Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! mARORsm MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 60. évfolyam. 235. szám 1970. OKTÓBER 7., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Nők és fiatalok az élelmiszeriparban Amikor a női dolgozók helyzetéről esik szó, akkor érdemes Szegedet az első nelvre állitani, mivel itt az. országos átlagot meghaladóan magas a nők aránya a dolgozók soraiban. Ezt elsősorban a szegedi ipar struktúrája magyarázza: terebélyes könnyű- és élelmiszeriparral rendelkezik a város. A fiatalokat tekintve megoszlik az arány, hiszen a női dolgozók között éppen annyi a harminc éven aluli, mint a férfiak között. Egy azonban bizonyos, a női munkások és a harminc éven aluli férfiak számaránya a meghatározó a foglalkoztatottak körében. • Ezért is érthető, hogy a szegedi munkásság között élénk visszhangra talált az MSZMP Központi Bizottságának februári határozata, amely a dolgozó nők és a fiatalok helyzetével foglalkozik, arra serkentve a gazdasági és a társadalmi szervezetek vezetőit, hogy minden területen javítsák tovább e dolgozó réteg életkörülményeit. A szegedi élelmiszeriparban különösen sok nő dolgozik. Dicséretes a szakszervezetek törekvése, hogy alaposan megvizsgálta az élelmiszeripari vállalatoknál dolgozó nők és fiatalok helyzetét, s ajánlásokat tett azok, javítására. Az összegezést az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottsága ertékeli. Kiderül ebből a felmérésből, hogy Szegeden és Csongrád megyében 8700an dolgoznak élelmiszeripari vállalatoknál, akik közül a nők száma 4470, a harminc éven aluliaké pedig 3200 fő. A női munkások aránya az összes létszámon belül 51,3 százalék. Néhány gyárban azonban ennél jóval nagyobb a női munkások aránya: a Szegedi Konzervgyárban például az összes dolgozónak 81 százaléka, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál 68. a Szegedi Sütőipari Vállalatnál 54. a Csongrád megyei Szikvízipari Vállalatnál pedig 52 százaléka a nők közül kerül ki. Érdekes, hogy ez az arány egyáltalán nem látszik meg akkor, ha ezekben a gyárakban végignézzük a tisztségviselők névsorát. Már a szakszervezeti mozgalomban is „háttérbe" szorulnak a nők, s ahogyan haladunk felfelé a ranglistán. úgy mérséklődik a számuk. A legkisebb rendfokozatúak között, a bizalmiak soraiban még eléri a nők aránya az 50 százalékot, de a műhelybizottsági tagok között már csak 38, a szakszervezeti bizottságok soraiban pedig alig 36 százalékban találunk női dolgozókat. A munkakörök ranglistáján is hasonló a helyzet, de inkább még rosszabb. Mindössze két élelmiszeripari vállalat élén áll női igazgató, a Szegedi Konzervgyárban és a Szikvízipari Vállalatnál. A sütőipari vallatnál a főmérnök és két vállalatnál a főkönyvelő tartozik a gyengébb nemhez. Akad persze néhány főosztályvezető, főművezető is a nők között, de általános tapasztalat. hogy a gazdasági vezetők velük szemben gyakran fenntartásokkal élnek és a fizetésük átlaga nem éri el a hasonló beosztásban levő férfiak fizetését. Kedvező viszont, hogy a szakszervezeti tisztségviselők között viszonylag megfelelő a fiatalok számaránya. • A hátrányoktól függetlenül a nők és a fiatalok többsége becsülettel helytáll a munkában. közülük sokan példamutató magatartást tanúsítanak munkahelyükön. Tavaly például 263 élelmiszeripari munkás nyerte el a Kiváló dolgozó kitüntetést, s közöttük 165 nő volt. A szocialista munkaversenyben is jeleskednek a női dolgozók és a fiatalok. Nehéz lenne, s talán nem is volna jó a korosztályok elkülönülése a munkában. Egészséges gyakorlatra vall, hogy a fiatalok és az idősebbek egyegy brigádban összeforrva dolgoznak és érnek el kimagasló eredményeket. Jó példa erre a Szegedi Konzervgyárban dolgozó Állami-díjas brigád, ahol a néhány idősebb alapító tag mellett ma már felnőtt egy fiatalokból álló és ugyanolyan lelkesedéssel és odaadással dolgozó 32 fős brigád, akik elsőként vállalkoztak arra, hogy az árvízkárokat fedező nemzeti jövedelmet 1 százalékkal túlteljesítik. Az ÉDOSZ megyei bizottságának tagjai azt is megállapították, hogv a kiemelkedő teljesítményt nyújtó nők és fiatalok bérezésében még alig érződik a differenciált anyagi elismerés, illetve gyakran eltérő az alapfizetés is azonos beosztású nők és férfiak között. A tejiparban és a baromfiiparban a női osztályvezetők és csoportvezetők kevésébb fizetést kapnak, mint a hasonló beosztásban levő