Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

rtNTEK. 1970. OKTÓBER 2. miért? mint Kondorosi Jánostól, a megyei lakásszövetkezeti titkárság vezetőjétől meg­tudtuk, jelenleg közel áll a feloszlatáshoz. Válaszúton egy lakásszövetkezet Az Odessza I. lakásszövet- volt hajlandó. Az Odessza ÉVM határozat indoklása. S kezet egyike a legrégibbek- I. S mindmáig meg Ls ma- lia ezt passzivitás és közöm­nek. 1962-ben alakult, 220 ta- radtak ennél a tarthatatlan bösség kíséri továbbra ls, an­got számlál a túlparti lakó- álláspontnál. Hiába volt az nak csak maguk a tagok telepnek ez a közössége. S ügyészségi vizsgálat, amely láthatják kárát. jogellenes működést állapi- 0 tott meg. Hiába volt a városi Másfelől azonban: nem tanács építési osztályának véletlen, hogy államunk felszólítása. A szövetkezet rendeletileg is védi a szövet­iRazgatósága fellebbezést kezeti lakástulajdont. Hatal­© nyújtott be az Építésügyi és mas anyagi áldozatokkal, az Hogyan kerülhettek ilyen Városfejlesztési Minisztéri- állampolgárok javára hozta helvzetbe? Idén januárban umhoz, amely — nyilvánva- létre, fenntartására, megőr­rendelet jelent meg, ameiy lóan — csak megerősíthette zésére is kellenek hát a biz­módosította a lakásszövetke- az elsőfokú határozatot. Ki- tosítékok. Ilyen — s nemcsak zetekre vonatkozó korábbi mondták, hogy a lakásszö- formai, de egyszersmind rendelkezést. Kiegészítette vetkezet gondoskodjék az tartalmi — biztosítékot adni azt és meghatározta, mit alapszabály felülvizsgálatá- kötelessége az Odessza I-nek kell kötelezően tartalmazni ról — illetőleg új alkotásá- is. az új alapszabálynak. A ren- ról —, s egyben kötelezték a Elemi kötelesség. Az el­delet értelmében a lakásszö- szövetkezelet az ügyészségi lentmondások nyilván a ve­vetkezeteiknek idei rendes vizsgálattal feltárt hiányos- zetésből erednek. Egyrészt közgyűléseiken kellett felül- sagok megszüntetésére is. felvetődik a kérdés: milyen vizsgálni és — megerősítés. Tény, hogy az új alapsza- lehet ebben a lakásszövetke­illetve jóváhagyás végett — bályminta — ellenében a zetben a tagok informálása, az illetékes tanácsi szervhez korábbival — nem kötelező ha nem tudják, hogy a kö­benyújtani alapszabályaikat, jellegű, csak ajánlott. „A télhúzással csak saját ma­Országos kuriózum is, jogszabály nem helyezte guknak árthatnak. A lakás­hogy akadt egy lakásszövet- ugyan hatályon kívül az szövetkezet igazgatósága — kezet, amely minderre nem egyes szövetkezetek alapsza- enyhén szólva — nem állt bályait, azonban azok felül- feladata magaslatán akkor vizsgálata. Illetve új alap- sem, mikor nem fogadták el _____ szabály alkotása — az errúí- az új alapszabá yra vonatko­RIHJPI tett kötelező tartalomnak zókat, viszont, éltek bizo­HHI I való megfelelőség szempont- nyos benne foglalt jogböv'­jából —, mégis kötelezően téssel. Hogyan? A fizetésre, elvégzendő feladat minden jutalmazásra vonatkozókat egyes lakásszövetkezet szá- elfogadás nélkül is magú­méra." — magyarázza ezt az kévá tették az új alapsza­ÉVM-határozat Indoklása. bálymintából. Ez, mondjuk # egy, nem a legkövetkezete­Ennek kapcsán persze azt sebb eljárás. De egyéb fur­is megállapíthatjuk: nem csaságok, hibák is mutatkoz­tündökölnek nemes egysze- tak eddigi működésük során rűségben a rendeleteink, úgv. hogy a tagság szempont­De hát a többiek így is rend- jóból bizonyára nem lesz re megértették: nem lehet érdektelen, hogy a ő eddi­minden intézkedés nélkül a gi munkájuk is megméres­réef alapszabály szerint mű- sék. ködni. A Szövetkezetek Közösen és mielőbb ese­Csongrád megyei Szövetsé- lekedni — ez most az egész g; lakásszövetkezeti titkársó- kollektíva érdeke. ét kSziég bizalma Pártértekezlet Mérahaímon és ásolthaliíion Tegnap, csütörtökön két szegedi járási helységben gyűlt össze a pártalapszerveze­tek küldöttértekezletére a bizalommal megválasztottak sokasága. A mórahalmi pártértekezleten megjelent és felszólalt dr. Kovács József, a szegedi járási párt­bizottság első titkára is. A gyűléseken megjelentek előtt a községi pártbizottság titkárai — Mórahalmon dr. Rózsa József, Ásotthalmon Börcsők Szilveszter — szá­moltak be az elmúlt négy év munkájáról, a községek fejlődéséről. Mórahalmon arról szólt a beszámoló, hogy — főként a gazdasági reform beve­zetése óta — a termelőszövetkezetek ered­ményeiben pozitív fejlődési tendencia mu­tatkozik. De többet vásárol a lakosság is: négy év alatt az áfész forgalma 90 és Cél millióról több mint 95 millió forintra nőtt. S a gazdasági és kommunális fejlődés el­ismeréseképp Mórahalom nagyközségi rangra emelkedett. Az ásotthalmi küldött­gyűlés szenvedélyes hozzászóláson tűnt ki. hogy az ottani kommunisták a gyorsabb politikai és gazdasági fejlődés motorjának elsősorban a pertépítő munka általános és alapos fejlesztését tekintik. A beszámolók fölötti élénk vita után az értekezletek megválasztották a községi pártbizottságokat. Az újonnan megválasz­tott bizottságok a választást követő első ülésükön bizalmat szavaztak az elmúlt négy évben tevékenykedő titkároknak: Mórahalmon dr. Rózsa József, Asotthal­mnn Börcsők Szilveszter lett ismét a párt­titkár. KISLEXIKON az ápoló­nőkről Kevés ember dicseked­het azzal, hogy emlék­tárából hiányoznak a kórházban, klinikán el­töltött napok, esetleg hetek. A sok kellemet­len pillanatot sokaknak a nővérke tette elvisel­hetőbbé. vagy kedves emlékké. # Történetük? A betegápolás nem új­keletű foglalkozás. Visz­Bzanyúlik, akár a gyó­gyítás, az emberiség ős­korába. A betegekkel akkor is főleg az asz­szonyok foglalkoztak. Gyógyítgatták őket a gyűl töt t. gvógyfü vekkel, etették őket, gondoskod­tak kényelmes fekvé­sükről. A rabszolgatartó társadalmakban a fekte­tőkben foglalatoskodtak. A varázslókat, később egyházi személyek vál­tották fel. A feudaliz­musban munkahelyükké a kolostorok mellett lé­tesült vendégszállások (hospltiumok) váltak. Itt a megbetegedett vendé­gek ápolásáról gondos­kodtak. később a kör­nyék tehetetlen betegeit is itt helyezték el. így jöttek létre a kolostor­kórházak. Itt a gyógyí­tást. ápolást szerzetesek és apácák végezték. A XVIII. században vált a betegápolás hivatássá, szakmává. A kórházak létesítése a kapitaliz­musban elterjedt foglal­kozássá tette az ápolást. A szocializmusban lé­nyegesen megváltoztak munkaviszonyaik. • Képzésük? A felszabadulás előtt egyesületek, egyházi szervek képezték az ápo­lónőket. 1949 óta felké­szítésük állami irányítá­sú és egységes. Szegeden egészségügyi szakiskola, a Kossuth Zsuzsa ápo­lónőképző intézet foglal­kozik oktatásukkal. A kétéves képzés után kö­zépfokú egészségügyi dolgozóként helyezked­hetnek el. mint az orvos legközvetlenebb munka­társai. O Munkaterületeik? Ápoló tevékenységüket kórházakban, rendelőin­tézetekben. körzeti or­vosi rendelőkben, üzemi orvosi rendelőkben feit­hetik ki. ezeken kívül vannak gyermek-, elme­beteg- és mentőápolónők Az elmegyógyintézetek­ben és a mentőknél fér­f iá pólók is szolgálatot teljesítenek. ga most újólag próbált segí teni a megértésben. Vala­mennyi Odessza I. szövetke­zethez tartozó tagnak kül­dött egy stencilezett értesí­tést. Ebből megtudhatják, hogy haladéktalanul — ok­tóber 31-1 határidővel — rendezni kell a rendezniva­lókat. Feltétlenül, hisz „a lakásszövetkezet jelenleg ér­vényes alapszabály nélkül, a jogszabályi rendelkezések­nek meg nem felelő módon működik". Ha pedig ezen nerp változ­tatnak — de miért ne változ­tatnának?! — a felügyeletet gyakorló államigazgatási szerv köteles elrendelni a szövetkezet feloszlatását Idézhetjük a polgári tör­vénykönyv 6. paragrafusá­nak második bekezdésében foglaltakat: „a szövetkeze­tet fel kell oszlatni, ha jog­szabályba, vagy alapszabály­ba ütköző tevékenységet folvtat, és ezt írásbeli fel­hívásra sem szünteti meg, vagv működésével a szövet­kezeti gazdálkodás rendjét. Illetőleg a népgazdaság ér­dekelt sérti". Ezt a paragra­fust mindmáig nem kellett érvényesíteni ervetlen lakás­szövetkezettel szemben sem. Szomorú lenne egy szegedi precedens. És: a lakók szemoontlából tellesen értelmetlen őnki­fosztás, hiszen ebben az esetben elvesznek mindazok a rendkívüli előnyök, állami kedvezmények, amelyek a szövetkezeti tagsággal jártak ..A haitálvos rendelkezések az Igen nagymérvű állami kedvezményeket a lakásszö­vetkezeti tagsághoz, a lakó­épületek szövetkezeti for­mában való fenntartásához fűz'k" — mondta erről az Sima! Mihály Válaszol az Illetékes Nem kísérlet Lapunk augusztus 27-i számában írtunk a gyalogát­kelőhelyek festéséről „Csí­kos a divat Szegeden" cím­mel. Többek között megem­lítjük, hogy néhány „zeb­rát" nem a szokásos módon, a két legközelebbi sarok kö­zött festik hanem kísérlet­képpen ferdén. A kommunális üzem igaz­gatója, Bárdos Miklós leve­lében arról tájékoztat ben­nünket hogy a ferde gyalog­átkelőhely festése sem kísér­letképpen történt, hanem véglegesen. A terveket a megyei rendőr-főkapitányság . közlekedésrendészeti osztá­lya vizsgálta felül. illetve hagyta Jóvá. Az üzem tehát a gyalogátkelőhelyek festését a terveknek megfelelően végzi. Közanyánk ölébe Tömörkény István kedves dásra kényszerült. Ellent­szava volt ez, a tanyai nép mondásos egyéniség, de mű­nyelvéből vette: a temetke- ve kitéphetetlen Szeged fél zésnek szép költői kifejezése, évszázados történetéből. Most a fővárosban elhunyt Sípos Iván (1897—193(1), a két régi szegedinek hamvai tragikus véget ért újságíró, térnek vissza a városba, Juhász Gyula biztatásával mely hajdan közéleti és új- kezdte meg költői pályáját s ságírói tevékenységük tere nem kisebb kritikus méltat­volt. ta a Nyugatban, mint Tóth Tonelli Sándor (1882— Árpád. A forradalmak egyik 1950), az iparkamara egykori legharcosabb szegedi pubíí­főtitkára, a nagy műveltségű cistája lett, akinek életét az közgazdász és művelődéstör- ellenforradalom győzelme ténész, író, és műfordító, törte derékba. Emigrációba hírnevét ugyan elrontotta a kényszerült, a vándorélet Kelemen Béla hírhedt köny- tönkretette családi életét, vében való közreműködésé- majd egészségét, s végül ön­vel, a forradalmak elfogult gyilkosságba kergette, krónikájának megírásával, Tonelli Sándor urnáját ok­de a Szeged életében betöl- tóber 3-án, szombaton helye­tött szerepét nem csupán a zik el a Belvárosi temetőben, helyi ipar és kereskedelem Sípos Iván hamvai pedig 9­fejlődésének szorgalmazásé- én_ pénteken kerülnek a sze­ban, tucatnyi értékes tudo- gg^j földbe mányos könyvében, tanulmá­nyaiban kell látnunk, hanem legfőképpen a húszas évek közepétől egyre határozot­tabbá váló demokratikus, an­tifasiszta magatartásában, amelynek mint a Délmagyar­ország egyik rendszeres ve­zércikkírója — Juhász Gyu­la, Móra Ferenc, Dettre Já­nos, Vér György és mások társaságában — következete­sen hangot is adott, s amely miatt a Tukats-éra alatt ka­marai tisztségéről is lemon­Aratják a rizst A gazdaságok várják a kombájnokat Tegnap megkezdték a sze- hét elején megkezdték az gedí Felszabadulás Termelő- aratást, s a 350 holdról szövetkezetben a rizs aratá- aránylag jó termés várható, sát. Megyénkben az egyik Holdanként 14 mázsa. Ettől legnagyobb vízigabona-ter- jóval kevesebb lesz a Hód­mesztő közösség ez, s az mezővásárhelyi Állami Gaz­idén is 400 holdon kínálja a daságban, ahol 508 holdat fehér aranyat a határ. Idő- arathatnak le. Az állami szaki munkára 150—200 era- gazdaságok éves tervében bert várnak más megyék- 13,49 mázsás holdanként! ét­ből, és természetesen amint lag szerepel, de ettől jobb a talaj engedi, munkába áll termés lesz, ha idejében be­a kombájn is. Sajnos, két takarítják az állami birto­szovjet kombájn még nem kok a fehér aranyat, akkor érkezett meg, pedig igen- ,_ _.„., , . . igen nagy szükség lenne rá- a 15 millió Í0nnt08 nyeTe* juk ebben a hosszúra nyúlt sé« helyett 24—25 millió fo­őszben. A külső baktól és rintos nyereséget is elérhet­szomolyai részen található a nek_ A legfontosabb lenne rizsterület, s holdanként 10 , , . ,, , mázsa körül fizet majd. A azonban- ho*y mnél ha" közös gazdaságban a már marabb megérkeznének a beérett rizstáblán vegyszer- kombájnok, mert nélkülük rel lombtalanítanak, hogy a nagyon elhúzódhat ez a még zöld gyomot, zöld leve- „ , , . , leket rövid úton beszárítsák, munka * a termés e8y H. J. és így könnyebb, biztonsá­gosabb, célszerűbb lesz a kombájnolás. A betakarítás egy jó hónapig eltart. A sándorfalvi Üj Élet Ter­melőszövetkezetben 135 hol­don fizet a Dunghan Shall és a Kákái fajta. Ebben a gazdaközösségben is több esz­tendeje díszlik a vfzigabo­na, s mindig tisztességgel megfizette a fáradozást. Az idén jó, ha 10 mázsára fut­ja holdanként. Űj telepe­ket készítenek elő az' eper­jesi határrészen, hűsz hol­dat. Várják nagyon a kombáj­nokat, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok ls. Hiszen ezeken az álla­mi birtokokon mintegy 6 ezernyi holdon kínálja ter­mését a rizs. A Pankotal Állami Gazdaságban már sze kárba veszhet. Munkásőr­taláükozó Az év eleién alakult meg két megve üzemeiből és gaz­daságaiból a Délalföldi Erdó­és Fafeldolgozó Gazdaság, amelynek munkásőret teg­nap. csütörtökön baráti ta­lálkozón Ismerkedtek meg egymással