Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

12 VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER 23. A HŐSKOR UTÁN DKaTroíy A FOGSZUVASODÁS MEGELŐZÉSE Egv időben a falun a gépállo­mások az ipart, dolgozói pedig a munkásosztályt képviselték. Jól emlékszem, miiven nagy becsü­lete volt. azoknak, akik odahagy­va a földet, a gépállomásokon vailaltak munkát, traktorra ül­tek. vagv a szerelőműhelyekbe bejutottak. Évről évre gyarapod­tak. egyre több lett. a munka és a falu forradalmi átalakulásában ezek az üzemele egyre nagvobb részt kértek, s vállaltak. Szakem­bereket adtak a megalakult ter­melőszövetkezeteknek. művelték » földeket miközben állandóan nőtt a termelési érték, s a mű­szaki színvonal. A mezőgazdaság szocialista át­alakításával a közös gazdaságok rövid időn belül lábra kaptak, egyre-másra vásárolták a gépe­ket. sok esetben a szántó trakto­rokkal egvütt a gépállomási dol­gozók is megváltak munkájuktól, beléptek a termelőszövetkezetek­be. Átszerveződtek ezek az üze­mek. egyre nagvobb igénvt tá­masztottak velük szemben az ál­lami gazdaságok és téeszek. így aztán fokozatosan eladogatva a gépparkjukat, mindinkább a ja­vítás. az iparszerű termelés ke­rült előtérbe. Nehéz esztendők voltak, különösen 1968—69 hozott nagy gondokat, ml tagadás, egy­néhány gépjavító állomá6. volt gépállomás ..ablakába" kiírhat­ták: eladó az üzem. Valahogy nem találták helyüket, hiszen az évtizedeken át gyakorolt tevé­kenységüket átvállalták a meg­erősödött termelőszövetkezetek, a termelésben való közvetlen rész­vételt: szántást, vetést, aratást, sot egyre-másra szaporodtak a kö­zös gazdaságok javítóüzemei is. Igaz. mutatóba egv ici-oici. me­sébe illő mezőgazdasági terme­lés mée maradt a gépjavító vál­lalatoknál. De mára elfelejtődtek íi régi idők. a hőskor, nagvot vál­tozott a világ. A nehéz eszten­dők után fellendülőben vannak ezek az üzemek. A Kiskundorozsmai Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat, mint központi gyáregység a szentesi, sáhdorfalvi kisteleki, székkutasi és deszki gyáregységet foeia ösz­sze. Tavaly még javítások, bér­munkák után szaladgáltak, s az Idén már kilábalva a gondok­ból. jelentős mértékben exportra ás termelnek. Év végéig 650 szál­lító tartálykocsit küldenek szov­jet piacra, amit kooperációban — Csepellel — készítenek. Onnan érkezik a motor, itt szerelik rá a tartályokat. De más jelentős kooperációról is beszámolhatnak, a Ganz-MÁVAG-gal együttmű­ködve részt vállalnak a szegedi házgyár berendezéseinek elkészí­tésében. daruhidakat gyártanak s hogy csak a nevesebb termékei­ket említsük. Szentesen készül az NDK-ban igen keresett konveior­sor. és az Idei kiállításon díjat nvert MC magágvkészítő gépcsa­lád is híres már. Az univerzális szőlőművelő — ami szintén díja­zott — technológiáién dolgoznak. Ez az esztendő pedig nem volt a legkedvezőbb, hiszen az árvíz jelentős munkaerőt kötött le. az anyagellátásban problémák vol­tak. kezdve a csavaroktól a ten­gelyekig. nehéz volt az alkatré­szeket beszerezni. Az éves tervet szeptember végéig ennek ellenére 70 százalékban teljesítették. 250 Piroska János millió forint termelési érték vár­ható december végéig, s ami na­gvon szép és figyelemre méltó, az export 80 millió forintot kép­visel ebből Az ^sv főre eső anyagmentes termelési érték 47 százalékkal több. mint 1969-ben. Egyszóval gvártó vállalat lett a hajdani gépállomásból. Nem is akármilyen. Egy-két éve szalad­gálhattak. könyöröghettek munka után. most viszont öt évre előre már lekötötték e munkaerőt a termelést. Most már a gond. hogy a jelentkező igénveket, az egyre magasabb igénveket hpgvan elé­gítsék ki. megfelelő hatékony­sággal. ió minőségben tertnelve. és olyan mennyiségben, amenv­nvire a piac igényt tart. Koráb­ban — a mai szemmel nézve — Nem az ábécé betűi szerint sze­dik sorba Röszkén a fiatalokat, ha névsort csinálnak. Iván Ibo­lyával kezdik Makra Erzsébet­tel és Tóth Erzsébettel folytatiák. és eljutnak körülbelül ötven név­hez. mire lezárhatják azok lis­táját. akiket az aktív jelző meg­illet. Legalább négyszáz fiatalt kellene kérdeznem, hogy munká­jukról. felfogásaikról alkotott sa­ját. véleményük statisztikai átla­gát keresném. Lehet, hoav színe­sebb képet adna az átlagvéle­ménv. lehet, hogy szürkébbet. Az említett három leánnyal ós az alig egy hónapja rö6zkei kultúr­otthon-igazgatóval. Péter Veroni­kával a tanácstitkár szobájában arról beszélgetünk, miiven falu is voltaképpen Szeged nagyváros határszéli szomszédja. A hivatali szoba nem kényszerít hivatalos válaszokra hiszen a titkár az ötödik beszélgetőtársam. Feke László maga is fiatal. Milyen falu Röszke? Átlagfalu. Van rosszabb is. csúnyább is. de szebb is. Az utak lehetnének job­bak. vagv legalább a főutca leh­ne olvan. mint az. amelyiken a a busz jár. Ültettek kis fákat évekkel ezelőtt, de sok kipusztult, maga pótolta, aki pótolta, föl­borult az összhang, nem lesz szebb. Ennyit mondanak nagyjá­ból a falujukról kapásból, és hoz­záteszik nyomatékkal hogv aki dolgozni akar. az megél. Ha ha­gyom arra kanyarogni a beszél­getést. amerre a többiek akarják, ez a téma nem is kerül többet szóba. Megélhetési gondjaik ezek szerint nincsenek, dolgozni tud­nak. és érdemes is dolgozniok. Néhány ilven általános mondat után azonban minden megkérde­zett. azt mondja, hogv szórako­zási lehetőségük viszont alig van. Legföljebb Szeged jön számítás­ba ilyesfajta szolgáltatásaival. Nézzük, a legtöbbet beszélő Iván Ibolya mivel tölti idejét! Hétfőn bejön Szegedre németórára, ked­den moziba megv. 6zerdán ének­karra — két hete szerveződött újjá az énekkar —. csütörtökön klubfoglalkozás, pénteken ismét K unyhók nem volt itt műszaki színvonal. Nem tudták, hogyan kell egv technológiát előkészíteni, egy mű­velettervet. Napjainkban viszont már műszaki fejlesztési osztály is dolgozik, úi gépeket hoznak ki, készítenek, s adnak piacra. Fej­lesztik a gyáregységeket az adottságoknak, a profilnak megfe­lelően. A legnagyobb beruházás ezekben az étekben Szentesen lesz. Jól kihasználták a termé­szeti. földrajzi környezetet, az eddigi kedvező tapasztalatokat. Megváltozott, a munkásállo­mány. Igen sokan a régiek közül elmentek, a szövetkezetek vissza­hívták a traktorosokat, a régie­ket. Akik maradtak, jól jártak, boldogulnak. Sokat fiatalodott a gyár. Különböző tanfolyamokon, szakmunkásképző iskolákon sok fiatalt taníttattak, hogv a mű­szaki színvonalat megteremtsék, a későbbiekben tovább javítsák, és egy kvalifikált munkásgárdával az állandósult versenyben meg­szerzett pozíciójukat megőrizzék, ió hírüket tovább növeljék. A hőskor után hőskor követ­kezhet. SZ. L. I. németóra de a kilences busszal már hazaion hogy bemehessen még a 6zíniát6zókhoz. Szombaton nincsen előre tervezett program­ja. ha rendezvéav van,odamegy, de május óta leginkább lakoda­lomba iár minden héten. Vasár­nap este ismét klubfoglalkozás, aztán indul a kör újra. Aki ilyen zsúfolt hetet tud magának szer­keszteni munkaidő után. annak sok panaszra nem lehet oka. Nincs egyedül tömött programjá­val. mégis azt mondják mind­nyájan. a többiek nevében is per­sze. hogv nincsen szórakozási le­hetőségük. Sorolják, hogv van két cuk­rászda. de este mindkettő be­zár. A Paprikába — vendéglőt kell itt. érteni rajta —. ha beül valaki számítson arra. hogy meg­szólják. vagv részeg emberek mo­lesztálják. Marad a klub. Egy­szerre talán húsz ember jöhet itt számításba, a 18 évesek birodal­ma inkább. A jelenlevők mind kluboártiak. bár nem iár mind­egyik rendszeresen. Egykori isko­lai osztálytársi kapcsolatok kötik össze ezt. a kis társaságot. Klubmozgalmunk egvik legna­gyobb mai gondjához jutunk el néhány szó után. Öröm. hogy van az az egy. biztosan nagyon ió klub. ha ilyen lelkesen beszélnek róla. de kevés. Durva erőszak lenne külső beavatkozással ezt a kis közösséget nagyobbra duz­zasztani. hiszen a klubélet alap­törvénye a kis közösség. Fiatalok körében viszont annyira kedvelt formája lett. a szórakozásnak, művelődésnek és közös időtöltés­nek. hogy menthetetlenül fölme­rül a kérdés: hogyan lehetne klu­bot adni a többi fiatalnak is? Mind a négyszázra természetesen így sem gondolhatunk, hiszen. Szeged valóban köti a bejárókat, de szinte minden évfolyamból ki­kerülne talán 10—15 fiatal a bel­ső területen lakók közül is. Aki nem rendszeres Szegedre iáró aki nem klubtag, az lénye­gében sehová sem iár. Dolgozik valahol, délután kertészkedik, este pedig otthon marad. Van ugyan a mozi. de valahogy nem lett moziba iáró náció belőlünk. És baj van a mozival. Ha begyúj­tanak. büdös van. ha nem gyúj­tanak be. akkor meg hideg. Addig-addig bogozgatjuk a le­hetőségeket. amíe kiderül, hogy van ugvan még egy szoba a kul­túrházban. akkora, mint a klub. de üres. Ha azt sikerülne beren­dezni. birodalomhoz jutnának a korábbi vaev későbbi évjáratúak is. De ennek a berendezése a ve­lem beszélők véleménye szerint olvan terv amelv sok-sok év múlva is megmarad tervnek. Hi­szen a régen elromlott televízió­jukat sem tud iák megjavítani. Föltűnést keltett évekkel ez­előtt szakmai körökben is a ba­lástvai fiatalok klubteremtő aka­rata. Sokan hittük, hogv mozga­lom lesz belőle. Pedig érdemes lenne Röszkén is nekibuzdulni, hiszen kedvük szerinti otthont építhetnének maguknak. Ahhoz is kellene sok minden, de ha ennvi fiatal nagyon akarná egvütt csi­nálni. tatán maguk mellé állít­hatnák azokat is. akik anyaggal vagy pénzzel, esetleg más segít­séggel lendíthetnének rajtuk. A helyes táplálkozás hozzásegít a sikerhez ANNAK A FELVILÁGOSÍTÓ munkának a során, amelyet az utóbbi években a fogászati hó­napban végzünk, mar többször volt szó a fogszuvasodás kérdésé­ről. Talán fokozza a jobb meg­értést és együttműködést ha is­mertetem azokat a legújabb ada­tokat, amelyeket ebben az évben kaptunk Klskundorozsma. Sző­reg. Tápé gyermekpopulációjának vizsgálatakor. Ezekben a községekben az is­kolába lépéskor (hatéves korban) 100 gyermek közül csak három­nak volt jó tejfogazata; egy gyermekre átlagosan 9 rossz tej­fog jutott az összesen 20 tejfog­ból (de ebben az átlagban a jó fogúak is benne vannak). Az ál­talános iskola befejezésekor (14 éves korban) 100 gyermek közül egynek volt jó maradófoga és egy