Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

KEDD. mo. OKTÖBER 13. m SZEGEDI mulykaselet Gyári alkotmány A szemüveges, mosolygós asszonyka, Miklós Antalné már 21. éve dolgozik a Szegedi Textilmüvekben. A fonodában. Szociajistabrigádvezető, amellett csoportvezető is. Kitüntetése is van: a Könnyűipar Kiváló Dolgozója cim birtokosa. Másik beszélgetőtársam, Szabó Ferenc szintén a fonodában munkálkodik. Lakatosként; ez a beosztás itt segédművezetői rangot jelent, de ő tölti be a brigádvezetöi tisztséget is. Kezemben a Pamutnyomóipari Vállalat kollektív szerződése. Vagyis a gyári alkotmány, hiszen ez vonatkozik a textilmüvekre is. Érvényességi ideje 1969— 1970. — Mennyire ismerik a munkájukra, életükre vonatkozó szabályokat? — kérdezem. Azzal a meggyőződéssel, hogy a válasz nyilván ez lesz: alaposan, hisz mindannyiunkat érdekel ez a szabályozás. A válaszokból viszont kiderült, hogy nem eléggé. Annak idején szakszervezeti gyűlésen ismertették ugyan a dolgozókkal a kollektív szerződéstervezetet. de például az idén bekövetkezett módosításokról nem értesültek. Legalábbis a két brigádvezető és sok társuk — nem. Hogy ennek mi volt az oka-? — Amikor a változást ismertették volna nálunk, az előadó nem jelent meg. Éjszakai műszak után, reggel 6 órakor maradtunk pedig itt. Vártunk... Érthető, hogv nagvon felborzolta a kedélyeket ez a várakozás, egy átdolgozott éjszaka után nem öröm még ott üldögélni a gyárban álmosan, s ráadásul hiába. Megtudtam, hogy a tájékoztatást később sem pótolták, sem a szakszervezeti, sem a gazdasági vezetők. — Máig sem tudnánk, mi is változott, ha nem tapasztaljuk saját zsebünkön is — fog az elbeszélésbe Miklós Antalné. Ő és még 18 társa ugyanis elvégezte az általános iskola VIII. osztályát. Erről a korábban elfogadott kollektív szerződés így intézkedett: „A vállalat a képzésben részt vevő minden dolgozó részére, akinek további tanulását javasolta, a következőket biztosítja: az általános 8. osztályát négy, illetve öt átlaggal befejező tanulóinak 300. illetve 500 forint jutalmat". — Később tudtuk meg: éppen ezt a részét módosították. Ügy, hogy nem jár jutalom. — És mit szóltak — Nézze, nem tehettünk ellene semmit, de mint elvet. nem helyeseltük. Az a véleményem, aki tanul, az meg is érdemli. így gondolkodnak a vállalat vezetői is. Akkor honnét a konfliktus? Mint Tamás Gábor szakszervezeti termelési felelős utóbbi elmondta, még a tavasszal kialakult egy olyan álláspont, hogy ezt nem a kollektív szerződésben fogják rögzíteni. Központi állásfoglalás volt, s abban egyeztek meg a vezetők, hogy mellékletben gyűjtik össze valamennyi oktatásra vonatkozó szabályt. Mindez helyénvaló is. Csak az nem, hogy a melléklet azóta sem született meg odafönt Budapesten, legalábbis ide nem jutott. Csak az nem, hogy a nemlétező mellékletről — illetve, arról, hogy előbb-utóbb léteznie kell majd egy ilyennek is — nem szereztek tudoníást a dolgozók. Megint a tájékoztatás gyöngéi, mint annyiszor, S az elgondolkodtató csigalassúság a megvalósításban, amire szintén elég sok példa adódik a hétköznapok során. o A többi változásról sincs tudomásuk? — ez a kérdés már Szabó Ferencnek is szól. Ö úgy vélekedik, hogy sokan még az eredeti szerződéssel sincsenek tisztában. — Olyan embert, aki ráér ilyet olvasni a munkaidő alatt, úgyse lehet találni. Utána meg mindenki siet hazá: A takaros könyvecskét pedig — 60 oldal, egészében szépen kidolgozott szabálygyűjteménynek látszik — bizonyára érdemes volna jobban ismerni. Mert. hogy lényegileg az-e, csak a munkások tudhatják, akiknek, jogai t-kötelességeit rögzíti. Csak ők vethetik össze saját elképzeléseikkel a másikat, a módosítások gyűjteményét is, s tehetik — tehetnék? — szóvá, mit, s hogy lenne célszerűbb. — Szerintem jobban be kellene vonni az embereket minden ilyen dologba — vélekedik Szabó Ferenc. Lapozgatjuk a paragrafusokat: a kollektív szerződés megkötése és hatálya, a munkaviszony, a munkaidő és pihenőidő címűeket, s közvetett juttatások, jóléti, kulturális és egyéb szolgáltatások szabályait. Mikor a bérezésre terelődik a szó, s érdeklődöm, mennyire ismerik: — Nemigen lehet azon eligazodni, — mondják szinte egyszerre. S ez annál elgondolkoztatóbb. hiszen két, az átlagnál tájékozottabb szocialistabrigád-vezető válasza. Nyilván erre is áll az az igazság, amit némelyik törvénnyel, rendelettel kapcsolatban már többször szóvá tettek; nagyon fontos, hogy az egyszerű ember számára érthetően fogalmazzanak. Miklósné nemrég jubilált: mint húszéves törzsgárdatag, kétheti fizetést kapott augusztus 20-án. Ezt s általában a régi dolgozók megbecsülését — igen helyesnek tartják. így terelődik a jutalmazásokra a szó. „Azoknak a brigádoknak, amelyek megszakítás nélkül ismételten elnyerik a szocialista címet, négy év után bronz plakettet, 6 év után ezüst plakettet, nyolc év után arany plakettet kell adományozni." Így szabályoz a kollektív szerződés, s ez az, amivel beszélgető társaim nem értenek egyet. — A plakettet megkaptuk, de semmi anyagi elismerés nem járt vele. Ezt nagyon hiányolják a dolgozók — mondja Miklósné, akinek brigádja bronzpiakettes. Rákérdezek: Hiszen lehetne szólni, megbeszélhetnék a szakszervezeti vezetőkkel, azok az üzemiekkel és így tovább. — Végtére: magukon is múlik. — Igaza van, — ismeri el Miklósné. Majd hozzáteszi, hogy ő sajnos, februárban, márciusban betegállományban volt. így nem lehetett ott az akkori tanácsülésen. uisssatér Központi olajtöltö O Az szb termelési felelősétől tudom meg. hogy nyitott kapukat döngettünk. Az, amit a dolgozók hiányolnak, tehát nyilván elégedetlenül emlegetnek is, módosult már. Megváltoztatták: négyszáz, háromszáz illetve kétszáz forint jár az arany, ezüst, vagy bronz fokozat elnyeréséért. De miért nem olvastáktudták ezt a fonodaiak is? Ügy tűnik, egyaránt hiba van a tudtul adás és a tudakozás üzemi mechanizmusában. — Az üzemi tanács 68 főből áll csak akkor igen aktivak. ha a nyereség elosztásáról van szó — hangzik a megállapítás. Panasz, az van: — Általában kevesebb jutalmat kapnak a fizikai dolgozók, mint az irodaiak. — A vezetőket ritkábban látjuk az üzemben, nincs kapcsolatuk a lenti dolgozókkal, — mondják beszélgető társaim. Példát is hallok: ha mégis lejönnek, ez meg ez ilyen fölvágott fejjel vonul el közöttünk. — Azzal a kevés emberrel akarják elvégeztetni a hiányzók munkáját is — rója föl Miklósné. — Csoportvezető vagyok, de leszedöként is dolgoznom kell a munkaerőhiány miatt. Két ember helyett munkálkodom, plusz pénzt azonban nem látok a többletért! A gyári alkotmányból indult el ez a beszélgetés, és elég messzire vitt. Tanulságait talán nem is kell összefoglalni: ismertek, tudottak. Legfeljebb azt kell végezetül fölemlegetni: az ilyen nagyon-jól-tudott dolgok soha sem maguktól hatnak: tenni is kell valamit értük. S nem kampányszerűen, nem egyszer-kétszer, hanem az állandóság igényével. Simái Mihály Hétfőre virradóan lényeges változás következett be a kontinens időjárását alakító tényezők között, megkezdődött észak, északkelet felöl a hűvös levegő beszivárgása a Kárpát medencébe. Egyelőre még csak ködöket okozott és így közvetve akadályozta a felmelegedést. A ragyogóan szép, szinte nyári időnek végéhez értünk. Elmúlása azonban j lassú, fokozatos lesz, éppen ezért meteorológusaink szerint péntekig a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 5—11, a legmagasabb nappali hőmérsékletek pedig eleinte 18—22, utóbb 14— 18 fok között lesznek. Az algyői szénhidrogén medencében a szállítások meggyorsítására központi vasúti olajtöltő állomás épült. Itt tízpercenként töltenek meg egy-egy tartályvagont és naponta indulnak a hosszú szerelvények. Nagyarányú beruházások a nemesítés szolgálatában Az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveinek, vazülük egyedül a hagymakutatás maradt továbbra is az lamint a gazdaságirányítás intézet kebelében. Az átszerreformjanak megfelelően vezéssel egyidöben elkészült, befejezéshez közelit a mezőgazdasági kutatás, növénynemesités generális átszerve' zés. Ennek megfelelően a szegedi Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a hazai gabonatermesztés, nemesítés egyetlen tudományos központja lett. Üj országos feladatának megfelelően október elseje óta már hivatalosan a „Gabonatermesztési Kutató Intézet" nevet vises már jóváhagyták a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet 3 éves kenyérgabona, illetve 7 éves takarmánygabona kutatási programját. E tervek a nemesítés, a termesztéstechnika és felhasználás különféle részfeladatait tartalmazzák. Megvalósításuk érdekében számos hazai és külföldi kutató intézet működik együtt. A sokoldalú ' tudományos li. Fö profilja a kenyér és munkához kormányunk megkalászos gabonafélék — búza, rozs, árpa. zab, triticale, a szemes és sepröcirok — nefelelő anyagi alapokat is biztosított: 19,9 millió forint beruházásból már épül a mesitése, új agrotechnikai és kiszombori vetőmag-feldol a termeléssel összefüggő más eljárások kutatása. Szegedről koordinálják a jövőben mindazoknak az intézeteknek a tudományos tevékenységét, melyek gabonatermesztéssel kapcsolatos témákon dolgoznak. Az intézetben korábban kimagasló eredmények születtek talajjavításban, kukoricanemesitésben. a makói hagymatermesztés fajta-, valamint komplex gépesítési problémáinak megoldásában jelenten in. és még számos témában. Kögozó üzem. továbbá Újszegeden az Alsótisza-parti "központban háromszintes laboratórium épül 14,7 milliós költséggel. 1974-ben — az intézet fennállásának 50. évfordulójára — pedig befejeződik a központi épület rekonstrukciója, ami további 13 millió forintba kerül. E beruházások révén megszűnik az az áldatlan állapot, amit eddig a túlzsúfoltság Csépi József Szakszervezeti tanácskozás a kereseti arányokról Fő témakörként a bérezés, a munka szerinti elosztás elvének érvényesülése és a nemzetközi kapcsolatok ápolása szerepelt napirenden hétfőn, a könnyűipar három tartani más iparágak bérfejlesztésével. Ennek ellensúlyozására a textilipar központi bérfejlesztési keretet kapott. Bár a vállalatok saját erőforrásukból is igyeágát átfogó textil-, bór- és keztek a bérezési problémák ruházatipari szakszervezeti szövetség elnökségének ülésén. A három iparág az utóbbi években nem tudott lépést Vízhiány a Tisza völgyében Tanácskozás a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének knncepciéirél A MTESZ 17 egyesülete a népgazdasági ágazatok távlati fejlesztéséről vitasorozatot rendez. Hétfőn a Technika Házában került sor az első konferenciára, amelyen a vízigazdálkodás távlati fejlesztésének koncepcióit vitatták meg. A konferencián Dégén Imre államtitkár, az OVH elnöke tartotta az első előadást, a távlati fejlesztési koncepciókról. Ezután a koncepciótervezetet kidolgozó hat az eddig szakbizottság vezetői szá- milliárd dálkodás fejlesztése. Távlatban is az ipar lesz az ország legnagyobb vízhasználója, de ugyanakkor a folyóvizek legnagyobb szenynyezője is. Ezért a vízgazdálkodás terveiben a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani az ipari szennyvizek kezelésérc, tisztítására. A fejlesztési koncepciók kidolgozásában tartották a hogy a következő 15 évben A rendelkezésre álló vízkészlet a távlati, 1985-ig várható igényeknek csak 19 szazainkét fedezi. Ezért épül jelenleg a kiskörei vízlépcső, de újabbakra lesz szükség. A Tisza völgyében 1985-ig 1,2 —1,5 milliárd köbméter víz tárolásáról kell gondoskodni és feltehetően a Duna— szükségesnek Tisza csatorna első szakaszakejnberek, szút ís meg kell építeni. Az számítottnál 3,3 orszas e§yéb területein kiaforinttal többet lakulo helyi vízhiányok femoltak be a tervezetről. költsön a népgazdaság az Az előadók hangsúlyozták, árvédelem korszerűsítésére, hogy a népgazdaság vala- Az ország vízkészleteit az mennyi ágazatának fejlődé- eddiginél jóval takarékosabsében és a lakosság ellátá- ban és tervszerűbben kell sának javításában egyaránt kihasználni. A Tisza völgyédezésére a számitások szerint mintegy 400 millió köbméter vizet tartalékoló tározót kell majd építeni. A koncepció-tervezetet rövidesen a kormány elé teralapvetá feltetel a vtzgaz- ben maris a agy a vízhiány, j eszük. jórészét megoldani, a textil, bőr-, cipő- és ruhaipari dolgozók keresete, jövedelme, elmaradt az állami iparban kialakult átlagtól. A szakszervezet már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatoknál kialakult bérarányok kisérjék figyelemmel a helyi szakszervezetek. A Bőripari Dolgozók Szakszervezete ügyelt arra, hogy elsősorban az alacsony keresetűek, a nők bére emelkedjék. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének indítványára öt nagy vállalat kollektív szerződésben is rögzítette a száz százalékos keresetet arra az esetre, ha a termelés-visszaesés nem a dolgozók hibájából történik. A szakszervezeti szövetség elnöksége a javaslatok egész sorát dolgozta ki a negyedik ötéves terv időszakában végrehajtandó további bérpolitikai intézkedésekre. Az ülésen tájékoztató jelentés hangzott el a szövetséghez tartozó szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak ápolásáról. Kiállítás a korrózióvédelemről Szerdán reggel nyitja meg a Budapesti Nemzetközi Vásár területén dr. Osztroszki György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Hungarokorr '70-et, a Magyarországon rendezett első nemzetközi korróziós kiállítást. Az október 23-ig tartó kiállításon — többb mint 40 hazai és megközelítőleg 30 külföldi kiállító mutatja be a kohászati termékek, gépjármüvek, mezőgazdasági gépek átmeneti védelmére szolgáló korszerű bevonatok anyagait. Ezer oldal a Gárdonyiirodalomhoz Mit tudtunk meg Gárdonyi Gézáról? címmel erdekes ismertetés hangzott el hétfőn Egerben, a Dobó István vármúzeumban, a múzeumi hónap keretében. Dr. Korompai János muzeológus beszámolt arról, mi történt 1969. október 13-a, a Gárdonyititkosírás megfejtésének bejelentése óta. Egy teljes év volt szükséges ahhoz, hogy Gárdonyi Géza titkos jeleil átírják folyóírásos szövegre. Ezáltal mintegy ezer oldallal gazdagodott az eddig ismert Gárdonyi-irodalom. Az előadó bejelentette, hogy ma már valamennyi titkosjel ismert és a megfejtett írásokból teljességében előtárul Gárdonyi Géza titkolt hagyatéka. A megfejtett szöveg feljegyzéseket tartalmaz az „egri remete" írói tevékenységéről. terveiről, vázlatokat rögzít megírandó művekről, és érdekes megállapításokat. közöl a társadalomról. kritikai megjegyzéseket fűz a kortársak műveihez. ..Nagy érzések írói nagy írók, kis érzések írói kis írók, semmilyen írók" — vall.ia Gárdonyi egyik titkos jegyzete, majd így folytatja: „Csak olyan történetet írj, amelynek hősét érzed, szereted, vagy meggyőződésed, hogy más szereti..." Véleményét őszintén és kíméletlenül kifejezésre juttatja. Herczeg Ferencről írja: Nem tudja, hogy az író munkája embernemesités, éppen olyan, mintha a földműves nem tudná megkülönböztetn a búzát a konkolytól és míg más íróknak búzatáblái vannak, neki konkolytáblái" ... Az eladó közölte, hogy az átírt teljes szöveget 1972-ben. Gárdonyi Géza halálának 50. évfordulóján könyvalakban megjelentetik. Az előadó utalt arra, hogy a megfejtők között kialakult személyes jellegű vita nem befolyásolja a szerkesztés munkáját. (MTI)