és a gazdaság ve­zetőivel a munkásőrség sze­gedi parancsnokságán. A Csonsrád megvei szegedi, szegedi lárási és gyulai pa­rancsnoksághoz tartozó mun­kásőrök közül öten kaptak jutalmat kiemelkedő munká­iukért. Uiésezett a járási tanács vh Tegnap délelőtt Szegeden, Vagyis év végére a terve­a lárási tanács székházában zett Pénzmaradvány 18 mll­ülést tartott a lárási tanács lió 270 ezer forint lesz. végrehaitó bizottsága. A har- Az eltelt Időszakban a madik ötéves terv beruházá- járás falvaiban igen lénye­sairól és a járásban történt ges beruházásokat hoztak lét­felújításokról igen alapos re. Külön örvendetes a víz­beszámolót hallgattak meg a művesítés; harminc község­vb tagjai. A harmadik öt- bői tizenhatban mar meg­éves terv. valamint az 1970. lakQssá , évi tervezett bevétel 147 mu- , ,„ , lió 563 ezer forint, a kiadás hozzájárulása, társulások ut­129 millió 293 ezer forint, ján igen lelentős volt. Kopasztjólc a fákat Levelezési rovatunknak ta az ingatlankezelő válla­már egy hónapja főszerep- latot, hogy a hozzá tartozó lői a szövőlepkék. Fehérvá- területeken permeteztesse­ri László (Párizsi krt. 12/a), nek szövőlepkék ellen. A Vajda Sándor (Április 4. út- társadalmi védekezés azon­ja 42.), Pálvölgyi Ferenc ban nem mentesíti a ma­(Pálfi u. 7.) a Mérey és Tő- gánházzal, kerttel rendelke­rök utca lakói is hozzánk zőket a permetezés köteles- teljesen nem tudják. A nö­fordultak az ablakon ls be- sége alól. vényvédő állomás most vizs­mászó, hívatlan látogatók A szövőlepkék idei má- gálja, hogyan telelnek át ügyében. Minthogy megállás sodik nemzedéke tízszerese a hernyók. A tavaszi véde­nélkül pusztítják fáinkat — és megállás nélkül érkez­nek hozzánk a panaszos le­velek —, felkerestük a vá­rosi növényvédő főfelügye­lőt, aki a következő felvilá­gosítást adta: a közterülete­ket, tereket, utcákat a nö­vényvédő állomás az idén háromszor permetezte. Ez — ahogyan az olvasói és fale­az előzőnek, kipusztítani kezésről ezután döntenek. Porosodó panasz Vajda Sándor (Április " tisztasági és szállítási osz­útja 42.) régi, általa is so- tályának vezetőhelyettese az kat emlegetett és sajnos út locsolásával kapcsolatban beporosodó témával foglalko. elmondta — amiről már kő­zik levelében. Olvasónk rabban mi is beszámoltunk hosszasan, részletesen elem- —, hogy a macskaköves út­velek is tanúsítják — nem zi, miért rossz és káros a nak és a sinek közti tömő­volt elegendő, mert az idén por, és különösen az Április anyaknak nem kedvez a lo­a szövőlepkék rajzása elhú- 4. útján miért okoz sok kel- csolás. Az ilyenfajta úton zódott augusztustól szeptem- lemetlenséget. Azt írja, hogy emiatt a balesetveszély is ber közepéig. Az 1968-ban „csupán azt kérnék az érde- növekszik. Az osztályvezető­kiadott törvényerejű rende- keltek, hogy naponta a reg- helyettes annyit azonban let szerint a területek tu- geli és délutáni órákban lo- megígért, hogy utasítja a lajdonosai. használói, keze- csolják fel az utat, ahogy gépkocsivezetőket: sűrűbben lői kötelesek a karantin- azt a belváros aszfaltbur- locsolják az Április 4. űt­kártevők ellen védekezni. Az kolatú útjain végzik." jót, ügyelve a villamosslnek­I. kerületi tanács felszólítot- A kommunális üzem köz- re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom