Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

I PÉNTEK. 1970. OKTÖBER 30. Felszabadítás Huszonöt esztendő telt el millió katonát összpontosí- mélyek megítélésében azt a a második világháború óta, tottak a körzetben, mint ké- szellemet követi, amelyet de ha a filmszínházak mű- sőbb kiderült, eredménytele- ezek a jelentős emlékiratok sorait nézzük, e nagy téma nül: a szovjet hadsereg nem- megfogalmaztak. A kép még olyan elevenséggel és frisse- csak hogy megállította a ha- nem teljes. A tegnap látott seggel jelenik meg ma is a talmas támadást, hanem of- két rész ugyanis csak a filmvásznon, mintha a hat fenzívába is tudott lendülni, film első fele. A második évig tartó harc nemrég feje- Ha ennek Jurij Ozerov két rész A döntő ütközet ződött volna be. Filmszínhá- rendezte filmnek a szellemét iránya és A csata Berlinért zaink most vetítettek a jugo- akarjuk röviden körülírni, zárja le a témát. A film érszlávbk Neretvai csatáját, ezt mindenekelőtt Zsukov mar- tékelésl módját majd csak a méreteiben és mondaniva- sall már idézett emlékiratai- ^ befejezést követően lójában egyaránt monumen- ra kell hivatkozni. A film ' a . J tál is alkotást, tegnap este a háború, a történelmi ese- lehet mérlegre tenni. pedig az előzetes hírekből és mények és történelmi vitákból már régen várt négyrészes új szovjet film. a Felszabadítás első két felét, a Lángoló ívet és az Áttörést láttuk. A háború témája a szovjet filmművészetben először epikus jellegű, később drá- Hírhedett zenésze a világmai, sőt lírikus alkotásokban tflak> Liszt Ferenc _ kalanfogalmazódott meg. Azvdos életútja sem kerülhette ePÍkus, f,llmek, a sematizmus el a jupiterlámpák fényét, a időszakúban készülték. A fiittercsillogást, a romantikus dramaibb alkotasok azutan, . f~ ,... hogy más művészetekkel magaszepítgetést: filmet együtt a film is megszaba- csináltak belőle. Csak most: dult a sematikus látásmód és mindig nem későn, jóllehet ábrázolás terheitől. A Száll- látásmód ami Keleti nak a darvak. az Emberi az a latasmoa- ami líelftt sors, a Ballada a katonáról Márton klasszikus optikáján és az Iván gyermekkora cí- átszűrte a moziközönségnek mű nagy sikerű filmek vol- mindazt a „kifelévalót", tak ennek az új szellemű . „ , ábrázolásnak legkimagaslóbb 31111 a zeneművész eletebőlés legizgalmasabb termékéi, pályájából az emberöltőnyiö. L. Szerelmi álmok szeretem a zenét, Liszt virtuóz zongoramuzsikáját, s aki hasonló várakozással ült be a moziba, nem csalatkozott. Akkor sem, ha egy botfülű operatőr — látszólag teljesen indokoltan — többet vágna ki belőle, mint amennyit meghagyna. Némely fejezete kínos lassúsággal húzódik el anélkül, hogy valamit is előrehaladna. Ilyenkor persze segít a kép — Hildebrand István romantikus kolorltja — és A Felszabadítás című film vei idébbi közönségnek való természetesen a zene hiszen jellegében atmoszférájában _ koróntsem nevezhető tlelut ezektol az alkotasoktol. .. . ,,, A film a háború bemutatá- Plkusan mai szemleletnek, sának epikus stílusához tér Sőt. Még az úgynevezett kövissza. Nem a sematizmus- zönségfilmek felmentő ka terósíti3 SSUemszl^sze;— Felszabadítás epikájában ott szes alkotás: tartalmában, vannak a drámai szovjet formailag egyaránt megmafiÍrnek tapasztalatai, az rad szép színekkel kiviteleepikus ábrázolásmód nem egy túlhaladott ábrázolási ziett, nagy érzéseket, nagy a zongoránál nem mindennapi csemegét ígér Szvjatoszláv Rihter és Cziffra György — Sinkovits Imre tiszteletreméltó dublőrjátéka mögül kihangzó — előadóművészete. A kétrészes film női főszerepeit szovjet, fontosabb mód felidézése, hanem szin- gesztusokkal kifejező, anda- férfiszerepeit magyar színéA film célzata egyrészt az, hogy emléket állítson a második világháború kimenetele szempontjából alapvető erőfeszítéseknek, másrészt, hogy ennek a harcnak a kiemelkedő eseményeit, nagyobb csatáit bemutassa; néha riportszerűen, híradószerűen idézve fel az eseményeket. Nemcsak abban mutatkozik meg ez. hogy valódi, igazi híradófilmek részleteit látjuk, hanem abban in. hogv széles panorámát vázol fel a film az akkori politikai eseményekről és személvekről. Látjuk a filmen Sztálint. Rooseveltet, litóan tetszetős szélesvásznú, szek játsszák. Közülük meszmagyar—szovjet kooproduk- sze ^magasük sinkovits Imciós filmnek. Mielőtt végképp igazságtalanok lennénk a nagy ügybuzgalommal fényképezett, tehetséges színészekkel eljátszott, a Liszt Ferenc művészetének ma is hódolók tetszésére apelláló filmhez: őszintén be kell ismerni, Keszi Imre és D. Delj forgatókönyve járhatóbb utat választott, mintha filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozott volna. Ezekre ugyanis elég Churchillt, valamint Hitlert támpontot találni Liszt kaés Mussolinit. A szovjet landos művészpáiyájén _ a hadsereg altal vívott csatak , . vezetőinek. tábornokainaik népdalkerdéstol a ciganyzeszerepeit alakító színészek néig, a farradalmiságtól az valóságos hadvezetők Dort- egyházi zenéig — ugyanakréit rajzolták meg. Többek k k válaszolni túlnőközött Zsukov marsall is K0 ezenre vaiaszoim tuino szerepel a filmben, íjklnek ne « vállalkozás bevallott világhírűvé vált emlékiratai szándékán: mai-adandót állínemrég jelentek meg magya- tani a magyar zeneművészeru 1 A film cselekménye 1943 tet külföldre először rePre" iúllusában kezdődik. tehát zen tál ó lisztt életműnek. re őszinte emberi humánummal megrajzolt Liszt-portréja, aki arra a hálátlan feladatra is vállalkozott, hogy a kor legnagyobb zongoravirtuózát a legkényesebb szituációban, ott, a zongora mellett ls bemutassa. Említsük még meg Klara Lucsko és Ariadna Sengelaja • nevét, hiszen velük vált teljessé az a világ, melyben Liszt Ferencet filmvászonra álmodták az alkotók. N. I. Tévétervek: Második program, színes adás (Kiküldött munkatársunk- szünet. Erről azért döntöttek tói.) 1972-től önálló műsort így, mert a megítélések szesugároz a Magyar Televízió rint minden családban szükmásodik csatornája, 1973-tól ség van egy színuáz-, mozipedig rendszeressé válik a látogatással, vendéglátással, színes adás. A bizonyára a -fogadással eltölthető rétére, nézők millióit érdeklő új- A televízió két műsora terdonságokat tegnap, csütör- mészetesen bőven tartalmaz tökön délelőtt a Parlament- majd közös adásokat. Elsőben ismertette Pécsi Ferenc, sorban a híradókat ismétli a Magyar Rádió és Televízió meg a második program, de nyersanyaggal. A kongreszelnökhelyettese, a televízió melletük alkalmat ad majd , szusi munkaversenyben szép vezetője: Több timföld Az almásfüzitői timföldgyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy 3000 tonna timföldet készítenek éves tervükön felül. Az idén termelésük jó részét Volgográdba küldik, ahol' a nyersanyagot kohósítják. s onnan szállítják hazánkba az alumíniumtömböket. Az almásfüzitöd gyár más népi demokratikus országba is exportál, s a tatabányai alumíniumkohót teljes egészében ellátja több más műsor újralátására • eredmények születtek. A vális. I lalásból eddig már 2700 tonA. L. I nát teljesítettek. A fentiek után talán furcsán hangzik: tetszett a Szejóval a sztálingrádi csata után. de egy hasonlóan sorsdöntő helyzetben, a kurszki , , ,, , „._..,„ összeütközés ideién. A Sztá- relmi álmok- Mert tetSzlk a linerádtól győzedelmesen Szerelmi álmok, a zongoraelőrenyomuló szoviet csaoa- darab; a Mazeppa, a Faust Wkat a nemet hadvezetés- szimfónia> az Erzsébet leKurszk korze+eben akarta , .,, . , megállítani és m^emmisí- genda, a pillanatokra megteni. Ennék érdekében egy- szólaló Les preludes — mert Ponty mellé amur Megkezdődött a bottsodi vizek halasítása. Több mint háromszáz mázsa kétnyaras pontyot helyeznek többek között a Hernád és a Bódva folyóba, valamint a mályi és a nyéki tavakba. Halasítják az Ózd szomszédságában levő arlói, valamint a Miskolc melleti Csorba-tavat is. A ponty mellett amurt is telepítenek. (MTI) Mint elmondotta, a közönség megnövekedett igényeit elégíti majd ki a tévé két év múlva meginduló második programban, amely kezdetben 20 órányi önálló műsort fog sugározni. A második csatorna elsősorban a magasabb színvonalú közművelődési és szórakoztató adások keretében filmeket, tévéjátékokat, színházi előadásokat, ismeretterjesztő összeállításokat közvetít majd, míg az első program — híven az eddigi gyakorlathoz — inkább a nagyobb tömegeket érdeklő politikai, információs, s természetesen szórakoztató és az egyéb ismeretterjesztő műsorok „gazdája" marad. Az 1973-ba.n kezdődő rendszeres színes adás a második program részeként jelentkezik — hetenként mintegy 10 órában. A színes adások nem képeznek majd önálló műsoregységet, hanem alkalomról alkalomra gazdagítják a különböző műsortípusokat. Lesz tehát színes tévéjáték éppúgy, mint színes sportközvetítés. Ahhoz, hogy a második program — a színes adásokkal együtt — meginduljon, ki kell építeni az újabb adóhálózatot. A tervek szerint a második csatorna műsorát 1972-ben az ország területének mintegy 40 százalékán lehet majd fogni, 1980-ra pedig valamennyi megyében. Mint Pécsi Ferenc elmondotta, előbb a budapesti, pécsi, mgjd a szentesi, kabhegyi és kékesi közvetítő állomásokat teszik alkalmassá az újabb műsorok sugárzására. A televízió székházának átalakításával, bővítésével, jobbá válnak a közvetítési körülmények is. Különösen a irtost épülő 700 négyzetméteres új stúdió enyhít majd a gondokon. Az újságírók kérdéseire válaszolva a televízió vezetője elmondotta, hogy a második program és a színes adások bevezetése nem drágítja meg az előfizetési díjakat, s szólt arról is, hogy a iriör régebben vásárolt készülékeket ls alkalmassá lehet majd tenni a színes adások fekete-fehér vételére egy 3—400 forint értékű adapter felszerelésével. (A színes adások „fogására" alkalmas készülékek ára feltehetőleg háromszorosa lesz a most forgalomban levőkének.) Érdekesség, hogy a sugárzás kettős bővítése ellenére is megmarad a hétfői adászeneköltőre. Bartók Bélára, aki a köztudatban — •'Liszt Ferenc és Erkel Ferenc folytatásaként — a magyar népzenéből teremtette a XX. század zenei világnyelvét. Minden zenei intézmény a maga keretei között hódol a gazdag ' hagyatékból Bartók szellemének, s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának KISZszervezetét is elismerés illeti a szerdai Bartók-estért, amely a tanév végére eseamelv a zenei fiatalság ra- dékes. A zenekart pótló májongó tiszteletadásává nőtt a sodik zonsora szólamát Szeszámról számra tartalmilag lecsénvi Norbert szólaltatta fokozódó műsorral. A 15 ma- meg lobogó tűzzel, kitűnő gyár parasztdal, az op. 14-es színhatásokkal, zongoraszvit, s az Improvizá- Szatmári Géza Gyorson fejlődik a kötszövő ipar A következp ötéves terv- tal ruházati csoportvezetője, időszakban a textilipar leg- — A közelmúltban lezajgyonsabban fejlődő ága a lott. textilipari műszaki konkötszövőipar lesz. Az évente ferenciának is egyik fő téjelenleg tizenegyezer tonna máia a gyártmányösszetétel készterméket kibocsátó köt- változása volt. A kötszövőszövőipar a tervidőszak vé- ipari technológia fejlődése gére több mint 16 000 tonna lehetővé tette azt is. hogy kötöttholmit állít majd elő. olyan termékek, például ölA termelés ilyen nagyará- tönyök. kabátok, műbőrnyú növekedése szükségessé alapanyagok is készüljenek teszi a gyártási ág átfogóre- kötöttkelméböl ameiVek kokonstrukclóiót — erről adott k0töttk€lméD01- ameIyek k0 tájékoztatást Kamarás Sán- rábban qsak szövetből voldor. az Országos Tervhiva- tak elképzelhetők. Bartók-zongoraest Halálának negyedszázados ciók a zongoramüzsi^ mél'évfordulóján országszerte tán népszerű alkotásai, csakemlékeznek a nagy magyar úgy mint a szünet után kétzongorás formában bemutatott III. zongoraverseny. A főiskola elmélyült pedagógiai munkáját érezhettük Kerek Ferenc muzikálisan kiemelkedő hangszeres kultúrájával a nagy feladatok megoldására sikeresen vállalkozó zongoralátékában. Delley József művésztanár büszke lehet tahítványára. aki szereplésével már kiérdemelte azt • a diplomát. Világtakarékossági nap Október végén a világ A lakosság takarékossági sajtóorgánumai a hírma- hajlandóságát számok igagyarázatok mellett közös zolják. Az első három nehangvételű rhegemlékezésey ket is közölnek. Ebben az évben október 30-án rendezik a takarékpénztárak a világtakarékossági napot, mely 1924 óta szinte valamennyi országban tradícióvá vált. Az egyéni pénztakarékosság a szocialista és a tőkésországokban egyaránt mozgalom szintjére emel'kedett. mert az egvének és a családok gyarapodásának, életszínvonaluk emelésének elfogadott, fontos eszköze. Köztudomású ez. mégis szükség van a felvilágosításra, a népszerűsítés évenkénti ismétlésére, hogy a takarékoskodás, a beosztó életmód elfogadott elve minél főbb családban a gyakorlatban is valóra váljék. A vilástakarékossági nap célia évtizedek óta változatlan. Újabb és újabb egyénekkel, családokkal kívánjuk megismertetni a takarékosság hasznosságát, hazánkban a pénzintézetek szolgáltatásait. A takarékbetét-állomány alakulása ielzőie az életszínvonal állásának tükrözi a kormányzat iránt megnyilvánuló bizalmat, nyomon követi a politikai és gazdasági helyzet mozgását. Az idei év első három negyedévében ezt az állapotot igen kedvezően mutatta a lakosság takarékbetét-állománya. A lakosság alapot és lát arra. hogy iobb munkával az eddisine] nagyobb jövedelenjbez juthat. Az áruválaszték — noha még vannak hiánycikkek — gazdagodott. Az új mechanizmusban szélesedett a evárak. a kereskedelmi vállalatok között a verseny a gyedévben megyénk takarékbetét-állománya 235 millió 312 ezer forinttal növekedett. s betétállományunk meghaladta a másfél milliárd forintot. Az ország ta-, karékbetét-állománya a harmadik negyedév végén elérte és meghaladta a 40 milliárdot. A sok száz milliónyi megtakarított pénz, bekerülve a népgazdaság vérkeringésébe, egyik forrásává válik nagyobb állami beruházásoknak is. A világtakarékossági napon az OTP. a takarékszövetkezetek. a postahivatalok a különböző társadalmi szervek bevonásával széles körben mutatják be a pénztakarékosság eredményeit. Elsősorban azokhoz a családokhoz szólunk, melyeknél még nem honosodott meg a rendszeres Dénztakarékoskodás. A 14 és 26 év közötti fiatalok számára ez évben nyílt egy ig^n kedvező új takarékossági forma: az ifjúsági takarékbetét. Ilyen betétek elhelyezésére szeptember 1-től adódott első ízben alkalom. Az azóta eltelt, rövid két hónap alatt áz országban közel 40 000 fiatal választotta a takarékosságnak ezt a formáját. A világtakarékossági nap legfőbb célja, hogv meggyőző alapot teremtsen a rendszeres takarékoskodáshoz. a takarékoskodás gonlehetőséget dolatának további terjedéséhez. A gazdaságos szemlélet otthon és a munkahe- 1 lyen legtöbb esetben eevütt 1ár tehát az egvénnek és a népgazdaságnak egvaránt érdeke a Dénztakarékosko dás gondolatának terieszté- í fogyasztó megnyeréséért. A se a takarékoskodók tábosok vonzó új hazai és importcikk is feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogv a lakosság idényeinek növekedésén keresztül is tovább terjedt a takarékosság. rának növelése, nem csupán a takarékosság napján, hanem az azt követő időkben is. Birlipg József