gyermekre átlagosan ugyan­csak 9 rossz maradófog jutott. Az iskoláskor előtti korosztályok tejfogainak szuvasodása az utób­bi négy évben jelentősen foko­zódott. A 2—6 éves korcsoport­ban négy évvel ezelőtt átlagosan csak öt rossz tejfogat találtunk, ebben az évben pedig már hatot. Az közismert, hogy elődeinknek jobb fogaik voltak, de fogszuva­sodás már néhány ezer évvel ez­előtt is volt. Fogaink romlásá­nak mértékében azonban — a tudományos kutatás adatai sze­rint — az utóbbi kétezer évben kb. 500 százalékos fokozódás kö­vetkezett be. Ennek a jelenség­nek okát kutatva — bár sok min­den változott ez alatt az idő alatt — a figyelem a táplálkozás felé fordult. Más volt régen az ételek elkészítésének módja, nem olyan kenyeret ettek mint mi ma, a répából előállított cukrot még nem ismerték, a konyhatechnika igen jelentősen változott, és so­rolhatnám tovább js a változá­sokat. Az is feltűnt a vizsgálók­nak, hogy árvaházakban, gyer­mekotthonokban a gyermekek fo­gai jobbak. A táplálkozásnak kétféle hatá­sát különböztetjük meg. Az egyik hatás az élelmiszerek elfogyasz­tása és hasznosítása űtján jön létre, ezt nevezhetjük belső ha­tásnak, a másik pedig a helyi hatás, amely a szájüregben ke­letkezik az ott pangó és» bomló ételmaradékok következtében. A belső hatás lényege, hogy helyes táplálkozással a fogszúval szemben ellenállóbb fogak fej­lődjenek. A hatás a fogak fej­lődése idején, amikor még az áll­csontokban vannak, manifesztá­lódik. nem érvényesül a fogak át­törése után, és egyformán érvé­nyesül a tej- és maradó fogakon. Amíg tehát a különböző fogak fejlődése tart — a születéstől 14 éves korig, eltekintve a bölcses­ségfogaktól — erre a hatásra gondolni kell. A fogak koronáját borító zo­mánc az áttörés után, tehát ami­kor a fog megjelenik a száj­üregben és beilleszkedik a fog­sorba. még nem teljesen érett. A szájüregben utóérésen megy át. Ez a folyamat kb. két évig tart, és kedvező szájüregi körülmé­nyek között a zománc még ke­ményebbé, ellenállóvá válik, mert a nyálból az ehhez szükséges anyagokat felveszi. Kedvezőtlen körülmények között ez az utó­érés tökéletlen lesz. mert a nyál­ból hiányzanak az utóéréshez szükséges anyagok, az ételmara­dékok bomlásakor keletkező sa­vak sűrűn jelentkező támadása miatt a fogzománc szerkezete fel­bomlik. Ez a folyamat a táplál­kozás helyj hatása és ennek leg­kartékonyabbá válható időtarta­ma az első tejfog megjelenésétől az utolsó maradó fog áttörése után még kb. két évig tart. Ter­mészetesen a helvi hatás ezen az időn túl. mindaddig, amíg foga­ink vannak, érvényesülhet. Az anyai szervezetben — a terhesség alatt — a fogak fejlő­dése általában zavartalan. Az anyai szervezet biztosítja a mag­zat számára — még saját kárán is — mindazt, ami a fogak he­lyes feilődé'éhez szükséges. A terhesség alatti helyes táplálko­zás — a fogazat szempontjából vizsgálva a kérdést — elsősorban az anya érdeke. A születés után fontosnak tart­juk az anyatejjel való táplálást hat hónapig. A statisztikák sze­rint a hat hónapig anyatejjel táplált gyermekek tejfogazata jobb. Az elválasztáskor és után lényeges, hogy a vegyes táplál­kozásra való áttérés egyben hoz­zászoktassa a gyermeket mind­azon ételekhez, amelyek biztosít­ják helyes fejlődését. A rossz szokások kialakulásának kezdte erre az időpontra nyúlik vissza. A gyermek, természetesen ide­genkedik a számára szokatlan ételektől. Ezt az idegenkedést a szülői következetesség legyőzheti. Ha a szülő enged, akkor megin­dul a helytelen irányú fejlődés, amit később helyrehozni már na­gyon nehéz. A gyermek az édes­séget szereti meg a leggyorsab­ban. de ez a szeretet nem vele­született. hanem szerzett. Éppen úgy hozzá lehet szoktatni a gyü­mölcsöhöz, húshoz, tojáshoz, sőt még a főzelékekhez is. Rajtunk múlik tehát, hogy a gyermek mindenhez hozzászokjon, és táp­lálkozása ne váljon egyoldalúvá. Hathónapos korban a fogak előtörése megkezdődik. Ilyen­kor a gyermek kezd rágni, illet­ve rágcsálni. Ez jó. Adjunk neki rágcsálni valót, de semmi esetre sem cukrot, kekszet, kenyérhé­jat, hanem almát, sárgarépát. Ar­ra azonban vigyázzunk, hogy le ne nyelhesse, vagy hogy a lég­csövébe kerüljön. Ezek az ételek nem máinak el a szájban (néh+ még a cukor is bajt csinál), ezért kössük az almát fonálra és a gyermeket ne hagyjuk magára Nagyon káros a cukros cucli. vagy később a cukrozott kenyér. A cukrot, cukorkákat, tésztákat később is kerüljük. Ne' ilyesmivel kedveskedjünk. A cukrot az éte­lek ízesítésére használjuk, így kevésbé árt. Szoktassuk hozzá a gyermeket a rendszeres étkezéshez és rágás­hoz, valamint ahhoz, hogy a fő­étkezések között cukrot, édessé­get ne fogyasszon. Ez káros a fo­gazatra, de nem használ az egész szervezetnek sem, mert a gyer­mek étvágytalanná válik, és táp­lálkozása egyoldalúvá lesz. Az a helyes. ha a gyermek mindent jó étvággyal megeszik és nem válo­gat. De ezt a szokást meg kell őrizni legalább 18 éves korig. Az sem káros persze, ha azután is megmarad. Az eddigi kutatási eredmények szerint a fogazatra a legkárosab­bak a cukorkák és édességek. A cukorkákat és a cukrot finomított szénhidrátoknak nevezzük. Ke­vésbé káros. ha nem finomított, de szénhidrátdús a táplálékunk. Ilyenek a fehér kenyér és bur­gonya, hogy a legfontosabbakat említsem. Kevésbé káros, de semmi esetre sem előnyös, 'ha a napi kalóriaszükségletet ilyenek­bői fedezi a szervezet. A • helyes táplálkozáshoz hozzátartoznak a fehérjék (hús, hal. tojás tej tej­termékek). a zsírok (állati és nö­vényi). továbbá a gyümölcsökben levő vitaminok is. Lehetőleg úgy alakítsuk a táplálkozásunkat, hogy a szervezetnek mindenből jusson. A szénhidrát pedig ne legyen több 50 százaléknál. A VIZSGALATOK SZERINT a magyarországi gyermekottho­nokban a táplálkozásnak főbb vo­násaiban a fentiek a jellemzői. Csupán az 50 százalékos szénhid­rátarónyt nem tudják tartani. A gyermekek fogai mégis jobbak, tehát van így is eredmény. A táp­lálkozás hatása nem érvényesül gyorsan. Ehhez meggyőződés és tudatos, valamint éveken ót tar­tó következetesség szükséges. És ez az. ami nehéz, de úgy gondo­lom. hogy gyermekeink egészsége ezt a többlet törődést megérdem­li. A táplálékkal jutnak a szer­vezetbe a fluoridok is. De erről a kérdésről most nem kívánok szólni. Jelenlegi felfogásunk szerint a könnyen bomló cukrokból kelet­keznek leginkább a szájüreg­ben azok a savak, ame­lyek a fogzománcot bontják. Minél gyakoribb a savhatás és mennél hosszabb ideig tart. an­nál veszedelmesebb. Ezt a káros helyi hatást csökkenthetjük az­zal. ha gyakran mosunk fogat. A fogszuvasodás megelőzése szem­pontjából semmi értelme nincs a reggeli előtti fogmosásnak. ha­nem legalábbis a reggeli és va­csora utáni szájápolásra szoktas­suk rá gyermekeinket. H Dezső LEGALÁBB MÉG EGY KELLENE

Next

/
Oldalképek
Tartalom