Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

CSÜTÖRTÖK, 1910. OKTOEER 29. 3 Ellenőrzés, javítás A számológép nem téved­het. A .Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szegedi telepén gondos fel­ügyelet alatt tartják a szá­mológépeket, mert a telep jó néhány vállalat számára dolgozik. Képünk az ellen­őrzés, a javítás munkáját mutatja, amelyet felsőfokú végzettségű műszerészek vé­geznek. Somogyi Kírolyné felvétele Helyreállítás, újjáépítés 40 lakóház teljesen elkészült, további 53-ban egy helyiség lakható — Lassú az ütem Október 31-ig adható be a kölcsönigénylő kérelem Az ár- és belvíz követ­keztében tönkrement házak helyett megyénkben 2415 új lakóházat kell felépíteni. Tervek szerint az idén 650 lakóháznak legalább úgy el kellene készülnie, hogy egyik helyiségbe beköltöz­hessenek a fedél nélkül ma­radt családok. S az eddigi eredmény? j Október 24-i adatok sze­rint az építési hatóságok 1945 építési engedélyt adtak ki új lakások, lakóházak felépítésére. Ismeretes, hogy az ár- és belvízkárosultak­nak az állam otthonuk rendbehozásához, felépítésé­hez kamatmentes kölcsönt nyújt. Az OTP fiókjai — megtartva ígéretüket — 36 öra alatt intézik a kölcsön­kérelmeket. Az október 26-i adatok szerint eddig 829 épület helyreállításához és 1448 új lakás felépítéséhez nyújtottak kölcsönt. Az en­gedélyezett hitel összege már eléri a 320 millió fo­rintot. Ugyanakkor közeleg a határidő: az OTP-fiókok­hoz — a megyei tanáccsal egyetértésben született dön­tés szerint — csak október 31-ig adható be „árvizes" kölcsönt igénylő kérelem. Természetesen, aki önhibá­* ján kívül — s ezt a ta­nácsnak igazolnia kell — október 31-e után adja be a kérelmet, az OTP figye­lembe veszi, fgy például a csongrádi tanács már meg­küldte az OTP-nek azok­nak névsorát, akiknek a kölcsönkérelemhez szükséges határozatot csak később tudják kiadni a kisajátítási eljárás miatt. Azok az épít­kezni szándékozók azon­ban, akik már rendelkeznek az építési engedéllyel is, ve­gyék figyelembe, hogy csak október 31-ig adhatják be kölcsönt igénylő kérelmüket. Szintén október 24-i ada­tok szerint megyénk terüle­tén 343 lakóépület helyreál­lítása megtörtént, míg 660 lakóház esetében ez a mun­ka tart. illetve elkezdődött. Az elmúlt hónapokban azon­ban mindössze 40 új lakó­ház készült el megyénk te­rületén; Vásárhelyen 10, Szentesen 7. a makói járás­ban 1*2 (ebből Kiszomboron 4), a szegedi járásban pe­dig 11 (ebből Algyőn 4). Emellett 53 új épület egy helyiségébe az érintett csa­ládok beköltözhettek. Az ' újjáépítés munkája válto­zatlanul lassan halad, hi­szen 289 lakóház esetében az alapozásnál tartanak, 373 épületnél már állnak a fa­lak, 290 lakás tető alatt van: Az építkezés ütemét lassít­ja a téglahiány. Előzetes megállapodás szerint ugyan­is szeptemberben 13,6 millió és októbreben is szintén 13,6 millió téglának kellett volna érkeznie megyénkbe az „ár­vizes" építkezésekhez. Ugyanakkor az elmúlt hó­napban csak 8,8 millió tég­lát kaptak a T*ÜZÉP-tele­pek. s várhatóan e hónap végére lesz meg a szeptem­berre ígért téglamennyiség! Más építőanyagokból az el­látás folyamatos és az épí­tőipari szervezetek is elsőd­leges feladatuknak tekintik a helyreállítási, újjáépítési munkákat. Lantos Anna Járműjavító rekonstrukciója A Magyar Államvasutak kocsiparkjának egyötödét ja­vító szombathelyi MÁV jár­műjavítóban új kocsiosztályt építenek. Ezzel befejeződik az 1972-ben százesztendős fennállását ünneplő üzem teljes rekonstrukciója, amelynek sorSn létrehozták az első vidéki Diesel javító bázist. Azóta itt javítják az 500 lóerőnél kisebb vasúti és vállalati Diesel-mozdo­nyokat. A 9000 négyzetméter alapterületű darupályás, 5 hajós új kocsijavító csarnok 80 millió forintba kerül. Találmányok jogi oltalma Október f9—27. között Bu­dapesten tartották értekezle­tüket Bulgária, Magyaror­szág. az NDK. .Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia találmányi hivatalainak ve­zetői. Megvizsgálták a szo­cialista országoknak a ném­zetközi iparjogvédelmi szer­vekben való részvételével, a találmányok, védjegyek és ipari minták jogi oltalmá­nak továbbfejlesztésével, valamint a szabadalmi do­kumentációval, információ­val és osztályozással ösz­szefüggő időszerű kérdése­ket. SZEGEDI MUNKÁSÉ LET Demokrácia és protekció Alszik a város. Álmatlan emberek. ablaka világit leg­följebb, vagy azoké, ' akik váltás után most jöttek ha­za. Gondolom, Vitray légi­kisasszonyai is álomszárnya­kon röpködnek ilyenkor már, én meg legalább két szemináriumra való kérdés­sel baktatok a kenderfonó sötét udvarán. A kérdés nagyon egyszerű egyébként, föltehetném nap­pal is. Móra többször olva­sott szavaira hallgatok in­kább. ö mondogatta, hogy becsületes ember másképpen vélekedik a politikáról éjfél előtt, és ellenzékivé válik éjfél után. Jó lenne ezt ki­próbálni. Idétlen kérdéseim­mel zavarhatnám bárok hangulatát is, itt biztosra is mehetnék. hiszen aki itt darvádozik. az született igaz­látó. Gondolom mégis, célra­vezetőbb talán itt botorkál­nom a pörgő orsók és éjsza­kai szolgálóik között. zásához, de lassan haladunk. Sorra vesszük, kik tőröd­nek a munkásember pana­szával, de hiába vizsgálom akár nagyítóval is a láncot, nem találok szakadást ben­ne. Egyszerű munkás volt a művezető is, az osztályveze­tő is, &z üzemvezető is. tud­ják mi a becsület. Az üzemi bizottságot választják. a szakszervezetit is, a döntő­bizottságot is, ha valakinek baja lenne, szólhatna. Igaz, egyik sem emlékszik még be­szélgető társaim közül, hogy ezekből a bizottságokból va­lakit leszavaztak volna, de lehet, hogy az éjszakai el­lenzékiség mondatja csak velem, hogy ez a spárga is jó simára sikerült. Termelési értekezleten is, szakszerve­zetin is elmondhatja minden­ki a véleményét, biztatják is őket egymás után. de alig szól valaki. Az öltözőkben sokkal zajosabb a vita. Mi­ért? Ki tudja? — Siet haza mindenki. — Nem a mun­kásember nyelvén beszélnek ott, hadarják a termelési számokat, sokszor alig ér­tünk belőlük valamit. Az első asszony, akit szó­ra kerek, kifakad hangosan: — Szóval mondjam megint én a véleményemet, kapjam érte én a cirkuszt? írja meg inkább azt. hogy annyira magas az életszínvonal, hogy nem érjük el, ha nagyon ka­paszkodunk érte, akkor se. Nappal biztosan háziasz­szony, mert következő mon­data már a piac körül for­golódik: — Engedjék le az árakat, és emeljék a fizeté­seket. .Mire tele lesz a sza­tyor a piacon, ugrik a szá­zas. Tudja maga. mennyit kell azért dolgozni? Szépíteni is akar. meg ta­lán az igazsághoz is köze­lebb húzni, mert azt mond­ja, hogy egyébként nem kell félnie, volt ő már panaszá­val az igazgatónál is. el is intézték mindjárt, amit kért. A művezető is csak annyit mondott: megint megkerül­tél? Mindig nagyszájúnak tartott. © A simítóban jó félóráig nézegetem. hogyan lesz a szőrös spárgából sima spár­ga. Izzasztó meleg van. rö­vid nadrág, ing nélkül a nemzeti viselet itt. Villám­gyorsan dolgoznak a mup­káskezek, gondolom, itt megtalálom, merre is kell szélesítenünk a demokratiz­mus útjait. Billmann Ferenccel és Chmilofski Istvánnal kez­dünk hozzá az útszélesítés „technológiájának" kidolgo­A titokzatos éjféli vízvá­lasztóhoz közeledünk, ami­kor a gyáron kívüli gondokat bogozgatjuk. Rájövök az el­ső mondatok után, hogy az én előre megtöltött puskám fölmondja a szolgálatot. Az­zal kezdik mindjárt, hogy a demokratizmusnak nálunk nem az az ellenpontja, amit én tanultam hajdanában az iskolában. Az kimúlt, de nqtt helyette más. Közismert ne­ve: a protekció. Akinek van protekciója, százszor könnyebben boldogul. Látszólag apró dolgokat mondanak. Ceruzaelem. — Bemegy a fiam boltba, nin­csen. Találkozik az ajtóban a barátjával, mondja neki. Várj. majd én! Nekem van itt ismerősöm. És hoZza a ceruzaelemet. A hentes. — Autóról rakják az árut. Be­megy a feleségem, kér olda­last, nincsen. Kijön, bemegy a munkatársa, annak van. Ilyen hamar nő nálunk az oldalas? Akkor nem lehet baj a húsellátással! Most a boltosok jönnek sorba. — Könnyebb a lel­kűknek, ha többet számol­hatnak. Röstell szólni az. ember azért a 70—80 fillé­rért, úgy néznek rá, mintha ő lopott volna. Aztán a gebi­nesek. — Mind a munkás­ember pénzén • gazdagszik meg. Kivisz a meccsre egy csomó sört, majdnem a dup­lájáért adja. Igaza van. aki­nek drága, ne igya. De el­fogy mind. Többet keres egy vasárnap, mint én egész hé­ten. Innen már csak egy lépés a bürokrácia. — Viszek egy ótépés papírt, hogy igazol-, ják. Azt mondja, a kislány, jöjjön holnap kettőkor. De nekem ma kell! Jöjjön hol­nap kettőkor! Kijön erre egy ismerős asszony, megkér, hozzak neki kávét a boltból. Meg is daráitatom, mire visszaérek, kész a papír. Csak nekem érdekem a ter­melés ebben a gyárban, ne­kik nem? ök tárgyalhatnak, kávézhatnak, én meg csak melózzak nyugodtan, és jöj­jek holnap kettőkor? Ha én kések reggel, nem keresek. Látja, nálunk csökkent a munkáslétszám, majdnem visszatértünk a két műszak­ra. Ügy tetszik, az irodákban mégis többen lettek, mint voltak. Pedig akár jószívű vagyok, akár nem. az ő pén­züket is itt termelik meg a gépek mellett. © Éjszaka van. nem ls tu­dom, hogyan köszönjek. Jó estét, jó éjszakát, jó reggelt, De azt tudom. hogy nagy dolgokat mondtak, és nem kell hárommal osztani, ami­ért éjszaka mondták. Leg­följebb kihegyeztük egy ki­csit a témát: csúszómászó kí­gyóként férkőzik be apró ré­seken a protekció is, a bü­rokrácia is társadalmi ren­dünkbe. Az örök itt-ott ka­put is nyitnak nekik. A mun­kásember kívánsága ennyi: őrködjünk jobban! Horváth Dezső Fejlesztik a magyar-szlovák építésügyi együttműködést magától következett be. Döntő sze­rep jutott ebben a kommunista mozgalomnak, annak, hogy a pár­tok egyrészt maguk igyekeztek meg­találni a helyi politikának megfele­lő helyes módszereket, másrészt tu­datosan' törekedtek a munkásosztály egysegének megteremtésére, s a szo­cialistákkal, a szociáldemokratákkal való — elvi engedmények nélküli — együttműködés mellett foglaltak ál­lást- Közeledtek a munkásosztály harcához a kis- és középparasztság, a városi középrétegek, az értelmiség bizonyos csoportjai is. Fokozódó po­litikai aktivitást tanúsít az ifjúság egyre nagyobb része, főleg Nyugat­Európában. de Amerikában és Ja­pánban is. Megfigyelhető a nők tö­meges részvétele az osztályharcban, főleg az imperialista külpolitika el­len. a béke frontján. Ez a részvétel legszemléletesebben az amerikaiak vietnami agressziója elleni megmoz­dulásokban tapasztalható. Ha tehát összegezni akarjuk mind­azt, ami ma a kapitalista országok­ban folyó osztályharcot jellemzi, azt mondhatjuk: a célok horizontja ki­tágult. a monopolista-ellenes front sorai bővülnek, s a harc eredménye, hogy — idézzük a kotnmani&ta moz­galom tavaly júniusi nemzetközi ta­nácskozását — „a munkásság nagy osztálycsatái sok kapitalista ország­ban szétzilálják a monopóliumok hatalmát, elmélyítik a kapitalista társadalom ingatagságát és ellent­monoásait". Ezek olyan nyilvánvaló tények — mondhatná valaki —; hogy nem is lehet vitás: az osztályharc a tőkés­vilás'oan változatlanul folyik Mivel tudnak akkor operálni azok. akik a munkásosztály „megváltozott szere­pét" bizonygatják? Vitathatatlan té­nyek erősen vitatható magyarázata-' val. Vegyük például korunk egyik jellemző vonását, a tudományos-mű-' szaki forradalmat. Nos. ebből a bur­zsoá ideológusok szociális demagó­giával. a kapitalizmus „kimeríthetet­len lehetőségeiről" terjesztett illúzi­ókkal arra a következtetésre próbál­ják rávezetni — magyarul: megté­veszteni — áz embereket, hogy eny­hülni fognak a szociális és ideoló­giai konfliktusok, eltűnnek az osz­tályok. jön a „népi kapitalizmus'', a „jóléti állam", a „bőség társadal­ma". Ezzel szemben az igazság az. nogv a tudományos-műszaki forra­dalom nemhogy elsekélyesitené az CBztafcfhar-coí* hanem üó- feladatokat állít elé. Űj módon kell küzdeni a munkanélküliség, a kizsákmányolás ellen, a munkafeltételek javításáért, más körülmények között kell fellépni a monopóliumok nemzetközi össze­fonódása ellen — hogy csak néhány problémát említsünk. Senki sem gondolja persze, hogy az osztályharc sima. kitaposott út. Görögországban, vagy Indonéziában, az Egyesült Államokban és Portugá­liában — de sorolhatnánk más or­szágokat is — nagyon nehéz körül­mények között vívja harcát a mun­kásság. Sokak életébe kerül ez a harc. sokszor minden erőfeszítés el­lenére is előretör a reakció, a győ­zelmeket olykor vereségek váltják fel. De vajon ezek a helyenkénti és átmeneti vereségek megváltoztat­ja k*e azt a tényt, hogy a munkás­osztály és szövetségesei egyre na­gyobb erővel támadják a monopóli­umok hatalmát? Nyilvánvalóan, vi­lágméretekben nem. Igazuk van a X. pártkongresszusra kiadott irányel­veknek: „Az imperializmus elérhet ugyan átmeneti sikereket, a kapita­lista rendszer kibékíthetetlen ellent­mondásait azonban nem képes meg­oldani. a politikai válság állapotaban van.,-?? Fkios Xama& Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter háromnapos pozsonyi tár­gyalásainak befejeztével visszaérkezett Budapestre. Ladislav Kompis szlovák építésügyi miniszter meghí­vására a magyar—szlovák építőipari és építőanyag­ipari kapcsolatok tovább­fejlesztéséről tárgyalt. Megállapították, hogy a távlati fejlesztési tervek­nek megfelelően sok lehető­ség nyílik a kapcsolatok el­mélyítésére. A határmenti területeken a magyar építő­és építőanyag-ipar éppen a szlovák építőkkel, építő­anyag-gyártókkal hozta lét­re a legszorosabb együttmű­ködést. A tárgyalásokon e kapcsolatok továbbfejleszté­sének feladatait is meghatá­rozták. A szlovák fél fel­ajánlotta, hogy Magyaror­szág nagy közművesítési programjának támogatására hajlandó jelentős mennyi­ségű kőagyagcsövet szállíta­ni a csatonahálózatok épí­téséhez. A határmenti terü­leteken tamogatást nyújt a megyei lakásépítkezéseknek csempe és különféle kerá­mia burkolólapok szállítá­sával, nagy teljesítményű alapozási és földmunkagépek kölcsönzésével. A magyar építők ipari, üzemi csarnok felállításában, az anyaggyár­tók főleg nagy tömegű ka­vics szállításában segíthetik szlovákia építkezéseit. A megbeszélések külön fejeze­- tóként két ország könnyű­szerkezetes építési módszeré­nek elterjesztésében kiala­kítandó együttműködés módjairól tárgyaltak. Meg­egyeztek abban, hogy össze­hangolják a külföldi köny­nyűszerkezeti licencek vá­sárlási programját. Megállapodott abban, hogy a véleménycsere alapján de­cember elején a magyar— szlovák építő- és építőanyag­ipari együttműködési bizott­ság Budapesten kidolgozza a részletes feladatokat. A GO éves Péter János köszöntése Péter Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, külügyminisztert 60. szüle­tésnapja alkalmából köszön­tötte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök és óí­adták a Központi Bizottság és a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány üdvözlő levelét, valamint ajándékát. A bensőséges hangulatú üdvözlésen jelen volt Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság ütkara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom