Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970. OKTÓBER 8. 3 SZEGEDI MUiVKASlMT Mi lehet ma a munkásból? katosmesterséget. Amikor le- Azok a vezetők gondolkodtöltötte a katonai szolgálat tak és cselekedtek helyesen. ideiét és visszajött a gyár- akik kinevezésük után állanba. felvették a párttagok so- dóan tanultak, szakmailag és rába. Jelenleg a gyári KISZ- politikailag is előre léptek. szervezet titkára. Védelmezi A munkásosztály hatalmi a fiatalokat, arcnak ellenére szerepét a párt politikája és kai ÁiiJiÁír*,-,! * "ívrJJjöTt, is- hogy elismeri szertelen- vezető szerepe garantálja — bol delelott tízkor. Mondtak ségüket ^ bizonyos érte. mondták beszélgetőpartnelemben vett passzivitásukat, reim. s a munkások elérhetMeditálgatott azon. hogy a nek bármilyen magas funkmunkahelyüket cseréigetők "ót. csak nem egyik napról a másikra, hanem hosszú es Terefere: „Ismertétek Moór Ferit? Vájár volt a pécsbányatelepi Széchenyiaknán. Föl hívatták a fejtésneki. hogy fürödjön le. s délután kettőre menjen be a megyei pártbizottságra. Tudjátok, hogyan jött vissza délután háromkor? Ezredesi zöme a harminc éven alurendfokozattal. Masnap mar bak közül kerül ki. de ezt kérrnen egyenruhában járt. O lett a akkora trasediáPf-X magasabb egység pa- nem tart1a akkola tiagediarancsnoka." — „És a Ko- nak- mint sokan mások. vács? Velem volt egy gé- — A „szétnézés" nem bizpen..." .A Szirovicza letet- tos. hogy hátrányára válik a tiJfLÍS szakmunkások táborának. Hajdanában azt a szakembert ismerték el. aki nemhogy idehaza volt tájékozott kitartó tanulás eredménye— Éppen a munkásosztály ..fizetne rá", ha fordítva lenne — jegyezte meg Gulyás Ferenc. múlva igazgató elvtársnak tituláltuk..." Hol vannak már azok a napok, s líol volt akkor Tisza-parti üdülő, ultipartival? gyakor]ott hanem több kül_ Hol vannak a hajdani kieme- ... lések, a munkáskarrierek. foldl orszaE leles iwvallaMás világ járja. ..Moór Ferit latánál is járt. dolgozott — leszerelték ötvenhatban, magyarázta. Ugyanott vájár, ahol régen. Pontosan idézem vélemé_ Januar elseien megy nvug- • díjba." - ..A Kovács dokto- nvet a karrierről: „Tanulas. rált..." Ma már nem lehet tanultság nélkül el sem képgyárigazgató, vagv ezredes ?elem. sőt egyenesen károsnak tartanám, ha valakit kineveznének magasabb tisztségbe. Az előrehaladás lehetősége ma is adott, talán egymunkásból." „Kontra'-. Érdemes kilépni az alkalmi terefere légköréből, és megkérdezni: — Valóban. leEszmecserénk közben szóba hoztuk, hogy szocialista társadalmunkban az államhatalmi szervezetekben és más testületekben ott. találjuk a fizikai munkát végző embereket is. s éppen e választott testületek tagjainak kezében van a hatalom „letéteményeseinek" megbízatása. A vezetők iránt egyébként igen magas követelményeket támasztanak a munkások, a het-e manapság munkásból tendőkön át tanulni kell." gvarigazgato vagy ezredes.' A kéziszerszámgyár TMKműhelyében beszélgettünk erről Gulyás Ferenc lakatossal és Pintér Imre karbantartóval. Ízlelgettük a témát, visszapergettünk negyedszázadot. A felszabadulás utáni esztendők politikai harcait, a hatalom megszerzését. A hatalmat gyakorlatilag is garantáló funkciók megszerzését. Valakit egyik napról a másikra „kiemeltek." Emlékszünk még a megnevezésekre; munkásigazgató, munkásparancsnok ... Ilyen