Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

KEDD. 1970. NOVEMBER 24. Vita a nők helyzetéről A Csongrád megyei párt­bizottság vb-termében ültek össze tegnap a városi, járási pártbizottságok propaganda és tömegszervezeti osztályá­nak vezetői és a nőkérdés­sel foglalkozó párt- és tár­sadalmi szervek referensei. Rózsa István, a megyei partbizottság titkára nyitot­ta meg az értekezletet. Vá­zolta az MSZMP Központi Bizottságának év eleji ülésé­nek határozatát a nök poli­tikai, gazdasági és szociális helyzetéről, a mozgalom szervezeti változásairól. El­mondta, hogy az összejőve­NAPI KISLEXIKON o csecsemő­kelengye­segélyről Számos törvény, ren­delet védi és segíti a terhes anyát, a szülő nőt és gyermekét. Az anyák a csecsemő meg­születése után eddig — többek között — in­gyenes csecsemőkelen­gye-segélyt kaptak. # Eddig? 1953-tól részesültek ebben a segélyben a szülő nök. ha saját munkaviszonyuk, vagy férjük után jogosultak a betegségbiztosítás ke­retében orvosi gyógy­kezelésre. A kormány az 1007/1970. számú ha­tározatával 1971. január 1-től megszünteti a cse­csemökelengye termé­szetbeni kiadását. # Helyette? Az utalvány megszer­zése. kiváltása bonyo­lult, sok időt igényel. Az sem biztos, hogy szülés után kelengyére van leginkább szüksége az anyának és a csecse­mőnek. Ezért január 1­tól a csecsemőkelengye természetbeni kiadása helyett gyerekenként 4Ó0 forint összegű kész­pénz-segélyt kap a szü­lő nő. Természetesen továbbra is az. aki a betegségi biztosításban orvosi gyógykezelésre jogosult és terhességé­nek ideje alatt három­szor (koraszülés esetén lágalább egyszer) orvo­si vizsgálaton vett részt # Hol fizetik? A kormányhatározat a készpénzsegély kifi­zetését a társadalom­biztosítási szervekre bízta. így a csecsemő­kelengye-segélyt 1971. január 1-től az illeté­kes társadalombiztosí­tási igazgatóság, kiren­deltség. illetve kifizető hely folyósítja a szülés után az anyasági se­géllyel együtt # Kinek jár? Csecsemőkélen gye-se­gély csak élve született gyermek után jár. A halvaszületett gyermek anyja erre a segélyre nem jogosult A kor­mányhatározat végre­hajtására készült S20T­határozat lehetővé teszi a csecsemőkelengye-se­gély kiadását olyan sze­mélyek részére, akik­nek a betegségbiztosítás keretében nem jár ugyan orvosi kezelés, de szociális helyzelük indokolttá teszi a cse­csemőkelengye-segély­ben való részesítésüket. Ilyen esetekben a lakó­hely szerinti illetékes tanács vb javaslatára, társadalombiztosítási bi­zottság engedélyével azok is kaphatnak se­gélyt, akiknél azt a szo­ciális okok teszik indo­kolttá. A háromszori orvosi vizsgálaton való megjelenést ilyen ese­tekben is igazolni kell. tel célja a központi határo­zat — helyi adottságoknak megfelelő — kiegészítése, megvitatása, s gyakorlati végrehajtása. Ezt követően dr. Horváth Károlyné, a Csongrád megyei nőbizott­ság titkára beszélt a Köz­ponti Bizottság határozatá­nak elvi kérdéseiről, a vég­rehajtás eddig! — országos és megyei — tapasztalatai­ról, valamint a pártirányítás feladatairól. Előadását a résztvevők kérdései, javas­latai követték. Felvetődött a nőbizottságok, a nőfelelősök munkaterületének meghatá­rozása is. Dr. Horváth Károlyné vá­laszábaii hangsúlyozta, hogy a határozat végrehajtása csak hosszabb időn belül valósulhat meg. Rózsa István kiemelte a párt- és tömegszervezetek szerepét a határozat meg­valósításában. Tovább növekedik a gabonatermelés Kilenc új malom épül Hétfőn, a Technika Házá­ban ötszáz szakember rész­vételével gabonaipari kon­ferenciát rendeztek. Rékai Gábor, a Gabona Tröszt ve­zérigazgatója elmondotta: a negyedik ötéves terv idején tovább növekedik a gabona­termelés. A gabonaipar egyik leg­nagyobb gondja, hogy kevés a tárolóhely. A tervidőszak­ban a vállalatoknál 50 ezer vagon befogadóképességű si­ló épül, 1,3 milliárd forintos költséggel. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek további 100 ezer vagon gabona tárolását teszik lehetővé, új létesítmé­nyek építésével. Mindez azonban — figyelembe véve a várható termésnövekedést — nem lesz elegendő ahhoz, hogy ideális körülmények között tárolják a búzát, a kukoricát, a rozsot stb. A tervidőszakban 2,4 mil­liárd forinto. fordítanak kü­lösféle beruházásokra. Egye­bek között 9 új malom épül és 10 üzemben befejezik a rekonstrukciót, összesen 15 új keverőüzemet adnak át, további 10-oen korszerűsitik a gépeket és az épületeket. 150 millió forintos költség­gel meggyorsítják és gépesí­tik az anyagmozgatást. A lakossági ellátással kap­csolatban kiemelte: az el­következő években várható­an csökken az egy főre eső liszt és lisztes áru mennyi­sége. Kevesebb kenyér és péksütemény kel majd el, viszont előtérbe kerül a mi­nőség és a választék. Befejeződlek a magyar—jugoszláv vízügyi tárgyalások A magyar—jugoszláv víz­gazdálkodási bizottság 1970. november 17—23-ig Buda­pesten tartotta 15. üléssza­kát. A megbeszéléseken ér­tékelték a 15 éves gyümöl­csöző vízgazdálkodási együtt­működés eredményeit Egyeztették a Dráva es a Mura árvízvédelmi-, folyó­szabályozási és hidrológiai feltárási munkáinak prog­ramját. Az ez évi tiszai ár­víz elleni védekezés tapasz­talatait értékelve a bizott­ság megállapította, hogy a két ország vízügyi szerveze­te közötti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás jól szervezett formában, ered­ményesen alakult. A tárgyaláson határozatot hoztak a közös érdekű Du­na-szakasz folyószabályozási munkáinak folytatásáról,, az árvíz- és a jegesár elleni kö­zös védekezés továbbfejlesz­téséről. Megállapodtak ab­ban. hogy 1970—71. év telén a jégtorlaszok elhárítására ismét 4 jégtörő hajót mű­ködtetnek a határ alatti ju­goszláv Duna-szakaszon. El­határozták, hogy kidolgoz­zák a közös bácskai vízellá­tási rendszer beruházási programját. A tárgyalások idején Fe­hér Lajos, a kormány elnök­helyettese fogadta a jugo­szláv vízügyi delegáció ve­zetőit, Tome Kuzmanovszkit, a Jugoszláv Szövetségi Víz­ügyi Szolgálat vezetőjét és Joszip Zmaicsot, a Horvát Szocialista Köztársaság víz­gazdálkodási államtitkárát. Endre Béla tárlata Endre Béla müveinek ed­digi legnagyobb gyűjtemé­nyét láthatta az érdeklődő közönség azon a tárlaton, amelyet a hódmezővásárhelyi Tornyai múzeumban vasár­nap délben nyitott meg dr. Pogány ö. Gábor, a Nemze­ti Galéria főigazgatója. A kiállítás a száz esztendeje Szegeden született nagy vá­sárhelyi alkotóművész 140 képét mutatja be, a föllel­hető műveknek mintegy két­harmadát. A jubileumi tár­laton nem szereplő képeket a múzeum azért nem állítot­ta ki, mert a közönség szá­mára már többé-kevésbé is­merősek. A múzeum arra törekedett, hogy új anyagot mutasson be, s ezért nagyon sok olyan képet gyűjtött össze magánosoktól, amelyek tárlatokon eddig még soha­sem szerepeltek. 4 A megnyitó beszéd —- mél­tatva a nagy alföldi festő je­lentőségét —, hangsúlyozta, hogy bár a közvéleményben Endre Béla lírikus alkatú művészként él, á valóságban nagyon is indulatos és szen­vedélyes festő volt, aki együtt érzett a századforduló szenvedő magyarságával, Vásárhely népével. Igaz, Endre Béla egyéniségét első­sorban a szerénység hatá­rozta meg, bizonyosfajta sze­mérmesség. Végeredményben azonban azt mondhatjuk ró­la, hogy méltó partnere volt az alföldi nagyoknak, Tor­nyainak, Kosztának, Nagy Istvánnak. A kiállítás januárban a szegedi múzeumba, február­ban pedig a Nemzeti Galé­riába kerül. Bartók-ünnepségek Szegeden Domborműavatás, emlékkiállítás A Bartók-ünnepségek ke­retében vasárnap délelőtt 10 órakor avatták fel Szabó Iván szobrászművész Bar­tók Béla-portréját a nagy zeneszerzőről elnevezett művelődési központ előcsar­nokában. Az avató ünnepsé­gen — a szegedi Bartók-kó­rus énekszáma után — Ko­vács János, a Szegedi Nem­zeti Színház művésze sza­valta Illyés Gyula Bartók című versét, majd Somfai László zenetörténész, az Akadémia Bartók-archívu­mának munkatársa mondott ünnepi beszédet. Szabó Iván szobrászművész tőén Somfai László átadta az érdeklődőknek azt az emlék­kiállítást, amely a művelő­dési központ emeleu terme­ben Bartók Béla életét idézi fel, részben a budapesti Bartók-Archívum, részben a szegedi Somogyi Könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményének felhaszná­lásával. A kiállítás anyagát — amely részletesen bemu­tatja Bartók és Szeged kap­csolatát — Péter László állította össze. A kiállítás megnyitásán közreműködött a Zeneművészeti Főiskola A portré felavatását köve- fából faragott Bartók-portrcja női kara. Képzőművészeti tárlat A Bartók-évforduló sze­gedi ünnepségeinek képző­művészeti eseményeként nyitotta meg Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb-el­nökhelyettese vasárnap dél­ben a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárában Szabó Iván kétsze­res Munkácsy-díjas kiváló művész és Papp György gra­fikusművész népi ihletésű alkotásokat bemutató kiállí­tását. Szabó Iván fafaragásai né­hány hete még Budapesten, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Dorottya utcai be­mutatótermében voltak lát­hatók, egy kicsi, üzlethelyi­ségre emlékeztető teremben. Most Szegeden tágas tér és méltó környezet fogadta Szabó Iván faragott fadere­kait, -tábláit, amelyek — úgy tűnik — most már min­den más anyagnál gyakrab­ban, s talán szebben is ala­kulnak a művész kése, vé­sője alatt. A szép szó ez esetben meglehetősen tágan értelme­zendő, hiszen látványuk — megvalósításuk — szerint is gyönvörködtetőek Szabó Iván fatáblára, faderékra felröppent madarai, felugra­tott lovai, felcsúsztatott kí­gyói, de a néző kedvére vannak azért is, mert tiszta és igaz a mese-, vagy mondavilag, amelyet egysze­rű formáikkal asszociálnak. Papp György fiatal sze­gedi grafikus első önálló ki­állítása így éles tükröt — majdhogynem „nagyitót" — kapott Szabó Iván tárlatá­ban. Tükröt, ami szándékait megmutatja, teljesítményét megméri. Kezdjük azzal, amiről kedvezőbbnek tűnik a visz­szaverődő kép. Ez a mester­ség — Papp György eseté­ben a grafikus-, a linómet­sző mesterség — ismerete. Kétségkívül, rengeteg gya­korlást, hatalmas igyekeze­tet mutatnak a kartonok; helyenként ez az elsajátított, megtanult bravúr az évtize­dek óta „standard" kiállí­tóknak is dicséretére válna. A fiatal grafikusművésztől tehát semmiképp sem kér­hető számon a szakmaisme­ret. A képek őszintesége — vagy inkább így: létrehozá­suk indulata — viszont igen. Az embernek az az érzése, i^^^mmmmmmmmmmm Tanácskozás a lakásszövetkezetekről A Tisza Szálló tükörtermé­ben tartotta tegnap idei utolsó ülését a MÉSZÖV la­kásszövetkezeti választmá­nya. Dr. Ábrahám László, a választmány elnöke értékelte a lakásszövetkezeti titkárság éves munkáját. Előadása után dr. Pál József, a SZÖ­VOSZ szakcsoportvezetője is­mertette az ajánlott új szö­vetkezési formákat: a lakás­fenntartó, a lakásépítő, a la­kásbérlő szövetkezetek és a jelenlegi társasházakból la­kásfenntartóvá alakítható szövetkezetek lényegét. Felszólaltak a lakásszövet­kezetek képviselői, valamint az első szegedi garázsszövet­kezet elnöke Hofgesang Péter elismeréssel szólt, a la­kásszövetkezeti választ­mány tevékenységéről. A kérdésekre dr. Pál József válaszolt. Végül Kondorosi János, a lakásszövetkezeti titkárság vezetője és dr. Áb­rahám László tett javaslato­kat a választmány további munkájára. hogy a fiatal grafikus elha­tározta, így fog rajzolni, fes­teni, s így is lett. Alaposan tanulmányozta, majd kitű­nően megtanulta a népi motívumokból való képépi­tés technikáját, s első tár­latának anyaga igy került ki ceruzája, tolla alól. Ép­pen azt a belső indítékot nem érezzük nála igazán, ami Szabó Ivánban oly el­fojthatatlan; a kimondásnak azt a belső „úgy és csak úgy" meghatározottságát, amely nélkül nem lehet ma­radandó művészet. Mondtuk mindezt a té­vedés jogával maximálisan élve, s a tévedés beigazolá­sát minél előbb várva, mert hiszen Papp György — iga­zolja ezt számos korábbi si­kere — tehetséges grafikus, s előbb-utóbb saját arcot is kell kapnia az egyelőre még Inkább tájékozódó, mint a szó igaz értelmében produ­káló munkásságának. A kettős tárlatnyitón a ta­nárképző főiskola 1. számú általános iskolájának Mo­zart-korusa énekelt. Akácz László 0 főiskola koncertje Vasárnap este a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata magas szín­vonalú kamaraestjének él­ményszerű előadása aratott nagy sikert a szakiskola hangversenytermében. Első­nek a főiskola kitűnő hang­anyagú, fegyelmezett női kara adott egy csokorrava­lót Bartók népszerű egyne­mű kórusműveiből. Delley Józsefné lényegre világító vezénylésével. Bán Sándor, a főiskola ér­demes művész tanára, a II. Siratóban és a II. Elégiá­ban igazolta komoly zongo­ratudását, remek színérzékét és dinamikai skáláját. A mű­sor első felét a ragyogó ve­gyeskar fejezte be a Négy szlovák népdal lelkes és muzikális tolmácsolásával. A karvezető és zongorakísérő Delley házaspár a partitúra minden szépségét és csillogó hangzási effektusát kicsihol­ta a teljes odaadással ének­lő együttesből. A hangverseny második felében az 1937-ben szüle­tett Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, a kom­ponista ma már klasszikus­nak számító remeke, a forr­pontig hevítette az est han­gulatát. Egy szinten kell a két kiváló zongoraművészt, Bódás Pétert és Delley Jó­zsefet a két ütőssel, Avar Józseffel és Makláry Lász­ló főiskolai hallgatóval em­lítenünk. Szatmári Géza Emlékest Ma, kedden este 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében Bar­tók-emlékestet rendeznek. Bevezetőt mond Juhász Fe­renc Kossuth-díjas költő. Közreműködik: Faragó Lau­ra, Jancsó Adrienne, Kovács János és Tolnai Miklós. Barangolások Betűországban Gondoskodik legfiatalabb olvasóiról a gyermekkönyvtár Ebben a tanévben is gaz­dag programmal várja a legkisebbeket: hűséges olva­sóit a gyermekkönyvtár. Újdonsága a legérdekesebb, Szeged életét-iparát ismer­tető sorozat, amelyhez a TIT biztosít előadókat. Ok­tóbertől májusig kilenc szemléltető kiállítással egy­bekötött előadás ismerteti meg a gyerekeket azzal, hogy „Tápé, a világ közepe" (a gyékényszövés szempont­jából), hogy miből lesz Sze­geden a szép ruha (híres textiliparunkban), hogy mi is az az „Égő arany" (Algyő­vel) stb. A Mesterségek di­csérete című sorozat a könyvtárosi találékonyság di­csérete is. Jó néhány mesedélután is lesz Betűországban Benedek Elek, Móra Ferenc meséiből, január 6-án pedig mesemon­dó verseny. A fenyőfa­ünnepséget december 23-án rendezik. Tanfolyamot indít a könyvtár ifjú könyvtár­őröknek, február végén könyvkarnevált, majd júni­usban író—olvasó találkozót rendez. Az évet a hagyomá­nyos búcsúztatás zárja: a legidősebbek, a nyolcadiko­sok júniustól már az ifjúsá­gi könyvtár olvasói lesznek. Gáterősítés Befejeződött az őszi gát­erősítés a Tiszántúli Víz­ügyi Igazgatóság területén. A szakemberek végigjárták azt a gátrendszert, amglyet a tavasz végén és nyár ele­jén a magas vízállás heteken át ostromolt. Megállapítot­ták, hogy a javítást, erősí­tést mindenütt tervszerűen végrehajtották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom