Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

161 PÉNTEK, 1970. OKTŐBER 23. Kiállítás Indiában Nemrég adta át V. V. Giri, India elnöke az 1970. évi nemzetközi gyermekrajz-pályázaton részt vett magyar gyerekeknek az elnyert díjakat. és most újból alkalom nyílik a jövő évi pályázaton való részvételre. Az 1971. évi Shankar nemzetközi gyermekrajz-pályázatra újból meghívták a tehetséges magyar gyermekek műveit Indiába. Minden gyermek, aki 1955. január- 1. után született. vagyis 15 éves korig részt vehet a versenyen munkájával. (MTI) Illést tartott a III. kerületi tanács Tegnap, csütörtökön ülésezett a szegedi III. kerületi tanács az alsóvárosi pártszervezet helyiségében. A napirendi javaslatok előtt Vincze Antal vb-elnök beszámolt a tanács határozatainak végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság két tanácsülés közti munkájáról. Ezt követően dr. Bödő István igazgatási osztályvezető értékelte a III. kerületi tanács vb szakigazgatási szerveinek hatósági tevékenységét. Részletesen beTudomány és gyakorlat az építőiparban Az Építéstudományi Inté- kel a negyedik ötéves tervzetben csütörtökön került ben jelentősen növelhetik a sor először az építőipari ki- munka hatékonyságát, tervitelező vállalatok igazgatói- melékenységét. nak ankétjára. A tudomány számolt az egyes osztályok munkájáról, a lakossággal való kapcsolatáról. Megállapította, hogy a területi szakigazgatási szervek a törvényesség megtartásával látják el munkájukat. Szükségesnek tartja azonban, hogy a jövőben még fokozottabb figyelmet fordítsanak az államigazgatási munka és munkastílus további javitására. a bürokratikus vonások leküzdésére. Sziládi Sándor és Hernádi János hozzászólása után a tanácsülés a beszámolót elfogadta. Végezetül interpellációk hangzottak el. Borka László, Kiss Istvánné. Gyuris István, Kasza Júlia, Sziládi Sándor, Zsikó Istvánné, Tanács Antal, Teleki Ferenc, Csanádi Balázs, Bors István, Kurunczi István, Virág István, Rajcsányi András és Nagy Istvánné kérdéseire, javaslataira Vincze Antal vbelnök válaszolt. A szabad idő veszélyei azt se kell bizonygatni, hogy takarításra és mosásra is szükség van. Igények Amikor még, egyébként nem olyan régen, a szabad idő növekedéséről; mint a jövő lehetőségéről beszéltünk, szinte mindenki azt várta, hogy az emberek a több szabad időt elsősorban művelődésre fordítják majd. e ' _ Aztán a várt lehetőség való- CJ OIU/iyOK ság lett és kiderült, hogy a szabadidő-többlet alig vagy talán egyáltalán nem gyümölcsözik a művelődésben. Kiderült, hogy az emberek nem olvasásra, tárlatlátogatásra, színházbajárásra fordítják idejüket Hanem mire? Bármennyire meglepő: elsősorban munkára. és a gyakorlat szorosabbra fűzését szolgálta ez a tanácskozás. Dr. Szabó János akadémiai levelező tag, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese elmondotta, hogy a kutatóintézet vállalati szervezési működésének kialakításakor a minisztérium vezetői attól tartottak, hogy a kutatók nem kapnak elegendő és megfelelő tudományos megbízatást a kivitelezőktől. Korábban ugyanis az összes megbízásoknak háromnegyed részét a minisztérium adta az intézetnek, s csak negyedét a vállalatok. Az aggodalom feleslegesnek bizonyult. Az ankéton a kutatók és a gyakorlati szakemberek elsősorban azokról a gépesítési és munkaszervezési módszerekről tárgyaltak, amelyekOrszágos őrsvezetőtalálkozó Szegeden E hét végén második alkalommal rendezi meg a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége az élenjáró őrsvezetők találkozóját. Tavaly Eger fogadia az ország legjobb őrsvezetőit, ezúttal Szegeden kerül sor a találkozóra. A megyék küldöttei szombaton délelőtt érkeznek Szegedre, ahol a város legjobb őrsvezetői fogadják, s egyúttal vendégül lg látják őket. Az őrsvezetők további délMóra Könyvbarát Kör alakult Az ország több városában si Központ folyóirat-olvasója működnek olyan klubok, amelyek tagjai rendszeres foglalkozásokon ismerkednek az újonnan megjelent könyvekkel, s beszélik meg a könyvgyűjtés sok gondját, örömét. A Bartók Béla Művelődési Központ, a Somogyi Könyvtár és a Móra könyvesbolt közös kezdeményezéseként most Szegeden is megalakult a könyvbarátok köre. A közönség — amely tegnap, csütörtökön este tartotta meg első foglalkozását, s választott vezetőséget — Móra Ferenc nevét vette fel. A Móra Könyvbarátok Köre a Bartók Béla Művelődési Központ folyóirat-olvasójában fog működni, ahol kéthetenként rendeznek foglalkozást a tagok számára; egy alkalommal kötött, egy alkalommal szabad program szerint. A kör tagjai írókkal, könyvkiadói, nyomdai szakemberekkel találkoznak majd az egymást követő foglalkozásokon. A tervek szerint legközelebb Mocsár Gábor Égő arany című kötetét vitatják meg — az író részvételével. A Móra könyvesbolt a kör tagjainak vásárlási kedvezményt biztosít. Egyrészt részletvásárlási lehetőséget ad számukra, másrészt az év folyamán vásárolt könyvek árának 10 százalékát az év végén visszatéríti oly módon, hogy a kör tagjai — a bolt által közreadott jegyzékből — a 10 százaléknak megfelelő összeg értékében díjtalanul választhatnak. (A részletre vásárlók természetesen ugyancsak élvezik a 10 százalékos kedvezményt.) A Bartók Béla Művelődénemcsak a kéthetenként következő foglalkosási napokon áll a kör tagjainak rendelkezésére, hanem máskor is A foglalkozások egyébként nem zártkörűek, azokon minden érdeklődő részt vehet. A Móra Könyvbarátok Köre a későbbiekben külön csoportokba tömöríti majd a gyűjtőket házikönyvtáruk jellege, érdeklődési körük szerint. * előtti programjában városnézés, ismerkedés szerepel, s ha az időjárás megengedi, megkoszorúzzák a Sárgaüdülötelepen levő munkásmozgalmi emlékművet is. Délután fél 3 órai kezdettel az' Ifjúsági Ház nagytermében kerül sor a tanácskozásra, amelynek fő programja — az úttörőmozgalom 25. évfordulójának méltó megünneplése érdekében — a csapatmunka erősítése, az őrsi közösségek munkájának érdekesebbé, vonzóbbá tétele. Éppen ezért itt lesz az Örsvezető című lap által meghirdetett „őrsöm kincse" című pályázat eredményhirdetése is. A pályázaton legjobban szerepelt örsvezetők beszámolnak társaiknak „Örsük kincséről", azaz mindazokról az élményekről, munkákról, játékokról, amelyeket a többi őrsök is jól felhasználhatnak, s érdekesebbé tehetik mozgalmi munkájukat. A magukkal hozott „kincsekből" a tanácskozás ideje alatt rögtönzött kiállítást is rendeznek. A tapasztalatcserét bemutató jellegű klubfoglalkozás követi, majd az úttörő kulturális szemlén aranyérmet nyert szegedi úttörők adnak műsort az országos találkozón résztvevők tiszteletére. Ami nem csökken Mint a szociológiai vizsgálatok kimutatták, felszabadult idejükre a férfiak másodállást, fusizást vállalnak, az asszonyok mosnak, takarítanak. A szabad idő növekedése egyáltalán nem vagy alig csökkentette a munkában eltöltött órák számát, sőt valójában és igazában még növelte is. S ez nemcsak nálunk, hanem világszerte így van, ott is, ahol még több a szabad idő, ott is, ahol magasabb az életszínvonal. Amerikában például egészen elképesztőek a szabad időben vállalt különmunka méretei. Egy város ipari üzemeiben például teljes automatizálást hajtottak végre, s ezzel a munkaidő 32 órára csökkent. Az így felszabadult időt azonban a dolgozók nem szabad időként használták fel. Negyven százalékuk még egy fél állást vállalt, azaz 48 órában dolgozott, 20 százalékuk pedig még egy teljes állást vállalt, vagyis 64 órát töltött munkaidőben! Az az elképzelés, hogy a munkaidő csökken ás a szabad idő növekszik csak történelmi méretekben, évtizedes vagy évszázados távlatokban igaz; a mai helyzet ellentmondásos. Az azonban bizonyos, hogy a szabad idő értékesítésében a kulturálódás pillanatnyilag jelentéktelen szerepet játszik. Ha — most már tudjuk — naivitás is azt képzelni, hogy az emberek szabad idejükben szaladnak a művelődési otthonokba meg a könyvtárakba, a kulturálódásnak ez a háttérbe szorulása mindenképpen nyugtalanító. Akkor is az, ha tudjuk, hogy a többletmunkát nyilván azért vállalják az emberek, mert szükségük van a pénzre, s De valamiféle aránytartásra is. Persze nem igénytelenségre. Nem rossz dolog, ha valaki autót vagy nyaralót akar, az sem rossz, ha ezért külön dolgozik; másképpen ez nagyon nehezen megy. De az már igenis rossz, ha valakinek minden idejét ez tölti ki. Az az élet, amelynek egyetlen tartalma a pénzszerzés, nem harmonikus. Az eszköz, amikor céllá válik, önmaga ellen fordul, értelmét veszti. A harmonikus emberi életből nem hiányozhat a művelődés, a kultúra nagy értékeivel való ismerkedés. De milyen legyen ez a művelődés? Ez a kérdés azért fontos, mert nálunk a több szabad Idővel együtt született, illetve terjedt el a televízió, korunknak ez a nagy és fontos találmánya, s nemcsak hogy első helyre került az emberek szórakoztatásában, művelődésében, de nagyon sok ember számára rögtön kizárólagos eszközzé is vált. Nagyon sokan azzal intézik el a világgal való kapcsolattartást, hogy megnézik a tévét, a legfontosabbra, a művelődés máig elsőrendű eszközére, az olvasásra már nincs idejük. S ez, nem a tévénézés gyerekbetegsége. Amerikában például, ahol jóval régebben van tévé, mint nálunk, nagyon sokan több időt töltenek a képernyő előtt, mint amennyit munkahelyükön. Akik így nézik a tévét, nyilvánvalóan semmit sem olvasnak. Sokak bizonyára úgy vélik, ebben a dologban a prédikálás nem sokat ér. Valamit talán azért mégis. Szeretnénk nyugtalanná tenni azokat, akik kizárólag a tévét használják művelődésre. Arra szeretnénk biztatni őket, lépjenek tovább. Emberi teljesség A szabad idő elveszti funkcióját, hozzájárulását az emberi kiteljesedéshez, hu a művelődés nem kap benne szerepet Ez a fogalma/.ás talán nem mindenkit érdeked. De amit az emberi kiteljesedésnek • nevezünk, nem valami semmit sem jelentő, elvont spekuláció, hanem beletartozik egyebek közt az ember egészsége is. A túlhajszoltság — bármi legyen az oka —, még rövidebb távon is veszélyezteti az ember egészségét, hoszszabb távon pedig biztosan tönikre teszi. Bármennyire banálisnak látszik: a szabad idő mai problémái végső fokon ide torkollnak. Egy svájci szociológus az emberekre leselkedő veszélyek közé sorolta a szabad időt ls. Valami igaza van. A szabad időt veszélyesen is el lehet tölteni. De választási lehetőségeink vannak. Dönthetünk értelmesen is! Ökrös László Befejezetlenül Szokatlan műfaj, szokatlan nyira egyszerű, pontosabban mű: mindenekelőtt erre sokszor feldolgozott, hogy szükséges a néző figyelmét valamire való riporter talán felhívni. A mozikban ugyan már nem is venné tollára. A manapság nem ritka a do- film főhőse Editke, egy külkumentum, a riport, se tisz- városi kamaszlány, akinek ta, se játékfilm-elemekkel édesanyja alkoholista, nevekevert, vegyes formában, lőapja pedig goromba; a kisVas Judit új filmje, a Be- lány az elviselhetetlen ottfejezetlenül azonban nem- honi légkör miatt megszökik csak riport, illetve lényegét hazuról, később nevélőotttekintve nem az, hanem — honba kerül. KI nem olvasott mint az alcíme mondja — már ehhez hasonló érzelmes tudományos-lélektani film; témáról? Csak hát ebben a ez nagy különbség. A riport- filmben nem a puszta téma ban így vagy úgy, de benne az érdekes, hanem a folyavan vagy benne kellene len- mat, az állapotok részletezénie a közéleti szenzáció valamelyik elemének-fokának. Tudományos filmben is lehet ilyen motívum, de csak a háttérben. Ebben a műfajban a megismerésre választott-kiielölt folyamat leírása és elemzése a lényeg. Puritánabb. aszketikusabb se. Nem riporteri, hanem a tudományos megközelítés. A film rendezője még a megszokott riporteri csattanóról is lemond, hangsúlyozva szándékainak és céljainak különlegességét. A filmnek nincs befejezése, csattanója — erre utal a cím —, nem műfaj tehát ez. az alkotók és oldódik meg semmi, a lezáa nézők szempontjából egy- rást a jövőre, az időre bízza, aránt. De hát van-e ennek így De hát miről van szó eb- értelme? Kézzelfogható eredben a filmben? Témája any- mény nélküli filmet csinálni? Az eredménytelenség azonban csak látszólagos, vagyis csak a riport szempontjából az. Tudományos értelemben a Befejezetlenül nagyonis produktív mű. A mondanivaló köznapi értelmezése szempontjából például egyebek közt azért is jelentős. mert az ítéletalkotás, az ftéletmondás nehézségeire figyelmeztet. Megoldást, méghozzá tetszetős, látványos megoldást, ha nem ls könnyen, de lehetne ta^lni Editke sorsára, jövőjére. De — a film egyik legfontosabb szándéka, hogy ezt sugallja — nem lenne túlságosan okos, sőt talán még kárt is okozna. Nem jelentéktelen film a Befejezetlenül. Annál inkább, mert a folytatására ls számíthatunk. Vas Judit az érettségiig figyelemmel kíséri Editke sorsát. Ö. L. Válaszol az illetékes Hit süt a pék? Lapunk oiktóber 15-i számában „Mit sütsz, kis pék?" cím alatt közöltük Kun Sándor (Göndör sor 20.) olvasónk panaszait a szegedi kenyérről. Az írásra válasz érkezett a Szegedi Sütőipari Vállalattól. Közlik, előttük érthetetlen, hogy olvasónk szerint május óta nem javul a kenyér minősége, pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy jobb minőségű árut készítsenek. Az pedig, hogy Petőfi telepen a friss kenyér kiszállítása után egy óra elteltével elfogy, nem a sütőiparra tartozik, hanem a kereskedelemre. Ami a kerek kenyeret Illeti, a vállalat valóban készít ilyet is. Ez azonban rendkívül munkaigényes, elég szakemberük sincsen hozzá, így a jövőben valószínűleg még kevesebb kerek kenyeret tudnak készíteni. A süteményeket Szeged egész területén valóban nem tudja a vállalat egy időpontban szállítani, mivel a termelés és a szállítás folyamatos. De lehetőségek szerint arra törekednek, hogy a kora reggeli órákban mindenhová eljusson a friss péksütemény. Mint ahogy a petőfitelepi boltok is reggel 6—7 óra között kapják meg a süteményt Megőrzés vagy helypénz? Becker Ottó (Szeged, Bencúr utca 29.) olvasónk panaszával már foglalkoztunk egyszer. Arról írt hogy a Marx téren segéd-motorkerékpárjának megőrzéséért a városi tanács szolgáltató üzemének dolgozói a jogszabályokban előírt egy forint helyett három forintot számoltak fel. Dr. Farsang Lászlóné, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője most levélben értesített bennünket, hogy ők is kivizsgálták az ügyet. Ennek során megállapították, hogy a Marx téren csupán kerékpárok megőrzésével foglalkoznak, melyekre egy forintos díjtételt alkalmaznak. Más járművekre azonban a Marx téren nem az őrzési "tíjat. hanem a piaci helypénzt számolják fel. A városi tanács piacokra és vásárokra vonatkozó rendelete szerint, ha az üres járművek a piactéren fél óránál tovább helyet foglalnak el, a motorkerékpár és kerékpár után három forint helypénzt kell fizetni. Tehát a piac területén a háromforintos díj felszámítása jogos volt. Az őrzési díjat a város területén egyöntetűen számolják, a Marx téri piacon azonban nem őrzési díjról, hanem piaci helypénzdíjról van szó. a kongresszus előkészítő bizottsága Varsóban 15 ország képviselőinek részvételével ülést tartott a 7. bányászati világkongresszus előkészítő bizottsága. A 7. világkongreszszust A bányászati termelés szervezése és irányítása, témáról 1972-ben Romániában rendezik meg. Az előkészítő bizottság foglalkozott egy többnyelvű bányászati szakszótár kiadásának kérdésével is. Határozatot hozott, hogy a 8. bányászati világkongresszust 1974-ben Peruban tartsák meg. Témája: „A bányászat 2000-ben — távprognózisok"