férfi kollégáik. A szakszervezetek megyei szerve arra is felhívja a gazdasági vezetők figyelmét, hogy gyorsabb ütemben próbáljanak könnyíteni a ma még nehéz munkát végző nők helyzetén. Gépesítsék az anyagmozgatást, s szabadítsák meg a nőket a nehéz terhek emelgetésétől. • Sok intézkedés született már az élelmiszeripari vállalatoknál. hogy könnyítsenek a dolgozó nők helyzetén. A konzervgyárban és a tejiparban például nem engedélyezik a kis- és többgyermekes anvák túlóráztatását. Javasolja az ÉDOSZ megyei bizottsága az élelmiszeripari vállalatoknak, hogy tegyék lehetővé a sokgyermekes anyáknak és a gyermeküket egyedül nevelő anyáknak azt, hogy az üzemi étkezdéből vihessenek haza vacsorát. Megszívlelendő a szakszervezeteknek az a javaslata is, hogv a szegedi élelmiszeripari vállalatok közös beruházással építtesenek a városban óvodát és napköziotthont, s ehhez kérjék a városi tanács támogatását is. Ugyancsak közös összefogást ajánlanak a vállalatok számára egy nagyobb befogadóképességű üdülő felépítésére. amelyet elsősorban a családos dolgozók vennének igénybe. Körültekintő a szakszervezetek megyei szervének összefoglalója, s igen életrevaló javaslatokat, ajánlásokat adnak az élelmiszeripari vállalatoknak. Remélhetően sok megvalósul majd ezekből a javaslatokból, s általuk valóban könnyebbé és jobbá válik a dolgozó nők mindennapi élete. Gazdagh István Diákszociális alap a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatására Először 1971 februárban adnak ki középiskolai ösztöndíjakat Szegeden A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulása társadalmi üggyé vált hazánkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának irányelvei is hangsúlyozzák: fokozni kell az anyagi és pedagógiai segítséget, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei méltó arányban foglalhassák el a közép- és felsőfokú iskolákat. A statisztikai adatok szerint néhány évi csökkenés után valamelyes emelkedés figyelhető meg a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban: az 1969 70-es tanévben a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a gimnáziumokban 47 százalék, a szakközépiskolákban 58 százalék volt, a mostani tanévre felvetteké pedig 49, illetve 60 százalék. A téma Szegeden is állandóan napirenden van; legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsága vitatta meg a művelődésügyi osztálynak erről szóló jelentését. Megállapította, a vb a tegnapi tanácskozáson, hogy Szegeden a tárgyi és személyi feltételek biztosításával is törekedtünk a. fizikai dolgozók gyermekeinek megfelelő szintű oktatására, nevelésére. Ezzel függ össze — egyebek között —. hogy a tanulócsoportok átlagos létszámának csökkenése kedvezően befolyásolta az iskolai munka hatékonyságát: az általános iskolákban csökkent a váltakozó „műszakban" tanuló osztályok száma. A pedagógiai segítség fontos célja, hogy egyrészt sikeresen elvégezzék ezek a tanulók az általános iskola nyolc osztályát, másrészt a tehetségeket a nevelők felismerjék és felkarolják. A tanítási órákon kívül kiterjed a fizikai dolgozók gyermekeire a szakkörvezető tanárok figyelme is. Az érdeklődő. tehetséges tanulók továbbfejleszthetik tudásukat és olyan ismeretek birtokába juthatnak ezeken a foglalkozásokon, amelyeket a tanítási órákon nem szerezhetnek meg. A szakkörökben résztvevő diákoknak fele kétkezi dolgozók gyermeke volt a legutóbbi tanévben is. Különösen a középiskolákban javult a teljesítményük, de ugyanitt még mindig elég nagyarányú a lemorzsolódás. A nevelőknek az a törekvése, hogy az általános iskolában tehetségükkel és szorgalmukkal kitűnt, e kategóriába tartozó tanulók gimnáziumokban folytassák tanulmányukat, igen sok esetben eredménytelen maradt. A fizikai dolgozók körében ez az iskolatípus kevésbé népszerű, minthogy a felsőfokú oktatási intézetekbe meglehetősen bizonytalan a felvétel. Elsősorban ez iránt az iskolatípus iránt kell növelni a szülők és a tanulók érdeklődését, hogy a fizikai dolgozók gyermekei megfelelő létszámbeli képviselethez jussanak a felsőoktatásban is. Szociális intézkedésekkel ugyancsak támogatni kell ezt a törekvést: a diákszociális alap célszerű felhasználása sokat lendíthet e társadalmi gond megoldásán. V. V. Giri országjáráson V. V. Giri. az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete kedden felkereste a széRoly tatodnak lengyel—NSZK tárgyalások közben két szakértői bizottság is folytatta hétfőn megkezdett munkáját. Az egyik az egyezménytervezet szövegét dolgozza ki. a másik az úgynevezett humanitárius kérdésekkel foglalkozott. A tervek szerint ma lezárják az eszmecserét. A nyugatnémet sajtóban egyébként hírek jelentek meg Brandt kancellár tervbe vett varsói utazásáról. Egyelőre csak annyi bizonyos. hogy Scheel külügynvniszter november 2-án Varsóba utazik. Kedden folytatódtak a lengyel—nyugatnémet tárgypjások a bonni külügyminisztériumban. Winiewicz lengyel külügyminiszter-helyettes Duckwitz nyugalmazott államtitkárral folytatott négyszemközti megbeszélést. Winiewicz ezután felkereste Paul Frank külügyi államtitkárt. akivel szintén négyszemközt tárgyalt. Megfigyelők arra következtetnek, hogy ezek a megbeszélések a legfontosabb problémáról, a határkérdésről folytak. Időkesíehérvári Videoton Villamossági Rádió- és Televíziógyárat és ellátogatott Balatonfüredre. Az útra elki, serte Losonczi Pál, az ElI nöki Tanács elnöke. Púja I Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és dr. Kós | Péter, a Magyar Népköztársaság indiai nagykövete. A Videotonban Papp István vezérigazgató rövid tá; jékoztatót tartott a gyár munkájáról és terveiről. A többi között elmondta, hogy évente mintegy negyedmillió , televíziót és rádiót gyártanak, 30 országgal vannak kereskedelmi kapcsolataik és termékeik csaknem 40 százalékát külföldön értékesítik. A vendégek a bemutatóteremben megtekintették a Videoton-gyár termékeit, s Giri elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Székesfehérvárról V. V. Giri Balatonfüredre utazott, ahol a sétányon virágcsokorral díszítette a nagy hy)du költő. Rabindranath Tagore szobrát. Majd hársfát ültetett melléje, annak a két fának a közelében, amelyek Tagore, illetve dr. Zaklr Húsain, India elhunyt elnöke magyarországi látogatásának emlékét őrzik. Az Indiai Köztársaság elnöke kedden szállásán vacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnökével együtt részt vett a vacsorán Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Timár Mátyás, a Ml nisztertanács elnökhelyettese Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefné, Péter János, Vályi Péter, a kormány tagjai. Sarlós István a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Részt vettek a vacsorán az indiai államelnök kíséretének tagjai ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A vacsorán V. V. Giri és Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. A végrehajtó bizottság egyebek között úgy határozott, hogy a művelődésügyi osztály több iskolát számoltasson be a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozásról: törekedjen arra, hogy .a szülők megértsék tehetséges gyermekük iskoláztatásának fontosságát; szorgalmazza, hogy ezek a tanulók az általános iskolai és a gimnáziumi tagozatos osztályokban megfelelő arányt képviseljenek: fokozza a felsőoktatásra előkészítő tanfolyamok hatékonyságát; vizsgálja meg a napköziotthonok berendezését. a tanuláshoz szükséges tárgyi feltételeket; 1971. január 1től képezzen diákszociális alapot, melyből rendszeres tanulmányi ösztöndijat kaphatnak a kiskeresetű fizikai dolgozók tehetséges, 'szorgalmas, példamutató gyermekei. A tanulmányi ösztöndíjakat első ízben jövő év februárjában adjak ki. Á diákszociális alapból finanszírozzák az egyetemi előkészítő tanfolyamok költségeit Parlamenti küldöttségünk varsói látogatásai A Kállai Gyula (középen) vezette, lengyelországi látogatáson levő parlamenti küldöttséget Czeslaw Wycech,. a szejm elnöke (balra) fogadta a szejm épületében A Kállai Gyula vezette országgyűlési küldöttség kedden eseménydús programot bonS'olított le. A reggeli órákban a lengyel főváros nevezetességeit tekintette meg. A városnézés után Stefan Jedrychowski, a LEMP PB taaia. külügyminiszter fogadta Kállai Gyulát, az MSZMP PB tagiát. az országgyűlés elnökét és a magyar képviselőket. A két ország kapcsolataira és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseire vonatkozó eszmecsere mintegy másfél óráig tartott. Délután a küldöttség az autógyárba ment. A Varsó keleti. Prága nevű részében működő modern vállalat készíti többi között a hazánkban is ismert Polski Fiat és Warszawa személygépkocsikat. A magyar vendégek este a Nagy Színházban részt vettek az Aida előadásán. Svoboda i Kedden hivatalos látogatásra Finnországba utazott Ludvik Svoboda. a Csehszlovák Szocialista Köztársaságelnöke. »