jelzőkkel nem találkozunk 1970ben. legfeljebb azt mondjuk, hogy X vagy Y valamikor munkás volt. Beszélgetőpartnereim fizikai munkások, sokoldalúságot igénylő szakmában. Gulyás Ferenc középkorú férfi, olyan, aki nem csupán végig élte. hanem végig is harcolta csatánkat. Pintér Imre a fiatalabb korosztály tagja, nincsen tapasztalata az „akkori" évekről. — A felszabadulás utáni esztendőkben arra volt szükség. hogy rátermett munkásembereket nevezzenek ki magas tisztségekbe — mondta Gulyás Ferenc. — A hatalmat kellett megszerezni és megtartani. Legfontosabb követelmény az elvhűség volt. Ma más a helyzet, konszolidált időket élünk. Gulyás Ferenc pontosan fogalmaz. Hivatkozott arra. hogv a jelenben legális úton. az állami oktatás keretein belül kiképzik a mi igazgatóinkat és tábornokainkat, a szocialista társadalmi rendszer tisztségviselőit. — S ez nincs ellentmondásban a munkásosztály vezető szerepével, sőt éppen ez lenne az igazi vezető szerep — mondta. Más dolog — s erről is Gulyás Ferenc beszélt —. hogy nem lehet tapasztalni olvan lelkesedést, olyan szenvedélyességet mostanában, mint. amikor a hatalom megszerzéséért kellett harcolni. Példát említett. Ha egv taggyűlés fél órával tovább tart. mint1 gondolták, már megjegyzéseket tesznek zsörtölődnek. Az ifjabbak pedig mindent természetesnek és jogosnak tartanak. Mintha délután „szieszta" hangulata lenne szocializmust építő munkánknak. két lépcsőt még át is lehet beosztott dolgozók. Gulyás ugrani, de előbb hosszú eszFerenc és Pintér Imre is pontosan felsorolja a kíváO

nalmakat: politikai szilárdság: magas szakmai kvalifiEgyetért véleményével idő- káci°: vezetői rátermettség; sebb szaktársa is. aki ugyan- erkölcsi, emberi tartás, becsak azt vallja, hogy csak a csületesség. szerénység. Ha jól képzett emberek állhat- k js hiányzik a fel_ lak meg a helyüket, s aki- •• , ket annak ideién. ..kiemel- soroltakbol. mar nem tarttek". s azóta nem tanultak, jók alkalmasnak még a legma mór aligha találjuk ere- közvetlenebb ió barátjukat deti helyükön s ha ott van- gem magasabb tisztségre, nak is. inkább hatranyara a környezetnek, mint előnvére. Gazdagh István Pártértekemlet a JATE-n Még nagyobb szeren vár a városban az egyetemre A József Attila Tudományegyetem 332 kommunista dolgozójának 107 küldötte ült össze tegnap délután az aulában, hogy megvitassa a négy esztendővel ezelőtt munkába állt pártbizottság tevékenységét, megválassza a 35 tagú új pártbizottságot, valamint a vátárgyalásán kívül a munkás- szerepe lesz, s erre fel kell paraszt származású fiatalok készülnünk. A továbbiakban segítségének munkájával, több más kérdés kiemelése valamint a közelgő párt- után hangsúlyozta a nevelőkongresszus irányelveivel és munka fontosságát. rámua szervezeti szabályzattal, tatva, hogv meg kell keresni Ez utóbbival kapcsolatban a nevelés leghatékonyabb az egyetemi pártbizottság formáit. Befejezésül az egyeállásfoglalást terjesztett elő. tem és a város kapcsolatáról Ebben többek között java- szólva arról beszélt, hogy rosi pártértekezlet 11 kül- solja — később a pártérte- az egyetem szellemi enerdöttét. A tanácskozáson megjelent Sípos Géza, az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Koncz tében is az átlagkereset leJános, a Csongrád megyei gyen az alap. kezlet megszavazta —. hogy giáinak nagyobb szerepet a tagdíjfizetésnél a hatezer kell kapniok és vállalniok forinton felüli fizetések ese- a város közéletében. Vita után a pártértekezlet elfogadta a beszámolót, és a pártbizottság osztályvezetője is. A pártértekezlet elnökének, dr. Ágoston György egyetemi tanárnak megnyitója után dr. Papp Ignác, a pártbizottság titkára kiegészítéseket fűzött a küldöttekA beszámolót követő vitában felszólalt dr. Horváth Imre egyetemi tanár, dr. Leindler László egyetemi tanár. Seress László adjunktus, dr. Bodnár László tanársegéd, dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, rektor, dr. Szervezés kérdése V

alaha, a nagyon messzi múltban, az ősember homo sapiensszé válásának folyamata nagyjából akkor kezdődött meg, amikor feltalálta a munkamegosztást. A munka megosztásának később egyre bonyolultabbá váló fokozatai egy merőben új dolgot is megköveteltek: a munkaszervezést, a koordinációt. Az ókor embere már ebből a tárgyból is jelesre vizsgázott. Gondoljunk csak a római birodalomra! Vajon meddig maradhatott volna íent a külső támadások özönében, ha például a hadsereg különböző egységeinek hadmozdulatait nem lettek volna képesek percnyi pontossággal egyeztetni. Mindezt meg tudták oldani, és több tízszeres túlerő ellen nyertek csatákat. Vagy az egyiptomi piramisok! A kor primitív technikai szintjén micsoda szervezést igényelt építésük? Van-e értelme manapság az ókor dolgait emlegetni. Hiszen a munkaszervezés pontossága — amely valaha csodának számított — ma már magától értetődő követelmény. A néhány évtizede, egy-két országban évszázada kialakult ipari civilizációk létezése, virágzása elsősorban a munkaszervezés pontosságától függ. Attól a képességtől, hogy vajon a munkamegosztásban együttműködő vállalatok feladataikat képesek-e pontosan egyeztetni. Nos, jó néhány tapasztalat arra enged következtetni, hogy volna mit tanulni az ókori államoktoi. Illetve: azoktól sajnos nem elég tanulnunk. A jelenlegi ipari-gazdasági szint már bonyolultabb követelményeket támaszt, mint a valamikori. Lehetne sorolni a példakat. Az állandóan változó építőipari határidőket, a szerződések késedelmes teljesítéséi,. Példákat, amelyek közismertek, és sajnos nem kivételesek. Kivételnek sokkal inkább az számít, ha például egy építkezés a megadott — első — határidőre elkészül. És maradhatunk is az építőiparnál. Annál is inkább, mert az építkezések határidő-eltolódása van leginkább szem előtt. Állandó témájaként a karikaturistáknak és mindenkinek. Köztudomású, hogy építőiparunk számtalan „objektív'' gonddal-bajjal küzd. Gépesítése korantsincs a megfelelő szinten, munkaerő a kevésnél is kevesebb áll rendelkezésre, és az anyagellátása is sokszor bizonytalan, nehézkes. Mindezek tények, melyek igazolni látszanak a lassúságot, pontatlanságot. De ha valaki alaposabban körülnéz egy építkezésen, általában kiderül, hogy a késés, a lassú munka oka többnyire elsősorban a munkaszervezés hiányosságaiban keresendő. Akik építkeztek mar, jól tudják, hogy egy családi ház elkészítésénél is meglehetősen nehéz a munkafolyamatok egymásutánját meghatározni és egyeztetni. Mindez egy nagyvállalatnál még sokkal nehezebb. És nem csak a meretekkel arányosan nő a munkaszervezés gondja. Egy vállalatnál minimum két oldalát kell megkülönböztetni. Részint meg kell oldani a rendelkezésre álló kevés munkaerő és -eszköz optimális kihasználását a vállalaton belül, részint a különféle vállalkozásoknál. Az egyes építkezéseknél emellett még az alvállalkozókkal való együttműködést is pontosan meg kell szervezni. És ez már korántsem egyszerű feladat. Kezdődik a vállalásoknál. Sokan szerelnének építtetni. és ehhez nagyon kevés az építőipari kapacitás. Egy építőipari vállalat vezetője mondta: 80 milliót tudok évente építeni, de 500-ra lenne megrendelő. Tehát sok a megrendelés. És ki ne ismerné a megszokott látványt? Felvonul a vállalat, hozzákezd munkájához, aztán félbehagyja. Egy-két ember marad csak az építkezésen, aki igen keveset. tehet. A többiek? Átirányítják őket máshová, hogy ott is elkezdjék a munkát. A határidő teljesítese máris reménytelen. Hiszen minden építkezés megkívánja az optimális létszámot. Csak akkor haladhat. A kapkodással megoszlik a létszám, felhasználatlanul állnak az anyagok, az eszközök. Ez is szervezés kérdése. A rendelkezésre álló munkaerő és munkaeszközök megfelelő koncentrálása nélkül a teljesítmény máris elmarad a lehetőségektől, az optimumtól. A. munkaszervezés másik lényegi oldala az adott építkezésen koordinálni a munkafolyamatok egymásutánját, a kivitelező és az alvállakozók pontos együttműködését. Sajnos, ez is csak ritkán sikerül, mert feltétele a vállalat egészén belüli jó munkaszervezés lenne. Mindez azonban többnyire hiányzik. Pedig az eszközök és feladatok mennyiségének növekedése, az alvállalkozók és minden közreműködő nagyobb száma, a bonyolult egyeztetési és koordinálási feladatok a szervezés oldalán ma már minőségileg többet követelnek. A negvedik öté/es terv célkitűzései is feltételezik, sót megkövetelik a munkaszervezés minőségi változását. Párdi Imre, a tervhivatal elnöke is kitért erre a kérdésre az országgyűlés őszi ülésszakán. Elmondta, hogy a nagyobb központi beruházások 50—60 valíalat együttműködését igénylik, de még az egvszerünek látszó lakásépítkezéseken is legalább 20 vállalkozó munkáját kell egyeztetni. Ez a munka már nem oldható meg a szervezés hagyományos, egyszerű módszereive' Uj. minőségileg más metódusokat követel. M

'ndehhez nagyobb munkafegyelemre. előrelátásra van szükség. Arra például, hogy egy vállalatnál legalább két-három ember foglalkozzék munkaszervezési feladatok megoldásával. Hogv egy-egy vállalkozás előtt minden részletre kiterjedő pontos programot, betartható ütemtervet készítsenek, amely az ajtók zománeozásától. a világítótestek felszereléséig mindent magában foglal. Ezt pontosan és jól megoldani egy nagyvállalatnál bonyolult és nehéz munka. De enélkül mégsem lehet előre lépni. SZAVAY ISTVÁN Drága az automatizálás Az építkezések -anyagellátásának javítását, az építőanyag-ipar korszerű termelési módszereinek kialakítását segíti az a kétnapos konferencia, amely szerdán kezdődött az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. az építőanyag-ipar automatizálásáról. A konferencián elhangzó 39 előadás alapján elsősorban a tégla- és cserépipar, a cementipar, a kő- és kavicsipar, a porcelánipar és az üvegipar automatizálásának, valamint a szükséges műszerek, automaták és vezérlő berendezések gyártásának, beszerzésének lehetőségeit vizsgálják meg. A hazai építőanyag-ipari vállalatok eddig csak az első bizonytalan és kezdeti lépéseket tették meg az automatizálásban. Az elmaradás oka, hogy az automatizálás meglehetősen drága, a termelő berendezések árának 15—25 százalékát is eléri. Ugyanakkor kevés az automatizálási szakember. A korszerűsítést különösen erősen fékezte, hogy a munkaerő olcsóbb, mint az automatizálás. A munkaerőgondok azonban már jelentősen növekedtek, s igy mindinkább előtérbe került a munkáshiány megoldásának feladata, amely a gépesítés és automatizálás nélkül elképzelhetetlen. Ezért időszerű most az országos találkozó, amelynek javaslatait majd az illetékes minisztériumok és iparágak vezetői elé terjesztik. határozatokat, majd megválasztották az új pártbizottságot és a városi pártértekezlet küldötteit. Az egyetemi pártbizottság titkára ismét dr. Papp Ignác lett. nek előzetesen eljuttatott 64 Rácz János egyetemi docens, oldalas írásos beszámolóhoz, dr. Mérei Gyula egyetemi A beszámoló és a kiegészítés tanár. Papp Károlyné kollérészletesen elemezte az giumi gondnok, Gábor Kálegyetem helyzetét, az okta- mán egyetemi hallgató, tómunka. a tudományos ku- Felszólalt az értekezleten tatások feladatait, a párt- Sipos Géza elvtárs is. Egyeszervezetek agitációs-, propaganda és tömegpolitiikai az elmúlt négy munkáját. ..Az a körülmény elemezve jelentős bek közt hangsúlyozta, hogy esztendőt credméhangsúlyozta egyebek nyékről adhatunk számot az közt a beszámoló —, hogy egyetemen is, bár itt is, az elmúlt időszakban ha- mint mindenütt, sok gondzánkban is megnövekedett dal, problémával kellett az értelmiség társadalmi megküzdeni. De a munka szerepe, jelentősen éreztette kiegyensúlyozott, s adottak a Á fiatalabb szakmunkás. Pintér Imre. nyolc évvel ezelőtt került a kéziszerszámgyárba. Falun- tanulta -a la« hatását egyetemünkön is. Kiemelten foglalkozott a jelentősebb beszámoló és a hozzászóló- érjünk el. A sok is a szerteágazó egyetelehetőségek ahhoz, hogy még eredményeket továbbiakban a feladatokról szólva egyemi munka legfontosabb kér- bek közt hangsúlyozta, hogy dései közül az oktatás kor- a pártmunka stílusát a válszerűsítésével, a továbbkép- iozó követelményekhez kell zés problémáival és több más igazítani. A meggyőző mvnfontos tennivaló részletes kának- a jövőben nagyobb< fl magyar parlamenti küldöttség a Westerplatten A hivatalos, baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke vezetésével szerdán reggel Varsóból különrepülögépen Gdanskba utazott. Gdansk, s a vele összeépült Gdynia és Sopot — amit a lengyelek „háromvárosnak" emlegetnek — a legfontosabb ipari üzeme a „Párizsi Kommün" hajógyár, ide látogatott el a magyar küldöttség. A delegáció a helyi vezetők kíséretében egy parti motoros fedélzetén végigjárta a gdanski kikötőt, majd a Westerplatte félszigetre ment. Kállai Gyula a küldöttség nevében koszorút helyezett el a Westerplatte hőseinek emlékművén. A magyar országgyűlési Szövetkezeti küldöttség Balti-tengerpart legjelentő- küldöttség egynapos gdanski sebb lengyel kikötő és ipari látogatásának befejeztével központja. A mintegy 600 szerdán este különrepülőezer lakosú- „három-városi gepen Poznanba erkezett. Szabó Istvánnak, az Országos Szövetkezeti Tanács alelnökének, a TOT elnökének vezetésével szerdán négytagú szövetkezeti küldöttség utazott Lengyelországba. A delegáció tanulmányozza a lengyel szövetkezeti mozgalom eredményeit.