Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

60. évfolyam, 277. szám 1970. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Folytatódik a vita a X. pártkongresszuson A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órától este 7 óráig tovább folytatta a vitát a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. A kongresszus ma folytatja munkáját A kongresszus tegnapi ülését az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg. Bejelentette. hogy újabb testvérpártok jutatták el üdvözletüket a X. kongresszushoz. Elsőként Biszku Béla az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Biszku Béla beszéde után véleményt mondott Horváth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság első titkára, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára. Uhrin Vendel Tolna megyei küldött. Walter Wachs, Ausztria nő. Eredeti foglalkozás szerinti megoszlás: az összes küldöttből munkás és paraszt 73,3 százaiék, értelmiségi 20,3 szazalék. alkalmazott 3.5 százalék, egyéb 1,1 százalék. Életkor szerint: 30 év alatti a küldötteknek 4,9 százaléka, 30—39 éves 19 7 százaléka, 40—49 éves 51,5 százaléka, 50—59 éves 17,8 százaléka. 60 éven felüli pedig 6.1 százaléka. A párttagság kelte szerint: felszabadulás előtti párttag a küldöttek 16.4 szazaléka. 1944— 45 óta 23.4 százaléka. 1946— 56 közötti 36.1 százaléka. 1957—66 közötti 20.8 százaléka. 1967-től pedig 3,3 százaemelkedett szólásra. Véleményt móndott Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács vb elnöke. Üdvözölte a kongresszust Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárhelyettese. Felszólalt Bencsik István. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, majd •Ivan Hansen. a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Felszólalt Keres Emil színművész, budapesti küldött. Ezután Taisto Sinisalo. a Finn Kommunista Párt alelnöke. Francois Billoux. a Francia Kommunista fart Politikai Bizottságának tagja. Kosztasz Kolijannisz. a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a kongresszust. Ezután Michael O'Riordan. Írország Komunista Pártjának fótitkára. Kiro Gligorov. a Jugoszláv Kommunisták Szö. vétségé elnöksége végrehajtó irodájának tagja köszöntötte a kongresszust. A továbbiakban dr. Beckl Sándor, az MTS elnöke, majd Han Ik Szu, a Koreai Munkapárt PB tagja, a Központi Bizottság tagja, Fabio Grobart, a Kubai Kommunista Párt KB tagja köszöntötte a kongresszust. s szóltak az imperializmus mesterkedéseiről. Tegnap utolsó felszólalóként a Luxemburgi KP képviselője. Dominique Urbany üdvözölte a kongresszust. (Komócsin Zoltán beszédét lapunk 2—3. oldalán, Nyers Rezső beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) * W. Gomulka. a LEMP KB első titkára szerdán Budapestről visszautazott Varsóba. A LEMP küldöttségének vezetését az MSZMP X. kongresszusán Eyszard Strzelecki. a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vette át. L. I. Brezsnyev és Kádár János elvtárs a felszólalásokat hallgatja Biszku Béla elvtárs beszéde Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a KÖzléka. Az életkor . . Biszku elvtárs felszólalá- jék általa a munkásosztály _ .-, • , a parttfv" sábán a pártdemokrácia és a hatalma, az egész dolgozó ponti Bizottság btkara nagv sag kelte szerinti megoszlás szocialista demokrácia je- nép erdekében, hogy hatébizonyitia. nogy a kongresz- lentóségéhez, helyzetéhez és konyábbon érvényesüljön a kozott továbbfejlesztésének félada- munkásosztály és parijának lalhato c három nemzedek, taihoz fűzött néhány gondo- vezető szerepe, tovább sziarnely partunkban összetör- latot; Mindenekelőtt a de_ Urduijov a munkásosztályrottan dolgozik: nagy célja- mokráda osztálytartalmát nak és szövetségeseinek tertaps közben tolmácsolta az osztrák testvérpárt üdvözletét. Véleményt mondott Kameniczki, Antal Heves megyei küldött, majd dr. Molnár Frigyes, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A tóbbi között bejelentette. hogy a Központi Bizottság előzetes állásfoglalása alapián a X. kongreszszusra 691 küldöttet választottak. A Központi Bizottság a küldötteken kívül — tanácskozási joggal — a kongresszusra 380 elvtársat hívott meg. A bizottság megállapította. hogy a kongreszink megvalósításáért. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus tudomásul vette. Szünet után Simon Józsefné. a Lenin Kohászati Művek darukezelője elnökölt, s . megadta a szót- Komócsin nem ls lehetseges. A demokZoltánnak. az MSZMP Poli- ratizmus eredeti jelentése a tisztázta, hogy azt egységesen,, marxista—leninista módon értelmezzük. Közismert — mondotta -, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szocializmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. pártbizottság első Társadalmunkban, osztályParmicsán László Politikánknak megfelelően a tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának. A továbbiakban felszólalt Frank Ferenc, a Békés megyei titkára. szus küldöttei között képvi- szocialistabrigád-vezető, buszocialista demokrácia fő célselve van társadalmunk minden osztálya és rétege: a munkások és a parasztok mellett a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet területén dolgozók; veteránok, gazdasági, állami, üzemi párttitkár elnökölt. dapesti küldött. Albert de >a az< hoM tovább erösödConick. a Belga Komunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szünet után Tóth Ferenc mékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőszempontból szükséges megítélnünk a demokratizmus minden problémáját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesztője, szervezője a szocialista demokráciának. Pártdemokrácia — közéleti demokrácia párt- és tömegszervezeti vezetők. A küldöttek 76.8 száNyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a zaléka férfi. 23,2 százaléka Központi Bizottság titkára A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztositéka a A magyar irodalmi és kulturális élet jeles kénviselőinek egy csoportja a kongresszuson. Az első sorban — balról jobbra —: Németh László. Illyés Gyula. Darvas József, dr. Bognár József és Lukács György pártdemokrácia, Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvöbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Csak a szocializmus képes százak, ezrek ég tízezrek: párttagok és pártonkivüliek: a tömegek alkotő részvételét biztosítani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szüntelen ösztönzése a párt alapvető politikai feladatai közé tartozik. A párt úgy tehet eleget ennek a feladatának, ha a párttagság példásan aktív, a pártélet erőteljes politikaitársadalmi energiát sugároz. A kommunisták aktivitásénak viszont nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. A néptömegek növekvő, alkotó reszvetele a szocializmus építésében a párton belüli demokrácia és az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését, szélesítését követeli. Ezért mi a demokratizmus sokoldalú fejlesztését a szocializmus építése törvényszerűségének tekintjük, amely az új társadalom teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköze. Helytelen volna. ha a pártdemokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk. Különösen fontos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meghatározóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, megvalósítását. Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenörzésere, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására. Amint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrendszer viszonyai között működik. Ez a helyzet korántsem mindenben könynyiti meg, hanem bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irányát, kezdeményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az is a pártra hárul, hogy ellenőrizze á végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogyatékosságokat. az életben kitermelődő ellentmondásokat es helyes választ adjon a problé- • mákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. A párt csak ugy töltheti be ezt a szerepét. ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára es annak segítségével az egész ország közvéleményére, általánosítja a tanulságokat és gondoskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan, teljesebben a vezetéshez. A demokrácia és a centralizmus Biszku elvtárs ezután a demokrácia és centralizmus összefüggéseiről beszélt. Kifejtette: A párton belüli demokratizmus elveszítené jelentőségét, ha nem szolgálna meghatározott, konkrét célokat, így a párt politikájának kialakítását és leninista fejlesztését, a párt egységének szervezettségének erősítését, a párt politikájának végrehajtását. Ami pedig a centralizmus demokratikus tartalmát illeti, elsősorban arra utalok, hogy nemcsak a központi határozatokat és döntéseket kell a centralizmus fogalmába besorolni, hanem a helyi pártszervekét, sőt az alapszervezetek vagy a helyi állami és társadalmi szervek vezetőségének a határozatait is. Így pártunkban a demokratikus centralizmus egysé(Folytatás a 2. oldalon.)