továbbá Papp Gyula, a városi tanács vb el­nökhelyettese, és a különbö­Somogyi Károlyné felvétele tanárok és diákok az új iskolában kép­Kitünteteti november 7-e a! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 53. évfor­dulója alkalmából a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa eredményes munkásságuk elismeréséként a különféle munkaterületek dolgozóinak kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: dr. Benda Antal, a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának osztályvezetője, Fenyvesi Jenő, a MÁV sze­gedi üzemvezetője, Hgfge­sang Péter, a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­ságának titkára, Dants Lász­ló, a mórahalmi gimnázium igazgatója. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki: dr. Kovács Irént, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat dolgozóját, dr. Gazdagh Istvánt a Détena­gyarország szerkesztőségé­nek rovatvezetőjét. A Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés arany foko­zatát kapta: Kallós Sándor, a BMG makói gyára szak­szervezeti tanácsának titká­ra, Szabó Lajos, a Pedagó­gusok Szakszervezete makói járási bizottságának titkára. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát nyújtották át Gazsó Tibor­nak, a hódmezővásárhelyi állomás szb-títkárának, dr. Somló Györgynek, a makói kórház főorvosának, a kór­ház szb-titkárának, Hecskó Jánosnak, a Pedagógusok Szakszervezete vásárhelyi városi titkárának, Hős Nagy Dezsőnek, a METRIPOND Mérleggyár szakszervezeti tanácsa titkárának. Déló Nagy Lajosnak, az ÉDOSZ megyei bizottsága aktivis­tájának és Orosz Lajosnak, az Építőipari Dolgozók Szak­szervezete megyei titkárá­nak. A Szakszervezeti Mun­káért oklevelet tízen vették át A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát kapta a karhatalomnál: Pintér Tibor törzsőrmester. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Sánta Szilveszter törzsőrmester vehette át. Ti­zenöt évi szolgálatért ka­pott kitüntetést Kutin Jenő főhadnagy, Kovács Mihály főtörzsőrmester, tízévi szol­gálatért Vadász Tibor fő­hadnagy, Molnár Pál had­nagy és Kérges Albert törzsőrmester. A rendőrség­nél végzett kiemelkedő munkásságukért Kiváló Szolgálati Érdemrendet ka­pott: Drávucz Mihály alez­redes. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Kószó Lajos százados, Császár István őrnagy, Se­bestyén Géza alhadnagy, Kasza János, Gera Zoltán, Rácz Imre főtörzsőrmeste­rek. E kitüntetés ezüst fo­kozatában részesült Bódi András főhadnagy, Bodor János törzsőrmester; bronz fokozatában Majtényi Tibor főtörzsőrmester. Negyedszázados helytállá­sukért a Szol lati Érdem­érem kitüntetést kapták: dr. Kovács Lajos alezredes, a Szeged városi-járási rendőr­kapitányság vezetője, Tóth János őrnagy, Sánta János százados, Boldizsár János hadnagy és Kuris János fő­törzsőrmester. A Könnyűipar Kiváló Dol­gozója miniszteri kitünte­tést kapta: Bán Katalin tit­kárnő, Járosi József laka­tos, Szarka Lászlóné admi­nisztrátor, Ambrózi László osztályvezető, Balogh Jenő­né felügyelő, Elek László technikus. Takács Károly főművezető. Szabó Veronika csévélő, Gárdián József se­gédművezető, Székesi Vik­tória szövőnő, Tóth I. Ro­zália szövőnő, valamennyien a KSZV dolgozói. A Nehézipar Kiváló Dol­gozója: Vajda György, a DÉ­MÁSZ igazgatója, Petri Pál, a DÉMÁSZ főmérnöke. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója: Fehér János AG­ROKER, Becsei Attila, Bó­zsó Lajos Szegedi Állami Gazdaság, Márkus Mihály, Tóth Ferencné Pankotai Ál­lami Gazdaság, Venczel Ist­ván Gorzsai Állami Gazda­ság, Hegedűs István és Tö­rök Ernő Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság, Palatinusz Sándor és Tisóczki Péter Felgyői Állami Gazdaság, Madarász Ignác, Marton Ist­ván és Töröcsik József De­rekegyházi Állami Gazdaság. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címmel tüntették ki: ifj. Radócz Jánosnét, a szegedi Centrum Áruház osz­tályvezetőjét. A Szövetkeze­ti Ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta Hajdú Im­re, a Szegedi Felszabadulás Asztalos Ktsz elnöke, Koltai Ernő, a Szegedi Tervező Szövetkezet párttitkára és dr. Kovács Antal, a Csong­rád megyei Fodrász Ktsz főkönyvelője. A KISZ KB Dicsérő Ok­levelét nyújtották át Bakos Balázsnak (Öttömos), Mátyás Jánosaiénak (Dóc), Aczél Miklósnak (Pusztamérges), Sléder Józsefnek (Kistelek), Patik Imrének (Üllés), Ra­konczai Verának (Deszk), Fischer Máriának (Sándor­falva), Juhász Jánosnak (Sándorfalva), Csépi László­nak (Zákányszék), Temes­vári Gizellának (Ásottha­loni), Magyari Lászlónak (Dorozsma), Török Jenőnek (Tápé) és Feke Lászlónak (Röszke). ző társadalmi szervek viselői is. A Himnusz elhangzása és az új, Váczi Mihályról elne­vezett úttörőcsapat vezetői­nek jelentéstétele után Kir­schner József, az iskola igazgatója üdvözölte a meg­jelenteket. Az iskolát Ko­vács József, a városi tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője adta át a peda­gógusoknak és a tanulóifjú­ságnak, melyért az iskola­igazgató mondott köszönetet. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor Lékai Gusztáv KISZ-titkár átadta a kőolajipari vállalat KISZ­szervezetének ajándékát, az új csapatzászlót, az 1727-es számú Váczi Mihály úttörő­csapatnak. Ezt követte a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett műsor. Ebben énekszámokkal, sza­valatokkal Katona Edit 5/a, Kabai Éva 7/a, Farkas Ignác 6/b, Barna Éva 6/b, Barna Fe­renc 7/a, Kovács János 6/b, és Mondovits Katalin 6/b osztályos tanulók működtek közre. Az ünnepélyes átadás végén Császár -Imre száza­dos, az úttörő „avató-testvé­rek" közreműködésével fel­avatta az iskola új kisdobo­sait. Végül a vendégek megte­kintették a tantermeket, a konyhát, az étkezőt és a jól felszerelt tornatermet és el­ismeréssel szóltak a kőolaj­ipari vállalat és a honvédség által is készített, illetve ado­mányozott dísztárgyakról, berendezésekről. Ch. A. koszorúzási ünrepség Szegeden A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 53. évfor­dulójának tiszteletére ma, szombat délelőtt Szegeden az MSZMP városi bizottsá­ga, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága koszorúzási ünnep­séget rendez. 10 órakor a Dugonics temetőben, 11 óra­kor a Széchenyi téren le­vő két szovjet hősi emlék­műnél helyezik el a meg­emlékezés, a kegyelet ko­szorúit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom