Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

12 VASÁRNAP. 1970. SÍZEPTEMBER 13. Galambos Ferenc ÁLARCOS ÍRÓK VASÁRNAPI MAGAZIN Dr. Nagy István A kis bajor város még ma is — kilencvennégy évvel Richárd Wagner színházának megnyitása után — megőrizte egykori áhítatát. A bayreuthi Festspielhaus talán a világ egyetlen színháza, amelynek nézőterén már több perccel az előadás kezdete előtt némaság uralkodik, s a felvonás végén csak hosszabb feszült csend után tör ki a taps. Az egyórás szünetek végét nem csengetés, hanem — Wagner utasítására — háromszor megismétlődő fanfár jelzi, a kezdet előtt tizenöt, tíz és öt perccel. Néhány rézfúvós az épület frontjának erkélyéről a soron következő felvonás egyik vezérmotívumát szólaltatja meg; ékkor kezdenek gyülekezni a hallgatók, hogy kényelmesen elfoglalják helyeiket. Nincs sietség, tolakodás, ruhatári zsörtölődés. Mihdenki áhítatos csendben várakozik a muzsikára. v Amilyen sajátos a szfhház épülete, berendezése, szellemi atmoszférája, olyan sajátos körülmények között keletkezett. Wagner eladósodva bolyongott Európa különböző városaiban, szinte bujkálnia kellett hitelezői elől, s a hullámok már-már összecsaptak felette, amikor 1864-ben a tizenkilenc éves Wagner-rajongó II. Lajos a bajor trónra lépett, s titkárát megbízta; kutassa fel Wagnert, vezesse udvarába, mert neki többet ér, mint a fél bdrodalma. A kabinettitkár, Franz Xavér von Pfistermeister hosszú keresés után május 2án Stuttgartban találta meg Wagnert. Egy rubinköves gyűrű kíséretében adta át urának üzenetét. A tizenkilenc éves király és az ötvenegy esztendős mester között bensőséges barátság alakult ki. s II. Lajos intenzív támogatása tette lehetővé, hogy Bayreuthban felépüljön az ünnepi színház. Wagner eredeti elgondolása szerint a nép színházát akarta megteremteni, amelyben nincs belépődíj, s csak azok látogassák, akik nyelvre, származásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül az ő zenedrámáiért, „összművészetéért" lelkesednek. Célját csak részben tudta elérni, mert a belépődíjat nem lehetett méllőzni, viszont — a háborús éveket leszámítva — Bayreuth mindmáig megőrizte nemzetközi jellegét. A közönség soraiban csaknem annyi francia és angol szót hallani, mint németet. A vendégek között, nyugat-európaiak és amerikaiak mellett éppen úgy akadnak bolgárok, románok, jugoszlávok, magyarok, mint japánok és négerek. A nemzetköziség elve a szereplőgárda összeállításánál is érvényesül. Osak néhány nevet emelek ki: Birgit Nilsson, Wolfgang Windgassen, Martti Talvela, Thomas Stewart, Theo Adam, Jean Cox, Leonie Rysanek, Donald Mclntyre, llosvay Mária. A Nibelungok gyűrűjét a német Horst Stefn, a Bolygó hollandit az olasz Silvio Varviso, a Parsifalt a francia Pierre Boulez ve-. A

z iró, ha nem eredeti nevén bocsátja közre a művét, írói álnevet használ. Ez lehet a családnévtől eltérő név, lehet foglalkozás megjelölése, de álnévnek számít a betűjegy, a betűcsoport is, amely rendszerint az író valódi nevéből készül. A XVI. és XVII. században divatos volt a családnév görög, vagy latin fordítósa — Juhász Péterből így lett Melius, Szántó Istvánból Arator. Divatos volt az iró eredeti nevének betűiből kialakított anagramma is (Lonzai Abel—Zolnai Béla). Az eredeti név fordítósából lett Gerő Mórból öreg Rom, Kelemenből Nem Elek. Márki Sándor nem egy Írását Marquis Jean d'Or névvel jelezte (francia név, ejtése: Márki Zsán dor). zényelte. A felsorolt zenedrámákon kívül még a Nürnbergi mesterdalnokok és a Trisztán és Izolda került előadásra. Wieland Wagner halála óta öccse, Wolfgang Wagner vezeti az ünnepi játékokat. Ámbár a nemzetközi operaéletben nincs olyan rendezői súlya, mint bátyjának volt, az igazi Wagner-ismerők mégis rokonszenveznek színpadi megoldásaival. Közismert, hogy Wagner művészetének egyik varázsa a természetpoézis. Ha „tűzvarázst", „erdőzsongást", vagy „nagypénteki varázst" ír, elkerülhetetlen, hogy amit a zene aláfest, legalább színekben, jelzésszerűen megelevenedjék. Wolfgang Wagner stílusosan járt el — hogy csak egyetlen példát említsek — amikor a Mestredálnokok második felvonásában Hans Sachs háza fölé jelzésszerűen néhány bodzaágat „helyezett", hogy vizuálisan illusztrálja a gyönyörű Fliedermonológot. (Az utóbbit nálunk tévesen fordítják orgona-monológnak; az opera cselekménye június 24-én, János napjón játszódik, amikor már nem virágzik az orgona, s a régi német nyelvben a Flieder bodzát jelentett.) Ahogy nélkülözhetetlenek a színpadon azok a tárgyak, amelyekhez Wagner vezérmotívumokat kapcsol (kard, lándzsa, varázssisak), éppen úgy nincs hiteles Lohengrin-előadás hattyú nélkül vagy hiteles TannhSuserelőadás Wartburg vára nélkül. Wolfgang Wagner rendezéseiben a túlzott absztrakciókkal szemben egészséges realizmus egyesül a modern szinpadmüvészettel. A bayreuthi ünnepi játékokat nemzetközi ifjúsági találkozóval kötik össze. A muzsikusi pályára készülő fiatalok a legkülönbözőbb országokból érkeznek, zenetudományi előadásokat hallgathatnak. önálló hangversenyeket rendezhetnek. Az idén ünnepelték az ifjúsági találkozók 20 éves jubileumát. Az elmúlt két évtized alatt 60 nemzet képviseletében 8000 fiatal muzsikus vett részt a találkozókon, amelyeket Herbert Barth sajtófőnök szervez, és minden évben több fiatal magyar művészt is vendégül lát. (Barth néhány évvel ezelőtt a kormány meghívására Budapestre látogatott, magyar feleségével.) Az ifjúsági találkozó kisszámú magyar résztvevői közül négyen az egykori Szegedi Zeneművészeti Szakiskolában folytatták tanulmányaikat, a Tömörkény-gimnáziumban érettségiztek. A modern művekből összeállított záróhangversenyt Boulez vezényelte, s — mi tagadás — jogos büszkeség töltötte el e sorok íróját, amikor a legjobb muzsikusokból válogatott zenékar gordonkaszólamában a konzervatórium két volt növendékét pillantotta meg. Az ifjúsági találkozók egyik célja a sok között, hogy Bayreuth nemzetköziségét ápolja, és lépést tartson korunk muzsikájával. A nemesi előnév, vagy a családnév megcsonkításából is sokan alakítottak írói álnevet, például: Gábor Andor — Bor, Heltai Jenő — Elta. A szülőhely, vagy a lakóhely is sok írói álnévnek lett a forrása. Irodalmi eredetű álnevek: Punyin (Turgenyevtől) — Kosztolányi Dezső, Nana (Zolától) — Nadányi Zoltán, Puck (Shakespeare-től) — Szép Ernő. Az írói álnév nagyobb számban a középkortól jelentkezett, és elterjedése a könyvnyomtatáshoz fűződik. Az álnév felvételének egyik főoka az egyházi és világi hatalomtól való félelem, amely üldözte az uralkodó rendszerrel ellentétes haladó vallási, politikai, társadalmi eszméket. A forradalmi vitairatok, pamfletek legnagyobb része ezért vagy névtelenül, vagy álnév alatt jelent meg. A reneszánsz nem egy írója polgári nevét azért váltotta fel görög vagy latin névvel, mert előkelőbben hangzott, s egyben a klasszikus irodalmak megbecsülését is jelezte. Mások azért választottak írói álnevet, hogy sikerüket ne társadalmi rangjukkal, hanem tehetségükkel vívják ki, mint például Erzsébet román királyné, aki Carmen Sylva néven írt. Nőírók gyakran használtak férfineveket: George Eliot eredeti neve Mary Ann Evans, George Sand-ot pedig Armandice-Lucile-Aurore Dupinnek hívták. Jó néhány írói álnéven vált híressé. Elég, ha Stendhal (Henry Beyle), Mark Twain (Sámuel Langhorne), Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) nevét emiitjük, a magyar irodalomból pedig Vas Gerebent (Radákovics József), és Ignotust (Veigelsberger Hugó). A legtöbb írói álnevet egyébként újságírók használták. A rekordot mindmáig Vörös Vidor, az aradi Alföld szerkesztője tartja, aki közel kilencven különböző álnevet használt. A magyar írói álnevek gyűjteménye vaskos kötetet tesz ki. Vörösmarty Mihály álnevei (Ábrándfy, Csaba, Kalóz, Virág Alajos) a romantikában gyökereznek. Petőfi Sándor álnevei (Fönögei Kiss Pál, Örömfi, Vidor, Sólyom Sándor, Lator György) a költőre és korra egyaránt jellemzők. Tompa Mihály, aki vidéki falucskában élte le egész életét, nem véletlenül választotta a Remete Pál álnevet. Arany János Ariánus, Hajnal Péter, Vadonfy Bertalan s az Akakievics Akaki álneveket használta. Eötvös József szívesen használta az Agricola, és az Egy magyar államférfi álneveket. Jókai Mór Sajó, Aggteleki, Csalóközi, Kakas Márton stb. álnevek alatt írt, Kisfaludy Sándor álnevei közül a Himfy mindmáig ismert. Tömörkény István Förgeteg álneve kedvenc novellahősének, Halbőr Förgeteg Jánosnak állít emléket. Ady Endre sok álneve közül az Adieu, Andi, Diósadi neveket használta a legszívesebben. Móra Ferenc, aki gúnyosbölcs írásokban figurázta ki a Horthy-rendszer krajcáros kultúrpolitikáját, igen sok álnevet használt. (Dalos Rigó, Szegedi Lőrinc, Tanyai Tamás stb.). Babits Mihály pár versét Tass József néven telte közzé a Nyugatban. Bányai Elemér mint Zuboly lett közismert. Krúdy Gyula álnevei közül a Rezeda Kázmér egyik regényhősére, a Szigeti remete pedig margitszigeti lakhelyére utal. Gábor Andornak a bécsi emigrációban sok harcos, Horthy-ellenes írása jelent meg Robogó Máté névvel. Gárdonyi Géza a többi között a Figurás Gézát, a Göre Gábort is használta. Mindenki tudta, hogy a Zsiga bácsi álnév alatt Móricz Zsigmond rejtőzködik, s Osváth Ernő, a szigorú szerkesztő és kritikus nem véletlenül használta a Mord Ervin álnevet. ARANYMONDÁSOK i. Hovatovább úgy alakul a fürdőruha-divat, hogy a strandokon a szemérmes ember két fügefalevelet tesz a szemére. 2. Hogy milyen volt a tévéműsor tegnap este? Egyik szememen be, a másikon ki. 3. . N. a múltkor azt mondta X.-ről. a főnökéről: azért adja utasításait telefonon, mert nem biztos a helyesírásban. 4. — Képzeld. Jenő. ezt a nyavalyás Brahováczot nem lehet megvesztegetni! — Miért? Olyan becsületes ember? — Dehogy. Olyan sokat kér. 5. Két férfi „káderezi" a hölgymunkatársakat. — Miből gondolod, hogy Malvinka nincs még férjnél? — Te talán nem vetted észre? Minden reggel más irányból jön a munkába. 8. Már elhangzott a mérkőzést jelző gongütés, amikor az edző hirtelen átbújik a ring kötelén és odaszalad tanítványához; — Tudod, nem akartam eddig szólni neked, de most már meg kel] mondanom ... Ujjával az ellenfélre mutat és így folytatja: — Egy héttel ezelőtt láttam őt sétálni a feleségeddel. Kézenfogva mentek! 7. — Bocsásson meg, hogy úgy bámulom. Hihetetlen, mennyire hasonlít a feleségemhez, persze a bajuszt kivéve... — Hiszen nincs is bajuszom. — önnek nincs, de a feleségemnek van. Polner cf^nr Zoltán oZjEjL Förgeteg sír: ördögök nevetnek. Orkán zúdul: ördögök dobognak. Hajladozik holdas erdő, ringatja a holtat Jegenyéink majd elszállnak, reszketnek a vézna házak. Iszonyatos förgeteg sír, patások nyihognak benne: lóg a nyelve, arca sápad, fehér teste csontig szárad. Ez a szél ma éjszaka már akasztott embert hintáztat KÁRTOJÁS Vetem napszállatra szomszéd udvarába: átkozott hitványság loccsanj földporára. Kotolj kotló felhőt, felhőben tűzlángot Kormos szoknyájába fogja föl a házat Fogja föl az udvart villám-pöndölyébe! Fakadjon ki száján sikoltozó vére. Kotolj kotló, kotolj költsd ki boszorkányod: szomszéd udvarára átvetem az átkot LEGÉNYFOGÓ Beszólítom udvarról a Napot Patakzó fénybe öltözöm. Lángolj, lángolj sápadt arcom, tündöklő haragban alszom. Hajamról csepeg a korom. Tüzes nyállal itatlak ma éjjel. Testem virágos ünnepén. Jaj, duzzadó holdas mellem: galamb sír a förgetegben és fehér ágyam csupa vér. Halotthalványan kimész az ajtón. A keszkenőm testedre hűl. S én csontomig lázas-boldog sugárzó gyertyákat gyújtok eleven lábnyomod körűL FARSANGI KAKAS Halál-hideg hajnal: késem virít benne. Didergő kakasom véredet kell vennem. Véredet is veszem taréj-tubarózsa. Fröccsentem az égre, jószágőrző ólra. Köszvény felhők ellen, tüzes férgek ellen: didergő kakasom virágozz késemben! BAYREUTH, 1970 i