Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
a OBBBBtoeeSES VASÁRNAP. 1970. NOVEMBER 15, A Delta új száma A luxusautóktól az antianyagig terjed a Delta Magazin új számának érdekességsorozata. „Kezünkben az antianyag" címmel beszámol a fizikai kutatások egyik legizgalmasabb vívmányáról, s a belőle fakadó, bizonyításra váró feltételezésekről. A világűr fizikájával, a csillagászat időszerű témáival kapcsolatban a rádiócsillagászat legújabb módszereiről és eredményeiről ír részletes cikket. De beszámol egy izgalmas űrbiológiai kísérletről is. A biológia témakörébe vág „Sejtboncolás lézerrel" című cikke, amelyből kitűnik, hogy lézersugárral egy-egy elkülönített sejt meghatározott szervecskéit is „operálni" lehet. Hírt ad egy. a gyógyszerek „új aranykorát" ígérő gyógyszercsalád felfedezéséről és „Lemezmozi a képernyőn" című cikkében bemutatja az ultramikrobarázdás lemezekre rögzített tv-műsor jövőjét. Számos egyéb tudományos és műszaki újdonság, érdekesség, hír és információ, humor szerepel még a Delta Magazin űj számában. A jó rokon Egy délután a zálogházban Mária Terézia idején a Domus Fiduciária, az első zálogház segítette ki az uzsorások karmai közé került polgárokat és főurakat megingott anyagi helyzetükből. A zálogba adott értékek házhoz hozták a kívánt öszszeget — vagy legalábbis jelentős részét. Bár azóta sokat változott a világ, a pénzzavar nem idegenedett el teljesen az emberektől. Van ugyan, aki csak játékban ismeri a zálogosdit, van aki rászorultságában, vagy egyszerűen megszokásból teszi pénzzé használaton kívüli holmijait. De olyanok is akadnak, akik hivatásszerűen űzik ezt a „játékot" kisebb-nagyobb tételekben — többnyire kölcsön vett tárgyak örök letétbe helyezésével — persze nem soKarikagyűrű ötszázért „Kérem, ide bárki bizalommal, nyugodtan behozhatja ruhaneműit, szőnyegét ékszereit ha pénzhez Vajda László Móra-bibliográfiája Sokáig írjuk még kivéte- legközhasznúbb anyag, Móra les tisztelettel az 1968-ban el hunyt szegedi főiskolai tanár, a kiváló Móra-kutató, Vajda László nekrológját. A Somogyi Könyvtár legfrissebb kiadványának ismertetése is erre a feladatra csábítana először, pedig Vajda ma is ható emberi közelségéről, irodalomtörténeti, pedagógiai munkásságának etikai súlyú „értektöbbletéről" mór írásainak pontos leltára azonban elkészült, s a tudományos kézikönyv hasznos igényességével az élethez áll. Minden részletében túlnő a bibliográfia hagyományos technikai funkcióján. A Somogyi Könyvtár nem könnyű, de igazán szép feladatra vállalkozott, amikor a korábbi vezércikk-bibliog t , .... . . ráfia (az Egyetemi Könyvtár kiadványa) kiegészítéseként jórészt helyismereti profilú kiadványai sorozatába iktatta Vajda befejezetlen kéziratát, Q nyomdai megjelenést is biztosítva. Péter László nem csupán a szerkesztés, hanem a sajtó alá rendezés, a Vajda szándéka szerinti építkezés minden gondját vállalta. Több adattal ki is egészítette Vajda gyűjteményét. Olyan bibliográfiát tarthatunk tehát a kezünkben, vezércikk-bibliográfia segítségével nagyon könnyen eligazodhatunk időben, térben, műfajban egvegy-egy téma igényesebb újjászületését, ifjúsági műveinek gyakori átdolgozását, s új Móra-kiadás