Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

££ SZOMBAT. 1970. OKTÖBER 10. A postaegyesület napja! , flz irányelvek Szegeden is megemlékeztek róla 69GSZS6|6S f6jIŐd6St OLA3 ÉS GÁZ Egyik csőben olajat, másik­ban gázt vezetnek majd. ha elkészül a szegedi olajmezőröl Százhalombattára vivő új vezeték. Gépek végzik a munka zömét, az Alföldön vi­szonylag könnyen is haladnak, de néha természeti akadá­lyokba is útköznek. Az algyői főcsatorna vizét például gá­takkal kellett elzárniok. hogy a meder fenekére süllyeszt­hessék a csöveket. A tokiói postakongreeszus múlt. évi határozata alapján minden év október 9-én vi­lágszerte megemlékeznek az Egyetemes Postaegyesületről, amely 96 évvel ezelőtt. 1874. október 9-én Bernben ala­kult meg. s ma már 142 or­szág a tagia. E határozat alapján pénteken került sor először az Egyetemes Posta­\ egyesület — UPU — napjá­nak megrendezésére. Ebből az alkalomból pénteken a posta-vezérigazgatóságon dr. Palotás Magda vezérigazga­tó-helyettes ünnepi ülésen emlékezett, meg a postások nemzetközi világszervezeté­ről. Ugyancsak ezen a napon tartottak ünnepi ülést a pos­tások Pécsett. Debrecenben. Szegeden. Sopronban és Mis­kolcon is. Magyarország az egyike az Egyetemes Postaegyesületet alapító 23 országnak. Né­hány évig. 1964-től tagja volt a világszervezetet irányító végrehajtó tanácsnak, s je­lenleg a nemzetközi szerve­SZEGEDI jMSssja MUNKASELET Hogyan érzi magát mun­kás mivoltában? — szegez­tem a kérdést a villanyszere­lőnek, olajbányásznak, laka­tosnak, és ki tudja még hány évek. évtizedek óta két keze erejéből, ügyességéből élő embernek. Nem válogattam az alkalmakban, sem a pilla­natokban, nem kerestem csak megelégedetteket, vagy elégedetleneket; olyanokkal beszéltem, akik talán sok ezer társuk véleményét közvetít­hették . _ Á fekete hajú embernek vaskos, izmos keze van, a csavarhúzót úgy pörgeti új­jai között, hogy rá se néz. Török Ambrus a Sárga üdü­lőtelep villanyhálózatának renoválásán dolgozik a Ti­sza-parton. Öt érjük legkö­zelebb: Török időnként visz­szajön GAZ teherkocsijához. Mint megtudom, kettős sze­reposztásban „játszik", egy­személvben gépkocsivezető és vilanyszerelő, keresete meghaladja a 2000—2200 fo­rintot. Beszélgetünk a munkaver­seny ürügyén. Arra a kérdés­re, hogy miért csinálja, csak annyit felel: politikából. — Tudja, én sokfelé haj­tottam már kocsit, dolgoz­tam nagytekintélyű hivata­loknál. Valamikor, vagy ti­zenöt esztendővel az áram­szolgáltatónál kezdtem. ott lettem munkás — s ezt nem tudtam elfelejteni. Elmúlt a pár esztendő, a fiatalságom egyik fele, de visszatértem. Mert úgy akarok dolgozni, ahogy itt kell. Én valahogy munkásnak születtem, a szó igazi értelmében, szeretem a szerszámot, az életmódot. És becsülete van itt az ember­nek. Mit értek a becsületen? Sok mindent. Miként szól­nak hozzám, mennyit ér a szavam, mennyire van be­csülete papiron meg forint­ban a munkámnak. Persze, hirtelenjében nem is tudnék mindent a nevén nevezni, vagy szóval megfogni ... Az ilyesmit érezni kell. Reggel, amikor otthonról elindulok, amikor gyűlésen megszava­zok valamit. vagy éppen meccset nézek a tévében. dulóján, hisz előtte paraszti munkát folytattam. Bíró Ferenc, az olajterme­lő vállalat csoportvezetője lassan rámnéz — azt nézi, érdekel-e, amit mond. Látja, hogy minden szavát jegy­zem, hátracsúszik a székben. Jól esik beszélni az életéről. S közben észre sem veszi, hogy nem a sajátjáról ad számot... — A háború után felvet­tek a dunántúli gazolintelep­ve, majd elküldtek bennün­ket iskolára. Nem tudom elfelejteni azt, hogy szinte a szemünk láttára a saját aka­ratunkból meg munkánkból olajipart csináltunk; napról napra több olajat termel­tünk. — 1966-tól élek Szegeden, jelenleg az SZT 7-esen (tankállomás) dolgozom. Amíg a váltókocsi elér idáig, van idő gondolkozni. Tu­dom. ezt olyan öreges dolog­nak tartják sokan — nekem mégis jólesik elismételni belülről a világot. Látom, hogy az újság szépen ír ró­lunk. s egy könyv is megje­lent. Elküld az asszony be­vásárolni a boltba — és ott kedvesen mosolyognak rám, mert már ismernek, előttük tesz le a poros „fakarusz". Van rendes lakásom, s kap­tam kitüntetést, egy sorban mérnökökkel és igazgatók­kal.... Én paraszt voltam, a nehéz munkának nagy a becsülete nálam. Csak azt nem reméltem, hogy a világ­ban is ilyen becsülete lesz egyszer. o © — Régi darab vagyok a szakmában, 1942-ben a Ma­gyar—Amerikai RT-nél je­lentkeztem. Ütmunkásnak tett a felvigyázó életem for­A textilművek gépektől távoli szobájában hárman ülünk; Tamás Gábor üzemi szakszervezeti funkcionári­us, Nagy Ferenc, 27 éves la­katos és az újságíró. Nagy Ferenc: Hogy érzem magam munkásként? Egy szóval: jól. Nekem semmi bajom nincs az üzemmel, a főnökökkel... Tamás Gábor: Csak szigo­rúan. Feri! Emlékezz, mit mondtatok nekünk a múlt­kor, az idősebbek bérezésé­ről, a kategorizálásról! Nagy Ferenc: Szokatlan téma. az ilyesmiről nem szoktunk beszélgetni lent a műhelyben — inkább a la­káskérdésről, • az árakról. Munkás rangja, megbecsü­lés, elismerés — ezt inkább olvassa az ember. Szerintem ez nem is érzékeny pont ma­napság. Nem vitás, hogy ná­lunk a munkás ott van az országgyűlésben, a tanács­ban, a gyárvezetésben vagy a népfrontban. Magától ér­tetődik itt mindenkinek, hogy a nagy dolgokat a mi érdekeink kormányozzák. Persze, a hétköznapi ügyek­ben van min bosszankod­ni... Tamás Gábor: Állítom, hogy a hivatalokban köny­nyebben „elintézik" az egy­szerű, a sokszor szabályokat nem is ismerő melóst, mint a mérnököt vagy az orvost. Azok vannak előnyben, akik­nek ismeretségük meg pén­zük van, a hiánycikkekhez is olyanok jutnak, akik a tűzhöz közelebb ülnek. Hadd említsem meg a kategorizá­lást, mint elrettentő példát: a munkások nem vitatták, hogy az igazgatónak, a mér­nöknek vagy főkönyvelőnek több legyen a fizetése. A ka­tegorizálásban azonban mást láttak: osztályba sorolást, azt, hogy van első-, van má­sod-, meg harmadrangú em­ber. Ilyen félreérthető mód­szert sosem szabad alkal­mazni — legalábbis én sze­rintem nem. Sajnos, sok he­lyen úgyis a beosztást lát­ják valakiben, s nem az em­bert ... Nagy Ferenc: Így van, ahogy Tamás elvtárs mond­ja. Az én életem talán si­mább, mint a másé. Higy­gyék el, nincs miért panasz­kodnom. Nehezen, de csak épitkezek, jól keresek, to­vábbtanulhatok, gyereket nevelek. Mint mások — itt a textilben. Igaz, hogy lehet bizonyos dolgokat emlegetni, én mégis csak a másik oldalt látom. Mert jobban élünk az idén. mint tavaly, én és a szomszédaim, akik ugyan­olyan melósok. Ha itt fölös­leges lennék, máshol azonnal adnának munkát. Az öltözői emberek mind így véleked­nek. Sokan voltak a szom­széd országokban. beszélik, hogy nálunk a legjobb az élet. összességében jobb. És én elhiszem, mert így érzem mindennap. zet tanulmányi tanácsában végeznek tevékeny munkát a magyar szakemberek. Az Egyetemes Postaegyesület a második világháborúig szak­mai szervezetként működött, a második világháború befe­jezése ót$ az ENSZ szerveze­teként fejti ki munkáját. Célja, hogy a világ vala­mennyi országában segítse a postaszolgálat fejlesztését, a nemzetközi együttműködés kiszélesítését, s ezzel a. né­oek közötti kapcsolatok el­mélyítését, A legutóbbi kongresszuson. Tokióban, kü­lönösen nagy hangsúlyt ka­pott a postaszolgáltatás gé­pesítése. az automatizálás, a szabványosítás. Magyarország már jelen­tős lépéseket tett a szabvá­nyosítás érdekében. Rendkí­vül megnőtt ugyanis a pos­taforgalom. 30 ország veszi igénybe a magyar posta tran­zitszállításait. s a belső for­galom is egyre nagyobb. Ezért több mint kétéves előkészü­leti és türelmi idő után 1971. január 1-től megkezdődik a szabványborítékok postázása. A papíripar 6 fajta — mi­nőségben és színben változó — szabvány méretű. 142X162 milliméteres borítékot állít elő. Ez a szabványosítás a feltétele n levélválogatás automatizálásának. A szab­ványtól eltérő boríték több nehézséget, munkát jelent a postának. Ezért anyagilag ösztönzik a levelezőket arra. hogy szabvány méretű borí­tékot használjanak. A szab­ványboríték portózásához ugyanis egyforintos bélyeg is elegendő, de a szabványtól eltérő borítékon csak 2 fo­rintos bélyeget fogadnak el. Kállai Gyula Gomulkánál Marian Spychalski. a" LEMP PB tagja, az Állam­tanács elnöke fogadta Kállai Gyulát, az MSZMP PB tag­iát, az országgyűlés elnökét és a küldöttség tagjait. A ta­lálkozón szívélyes. baráti eszmecserét folytattak. Röviddel ezután Wladys­law Gomulka. a LEMP KB első titkára fogadta Kállai Gyulát. A megbeszélésen részt vett Zenon Kliszko. a LEMP PB tagja, a KB titká­ra. Jelen volt Némety Béla, hazánk varsói nagykövete. A találkozó bensőséges, elvtársi légkörben zajlott le. Ujabb pedagóguslakások A Csongrád megyei tanács újabb házakat vásárol, hogy szolgálati lakásokat biztosít­son a falusi pedagógusoknak. A több mint nyolcszázezer forintos összegből négy fa­luban. községben iutnak ott­honhoz a tanárok. A szegedi járásban Forráskúton és Pusztaszeren vesznek ilyen célra lakóházat. körvonalaznak A z MSZMP X. kongresszusara készül az ország. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a pártkongresszus és annak előkészítése nemcsak a pártszervezetekre és a párttagokra tartozik. A kongresszuson kialakuló állásfoglalás, az elfogadásra kerülő tervek és elvi hatá­rozatok döntően befolyásolják az egész ország jövőbeli helyzetét és fejlődését. A Központi Bizottság irányelveit olvasva határozottan kialakul az a vélemény, hogy azt nagy gonddal állították össze, s voltaképpen népünk, tár­sadalmunk minden fontos kérdésével foglalkozik. Átfogó képet, elvi irányt mutat a tervezett fejlesztésről, ami igen szorosan kapcsolódik az eddig elért eredményekhez. Széles körben vitára bocsátották az irányelveket. Ja­vaslatokat nemcsak a pártszervezetektől kérnek, hanem a tömegszervezetektől és a Hazafias Népfronttól is. amely tömegmozgalom a társadalom minden rétegét, az egész népet fogja össze. Az irányelvek szép jövőt, egészséges fejlődést kör­vonalaznak. Mindama elgondolás, amely egyebek között a szocialista demokrácia fokozására, a közélet és a tár­sadalmi szemlélet javítására, politikai, gazdasági, kultu­rális és szociális kérdések megoldására, az ifjúság és a nők helyzetére vonatkoznak, alapjában helyesek és ezek­kel minden becsületesen gondolkodó állampolgár egyetért. Magam részéről megnyugtatónak tartom az irány­elvek ama tendenciáját, hogy töretlen vonalban, az eddigi tapasztalatok messzemenő érvényesítésével kívánja a ter­veket kidolgozni. Igen fontos az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése fejezetben az a célkitűzés, hogy hatékonyabban érvényesüljön a tömegek közéleti aktivi­tása. Ez azt jelenti, hogy a párt szorosan kíván támasz­kodni az ország lakosságának véleményére, javaslataira, s ezáltal fokozottabban érvényesül az Alkotmány alap­elve: „minden hatalom a dolgozó népé*\ „A szocialista demokrácia széles körben biztosítja az állampolgári jogok és kötelességek összhangját." Ezt a célt szolgálja a tanácsok nagyobb önállósága, az állam­igazgatási szervek hatáskörének módosítása és a népkép­viseleti elv fokozottabb érvényesítése. Mindeme tervek megvalósításában nagy feladat és sok tennivaló jut a népfront területi szerveinek. Igen helyes az is, hogy a fő­hatóságok, ideértve a szakminisztériumokat is, az elvi irányítási és ellenőrző