Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

££ SZOMBAT. 1970. OKTÖBER 10. H parlamentből jelenjük j SZEGEDI Dr. Petri Gábor felszólalása Dr. Petri Gábor szegedi képviselő, egyetemi tanár, a szegedi I. sz. Sebészeti Kli­nika igazgatója felszólalásá­ban elsősorban a IV. ötéves terv egészségügyi vonatko­zásaival foglalkozott. — Az egészségi és szociális ága­zatra a tervben 6—7 milli­árd forintos beruházási fel­adat vár, amelynek nagy része építést jelent — mon­dotta, majd az egészségügyi építkezések késedelmességé­ről, nehézségeiről beszélt. Javasolta annak megoldását, hogy az egészségügyi beru­-házásokban az építőipar ne legyen kevésbé érdekelt, mint például az ipariakban. Foglalkozott a tervjavas­lat által ugyancsak kiemelt műszer- és géppark fejlesz­téssel is. — Teljesen elfo­gadhatatlan az a mostaná­ban elharapódzó gyakorlat — mondotta —, amely sze­rint egyre több devizát pa­zarolunk olyan beszerzések­re, amelyeket a hazai ipar vagy a baráti országok tech­nikai adottságai alapján is ki lehetne elégíteni. A továbbiakban az egész­ségügyi dolgozók bér- és szociális kérdéseiről szólott: — A szakképzett középfokú dolgozók legutóbbi bérren­dezése egyelőre megállította a rohamos kiáramlást erről a pályáról, de még nem váltotta valóra az egészség­ügyi szakszervezetnek azt a régi kívánságát, hogy a szakképzett egészségügyi dolgozók bére elérje a szakmunkásokét. Azok, akik nem közvetlenül a beteg­ágynál, hanem például ren­deléseken dolgoznak, illet­mény dolgában még kedve­zőtlenebb helyzetben van­nak. Hasonló a helyzet az úgynevezett nem szakkép­zett egészségügyi dolgozók tekintetében. Az új ötéves terv örvendetes módon elő­térbe helyezi a gépekkel és műszerekkel való ellátás fejlesztését, amihez termé­szetesen szakképzett techni­kusokra van szükség. A bérrendszer ebben a kate­góriában sem tud versenyre kelni az iparban elérhető keresettel. Az ismert és tel­jes joggal kifogásolt anomá­liák ellenére nyíltan meg kell mondani, hogy a felső­oktatáson kívüli orvosi fize­tések hosszú ideje stagnál­nak és ez komoly akadálya annak, hogy a fiatalokat egyes hiányszakmákra lehes­sen irányítani. Mindez fel­veti az egészségügyi dolgo­zók általános és differenciált bérrendezésének közeli ese­dékességét. Végül az orvostudományi kutatások támogatásáról szó­lott. Amint mondotta, a párt tudománypolitikai irányel­veiben félreérthetetlenül le­szögezte a tudományos ku­tatás fokozott támogatásának szükségességét, valamint azt a kívánalmat, hogy ez idő szerint nagymértékben kell támaszkodni a tanszéki ku­tatásokra. Köztudomású, hogy az orvostudomány te­rületén folyó különböző szintű kutatásoknak csupán egy részét finanszírozza az MTA, míg a kutatásoknak jóval szélesebb sávját az Egészségügyi Minisztérium támogatja a maga költségve­téséből. A dologi kiadások fedezésével nincs is baj, azonban a gép- és műszer­hitelekben nincs elkülönítve a mindennapos gyógyító te­vékenység gép- és műszer­ellátásának pénzügyi fedeze­te. a szoros értelemben vett kutatási eszközétől. Világos dolog, hogy a rovat egysze­rű megosztása a két feladat közt legfeljebb az admi­nisztrációt tenné még bonyo­lultabbá, ha a ráfordítás ugyanakkora marad, mint eddig. A jelen helyzetben viszont akármelyik feladatot részesítjük előnyben, az csupán a másik kárára le­hetséges, mindkettőt pedig egyszerre nem győzzük. Ép­pen ezért a gyógyításhoz szükséges eszközök prog­ramszerű fejlesztése mellett kívánatos volna a kutatási eszközök részarányának nö­velése annak érdekében, hogy meg tudjuk valósítani a tudománypolitikai irány­elvekben kijelölt célokat. Befejezésül a törvényja­vaslatot elfogadta és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlotta. MUAKASELET Másfél szobás lakás Odesz­Be is No persze a politikai mun­Eladták kát sem hagyja abba. Egye­a régi, lőre a szakszervezeti okta­tásban vesz részt, aztán tése árán lakáshoz jutottak, hogy a vállalatnál maradjon. Szövetkezeti lakáshoz bútorozták rögtön, a motorkerékpárt, szában. Újszegeden. Az aj- öröklött bútort az újért. Az­tón a név: Kardos János. A ^n jött a hűtőszekrény, majd elvégzi a filozófiát is, vízművek dolgozója. 1966-ban a televízió. A meg­Ahogy leülünk, kissé za- feszített takarékoskodás évei varban erzem magam. A te- voltak azok. A „beljebbcsa­vében az úszó Európa-baj- tolt nadrágszíj" időszaka, nokságot közvetítik. A csa- Most azonban már túl van­Dr. Dömötör János felszólalása Dr. Dömötör János vásárhelyi képviselő, a Tor­nvai János Múzeum igazga­tója többek között arról szólt. hogv történelmünk, kultúránk tárgyi emlékeit őr­ző és gyűjtő múzeumok mi­lyen fontos szerepet töltenek be közművelődésünkben. Az ott folyó széles körű tudo­mányos munka és népművelő tevékenység alapján válnak a kultúra és a természet kin­csei valóban közkinccsé. El­mondotta, hogy a magyar múzeumügy több évszázados múltra tekinthet, vissza, de esvetlen korszakban sem ért el megközelítően sem olyan dinamikus fejlődést, mint a felszabadulás óta eltelt ne­gyedszázadban. — És éppen e rohamos és városképi jelentőségű épít­mény áll védelem alatt. E területen további tenniva­lónk: a helyreállítás után egységes intézkedéssel bizto­sítsuk műemlékeink további megóvását. karbantartását; műemlékeink további — helyreállítás utáni — megőr­zéséről. karbantartásáról is gondoskodjunk. — A történelmi korok em­lékein kívül még egv jelen­tős kötelesség teljesítésének 24. órájában vagyunk — folytatta —. ez pedig népi építészeti emlékeink védel­me. Európa-szerte egyedül­év decemberében álló népi építészeti emléke­.. .. . „ .-• Kulturá- ;nk a feilődés eredménye­is bizottság 6 millió forin- ként törvényszerűen eltűn­töt javasolt az ez evi költ- nek. A legértékesebbeket és segvetes tetelei köze e célra, legielentősebbeket megmen­feilődésből fakad az eavik „ÜJL nem,. alkflr?a.K teni és megőrizni szintén né­do. reszben a kimunkalat- „ünk múltiának, alkotó mun­Iansag miatt e tétel akkor kaiának megbecsülését, je­nem került a költségvetésbe. lenti — Éppen ezért szükséges- Végül idegenforgalmunk nek látom most ismételten fejlesztésével és e fejlesztés felhívni a figyelmet, hogy a kulturális kapcsolatával fog­feladat és veszély továbbra lalkozott. is megmaradt — hangsű­Iád élné a maga megszokott nak ezen. Már nem esti életét, én meg ismeret- gondot egy nyaralás, lenül beállítok hozzájuk. De idén a Balatonon aztán, amikor elhangzik az két hetet. Siófokon, első „te", feloldódik zavart- jat által bérelt házban. Igaz, ságom. amely különben sem a 16 napos szovjetunióbeli hézségein, gondjain. Mert a tartozik különösebben szak- körutat jövőre halasztották, hozzá beosztott szakmunká­mánk kelléktárához. Be- Az a 10 ezer forint kettőjük­szélgetünk: életéről, a csa- nek mégiscsak sok lett volna. Iádról, a lakásról, munka­— De ne csak rólam be­okoz széljünk! Én nem tartozom Az minden szempontból az át­töltöttek laghoz. a válla- Mármint úgy értve nem, hogy túl van a kezdés ne­helyről és terveikről. Hogyan is kezdődött? Kardos János 1952-ben vé­gezte el az általános iskolát. Nehéz évek jártak akkori­ban. Hat testvére volt. To­vábbtanulásra nem is gon­dolhatott. Ipari tanuló lett. Mivel Szegeden nem volt munka, Vásárhelyen, Buda­pesten és Pécsett dolgozott Közben két szakmát szer­sok átlagkeresete is 2200— 2300 forint. Lényegében hoz­zá hasonlóan élnek. De ahol sok a gyerek, vagy akik pá­vájuk kezdetén állnak? Nem mindenütt a legjobb a helyzet. Főként a fiatalok­nál. Talán a legnagyobb gond manapság a lakás. A - . . . ., , . fiatalok évekig laknak al­rosan fogni a pénzt. Ket kis bérletben ahol nagyon ne_ taskaradiot mutat: , héz a lakásravalót össze­- Mar ezt is megenged- gyűjteni Egvik munkatársa A nehezén már tűi van­nak. Lakáshoz jutottak és be is rendezték azt. így a.z­tán nem is kell már túl szo­2200, hetjük magunknak. A felesé­- - nemnek és nekem külön rá- f^mT ke7es. épületasztalos Err_e .^e^anZ.._e,Ve.. ™lg jövedelem. De ha ebből la­kásra is kell gyűjteni és a felesége (óvónő) Nem 1300 rossz zett: ács é„ lett. 1956-ban tért vissza aligha gondolhattunk volna Szegedre. A fürdővállalathoz ^z, az Orbitaba ceruza­került. Aztán a szükségből ®lem Y?10' es csak nagyrit- „„„—, „ elmulasztott tanulás követ- ^an lehet kapni Akkor sem bérleti dijat is fizetni? Igen, kezett. Pártiskola, munka az art "emi ismeretseg ifjúsági mozgalomban és a Tehat megvan a lakas. a pártban, majd a marxista- berendezes no meg az esti leninista esti egyetem, me- egyetem oklevele. Most mar Ivet most fejezett be. Most a szakmai dolgok jönnek, az építőipari technikum első Az építőipari technikum. — Mar felvettek az esti egye­tem filozófiai szakára. Végül mégis úgy döntöttem, hogy osztálya van soron. házastársak szamára nem­ritkán 800—1000 forintos al­nehéz a kezdet. Kardos János 34 éves. Már túl van a pályakezdés gond­jain. Nős, hatéves szép fia van. Szövetkezeti lakása másfél szobás. Két szakmája van, jelenleg csoportvezető. Tanul. 1967-ben megkapta A kitérő talán kissé múltba tekintés hosszúnak lát­.... , _ .. _ a vízgazdálkodás Kiváló előbb jojjon a szakma. Nem- « kitüntetést. Szen­regiben ugv ereztem, hogy ri5ivJ a munka éc a tami­ennél a vállalatnál nincs vedeIye- a munka es a tanu­lás. Közben végetért a tévében az Európa-bajnokság. Be­szélgetés közben csak epi­számomra perspektíva. Ki ., _ .. ... . akartam lépni. Aztán mégis­szik. Pedig szükség van ra, csak mara(jtam hiszen szorosan hozzátarto- Igen, maradt. 'Mert a vál- , .. zik mindez Kardos János }alat nemsokára ötszörösére veiként villant tel a kisfiú munkaban töltött eveihez. fe11eszti építőrészlegét. Ezért aI™os nyujtozasa. amint a Azokhoz az evekhez, melyek mQst gyakorlati szakmai tu_ mama fürdetni, aludni vit­eredmenyekent ^került meg- dását elméletivel egészíti ki. te. Igen, alaposan -­Toramtoni o nca oH IQ on nhi .. 1... .. l, _ .,,-!,­belemé­teremteni a család jelenlegi Szakmai szempontból is lyedtünk a beszélgetésbe. legnagyobb gond. probléma — mondotta —. melynek megoldása nélkül tulajdon­képpen csak félmunkát vé­geztünk. Ez pedig az. hogy tárgyi emlékekről van szó. melyek anyagból vannak és az anyag természeténél fog­egzisztenciáját. Feleségével együtt mind­ketten keresők. Ö havonta 2550, felesége — aki ugyan­annak a vállalatnak a bér­osztályán dolgozik — havi 1750 forintot keres. Ez a jö­vedelem hármójuk között oszlik meg. Mire költik? Mint kiderül, nagy részét élelemre, ruházkodásra. A lakás és berendezése ugyan­is már megvan. Igen, a la­kás ... — Akkoriban gyakran volt zsíroskenyér a vacsora — mondja Kardos János, és hozzáteszi: — Egy ismerősöm panasz­kodott nemrég, hogy még mindig nem kapott lakást. Pedig már lassan negyven éves és nem is keres rosszul. Miért vár másra? Hiszen befizethetne egy szövetkeze­ti lakásra. Mint ahogyan azt ők is tették 1963-ban. Akkor már két éve házasok voltak. Szü­lőknél, testvéreknél éltek. Aztán 17 ezer forint befize­megtalálta értelmét annak. Szávay István va ki van téve különböző lyozta- ~ A Problémák ép­károsodásnak. Ahhoz tehát. 0611 a felszabadulás utáni hogy ezek az emlékek való- naavszeru fejlodes és gyűj­Pártértekezletek Megalakult a szegedi olajipari pártbizottság Tegnap délelőtt a szegedi kőolajkutató üzem művelő­dési termében küldöttérte­kezletet tartottak a szegedi szénhidrogén-medencében dolgozó kommunisták. A küldötteket dr. Varga De­zső, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának titkára üdvözölte, majd — a Szeged városi párt-végrehajtóbizott­ság határozata alapján — javasolta, hogy az értekezlet válassza meg a szegedi olaj­ipari pártbizottságot, annak végrehajtó bizottságát, vala­mint titkárát. A pártértekezletet Csizmeg István, a Nagyalföldi Kő­olajkutató és Feltáró Üzem szegedi üzemegységének csúcstitkára nyitotta meg és ismertette a jelölő bizottság javaslatait. Ennek alapján a küldöttértekezlet soraiból 35 tagű pártbizottságot válasz­tott. A megalakult pártbi­zottság megválasztotta a végrehajtó bizottsága kilene tagját: a végrehajtó bizott­ság titkára Kovács Attila lett. ban megmaradjanak és az tömunka eredményeiből fa­utánunk következő nenizedé- padnak, és munkánk befe­kek számára szóljanak né­pünk múltiáról, alkotó te­vékenységéről. és dokumen­tálják korunkat is. nemcsak Kulturkmcseinek össze kell gyűjteni ezeket, de meg is kell őrizni, kar­jezese. eredményessége ér­dekében az eddiginél foko­zottabban kell áldoznunk megőrzése érdekében. Múltunk értékeinek, né­ban kell tartani, állagukat pünk évszázados alkotó mun­meg kell védeni. És ez. ami- káiának megbecsülését szol­ról a gyűjtés örömében, a gálja az a nagyszabású prog­gvarapodás lelkesítő eredmé- ram — folytatta dr. Dömö­nyei közben elfeledkeztünk, tör János —. melyet műem­A múzeumokban jelenleg lékeink védelmében valósí­örzött mintegv 6 millió mű- tottunk meg. különösen az tárgv megőrzése, megóvása utolsó 1" évben. Műemléke­érdekében szólt arról az or- ink védett építményeinek szággyűlé6i képviselő, hogy megóvásával, fennmaradásá­a korszerű restaurálás, kon- nak biztosításával és hasz­zerválás technikai lehetősé­geiről. feltételeiről országo­san szükséges gondoskodni. Javítani kell a személyi fel­tételeken is. elsősorban a szakemberképzés megnyugta­nosításával nemcsak elvont művészeti, kulturális értéke­ket szolgálunk, hanem a tu­datformálásban. a hazafias­ságra való nevelésben is je­lentős szerepet töltünk be — tó megoldásával. Az állag- hangsúlyozta. Az eddigi megóváshoz természetesen munka eredményeit méltat­megfelelő raktározási körül menyek ls szükségesek. Em- már megközelítően lekeztetett arra, hogy a -múlt műemlék, műemlék va állapította meg. hogy ma 10 ezer jellegű Somogyi Károlyné felvétele ÚJ BOLT TARJANBAN. Ma. szombaton nyílik meg a MÉK új élelmiszerüzlete Tarjánban. A 360 négyzetméter alapterületű helyiségben mindenféle élelmiszer sorako­zik bő választékban a pultokon. Zöldséget, gyümölcsöt, tőkehúst és cukrászkészitménveket is árulnak a boltban, amely több száz családnak teremt új. a lakáshoz közeli bevásárlási lehetőséget Dorozsmai és kisteleki kommunisták tanácskozása Kiskundorozsmát, Szeged szerves részének tekintik a helybeliek és az idegenek is. A nagyközség egyébként a járás legnépesebb települése, több mint 10 ezer ember lakja, s határa alig választ­ható el Szegedtől. Ez a kö­rülmény meghatározza a do­rozsmai lakosság életét is: körülbelül négyezer ember a szegedi iparvállalatoknál ta­lálja meg munkahelyét. Évek, évtizedek óta szeret­nék a dorozsmaiak, ha Sze­gedhez tartoznának, ezt kö­veteli meg a kialakult hely­zet és ezt követelné meg az ott lakók érdeke is. Tegnap a nagyközség kommunistáinak küldöttei megbeszélték a legfontosabb tennivalókat, véleményt mondták a kongresszusi irányelvekről, a módosításra váró szervezeti szabályzatról -és- megválasztották a községi pártbizottság tisztségviselőit. A pártbizottság beszámoló­ját Ambrus Péter terjesztet­te a küldöttek elé. A beszá­moló igen tartalmas volt és alkalmat adott a termékeny vitára. A pártértekezleten részt vett Gruber János, a járási pártbizottság titkára is. A pártbizottság tagjait és a bizottság titkárát titkos szavazással újjáválasztották; a titkár újból Ambrus Péter. Kisteleken is tegnap tar­tották meg a községi párt­értekezletet. Ezen megjelent dr. Antalffy György, a Csongrád megyei párt-vb tagja és dr. Kovács József, a járási pártbizottság első titkára is. A pártértekezleten Balán Miklós terjesztette elő a községi pártbizottság be­számolóját, majd a tartal­mas vita után megválasztot­ták a kisteleki pártbizottsá­got. amelynek titkára Mesits Zoltán lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom