Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M ACG YAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 231. szám 1970. OKTÓBER PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Uz országgyűlés folytatja a vitát a negyedik ötéves tervről Tegnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor az országgyűlés folytatta a, népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülé­sen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focic Jenő, a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos tagja. Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott beszéde utan újabb felszólalások következtek, foly­tatódott a vita az újabb ötéves terv törvényjavaslata felett. Felszólalt dr. Nóvák Pálné Heves megyei. Varga Gyula Zala megyei. Kocsis József Győr-Sopron megyei, Kisgergely La­jos Veszprém megyei országgyűlési képviselő. Valamennyien a harmadik ötéves terv eredményeiről, újabb öt­éves tervünk közérdeket szolgáló cél­kitűzéseiről beszéltek, s ennek kap­csán észrevételeket is tettek. Elfogad­ták a törvényjavaslatot, és azt az or­szággyűlésnek ugyancsak elfogadásra ajánlották. A szünet utári dr. Beresztóczy Mik­lós elnökletével folytatódott a tanács­kozás. Felszólalt Szabó István Hajdú megyei, Nagy Richárd budapesti. Kéri Vencel Komárom megyei, Molnár István budapesti, dr. Havasi Béla mis­kolci, Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő. Az ebédszünet után Kállai Gyula elnökölt és folytatódott a vita. Véleményt mondott Jedlicska Gyula Nógrád megyei, dr. Kovács Magdolna Szabolcs megyei országgyűlési kép­viselő. Elfogadták a törvényjavaslatot.. Ezután Lázár György munkaügyi mi­niszter emelkedett szólasra és taglalta a munkaerő-gazdálkodás helyzetét, az ezzel kapcsolatos leendőket. A továb­biakban felszólalt Borivó Károly Szabolcs-Szatmár megyei, Klujber László Fejér megyei, dr. Veréb János Bács-Kiskun megyei. Kovács Istvánné Pest megyei képviselő. A délutáni szünet után dr. Beresz­tóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt Orbán József Szolnok megyei, Petrovics Emil buda­pesti, dr. Bélák Sándor Veszprém me­gyei, Valaska László Borsod megyei, Bali Ferenc Bács megyei, Zsigmond Géza budapesti. Molnár József Komá­rom megyei képviselő. Valamennyien elfogadták a törvényjavaslatot. Az országgyűlés ma a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat vitájával folytatja ta­nácskozását. Búcsú Nasszertől lll lllllllll - IS»I| Fock Jenő beszéde Tisztelt országgyűlés! ötéves tervünk befejező évének utolsó negyedébe lé­pünk és már most, a terv­időszak vége előtt bizton­sággal megállapíthatjuk, hogy a harmadik ötéves terv fő előirányzatait jelentősen túlteljesítjük. Ez nemcsak szilárd bázist jelent, hanem kellő lendüle­tet is ad az új tervidőszakba való átmenethez. Az 1970. terv teljesítését segítette a felszabadulásunk negyedszá­zados évfordulója, a Lenin­centenárium megünneplésére, valamint pártunk rövidesen sorra kerülő X. kongresszu­sa tiszteletére, a dolgozók öntudatárak nagyszerű meg­nyilvánulásaként kibontako­zott munkaverseny. Nagymértékben hátráltatta azonban gazdasági munkán­kat az idei súlyos természeti csapás. Pusztító árvíz sújtot­ta országunkat. Az elemi csapás elleni védekezés ha­talmas anyagi terhet rótt népgazdaságunkra. Mintegy 9 millió'forint értékű volt a terméskiesés. 2.5 milliárdnyi anyagi érték pusztult el. több mint 800 millióba került a védekezés, Az árvízkárokhoz még hozzá kell számitanunk a szokásosnál lényegesen na-1 gvobbra becsülhető idei bel­vízkárt is. Az ár- és belvíz­károk. valamint a védekezési költségek összesen mintegy 5.9 milliárd forinttal terhel­ték a népgazdaságot. Gaz­dasági helyzetünk szilárdsá­gára mutat, hogy ennek el­lenére nem vált szükségessé általános kényszerrendszabá­lyok életbeléptetése, a nép­gazdasági terv módosítása. Innen, az országgyűlés fó­rumáról szeretném felhívni a mezőgazdasági üzemek, ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit és dol­gozóit további nagy erőfeszí­tésre. Az őszi mezőgazdasá­gi munkák még előttünk áll­nak. Lelkiismeretes, időbeni elvégzésük kedvezően javít­hatja ez évi gazdasági ered­ményeinket. A jó őszi mun­kától nagyban függ a követ­kező mezőgazdasági év ala­kulása is. Kiemelem, hogy pártunk X. kongresszusa meghatároz­za a soronlevő politikai cé­lokat és perspektíváinkat. Meggyőződésem, hogy építő munkánk — a kongresszus elé terjesztendő politikai irányvonal alapján — a jö­vőben még nagyobb lendü­letet kap. szorosabbá válik népünk ideológiai és cselek­vési