feladatokkal foglalkozzanak, a részletekbe menő kérdések pedig a területi igazgatási, vállalati és intézményi szintre kerüljenek. Ennek az elv­nek a megvalósítását jelentik az egyetemek új működési és szervezeti szabályzatai, amelyek mind az egyetemnek, mind a fakultásoknak és az intézeteknek az eddiginél na­gyobb jogkört és önállóságot biztosítanak. Társadalmunk egyik alapvetően fontos kérdése olyan j közszellem kialakítása, amely szerint a feladatokat, a I mindennapi munkát minden szinten és területen becsüle­| tesen és személyi felelősséggel kell elvégezni. Népünk életszínvonalának további emeléséhez, körülményeink ja­vításához, a nagy gazdasági és kulturális tervek megvaló­sításához elengedhetetlen minden dolgozó helytállása és felelősségteljes munkája. A szorgalmas, becsületesen végzett munka értékelé­sének elvén alapul a nemrégen hatályba lépett egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat is. Minden segítséget és támogatást megkap az arra érdemes hallgató. Az egyetemi és főiskolai hallgatók az új rendelkezés szerint anyagilag is érdekeltek tanulmányi munkájuk és magatartásuk te­kintetében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új rendelkezés elvei és ezek végrehajtása általában helyes. Fontos és jó megoldás az is, hogy az elbírálásban, a juttatások odaítélésében jelentős szerep jut a hallgatók képviseletének. Tehát róluk nem nélkülük döntenek. Közvetlenül tapasztalom, hogy egyetemi ifjúságunk komolyan veszi feladatát, a tanulást, jövő hivatására fel­készülést. Vonatkozik ez nemcsak a szakismeretek és a szakmai műveltség megszerzésére, hanem világnézetük és emberi értékeik kialakítására egyaránt. a z egyetemi és főiskolai ifjúság nagyobb önállóságát jelenti a végző hallgatók utóbbi években beveze­tett, pályázati elven alapuló elhelyezkedési rend­szere. Szakítva a korábbi elhelyezés módszerével, amely szerint meggyőzés vagy rábeszélés alapján jutott munka­helyhez az ifjú diplomás, ma a megüresedett állasok kö­zül szabadon választ. Az állást meghirdető intézmény vagy tanácsi szerv nagyobb önrendelkezése pedig abban nyilvánul meg, hogy nem az egyetemről odaküldött fia­talt kell befogadnia, hanem a pályázók közül maga vá­lasztja ki a legérdemesebbet és legalkalmasabbat. Mindez a már is bevezetett megoldás lépcsőzetes előrehaladást és a szocialista demokrácia fokozottabb ér­vényesülését mutatja. Az irányelvekben körvonalazott cél­kitűzések további fejlődésre nyújtanak kilátást. Dr. KEDVESSY GYÖRGY Elegendő olajkályhát, konvektort ígérnek Közhelynek tűnik az oly sokszor leirt tétel: a mun­kásosztály vezető szerepe csorbítatlanul érvényesül, a jó munkást megbecsülik. Ha megkérdezzük képviselőiket, saját életükkel és tapaszta­lataikkal bizonyítják. hogy ez így van a mi társadal­munkban. Matko István Kapható-e az üzletekben elegendő olaikályha. konvek­tor? — erről nyilatkozott a 'Belkereskedelmi Minisztéri­um illetékes főosztálya. Az igényeket, sa.inos, nem min­denből tudiék kielégíteni, bár a hazai kapacitás pótlá­sára növelték az importot. A hazai ipar folyamatosan szál­lít. naponta ezer olajkályha kerül az üzletekbe, mégsem kapható minden boltban. A múlt esztendőben többször is fennakadást okozott a csere­kannák hiánya. Nehogy ez megismétlődjék, a kereskede­lem most a tavalyi mennyi­ség kétszeresét szerezte bc. A gáztüzeléshez — a kiadott engedélyekhez — elegendő I konvektorról gondoskodtak Elutazott a szudáni mezőgazdasági miniszter Pénteken elutazott, hazánk­ból Ali Al-Thom. a Szudáni Demokratikus Köztársaság I mezőgazdasági minisztere. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi | miniszter és Mustafa Medani Abrasker. Szudán Magyaror­szágon akkreditált nagykö­vete búcsúztatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom