Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

SZERDA, 1970. OKTÓBER 28. » Szeszipari fermentációs konferencia — Az állati eredetű fehórjeszüksóglet világszerte növekszik, s ez mindenütt megköveteli az állattenyésztés nagyarányú fejlesztését. — Így kezdte megnyitó előadását dr. Dirnény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Magyar Tudományos Akadémián rendezett szeszipari fermentációs konferencián. — Az említett cél eléréséhez — folytatta a miniszter — az állati takarmánykeverékek fehérje koncentrációját a jelenlegi 12—13 százalékról legalább 15 százalékra kell növelni. Erre az egyik lehetőség az ipari úton előállítható fehérje — a takarmányélesztő — gyártása és hasznosítása. Ennek a munkának továbbfejlesztéséhez azonban még számos élettani, műszaki és szervezési kérdés vár megoldásra világvizsonylatban. A legkedvezőbb megoldás megkereséséhez sok segítséget nyújthat ez a tanácskozás, akárcsak a több és jobb minőségű sütőélesztő termelésének lehetővé tételében is, ami viszont a kielégítő minőségű gyári kenyér- és péksütemény előállításának nélkülözhetetlen feltétele. Ugyancsak további lépésekre van szükség a magyar szesztermelés fokozásához is — mondotta dr. Dimény Imre. A tanácskozáson egyébként 250 szakember vesz részt, közülük több mint félszáz külföldi, angol, bolgár, csehszlovák, dán, finn, holland, jugoszláv, lengyel, NDK-beli, NSZK-beli, osztrák, svéd és szovjet. (MTI) H siOBjel Bcnlfúro nogijqi Nagysikerű irodalmi est A pódiumon fehérrel borított asztal, néhány szál piros szegfű. Zsúfolt ház várta te-snap este a Tisza szálló nagytermeoen a Szegedre utazott szovjet költővendégeket. Róbert Rozsgyesztvenszkijt tulajdonképpen visszavárta: három esztendővel ezelőtt ugyanitt tapsolták vörösre tenyerüket a szovjet „új hullám" izmos tehetségének gyorsan szimpatizánsaivá szegődött versbarátok. Már magában a látványban van valami megható, ahogy ebből az enyhén dadogó fiatal óriásból valósággal kiszakadnak a szavak. S milyen verseket ír! Nagy Attila a Rekviem részletének sodró erejű tolmácsolásával többet sejtetett meg a hallgatóval az oroszszovjet líra hangulatából, mint a rákövetkező műsornak majdhogynem egésze. (Férfiasan be kell vallani, néhány erőltetetten fejből mondott költemény előadása méltatlan maradt az est színvonalához.) Dzsuban Muldagalijev, a kazah írószövetség titkára, ezúttal mutatkozott be a szegedieknek. Szerényen, első szavaival az est tulajdonképpeni igazi főszereplőjét, az orosz-szovjet művek magyarországi népszerűsítéséért annyit tett Rab Zsuzsát dicsérve: a költő a nyelv ismerete nélkül is kihallotta az elmondott versekből az avatott műfordító hangját. A Vass Károly rendezte műsorban Bángyörgyi Károly, Kovács János, Mentes József, Molnár Piroska, Nagy Attila, Papp János és Stefanik Irén működtek közre, a költőket Bálint István tolmácsolta. Rozsgyesztvenszkijt és Muldagalievet tegnap délután a városi népfrontbizottságon Simái Mihály, a helyi írócsoport titkára szegedi íróik, költők és az MSZBT vezetőinek társaságában fogadta baráti eszmecserén. A szovjet vendégek ma Kecskemétre utaznak. * A szovjet kultúra napjai Somogyi Károlyné felvétele A városi népfrontbiziottság épületének folyóirat-olvasójában Dzsuban Muldagalijev és Róbert Rozsgyeszlvenszkij alkalmából tegnap délután orosz nyelvészeti előadásokat tartottak a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz tanszékén. V. 1. Makarov beszélt. docens a mai orosz nyelv stílusrétegeiről, Baráti Tibor tanársegéd pedig az orosz nyelv dallamosságáról Tizenhat éve már... Gáz és aszfalt Schiinanovszky Károlyné (Kistisza utca 13.) olvasónk az utca lakói nevében fordult szerkesztőségünkhöz. Az utcában most fektetik le a gázvezetéket, ugyanakkor hiába kérte a gáz bevezetését a gázműtől, elutasító választ kapott. A nyomtatott válaszlevélen az áll, hogy az elosztó hálózat túlterheltsége miatt a bevezetést nem tudják engedélyezni. Olvasónk azt hiányolja: nem tájékoztatták arról, hogy a gázbevezetésre egyáltalán mikor kerülhet sor. Panasz és dicséret Ifj. Török Imréné (Szeged. Gyík utca 16.) levelében a tarjáni hentesüzlet dolgozóit dicséri. Előzékenységükért, a kedves és közvetlen kiszolgálásért. A dicséret mellett azonban panaszkodik is, mégpedig a sertéskörmök miatt. „Bocsássanak meg, de azok olyan mocskosak, hogy ha egy böllér így tisztítaná meg a sertést, hát ásóval vernék ki még a környékről is". Ennyi a panasz lényege, és végül a kérés: nem lehetne-e tisztább árut kapni? Bajban egy ház Kiss József, a Köszönet a művészeknek Levélben számolt be két sekre adott készséges válagurnigyári fiatal, Gungl szókért, azért, hogy a művéLászló és Szabó István hód- szetről kialakult ismereteimezővásárhelyi élményeiről, ket ilyen barátságos légkörA gyár klubja és KISZ- ben gyarapíthatták. szervezete kirándulást szervezett vasárnap a művészeiről híres városba. Megtekintették az őszi tárlatot, ahol a helyi festők, grafikusok, szobrászok alkotásaiban gyö- Kiss József, a Moszkvai nyörködhettek. Ezt az él- körút 29. számú ház lakói ményt még feledhetetleneb- nevében fordult hozzánk, bé tette számukra, hogy két mert panaszán eddig sehol festővel személyesen is ta- nem tudtak segíteni. Nagy lálkozhattak. Szalay Ferenc gondban vannak a lakók, és Fejér Csaba műtermében ugyanis mintegy három hete látta vendégül a fiatalokat, a házban nincs Illemhely, ahol pályafutásukról, készü- Hiába fordulnak a házkelő alkotásaikról beszélgettek, zelőséghez, a KÖJÁL-hoz, Fejér Csabánál megismer- sehol nem tudnak rajtuk sekedtek egy kedves, fiatal gíteni. Most minket kérnek s/obrászházasDárral is Tóth erre" Mi pedig e8yet tehe" szobraszhazasparral is, iotn tünk; leírjuk panaszukat, reValival es Kligl Sandorral is. méive, hogy eryiek talán lesz A levélírók hálásak a kérdé- foganatja. Petöfitelepi gondok Épül-szépül Szeged, írja víz bevezetését már nem leKi ss János Vadas utca 78. het így megoldani. Olvasónk szám alatt lakó olvasónk, azt kérdezi, hogy a PetőfiTehát szépül a város, aminek telepiek vajon mikor kerülcsak örülni lehet, de sajnos nek sorra a víz bevezetésénem minden részre fordíta- ben nak mégfelelő gondot. Például Petőfitelepre sem. Az aHBBBIniIB|BaBBH utcákon elakadnak a szeméthordó kocsik a kátyúkban, a járdán sok helyen tízcentis hézagok vannak az évtizedes téglák között. Az árkokat is benőtte a gaz. A víz is hiányzik a telepen. Vannak ugyan közkifolyók, amelyekről lehet vizet hordani, de az uj épületekben kötelező fürdőszobát is berendezni. Márpedig ezek 50—100 méterre is lehetnek a vezetéktől és a vizet saját költségen bevezetni? Kissé drága mulatság lenne. Az utat, a járdát akár társadalmi munkában is, tanácsi támogatással még rendbe lehetne hozni, de a Liebmann Béla felvétele Több- is talán, hogy Alekszander Szvesnyikov a Szovjetunió Állami Akadémiai Orosz Kórusának élén hazánkban járt. Akkor, 1954ben ellátogattak Szegedre is, s a színházi nagy sikerű koncert másnapján a konzervatóriumban talált rá a fotóriporter lencséje, amint gyermekkórusokat hallgatott. Képünkön Liebmann Béla azt a pillanatot ragadta meg, amint a dobogóra állt a gyerekek közé, Garamszegi József karvezető tanár oldalán. S hogy teljes legyen a kép harmóniája, a háttérben Kodály Zoltáh portréja ... Az idén nyolcvanesztendős mester ezekben a napokban ismét Magyarországon dirigálja nagynevű együttesét. A Szovjet Kultúra Napjainak budapesti nyitányán szombat este forró sikert arattak. A Szvesnyikov-kórus vidéki vendégszereplésekre indul, de az állomásokból ezúttal kimarad Szeged: majd legközelebb. Remélhetőleg nem kell újabb másfél évtizedet várni. HÉTKÖZNAPOK Hol kezdődik Szeged ? Ha Szegedről a fővárosba tart az ember, már tudja jól, hogy Budapest erdővel, szántófölddel kezdődik. Aztán láthatja a gyárakat, a külső városrészeket. Egészen más a helyzet, ha az ember a budapesti úton visszatér szűkebb pátriájába. Hiszen tudhatja: hogyha valahol a távolban feltűnik a kéttornyú templom, akkor már megnyugodhat a hazaérkezésben, s ha ráadásul eléri a gumigyárral kezdődő iparnegyedet, akkor akár készülődhet is az otthoni köszöntőhöz. Pedig még nincs is Szegeden. S ez annyira megszokott dolog, hogy csak akkor veszi észre, ha egyegy külföldi vendég I.gyelmezteti a táblára, miszerint városa ott kezdődik túl a gyárakon, amelyekkel az imént büszkélkedett, ott mutatja a felirat, hogy Szeged. S igy aztán kénytelen ráébredni, hogy arrü viszont a tábla után következik, korántsem olyan imponáló, mint ami előtte volt. Igaz, nincs már disznóhizlalda, hogy szemérmesen becsukja a vendéglátó az autó ablakát, de van még a Budapest előtti erdőknél-mezöknél pusztább látvány. Nem szabad tagadni. De: ott kezdődilSzeged? Blaha Lujza vacog Rövid, de velős levél érkezett Blaha Lujza érdekében szerkesztőségünkbe. Blaha Lujza ugyanis vacog. Hideg volt már néha a szeptember is, október meg sosem volt strandidény. Igy hát érthető a reszketés. S hogy miért nem múlt időben vacog a nemzet csalogánya? Azért, mert ebben az esetben csupán egy újszegedi utcáról van szó, amelynek lakóit — enyhén szólva — becsapták. Az utca lakói ugyanis már tavaly decemberben befizették azt a pénzt, ami a gáz bevezetéséhez szükséges, július elején társadalmi munkában kiásta az árkokat, s aztán várt. Még vidáman nyáron, kissé idegesebben szeptemberben, ázva-fázva októberben. Szeptemberben, amikor már látszott, hogy a határidőn jóval túl lesz csak kész a munkával a kivitelező, a Szegedi Építő Ktsz, az I. kerületi tanács a beruházók — DÉMASZ, lakosság — és a kivitelező részvételével értekezleten próbált egyezkedni, hogy a hónap végére, a fűtési szezon kezdetére legyenek készen. Hát, izé: ez csak papiron sikerült. Ügy hírlik, ennek az esetnek a tanulságalt megszívlelték a vállalkozók. Olyannyira, hogy a jövőben: nem kérnek a társadalmi munkából. Nem ám! Hiszen, ha nyáron nem ássák meg az árkokat a lakosok, akkor azzal is időt nyertek volna. A Blaha Lujza meg vacog, és ' pazarolja, és fizeti a drága I áramot, mert villannyal | kénytelen fűteni. Mert — jóval a határidőn túl — nyomáspróba már van. De. sajnos, a jelenlegi technika szerint attól még nem lesz meleg. Veress Miklós Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága Az 1970—71-eg tanév sze- megfáradtak vagy nagyon mélyi előkészítéséről tár- öregek. 8yaAt tegnap< . kedden dél,- A bizottság ülésén elbírál* előtt a Pedagogusok Szak- ták sokgyermekes pedagószeryezetenek Csongrád me- i!usszülöIt egyetemista és főgyet bizottsaga. A Szeged iskolás lányainak tanulmávarost es a Csongrád me- nyait segítő Eötvös-alap gyei tanacs vb művelődés- szétosztást. A most rendelugyi osztalyai altal ósszeal- kez(sre álló 12 ezer forinított jelentés vitája során a tot eZÚttal 13_ arra érde_ legtöbb szo a szaktanarok mes pedagógusgvermeknek hiányáról esett, de sokan ítélték oda hívták fel a figyelmet a bér- . , , „ , rendezés kérdésére, a tani- A Pedagogusok Szgkszertók, tanárok túlterheltségére vezete Csongrád megyei bl, " yjli r cn a„ na u 11 ..„in is. így többek között javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a területi pótlék összegét ezután a kinevező hatóság állapítsa meg, s hogy növeljék a letelepedési segélyt. Felvetődött a tanyai iskolában tanítók számára alapítandó törzsgárdajelvény alapításának ötlete is, valamint áz a gondolat, hogy az eddiginél későbbre halassák a pályázatok benyújtásának határidejét. Többen hangoztatták milyen nagy szükség van az idős szaktanárokra, akiket lehetőleg csak akkor nyugdíjazzanak, ha már nagyon Gyümölcsösök újratelepítése Nincs a megyének olyan vidéke, ahol a vizes esztendő ne okozott volna érzékeny veszteséget a gyümölcsösökben. A termelőszövetkezeti földeken és a háztáji kertekben tizezerszámra pusztultak ki a fák. A legnagyobb a károsodás a szegea: járásban, ahol csupán az őszibarack több mint négyszáz holdon ment tönkre a szatymazi tájkörzetben és érzékeny veszteségek keletkeztek az alma- valamint a kajszibarack-ültetvényekben. Az elemi csapásoktól ugyancsak súlyosan érintett terület a makói járás. A Maros árterületén a jó minőségű termőföldeket ugyanis előszeretettel hasznosították gyümölcstermesztésre. A tartós és magas vízállás itt is teljesen tönkretette a fákat. A kipusztult gyümölcsösök újratelepítését — amely több évi munkát jelent — helyenként már megkezdték. Az Országos Ultetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat dél-magyarországi területi központja Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón, Csongrádon, Balástyán s még néhány községben lerakatot létesített. zottságának ülésén részt vett dr. Juhász József, az SZMT vezető titkára. Öszi iragyhálós halászat Megkezdődött az öszi nagy hálós halászat a biharugrai halgazdaságban. Naponta mintegy 400 mázsa élő halat emelnek szárazra a halászok, amelyből hazánk minden tájára, azonkívül Romániába. és Ausztriába is szállítanak. A biharugra élő hal iránt ugyanis nagyon megnőtt külföldön a kereslet. mert zsírszegényebb a sok évi átlagnál. A jó eredményt annak köszönhetik, hogy több éves fáradságos munkával az ország minden tájáról származó nemespontyok keresztezésével sikerült újfajta nemespontyot előállítani. A biharugrai nemespontyok nemcsak zsirszegényebbek. hanem húsuk ízletesebb, porhanyósabb is.