egysége, fokozódik me­zőgazdasági tevékenységünk hatékonysága. séget adott arra. hogy az életszínvonal is a tervezettet meghaladó mértékben növe­kedjék. Jelentősen növekszik a lakosság áruvásárlása, pénzbevétele, az egy főre ju­tó reálbér és reáljövedelem is. Ezzel kapcsolatban két megjegyzést szeretnék tenni:, a következő ötéves tervben is abból indulunk ki, hogy amilyen mértékben a nemze­ti jövedelem előirányzatát túlteljesítjük, olyan mérték­ben lesz magasabb a terve­zett életszínvonal növekedé­se is. A következő ötéves tervben sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk ar­ra. hogy az életszínvonal-nö­vekedés elsősorban a reál­bérek növekedésén keresztül valósuljon meg. A reálbérek növekedéséve! kapcsolatban utalni szeret­nék a vállalatokon kívüli te­rületekre is. A következő években fokozatosan sor ke­rül olyan központi intézke­désekre, amelyek lehetővé teszik a bérarányok orszá­gos javitásat, egyes elmara­dott területeken a bérek emelését, javítani fogjuk a nyugdijasok, nagycsaládosok és a legalacsonyabb jövedel­mű rétegek anyagi helyzetét, s általában a lakosság szo­• ciális-kulturális ellátottságát. Arra természetesen nagy gonddal kell ügyelnünk, hogy a fogyasztás emelkedé­se ne előzze meg a nemzeti jövedelem emelkedését, hi­szen a jövőben is csak azt oszthatjuk el. amit már megtermeltünk. Gazdasági munkánk je­lenleg elsősorban a társadal­mi munka hatékonyságának fokozására irányul. Ez első­sorban azért szükséges, mert a fejlődés korábbi idő­szakában a foglalkoztatottak számának és a termelőala­poknak viszonylag gyors nö­vekedése nem járt együtt a .technikai színvonal emelke­désével és a termelőkapaci­tások kellő kihasználásával. Képünkön Nasszer elnök koporsóját helikopteren a gyászszer­tartást megelőzően Ctezirch nevü Nílus-szigetre leállítják Tegnap minden eddigit fe­lülmúlt az egyiptomi nép gyászának megnyilvánulása: zokogó, kiáltozó milliók kí­sérték utolsó útjára Gamal Abdel Nasszert, az EAK váratlanul elhunyt elnökét. A túlzsúfolt vonatok, autó­buszok hárommillió vidékit szállítottak a csaknem öt­milliós Kairóba. A temetési menet útvona­lát már az éjszakai órák­ban elözönlötte a búcsúzni készülő tömeg. Tíz óra előtt néhány perccel emel­kedett a magasba az a he­likopter, amely az elnöki koporsót a Kubbeh-palotából a forradalmi parancsnoki ta­nács egykori főhadiszállá­sára vitte. Az elnöki koporsót ágyú­talpra helyezték és az EAK i nemzeti lobogójával takar­: ték le-. i Nasszer államférfiúi nagy­i sága és nemzetközi tekin­télye jutott kifejezésre ab­ban, hogy temetésén het­ven ország uralkodói, ál­lam- és kormányfői, magas szintű kormánydelegációi vettek részt. Valamennyi szocialista ország magas szintű kormánydelegációval képviseltette magát a gyász­szertartáson. Az arab állam­fők sorában ott láttuk Kad­hafi líbiai, Nimeri szudáni, Atasszi szíriai, Bumedien al­gériai elnököt és másokat. Husszein jordániai király és Jasszer Arafat jelenléte önkéntelenül is Nasszer el­nök utolsó politikai művé­re, a jordániai polgárhábo­rúnak véget vető ' kairói egyezményre emlékeztette az egyiptomi és a külföldi gyá­szolókat. Nasszer államférfiúi nagy­ságát, Egyiptom és az arab világ történelmében játszott • (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar nap a szabadkai vásáron Nem kielégítő a munka termelékenysége Az életkörülmények, az életszínvonal alakulása A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa határozta meg azt a politikai irányvonalat, amelyet azóta is következetesen, a társada­lom fejlődő szükségeleteihez igazítva. egyre magasabb színvonalon követünk. A gaz­daságpolitika a párt politi­kájának szerves része, attól elválaszthatatlan. Ennek megfelelően mintegy másfél évtizede alakult ki gazda­ságpolitikánk fő iránya is, amelyet azóta a fejlődés kö­vetelménve szerint alakítunk es továbbfejlesztünk. A lé­nyeg azonban — akárcsak pártunk általános politikájá­ban — a folyamatosság. En­nek alapján fejlődik a ma­gyar népgazdaság. Minthogy politikai és gaz­dasági tevékenységünk leg­fontosabb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, szólnunk kell az életkörül­mények, az életszínvonal ala­kulásáról. A harmadik ötéves terv •túlteljesítésével a szétosztha­tó javak mennyisége lehető­Gazdaságpolitikánk céljai­nak megvalósítása érdeké­ben különös figyelemmel kell szorgalmazni a munka termelékenységének emelke­dését. Hazánkban az elmúlt esztendőkben összességében minimális mértékben emel­kedett az ipari munka ter­melékenysége. Jelentősen el­maradtunk ebben a tekin­tetben a testvéri, velünk szövetséges szocialista or­szágok növekedési ütemétől is. A termelékenység növe­kedését gátló okok egy ré­szének megszüntetése követ­keztében az év eddig eltelt időszakában növekedtek a teljesítmények. Mégis azt kell mondanunk: a jelenlegi teljesítménynél még mindig többre van szükség és lehe­tőség. Fokozottabb erőfeszí­téseket kell tehát tennünk. A termelékenység emelé­sének lehetőségei a helyi körülményektől függően el­térőek. A központi tervezés természetesen nem tudja fel­tárni az egyes üzemekben rejlő tartalékokat. Még a vállalatok vezetői sem képe­sek erre. ha nem vonják be a munkás kollektívákat, ha nem kérik ki a dolgozók vé­leményét. s nem nyitnak tág teret az üzemen belüli hasznos kezdeményezések előtt. A termelékenység fo­kozásának feltétele a tech­nikai. technológiai színvonal emelése, a munkaszervezés megjavítása. Nem egyszerűen a munka intenzitásának fokozását kí­vánjuk — bár sok helyen, ahol laza a munkafegyelem, és évek óta nem rendezték a normákat, erre is szükség van —, hanem a korszerű technikához, a modern tech­nológiához szükséges lelkiis­meretes, jól szervezett mun­kát. A műszakiak és a közgaz­dászok egy része sokat tett már eddig is a termelékeny­ség emelése érdekében. Ér­tékes elemzéseket végeztek, jó és hasznos módszereket ajánlottak a hatékonyság fo­kozására. Jó lenne, ha az ez irányú aktivitás kiterjedne és elmélyülne. Napjainkban a tudomány fokozódó mértékben válik termelőerővé. Ezzel nagy­mértékben összefügg a strukturális fejlődés. Sze­retnénk, ha a tudomány művelői a továbbiakban is messzemenően támogatnák erőfeszítéseinket. Az oktatá­si rendszer továbbfejlesztésé, nél. a tananvaaok felfrissí­tésénél az illetékesek abból a követelményből induljanak ki. hogy társadalmunkban (Folytatás a 3. oldalon.) (Kiküldött munkatársunk­tól.) Félidejéhez érkezett a XIII. Szabadkai Ipari Vá­sár, amelynek kiemelkedő eseménye volt tegnap a ma­gyar kiállítók napja. Dél­előtt dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb­titkára tájékoztatta a jugo­szláv és a magyar sajtó képviselőit. Elmondta töb­bek között, hogy a szegedi iparvállalatok immár ne­gyedszer vesznek részt ju­goszláviai testvérvárosunk ipari vásárán, s e találko­zók hasznosak mind a két országrésznek. A szegedi, illetve a sza­badkai ipari vásárok jó le­hetőséget teremtenek arra, hogy a két szomszédos te­rület iparvállalatai, keres­kedelmi szervezetei bemu­tassák azokat az új termé­keket, amelyek alkalmasak a kishatármenti árucsere­forgalom választékának bő­vítésére. Előnyére válna e határmenti gazdasági és ke­reskedelmi kooperációnak, ha a harmadik szomszéd, Románia is bekapcsolódna a szegedi és a .szabadkai vá­sárok és kiállítások prog­ramjába. Ax tavalyi szabadkai vá­sáron megtalálták a magyar kiállítók számításaikat a ju­goszláv kiállítók pedig a sze­gedi vásáron és több mint hárommillió dolláros üzle­tet kötöttek. Az idei vásá­rok is jelentős üzletkötése­ket ígérnek, s tovább bőví­tik az ipari vállalatoknak a termelésben kialakuló együttműködését. Dr. Csikós Ferenc az újságírók, kérdé­seire elmondta, hogjt a Sze­gedi Ipari Vásár profilját a jövőre úgy alakítják, hogy egyre több legyen a fo­gyasztási cikk. Márki Fejes Antal, a sza­badkai vásár igazgatója örömmel számolt be a ma­gyar újságíróknak arról, hogy a szegedi kiállítók, és minden magyar kiállító si­kerrel szerepelnek a vásá­ron, különösen sokan érdek­lődnek például a tápéi há­ziipari termékek iránt, az Egyesült Vegyiművek is­mert és kiváló minőségű mosószerei iránt és ezek a kiállítók is jelentős üzlet­kötésekre számítanak. A sajtótájékoztató után a résztvevők megtekintették a vásárt, majd a Pátria Szál­loda emeleti termében fo-' gadást adtak a magyar nap alkalmából. A fogadáson megjelent Török László, a Csongrád megyei tanács vb­elnöke, dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei biztottságának titká­ra, dr. Biczó György, a Sze­ged városi tanács vb-elnö­ke. dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára. Ott vol­tak a szabadkai vásár kiál­lító vállalatainak és keres­kedelmi szervezeteinek ve­zetői, Szabadka párt- és ál­lami vezetői. Megjelent a fogadáson Tóth Elek, hazánk belgrádi nagykövete és Géza Tikviczky, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete is. A résztvevőket dr. Biczó György üdvözölte, s méltat­ta a két határmenti test­vérváros egyre mélyülő ba­rátságát, gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatainak jelentőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom