Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

SO. évfolyam, 230. szám 1910. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉLMAGYARORSZÁG Interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke ismertelte. A szünet után Vass Istvánné elnökletével folytatta munkájá az országgyűlés. Dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel ezután. A többi között rámutatott, hogy a mostani gazdaságiránvítasi rend.szerbep a központi tervcélok érdekében a gazdasági környezet alakítása és az anyagi érdekeltség elve játszik döntő szerepet. A terv nemcsak a rendelkezésre álló anyagi eszközöket osztja el a céloknak megfelelő formában és módon, hanem a fejlődés terheit is elosztja a különböző gazdasági területek, csoportok és egyének között. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Elsőként Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Csongrád megyei képviselő szólalt fel. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. A vitában felszólalt Gácsi Miklós miskolci. Báli Zoltán Tolna megyei. Csikesz Józsefné budapesti. Gergely Lajos pécsi. Kerkay Andorné Fejér megyei, Galló Ernő budapesti képviselő. Valamenynyien elfogadták a törvényjavaslatot. A szünet után Vass Istvánné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet. A továbbiakban felszólalt Mocsári Sándor Hajdú-Bihar megyei, Benke Lajosné Pest megyei. Varga Károly Somogy megyei, Tamás János Komárom megyei képviselő. Észrevétéleik elmondása után elfogadták a törvényjavaslatot. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel a népgazdaság negyedik ötéves tervének vitájával folytatja munkáját (Dr. Horgos Gyula és Győri Imre beszédét lapunk 3. oldalan ismertetjük.) Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a IV. ötéves terv törvényjavaslatát. A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott ióá rozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat kidolgozásának mintegy két és fél éves időszakában kötelességünknek tekintettük, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének az egész társadalmunkat átfogó törekvése — a sajátosságok figyelembevételével — a népgazdasági tervező munkában is érvényesüljön. A tervezést nemcsak magasszintű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakemberekkel szakmai és tudományos testületekben, tanácsi és vállalati vezetőkkel folytatott eszmecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a t'-'-vjavaslat kidolgozásához. Elmondhatjuk tehát: hozzáértő társadalmi közvéleménnyel folytatott ,.párbeszéd" alapján készült a munka. A IV. ötéves terv javaslat mindenekelőtt azokra az eredmenyekre épül, amelyeket a III. ötéves terv megvalósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. Az 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összehasonlítható áron számolva — mintegy ,75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem háromnegyed része, 197'0-ben várhatóan 31 százalékkal lesz. nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 42 mijliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett. 1965ben 40 milliárd forint értékű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd forintot. Az elmúlt tervidőszakban népgazdaságunk fejlődését mindenekelőtt a gvors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal haladja majd meg az előző tervidőszakét. Kiemelkedő eredményt értünk el a gabonatermelésben A III. ötéves terv idején jelentősen fejlődtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Ez visszatükröződik abban. hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfelelően aktív tevékenységet folytatott a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítéséért és fejlesztéséért. összességében elmondhatjuk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesítjük vagy túlteljesítjük, a gazdásági fejlődés hazankban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult. Az 1966—1970-es években a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a lakossag jövedelmeinek és fogyasztásának növekedése. A III. ötéves tervben előirányzott feladatokat nagymértékben túlteljesítjük. Á lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek 17 —18 százalékkal lesznek magasabbak 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszakban jelentős szociálpolitikai intézkedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíjakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiztosítást lényegében az egész lakösságra kiterjesztettük. Több területen központi bérrendezésre is sor került. A parasztság személyes átlagjövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét, öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyugtázzuk a III. ötéves terv teljesítésében elért eredményeket, nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés müszak-i színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termelékenvség növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkerő-gazdálkpdás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés el¥ff a IV. ötéves terv és az új választójogi törvény Csonyrád megyei képviselő felszólalása Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos. Kallai Gyula. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszerröl. az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt elnökéről. Nasszer elnök személyében — mondotta — a magyar nép. a Magyar Népköztársaság őszinte jóbarátját és szövetségesét vesztette el. Népünk, mint eddig, ezentúl is szolidáris az arab néppel és szívből kívánja, hogy legyen erős és egységes, haladjon tovább a Nasszer vezetésével megkezdett úton. Az országgyűlés ezután egyperces néma felállással adózott Nasszer. a kiváló államférfi emlékének. A továbbiakban Kállai Gyula bejeiéntette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette, hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló (törvényjavaslatot. valamint az országgyűlési. képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, az 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Az elnöklő Kállai Gyula javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III, törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat; Párdi Imre előterjesztése népgazdaságunk újabb ötéves tervéről