Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

161 PÉNTEK, 1970. OKTŐBER 23. Kiállítás Indiában Nemrég adta át V. V. Gi­ri, India elnöke az 1970. évi nemzetközi gyermekrajz-pá­lyázaton részt vett magyar gyerekeknek az elnyert díja­kat. és most újból alkalom nyílik a jövő évi pályázaton való részvételre. Az 1971. évi Shankar nemzetközi gyer­mekrajz-pályázatra újból meghívták a tehetséges ma­gyar gyermekek műveit In­diába. Minden gyermek, aki 1955. január- 1. után szüle­tett. vagyis 15 éves korig részt vehet a versenyen munkájával. (MTI) Illést tartott a III. kerületi tanács Tegnap, csütörtökön ülé­sezett a szegedi III. kerületi tanács az alsóvárosi párt­szervezet helyiségében. A napirendi javaslatok előtt Vincze Antal vb-elnök beszámolt a tanács határoza­tainak végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság két ta­nácsülés közti munkájáról. Ezt követően dr. Bödő István igazgatási osztályve­zető értékelte a III. kerületi tanács vb szakigazgatási szerveinek hatósági tevé­kenységét. Részletesen be­Tudomány és gyakorlat az építőiparban Az Építéstudományi Inté- kel a negyedik ötéves terv­zetben csütörtökön került ben jelentősen növelhetik a sor először az építőipari ki- munka hatékonyságát, ter­vitelező vállalatok igazgatói- melékenységét. nak ankétjára. A tudomány számolt az egyes osztályok munkájáról, a lakossággal való kapcsolatáról. Megálla­pította, hogy a területi szak­igazgatási szervek a törvé­nyesség megtartásával látják el munkájukat. Szükségesnek tartja azonban, hogy a jövő­ben még fokozottabb figyel­met fordítsanak az állam­igazgatási munka és munka­stílus további javitására. a bürokratikus vonások leküz­désére. Sziládi Sándor és Hernádi János hozzászólása után a tanácsülés a beszá­molót elfogadta. Végezetül interpellációk hangzottak el. Borka László, Kiss Istvánné. Gyuris Ist­ván, Kasza Júlia, Sziládi Sándor, Zsikó Istvánné, Ta­nács Antal, Teleki Ferenc, Csanádi Balázs, Bors István, Kurunczi István, Virág Ist­ván, Rajcsányi András és Nagy Istvánné kérdéseire, ja­vaslataira Vincze Antal vb­elnök válaszolt. A szabad idő veszélyei azt se kell bizonygatni, hogy takarításra és mosásra is szükség van. Igények Amikor még, egyébként nem olyan régen, a szabad idő növekedéséről; mint a jövő lehetőségéről beszél­tünk, szinte mindenki azt várta, hogy az emberek a több szabad időt elsősorban művelődésre fordítják majd. e ' _ Aztán a várt lehetőség való- CJ OIU/iyOK ság lett és kiderült, hogy a szabadidő-többlet alig vagy talán egyáltalán nem gyü­mölcsözik a művelődésben. Kiderült, hogy az emberek nem olvasásra, tárlatlátoga­tásra, színházbajárásra for­dítják idejüket Hanem mi­re? Bármennyire meglepő: elsősorban munkára. és a gyakorlat szorosabbra fűzését szolgálta ez a tanács­kozás. Dr. Szabó János aka­démiai levelező tag, az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese el­mondotta, hogy a kutatóin­tézet vállalati szervezési mű­ködésének kialakításakor a minisztérium vezetői attól tartottak, hogy a kutatók nem kapnak elegendő és megfelelő tudományos meg­bízatást a kivitelezőktől. Korábban ugyanis az összes megbízásoknak háromnegyed részét a minisztérium adta az intézetnek, s csak negye­dét a vállalatok. Az aggoda­lom feleslegesnek bizonyult. Az ankéton a kutatók és a gyakorlati szakemberek el­sősorban azokról a gépesítési és munkaszervezési módsze­rekről tárgyaltak, amelyek­Országos őrsvezető­találkozó Szegeden E hét végén második alka­lommal rendezi meg a Ma­gyar Üttörők Szövetsége Or­szágos Elnöksége az élenjáró őrsvezetők találkozóját. Ta­valy Eger fogadia az ország legjobb őrsvezetőit, ezúttal Szegeden kerül sor a talál­kozóra. A megyék küldöttei szom­baton délelőtt érkeznek Sze­gedre, ahol a város legjobb őrsvezetői fogadják, s egyút­tal vendégül lg látják őket. Az őrsvezetők további dél­Móra Könyvbarát Kör alakult Az ország több városában si Központ folyóirat-olvasója működnek olyan klubok, amelyek tagjai rendszeres foglalkozásokon ismerked­nek az újonnan megjelent könyvekkel, s beszélik meg a könyvgyűjtés sok gondját, örömét. A Bartók Béla Művelődé­si Központ, a Somogyi Könyvtár és a Móra köny­vesbolt közös kezdeménye­zéseként most Szegeden is megalakult a könyvbarátok köre. A közönség — amely tegnap, csütörtökön este tar­totta meg első foglalkozását, s választott vezetőséget — Móra Ferenc nevét vette fel. A Móra Könyvbarátok Köre a Bartók Béla Művelő­dési Központ folyóirat-olva­sójában fog működni, ahol kéthetenként rendeznek fog­lalkozást a tagok számára; egy alkalommal kötött, egy alkalommal szabad program szerint. A kör tagjai írókkal, könyvkiadói, nyomdai szak­emberekkel találkoznak majd az egymást követő fog­lalkozásokon. A tervek sze­rint legközelebb Mocsár Gá­bor Égő arany című köte­tét vitatják meg — az író részvételével. A Móra könyvesbolt a kör tagjainak vásárlási kedvez­ményt biztosít. Egyrészt részletvásárlási lehetőséget ad számukra, másrészt az év folyamán vásárolt köny­vek árának 10 százalékát az év végén visszatéríti oly módon, hogy a kör tagjai — a bolt által közreadott jegy­zékből — a 10 százaléknak megfelelő összeg értékében díjtalanul választhatnak. (A részletre vásárlók termé­szetesen ugyancsak élvezik a 10 százalékos kedvezményt.) A Bartók Béla Művelődé­nemcsak a kéthetenként kö­vetkező foglalkosási napokon áll a kör tagjainak rendel­kezésére, hanem máskor is A foglalkozások egyéb­ként nem zártkörűek, azo­kon minden érdeklődő részt vehet. A Móra Könyvbarátok Köre a későbbiekben külön csoportokba tömöríti majd a gyűjtőket házikönyvtáruk jellege, érdeklődési körük szerint. * előtti programjában városné­zés, ismerkedés szerepel, s ha az időjárás megengedi, megkoszorúzzák a Sárga­üdülötelepen levő munkás­mozgalmi emlékművet is. Délután fél 3 órai kezdet­tel az' Ifjúsági Ház nagyter­mében kerül sor a tanácsko­zásra, amelynek fő program­ja — az úttörőmozgalom 25. évfordulójának méltó meg­ünneplése érdekében — a csapatmunka erősítése, az őrsi közösségek munkájának érdekesebbé, vonzóbbá téte­le. Éppen ezért itt lesz az Örsvezető című lap által meghirdetett „őrsöm kincse" című pályázat eredményhir­detése is. A pályázaton leg­jobban szerepelt örsvezetők beszámolnak társaiknak „Ör­sük kincséről", azaz mind­azokról az élményekről, munkákról, játékokról, ame­lyeket a többi őrsök is jól felhasználhatnak, s érdeke­sebbé tehetik mozgalmi munkájukat. A magukkal hozott „kincsekből" a ta­nácskozás ideje alatt rög­tönzött kiállítást is rendez­nek. A tapasztalatcserét be­mutató jellegű klubfoglalko­zás követi, majd az úttörő kulturális szemlén aranyér­met nyert szegedi úttörők adnak műsort az országos találkozón résztvevők tiszte­letére. Ami nem csökken Mint a szociológiai vizsgá­latok kimutatták, felszaba­dult idejükre a férfiak má­sodállást, fusizást vállalnak, az asszonyok mosnak, taka­rítanak. A szabad idő növe­kedése egyáltalán nem vagy alig csökkentette a munká­ban eltöltött órák számát, sőt valójában és igazában még növelte is. S ez nem­csak nálunk, hanem világ­szerte így van, ott is, ahol még több a szabad idő, ott is, ahol magasabb az élet­színvonal. Amerikában pél­dául egészen elképesztőek a szabad időben vállalt külön­munka méretei. Egy város ipari üzemeiben például teljes automatizálást hajtot­tak végre, s ezzel a munka­idő 32 órára csökkent. Az így felszabadult időt azon­ban a dolgozók nem szabad időként használták fel. Negyven százalékuk még egy fél állást vállalt, azaz 48 órában dolgozott, 20 szá­zalékuk pedig még egy tel­jes állást vállalt, vagyis 64 órát töltött munkaidőben! Az az elképzelés, hogy a munkaidő csökken ás a sza­bad idő növekszik csak tör­ténelmi méretekben, évtize­des vagy évszázados távla­tokban igaz; a mai helyzet ellentmondásos. Az azonban bizonyos, hogy a szabad idő értékesítésében a kulturáló­dás pillanatnyilag jelenték­telen szerepet játszik. Ha — most már tudjuk — naivi­tás is azt képzelni, hogy az emberek szabad idejükben szaladnak a művelődési ott­honokba meg a könyvtárak­ba, a kulturálódásnak ez a háttérbe szorulása minden­képpen nyugtalanító. Akkor is az, ha tudjuk, hogy a többletmunkát nyilván azért vállalják az emberek, mert szükségük van a pénzre, s De valamiféle aránytartás­ra is. Persze nem igényte­lenségre. Nem rossz dolog, ha valaki autót vagy nya­ralót akar, az sem rossz, ha ezért külön dolgozik; más­képpen ez nagyon nehezen megy. De az már igenis rossz, ha valakinek minden idejét ez tölti ki. Az az élet, amelynek egyetlen tartalma a pénzszerzés, nem harmo­nikus. Az eszköz, amikor cél­lá válik, önmaga ellen for­dul, értelmét veszti. A har­monikus emberi életből nem hiányozhat a művelődés, a kultúra nagy értékeivel való ismerkedés. De milyen legyen ez a művelődés? Ez a kérdés azért fontos, mert nálunk a több szabad Idővel együtt született, illetve terjedt el a televízió, korunknak ez a nagy és fontos találmánya, s nemcsak hogy első helyre került az emberek szóra­koztatásában, művelődésé­ben, de nagyon sok ember számára rögtön kizárólagos eszközzé is vált. Nagyon so­kan azzal intézik el a világ­gal való kapcsolattartást, hogy megnézik a tévét, a legfontosabbra, a művelődés máig elsőrendű eszközére, az olvasásra már nincs ide­jük. S ez, nem a tévénézés gyerekbetegsége. Ameriká­ban például, ahol jóval ré­gebben van tévé, mint ná­lunk, nagyon sokan több időt töltenek a képernyő előtt, mint amennyit mun­kahelyükön. Akik így nézik a tévét, nyilvánvalóan sem­mit sem olvasnak. Sokak bi­zonyára úgy vélik, ebben a dologban a prédikálás nem sokat ér. Valamit talán azért mégis. Szeretnénk nyugta­lanná tenni azokat, akik ki­zárólag a tévét használják művelődésre. Arra szeret­nénk biztatni őket, lépjenek tovább. Emberi teljesség A szabad idő elveszti funkcióját, hozzájárulását az emberi kiteljesedéshez, hu a művelődés nem kap benne szerepet Ez a fogalma/.ás talán nem mindenkit érde­ked. De amit az emberi ki­teljesedésnek • nevezünk, nem valami semmit sem je­lentő, elvont spekuláció, ha­nem beletartozik egyebek közt az ember egészsége is. A túlhajszoltság — bármi legyen az oka —, még rövi­debb távon is veszélyezteti az ember egészségét, hosz­szabb távon pedig biztosan tönikre teszi. Bármennyire banálisnak látszik: a szabad idő mai problémái végső fokon ide torkollnak. Egy svájci szo­ciológus az emberekre lesel­kedő veszélyek közé sorolta a szabad időt ls. Valami igaza van. A szabad időt veszélyesen is el lehet töl­teni. De választási lehetősé­geink vannak. Dönthetünk értelmesen is! Ökrös László Befejezetlenül Szokatlan műfaj, szokatlan nyira egyszerű, pontosabban mű: mindenekelőtt erre sokszor feldolgozott, hogy szükséges a néző figyelmét valamire való riporter talán felhívni. A mozikban ugyan már nem is venné tollára. A manapság nem ritka a do- film főhőse Editke, egy kül­kumentum, a riport, se tisz- városi kamaszlány, akinek ta, se játékfilm-elemekkel édesanyja alkoholista, neve­kevert, vegyes formában, lőapja pedig goromba; a kis­Vas Judit új filmje, a Be- lány az elviselhetetlen ott­fejezetlenül azonban nem- honi légkör miatt megszökik csak riport, illetve lényegét hazuról, később nevélőott­tekintve nem az, hanem — honba kerül. KI nem olvasott mint az alcíme mondja — már ehhez hasonló érzelmes tudományos-lélektani film; témáról? Csak hát ebben a ez nagy különbség. A riport- filmben nem a puszta téma ban így vagy úgy, de benne az érdekes, hanem a folya­van vagy benne kellene len- mat, az állapotok részletezé­nie a közéleti szenzáció va­lamelyik elemének-foká­nak. Tudományos filmben is lehet ilyen motívum, de csak a háttérben. Ebben a műfaj­ban a megismerésre válasz­tott-kiielölt folyamat leírá­sa és elemzése a lényeg. Pu­ritánabb. aszketikusabb se. Nem riporteri, hanem a tudományos megközelítés. A film rendezője még a meg­szokott riporteri csattanóról is lemond, hangsúlyozva szándékainak és céljainak különlegességét. A filmnek nincs befejezése, csattanója — erre utal a cím —, nem műfaj tehát ez. az alkotók és oldódik meg semmi, a lezá­a nézők szempontjából egy- rást a jövőre, az időre bízza, aránt. De hát van-e ennek így De hát miről van szó eb- értelme? Kézzelfogható ered­ben a filmben? Témája any- mény nélküli filmet csinál­ni? Az eredménytelenség azonban csak látszólagos, vagyis csak a riport szem­pontjából az. Tudományos értelemben a Befejezetlenül nagyonis produktív mű. A mondanivaló köznapi értel­mezése szempontjából példá­ul egyebek közt azért is je­lentős. mert az ítéletalkotás, az ftéletmondás nehézségeire figyelmeztet. Megoldást, méghozzá tetszetős, látvá­nyos megoldást, ha nem ls könnyen, de lehetne ta^lni Editke sorsára, jövőjére. De — a film egyik legfontosabb szándéka, hogy ezt sugallja — nem lenne túlságosan okos, sőt talán még kárt is okozna. Nem jelentéktelen film a Befejezetlenül. Annál in­kább, mert a folytatására ls számíthatunk. Vas Judit az érettségiig figyelemmel kísé­ri Editke sorsát. Ö. L. Válaszol az illetékes Hit süt a pék? Lapunk oiktóber 15-i szá­mában „Mit sütsz, kis pék?" cím alatt közöltük Kun Sán­dor (Göndör sor 20.) olva­sónk panaszait a szegedi ke­nyérről. Az írásra válasz ér­kezett a Szegedi Sütőipari Vállalattól. Közlik, előttük érthetetlen, hogy olvasónk szerint május óta nem javul a kenyér minősége, pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy jobb minő­ségű árut készítsenek. Az pedig, hogy Petőfi telepen a friss kenyér kiszállítása után egy óra elteltével el­fogy, nem a sütőiparra tar­tozik, hanem a kereskede­lemre. Ami a kerek kenyeret Il­leti, a vállalat valóban ké­szít ilyet is. Ez azonban rendkívül munkaigényes, elég szakemberük sincsen hozzá, így a jövőben való­színűleg még kevesebb ke­rek kenyeret tudnak készí­teni. A süteményeket Sze­ged egész területén valóban nem tudja a vállalat egy időpontban szállítani, mivel a termelés és a szállítás fo­lyamatos. De lehetőségek szerint arra törekednek, hogy a kora reggeli órákban mindenhová eljusson a friss péksütemény. Mint ahogy a petőfitelepi boltok is reggel 6—7 óra között kapják meg a süteményt Megőrzés vagy helypénz? Becker Ottó (Szeged, Ben­cúr utca 29.) olvasónk pana­szával már foglalkoztunk egyszer. Arról írt hogy a Marx téren segéd-motorke­rékpárjának megőrzéséért a városi tanács szolgáltató üzemének dolgozói a jogsza­bályokban előírt egy forint helyett három forintot szá­moltak fel. Dr. Farsang Lászlóné, a városi tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője most levélben értesített bennünket, hogy ők is ki­vizsgálták az ügyet. Ennek során megállapították, hogy a Marx téren csupán kerék­párok megőrzésével foglal­koznak, melyekre egy forin­tos díjtételt alkalmaznak. Más járművekre azonban a Marx téren nem az őrzési "tí­jat. hanem a piaci helypénzt számolják fel. A városi ta­nács piacokra és vásárokra vonatkozó rendelete szerint, ha az üres járművek a piac­téren fél óránál tovább he­lyet foglalnak el, a motorke­rékpár és kerékpár után há­rom forint helypénzt kell fizetni. Tehát a piac terüle­tén a háromforintos díj fel­számítása jogos volt. Az őr­zési díjat a város területén egyöntetűen számolják, a Marx téri piacon azonban nem őrzési díjról, hanem piaci helypénzdíjról van szó. a kongresszus előkészítő bizottsága Varsóban 15 ország képvi­selőinek részvételével ülést tartott a 7. bányászati világ­kongresszus előkészítő bi­zottsága. A 7. világkongresz­szust A bányászati termelés szervezése és irányítása, té­máról 1972-ben Romániában rendezik meg. Az előkészítő bizottság foglalkozott egy többnyelvű bányászati szakszótár kiadá­sának kérdésével is. Határo­zatot hozott, hogy a 8. bá­nyászati világkongresszust 1974-ben Peruban tartsák meg. Témája: „A bányászat 2000-ben — távprognózisok"

Next

/
Oldalképek
Tartalom