esetén helyükre illeszthetjük majd azokat a korántsem „problematikus" írásokat, amelyeket ideológiai szempontú félrehallásból. a szatíra nyelvi eszközei iránti értetlenségből a kiadó felelős szerkesztőjének parancsára Vajda Lászlónak ki kellett hagynia az összegyűjtött művek köteteiből. A teljes életműből természetesen ki kell majd választani egyszer, melyek azok az gyakoribb érdemelnének. Az utolsó tíz év szépírói teljesítménye — az ifjúsági művek ténylegesen megérdemelt, máig ható közönségsíkerén túl — megkülönböztetett figyelmet érdemelne már csak azért is. hogy a Mórasorozat kiadói elvekkel táp- j Iáit botlásait Móra és az olvasók érdekében esztétikai szempontok figyelembevételével javítani lehessen. Ilyen következményeiben, gyakorlati tudományos hasznosságában tehát föltétlenül többet nyújt Vajda összeállítása annál, amit általában a bibliográfiától várunk. Alkotó módon köze lesz minden olyan lépéshez, amely rendet kíván teremteni egy többékevésbé mindmáig félreértett írói pályakép megítélésében. V. L gével összefüggésben szólha tunk. Péter László, aki a Mórairodalomban való tökéletes jártassággal, a rendszerező szaktudós fölkészültségével, avatott szerkesztői érzékkel megmentette számunkra Vajdt hagyatékából ezt a bibliográfiát, bevezetőjében joggal tekintheti ezt a gyűjtőmunkát ritka önzetlen vállalkozásnak. Mennyivel könnyebb, s első futamra mennyivel „hasznosabb" |M dolguk volt azoknak az irodalomtörténészeknek, akik a teljes életmű megismerése nélkül mondhattak ítéletet Móráról. Nem kellett végigjárniuk az egyenetlenségeivel is rendkívül gazdag írói-újságírói pálya minden dzsungelét. Vajdától nem bibliográfiát, nem is csupán a szűkebb szakmában közismert részlettanulmányokat vagy az összegyűjtött művek kitűnő jegyzetanyagát vártuk, mór az ötvenes évek végén új monografikus méretű tanulmánya megjelenését remélhettük. Sokáig úgy tudtuk, az igazabb Móra-értékelés csak tőle várható. De ő nem sietett az összegezéssel. A részletfeladatokkal, a renge- írások, amelyek teg időt elrabló bibliográfiai megjelentetést adatgyűjtéssel is az eredményesebb szintézis ígéretét nyújtó felelősséggel foglalkozott. Fáradhatatlanul megküzdött minden anonim vezércikk szerkesztőségének bizonyításáért — a Juhász Gyu la-kutatás érvei szerint csupán néhány esetben tévedett —, s mint az Egyetemi Könyvtár kiadásában 1961ben megjelent bibliográfiai „mutatvány"-ából, annak bevezetőiéből sejtjük, a teljes Mói-a-bibliográfia sürgősebb volt számára a monográfiánál. Mintha érezte volna — biztosan érezte —, hogy egyiket sem tudja saját erejéből korábbi elképzelése szerint befejezni. A Móráról szóló irodalom összegyűjtését már nem végezhette el, noha mindenkinél jobban ismerte és számontartotta azt is. A akar jutni. Nem kérünk személyi igazolványt. Az illető kiléte nem érdekel bennünket" — mondja a szegedi zálogház vezetője. Ha egy-egy tárgyból valószínűtlenül nagy menynyiséget kíván valaki beadni vagy rendkívül értékes darabot, akkor sem kíváncsiak az illető kilétére? — kérdezem csodálkozva. — Ilyen esetekben természetesen elkérjük a személyazonosságit. De erről csak ennyit... A mi alapvető célunk, a becsületes emberek segítése, az, hogy bizalommal, gátlások nélkül lépjék át a küszöböt A sorbanállők hátrafordulnak az újabb ajtónyitásra. A jövevényt csupán egy közömbös pillantással méltatják. Az olajos padlóra újabb zsinórdarab hull a csomag kibontása után a többi hulladék mellé. Fekete férfiöltönyt vizsgál a becsüs. — Kopott ez már, nem tudunk érte adni semmit — néz részvéttel a fiatalemberre. — Próbálja meg valami mással. Aztán egy pár karikagyűrű kerül az asztalra, ötszáz forintért válik meg tőle tulajdonosa. Csak ami divatos Amíg a számok, pulóverek, ezüst-, aranytárgyak nevei hallatszanak a külső teremben, megtudom a vezetőtől, hogy bárkivel mégsem állnak szóba. Gyerek, vagy pityókás atyafi hamar kiutasításra talál. A kályha mellől halk zene hallatszik. A becsüs ruhahajtogatás közben kiszól a pult mögül: — Honnan jön a zene? A magnós fiatalember jelentkezik és rámutat a magnójára: „Ezt hoztam." — Hát miért ném szól? — hangzik a kérdés. A fiatalembernek több sem kell, felerősíti teljes hangerőre: „Tessék." A becsüs nem tudja, haragudjon, vagy nevessen : „Miért nem szólt, vegyem be, hisz' régóta vár." A magnótulajdcxnos 1500 forinttal a zsebében távozik. Az óra fiatal gazdája 160 forintot hajtogat boldogan a pénztárcájába. Az orkán már hűvös lesz úgyis néhány hónapig, a 60 forint viszont addig is jól jön. Akik üres kézzel érkeznék, legtöbben télikabáttal a karjukon távoznak. — A téli holmikat tavasszal, nyáron hagyják ránk. Ilyenkor, mikor hidegre fordul az idő, mór felkívánkozik a nagykabát — mondja a vezető. Diáklány piros minikabátban egy pár lakkcipőt húz elő táskájából. — Sajnos, ezt nem fogadhatjuk el, csak olyan darabokra tudunk kölcsönt adni, ami szép, divatos. Ez mór bizony elkopott — hangzik a szakértői vélemény a pult másik oldaláról. A kislány — ki tudja, miért — lesújtva távozik. Húsz-huszonöt forint nem a világ... Elág lesz ötven is Hetyke mosollyal az arcán lép be egy alacsony fiatalember, hóna alatt kis csomag. Egykedvűen nézegeti az előtte kirakott ezüst ékszereket, evőeszközöket. Benyújtja a szürke nadrágot és fürkészve figyeli a becsüs arcvonásait. — Hatvan forintot tudok érte adni. Félhangosan, hogy a környéken is hallják, megjegyzi: „Elég lesz ötven is." Üjból nyílik az ajtó, újságot olvasó cimbora lép be. Felfogja a terem másik végéből érkezett jelet a 60 forintról — és az ajkbigygyesztést. Ez utóbbit egy vállrándítás kíséretében viszonozza és ismét belemélyed az olvasásba. Barátja folytatja a némajátékot: visszakérjem? Amaz int a fejével: ne. Végigjártatom szemem a ruhákon, vlllanyvasalón, magnón, a divatos faszenes vasalón, rézmozsáron, ezüsttárgyakon. — Nincs ezen semmi csodálkoznivaló — mondja a becsüs. — A múltkor megállt az ablakunk előtt egy autó, tülkölt, égtelenül. Kinézek, hát egyik kedves vendégünk. Hamarabb kapta meg a kocsiját, kellett a pénz. Azt mondta, többet érünk mi, mint a rokon, vagy a szomszéd. Chlkán Ágnes KÉPERNYŐ Dick, lord Tyuxem és társai, a fekete nyilasok, péntek este kitartó, alapos vágtázás után végleg kilovagoltak a képernyőről Az utolsó fejezet egyórás tiszta játékidejéből több mint harminc percet töltöttek nyeregben, ami a filmtörténetben nem hivatalos világcsúcsnak számít Nem hivatalosnak, mert Anton Giulio Majano hétrészes képes regénypreparátuma aligha kerül be még az ifjúsági kategóriában jegyzettek archívumába sem. Fő műsoridőben A fekete nyíl színvonalában alulmúlhatatlan ajánlata volt televíziónknak. Legfeljebb arra lehetnénk kíváncsiak, miért kell külföldről importálni selejtes árut. azt szinkronizálási költségekkel megborsozni, mikor hasonlókat, köszönjük szépen. házilag is tudunk gyártani. • Sajnos változatlanul kevés jóval biztat a Hogy érzi magát, elvtárs? dokumentumsorozat, Ügy látszik, a szemlélettel lehet baj. vagy a szándék tisztázatlan, mert egy tehetséges ríporternő: Molnár Margit, és egy ígéretes sztori: a Bodrogi család még a negyedórás műsoridővel sem tud mit kezdeni. A család víkendezik, a riporter meg feszengve keresgél valami használható beszédfonal után, amit a ropogó nyárs Ínycsiklandozó közelségében minduntalan elveszít. • Az előzmények után érthető szellemi izgalmat Ígért Bon János riportja, az akadémikusok vitája pártunk kongresszusi irányelveiről. Sokszor hivatkoztunk már az új mechanizmusra, s ennek szellemében nem nehéz öszszefüggésbe hozni a tudományos akadémián történt átszervezéssel sem. Tudósaink közvetlenebb szerepet kapnak tudománypolitikánk irányításában, formálásában, sa péntek esti kerekasztal-beszélgetés tanúsítja: akadémikusaink élni is kívánnak a lehetőségekkel. Az irányelvekhez fűzött megjegyzéseiket, javaslataikat négy pontban foglalták össze. 1. A szocializmus helyzete, perspektívája, ezen belül az értelmiség szerepe. 2. A tudományos kutatás összefüggése más általános — politikai, társadalmi stb. — problémákkal. 3. Mi a tudomány feladata a tudományos-technikai forradalom mai korában, idehaza és külföldön. 4. Az oktatás problémái. A vázlatos súlypontozás természetesen csak jelzi — miként az elhangzottak is csupán futólag érinthették — azt az alapos, lelkiismeretes elemzést, melyet az MSZMP Központi Bizottságának felkérésére akadémikusaink végeztek, nyújtottak be írásban a Központi Bizottsághoz. Ami Erdey-Grúz Tibor, Csáki Frigyes, Erdei Ferenc., Köpeczi Béla és Ortutay Gyula szenvedélyes érveléseiből különösen tetszett: országos gondokról szóltak, nesncsak mint tudósok, elsősorban mint közéleti emberek. Közismert, napjainkban az elmélet, a tudomány gyorsan praktizálódik, iramosan tör be az Ipar, mezőgazdaság, háztartás stb. gyakorlatába. A tudo. mány művelői, a tudósok sem mehetnek el a folyamat mellett szótlanul. JÍ. I. Piac Nagy felhozatal Olcsóbb a hízott liba Ragyogó őszi időben bőséges árufelhozatalban válogathattak a vásárlók a Piacokon. Rengeteg csirkét lehetett látni, 21—26 forint közötti áron. Pulykában sem volt hiány, kilóját 24—23 forintért árulták. A hízott kacsa 28—30. a liba 30 forintba került, tehát egy-két forinttal olcsóbb, mint a múlt héten. A paradicsompaprika, szőlő, szilva lassan eltűnik a piacokról. Mivel kisebb lett a kínálat, áruk emelkedett. A szőlő kilójáért 3—i forinttal kértek többet ezen a szombaton. Ara Karfiol kg Zöldpaprika kg Főzőtök kg Paraj kg Sóska kg Jonatán alma kg Egyéb alma kg Körte kg Szőlő kg Szárazbab kg Dió kg Mák liter 5,00— 7,00 5,00— 8,00 2,50— 3,00 6,00— 7,00 7,00— 8,00 3,50— 6,00 4,00— 6,09 4,00— 6,00 5,00—10,00 14,00—17,00 13,00—15,00 30,00—32,00 a Tojás db 1,70— 1,80 fogcainkröl A fogászati hónap keretében dr. Tóth Károly, az orvostudományi egyetem rektora, a fogkllnika igazgatója filmvetítéssel egybekötött előadást tart fogaink kezeléséről, gondozásáról. A 17-én, kedden délután 6 órakor a városi Vöröskereszt (Vörösmarty u. 3.) helyiségében tartandó előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak. (—lói —lg) kg 2,50— 3,50 kg kg Áru Burgonya Sárgarépa Gyökér Vöröshagyma kg Fokhagyma kg 18,00—20,00 Fejes káposzta kg 2,50— Kelkáposzta kg 3,00— 3,50 Karalábé kg 2,00— 2,50 3,00— 3,50 5,00— 5,50 3,50— 4,00 Ifjúsági találkozó Ásotthalmon Válaszol az Illetékes Bérletek és vonalak Takács Lajos tarjáni olvasónk buszközlekedéssel foglalkozó levelére választ kaptunk az Autóközlekedési Vállalattól. A levélben közlik, hogy az egy vonalra érvényes bérletek nemcsak a munkahelyre és vissza történő utazásra érvényesek — mint ahogyan azt olvasónk tudta —, hanem korlátlan számú utazásra az adott vonalon. Olvasónknak azt a kérését, hogy a 25-ös vonal járatait sűrítsék, a vállalat nem tartja indokoltnak. Amennyiben olvasónk gyakrabban és más vonalakon is kíván utazni, mindössze 30 forinttal többért összvonalas havi bérletjegyet válthat. Gázbevezetés Lapunk október 28-i számában közöltük Schimanovszky Károlyné (Kistisza utca 13.) olvasónk levelét a gáz bevezetésével kapcsolatban. Választ kaptunk a DÉGÁZ-tól, melyben közlik, hogy a lakásba engedélyezik a gáz bevezetését főzés céljából. Fűtésre azonban egyelőre még nem adhatnak engedélyt. Erre csak akkor kerülhet sor, ha most épülő, acél gázvezeték elkészül és az utcába földgázt vezetnek. Tegnap délután gazdag műsorral köszöntötték Ásotthalmon a környező községek fiataljainak részvételével a DÍVSZ megalakulásának 25. évfordulóját. Vietnami, szíriai és etióp fiatalok — Szegeden tanuló egyetemisták ,— is ellátogattak ebből az alkalomból kis határszéli községünkbe. A vendégek először a szegedi állami gazdaság itteni körzetével ismerkedtek, később Börcsök Szilveszter, a község párttitkára tájékoztatta őket Ásotthalom múltjáról és dolgos jelenéről. Az ünnepi nagygyűlést az erdészeti szakmunkásképző iskola kultúrtermében rendezték. Kovács Lajos, a KISZ megyei bizottságának munkatársa mondott ünnepi beszédet. A kultúrműsorban — mottójául „ ... S bennünk az eszme nem kopott-e el?" idézetet választották a közreműködők — mórahalmi gimnazisták és a domaszéki irodalmi színpad tagjai léptek fel. A kedves találkozó a barátság jegyében klubesttel zárult. Szerkesztői üzenet Mindenekelőtt örömmel kell nyugtáznunk, hogy napi postánkkal rengeteg levelet kapunk olvasóinktól. Sokan fordulnak hozzánk elintézetlen ügyeikkel, panaszaikkal, gondjaikkal és örömeikkel. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy a levelek egy része név vagy pontos cím nélkül érkezik, Ezúton szeretnénk ismételten felhívni olvasóink figyelmét arra, hogy csal: azokkal a levelekkel tudunk érdemben foglalkozni, amelyekre írójuk nevét és pontos lakcímét ráírja. Viszont levélíróinknak megvan a lehetőségük, ha nem kívánják, hogy nevük alapban szerepeljen, kérhetik: csak monogramjukat írjuk a levél alá.