Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

a VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 13. Válogatnak és elfogadnak Divatos szakmák — A közismereti tárgyak becsületéért — A bukási adatokról Az újjáépítés professzora Egy iskola — két Intézmény, címeztük minapi kitekintésünket Szeged és a megye általános iskoláiról. Oktató-nevelő munkájukat elemezve tárgyi és személyi aránytalanságokról, illetve az iskolák területi elhelyezkedéséről szóltunk, mint a színvonalkülönbségek fontosabb eredőjéről. Tettük mindezt a kongresszusi irányelvek kitételén tovább gondolkodva, mely pártunk elvárásait így summázza: „Az azonos típusú iskolák között fokozatosan szűnjenek meg a ma még jelentős színvonalbeli különbségek". Hosszabbítsunk a képzeletbeli vektorokon. Érdemes néhány mondatot szentelni a középfokú intézményeknek is. Fenntartásaink változatlanok. Szeged és a megye középiskolái — továbbá a megyei városok, illetve községek középiskolái —nincsenek egy súlycsoportban. Szegeden a gimnáziumok erősek, legfeljebb egyéni ügy, kinek melyik szimpatikusabb. A Radnóti, Ságvári és Tömörkény gimnáziumokban általában a túljelentkezés okoz adminisztrációs nehézséget, a helyhiány miatt kimaradók másutt próbálkoznak. Idén a Radnótiban terven felüli osztályt is engedélyeztek. A színvonalkülönbség beiskolázási kérdés, a szakközépiskolákban is: a fiúk előszeretettel választják az autószerelői, lányok az egészségügyit, közgazdaságit, míg a textilipari, mezőgazdasági és időnként az építőipari helyeken gyérebb a választék. A szakmai elmélet és gyakorlat elsajátításában átlagon felülit produkálnak a volt technikumok — igaz viszont, közismereti képzésük színvonala már kevésbé egyértelmű. A szakmunkásképzőkbe jelentkezők többsége vagy gyenge tanulmányokkal, vagy azért érkezett, mert máshova nem vették fel. Érthető tehát, ha a közismereti tárgyak oktatása itt még kevesebb eredménnyel jár. A folyamat tulajdonképpen természetesnek látszana, ha ezeken az intézeteken belül sem találnánk olyan látványosabb szakokat, mint a rádió- és tévészerelő, fodrász, kozmetikus stb. A divatos szakmákban nagyobb a választék, a szelekció, következésképp az oktatás színvonala is. Ellenpélda a fentebb már említett építőipari és fémipari szakma. A közelmúltban bevezetett emeltszintű képzéstől pedig köztudomásúan magasabb elméleti színvonalat várnak. Tegyük hozzá tárgyilagosan: o szakmunkásképzők idei beiskolázása jobban sikerült a korábbiaknál. Elsősorban a szegedi járásból kerültek ide tehetséges fiatalok. Ami pedig a szegedi középiskolák pedagógus-ellátottságát illeti: még az általános iskolákban is sok középiskolai tanár működik. Ugyanakkor Csongrád megye ló néhány középiskolájában hiánycikk a szakos tanár — elsősorban matematikából és idegen nyelvből. Dr. Szalontai József, a megyei művelődésügyi osztály vezetője némi nosztalgiával állapította meg: a társadalmi ösztöndíjasok nem minden esetben váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Persze marad még vonzerő: a kedvezményes lakásépítési hited (idén 200 igénylő és 96 jogosult pedagógusból 40 kapott), illetve a szolgálati lakások (évi 1 millió 600 ezer forintból körülbelül 6—8 lakást tudnak vásárolni, kiosztani). Tö&b szakközépiskolában a közismereti oktatás rovására szorgalmazzák a szakmai képzést. A szakközépiskola és a szakmunkásképző jellegének különbségeit figyelmen kívül hagyó szemlélet kihat a diákok egyoldalú fejlődésére, hiányos általános műveltségére, ugyakkor a tantestületekben is felesleges szakoktatói hegemóniához vezet: a közismereti tárgyak pedagógusai érthetően idegenkednek az ilyen intézményektől. A vásárhelyi Kossuth Zsuzsa szakmunkásképző igazgatójának például éppen abból a megfontolásból nevezték ki a Bethlen gimnázium egyik kitűnő humán-tanárát, hogy szerezzen becsületet a közismereti tárgyaknak. „Az ésszerű átcsoportosítások folyamatában célunk a pedagógusok közgondolkodásának erősítése" — érvelt a művelődésügyi osztály vezetője. o A bukási statisztikára is érdemes odafigyelni. Tavaly a megyei gimnáziumokban 6,1 százalék, az ipari szakközépiskolákban 10,4 százalék, a mezőgazdasági szakközépiskolákban 17 százalék az elégtelen bizonyítványt szerzett tanulók aránya. Szűkítsük a kört. Csupán a legkedvezőbb helyzetű gimnáziumokat hasonlítva össze, a vásárhelyi Bethlen gimnázium 4 százaléka, a mórahalmi gimnáziumban 29,7 százaléka bukott meg. A különbség döntően adódik a beiskolázásból, a komoly hagyományú intézmények válogatnak — a frissebbek 'olykor elfogadnak új diákokat. Gimnáziumokban általában nem okoz túlságos fejtörést a tárgvi ellátottság — viszont az úgynevezett tárca-közvetlen szakközépiskolák hasonlítatlanul gazdagabbak oktatási eszközökben néhány más társuknál. A feladatok tehát kézenfekvőek. Nikolényi István HŰSZ ÉVE, 1950. szept. 13-án, Hévízen halt meg Jáky József, műegyetemi tanár, talajmechanikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-díjjal az elsők között kitüntetett tudós. Jáky József 1893-ban, Szegeden született, itt járt középiskolába, majd oklevelét a budapesti műegyetemen kapta meg 1915-ben. Diplomamegszerzése után mindjárt a műegyetemen kapott tanársegédi állást, és 1918ban az addigi munkássága elismeréseképpen adjunktussá nevezték ki. Azon kevesek közé tartozott, akik már a húszas években megszerezték a műszaki tudományi doktorátust. Pályáján ettől kezdve egyre eredményesebben haladt előre. Talajmechanikai kérdésekkel foglalkozva olyan újszerű megállapításokat tett, hogy 1927ben elnyerte a Smith Jeremiah ösztöndíjat, és egy évet Terzaghi professzor, a talajmechnika megteremtője mellett, a Massachussets Institute of Technology-ban dolgozott, ahol behatóan megismerkedett a beton és egyéb burkolatok talajmechanikai kérdéseivel. Hazatérése után a műegyetemen magántanárrá nevezték ki, majd 1939-ben a közlekedési és vasúti tanszéken nyilvános rendes tanár lett. A műegyetemen a világ egyik első talajmechanikai laboratóriumát szervezte meg, amit 1941-ben tanszéki rangra emeltek, s első professzora Jáky József lett. A külföldön szerzett tapasztalatokat továbbfejlesztve, behatóan foglalkozott az utak altalaj-vizsgálatával mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Ezen a téren elért eredményei szinte egyedülállóan segítették a korabeli betonútépítés kivitelezését, a talajmechanikai követelményeket kielégítő altalajra építhető 13 cm-es burkolatok alkalmazását. Üttörőek azok a kísérletei is, amelyekkel a földutak cementstabilizációs kérdéseit sietett megoldani. A II. világháborút követően, a rombadőlt fővárost és az országot az elsők között sietett szaktudásával segíteni. Az ebben az Időben készített szakvéleményeivel az újjáépítés munkáját nagymértékben elősegítette. Több nagy létesítmény; a Ferihegyi repülőtér, a Földalatti vasút, a Dunai Vasmű terveinek elkészítésében is aktívan részt vett, mert hittel hirdette munkatársai körében, de bármerre megfordult szakmai körökben, hogy ez az ország talpra fog állni, amihez sok becsületes mérnökember is kell. Jáky József amellett, hogy a jelenleg alkotó mérnökgeneráció képzésében a katedrán részt vett. tudott időt szakítani arra is, hogy tudományos munkásságot fejtsen ki. Az itthon és külföldön megjelent szakdolgozataival, szakkönyveivel, saját kutatási eredményeivel nemzetközi. elismerést érdemelt ki, s több külföldi szakegyesület tagjául vagy tiszeletbeli tagjául választotta. A számos cikke, dolgozata és szakkönyve közül csak a két legjelentősebbet emeljük ki; Talajmechanika, alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, valamint a Földnyomás című könyveket, amelyek a mai szakember számára is igen értékes ismeretanyagot tartalmaznak. TUDOMÁNYOS eredményei elismeréseképpen, és az újjáépítésben való aktív részvételéért 1948-ban az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal. Az 1941-ben kapott akadémiai levelező tagságot követően, 1950-ben, közvetlen halála előtt, az MTA rendes tagjává választotta. Jáky József érdemei a tudomány,' a gyakorlat és az újjáépítés terén elévülhetetlenek. Bátyai József iSife . {JÍ-:: ÍS?:. Áz épülő Gagarin • i tr tt r, Hoeromu Mind tnpozlnsahb képet nyújt az épüld Gagarin Hderómü, mely nemcsak Észak -Magyarország legnagyobb Uyen Jellegű üzeme lesz, de az ország energiaellátása szempontjából Is egyike a legjelentősebb erőműveknek. MTI fotó — Manek Antal Gerencsér Miklós — Különös ... De hát mit is tehetnék ... Aligha tévednék abban, hogy fölötteseim behatóan ismerik ezt a regényes szituációt. Ilyen ritka személyi ügyekről nyilván tudomása van Himmler birodalmi vezető úrnak is. Az ám, jó, hogy eszembe jut.: azt hiszem, nem követek el indiszkréciót. ha tájékoztatom főherceg urat Himmler birodalmi vezető úr kívánságáról. Ma érkezett az utasítás, hogy küldjünk kimerítő jelentést arról. hogyan segítik a Volksbund vezetői a Magyarországon működő német katonai és politikai tényezőket, különös tekintettel a front mögötti területek biztonsagára. Könnyű dolgom van. szerencsére a lehető legiobbakal jelenthetem a Volksbundrol és személy szerint főherceg úrról is. A gyenge bőrű, rózsásan ráncosodó KóburgGóthai Rajner bekapott egy puncsdesszertet, majd ónixgombos kézelőjét visszacsúsztatta kabátujja alá. — Arra kérem, kedves Volkhard, hogy ne túlozza el az érdemeimet. Egyúttal a figyelmébe ajánlom ezt az apróságot. Kicsire hajtogatott cédulát húzott elő, két ujja közé csípve, a zakó szivarzsebéből. Átnyújtotta a századosnak. Volkhard nem látott mást a papíron, csak nyolc utcanevet és nyolc házszámot. — A szökött katonák?... — Igen. — Ami a jelentést illeti, tényként szeretném benne megemlíteni az elintézést. A főherceg ezúttal egy moccadesszertet kapott be. — Mind a nyolc magyar tiszt. Szálasi hatalomátvétele óta bujkálnak Lébényben. Várják, hogy napokon belül vége legyen a háborúnak. Hunyorgott a villanyfény a csillár borostyánszínű buráiban. Gyenge lökés mozdította meg a fotelt Volkhardt alatt. — A tiszt urak óhaját egyéni kívánságként fogom kezelni. Számukra napokon belül vége lesz a háborúnak. Halkan morgott a kétéltű személykocsi alapjárata, a műszerfal számlapjairól gyér, hideg röntgenfény sugárzott az utastérbe és a sofőr SS-katona bőrkesztyűs keze úgy aludt a volánon, mintha ezer esztendeje nem változott volna a mozdulata. Kint anyaggá nehezült a késő őszi éjszaka, sötétje tömör volt, mint a Gestapo villája, vagy a mozdulatlanul álló őr a kapu előtt. Bizonytalan félelem hidege járta át Flaragó Bélát. Nem értette, mit keres hajnali negyed négykor a kétéltű jármű jobb hátsó ülésén, miért riasztották fel éjfél után kellemes ágyából, hogy egy hipnotizált holdkóros reflexeivel átjöjjön vármegyeházád lakásáról ide az Andrássy út 12—14-be, a Gestapo parancsnokságara, SSegyenruhába öltözzön, s kiszolgáltatottan várja, mit tartogat számára ez a cseppet sem kellemes éjszaka. Nehezen kászálódott a sofőr mellé Schultz őrmester, súlyától rugózott a kocsi, miközben eligazgatta ültében gumírozott köpenyét. A kétéltű mögött berregni kezdett a teherautó motorja. „Beszállni!" — hallatszott a futtából elhadart parancs és Faragó ráismert a hangról Szénási Józsefre, a Gestapo összekötőjére, aki nemsokára melléje ült. Szenvtelen hangon beszélt a sofőr tarkójához: — Síkos az űt. Negyven kilométeres sebességet kérek. Indulás. Már nem tudta letagadni maga előtt Faragó, hogy fél. Meglepő helyzetére semmi elfogadható magyarázatot nem talált. Hova viszik és főképp miért? Schultz őrmestert jól ismerte, mint az operatív szakasz parancsnokát, Szénási József Gestapo-öszekötővel meg éppenséggel pertu barátságban volt, mégis úgy kezelték, mintha itt se lenne a kocsiban. A legrosszabb is megfordult a fejében, a gondolattól hűlni kezdett gerincében a velő, de aztán legyűrte rémületét 7miért öltöztették volna SS-egyenruhába, ha ki akarják végezni? Nem ismerte ezt a vidéket. Azóta, hogy október közepén Győrbe került, ritkán hagyta el a várost, mint a Nemzeti Számonkérő Szék polgári felderítésének helyettes megyei parancsnoka. — Nem vagy álmos? — kérdezte tőle gyanús rokonszenvvel Szénási. Megrezdült, mint a gyenge háló a szél érintésére. (Folytatjuk.) a Vidám Parkról Hivatalosabb neve komolyabb: kultúrpark, de a gyerekek csak Vidám Parknak ismerik. Mert májustól októberig valóban a vidámság parkja az újszeged! Ligetnek ez a sarka. Mekkora? A területe nem kicsi: öt hold. Játékállománya annál inkább: soksok minden hiányzik még. Van már dodzsem, hullámforgó, óriáskerék, gyerekautó- és gokartpálya, tizenkét hajós hajóhinta, forgó hordó. Ennyiben hasonlít a fővárosi nagy Vidám Parkhoz. A játékok természetesen jóval kisebbek, a forgalom is az. Az ügyességi játékokat egyelőre a céllövölde, a halász-játék képviseli kevesebb sikerrel, s hiányoznak a játékautomaták. 0 Múltja? 1964. május elsejére hozták létre a parkot. Nagyrészt társadalmi munkában, a játékok közül is jónéhányat üzemek, vállalatok ajándékoztak a parknak. A játékokat kezelő dolgozók egyrésze a téli holtszezonban nyereménytárgyakat — babákat, bohócokat, sapkákat — gyárt. Hat éve, persze, még tulajdonképpen csak egy igényesebb játszótér volt a Vidám Park, van tehát fejlődés, ha nem is olyan, mint más városokban. 0 Jövője? összefügg azzal a gonddal, amelyet a Liget fejlesztése okoz. Van olyan vélemény is, hogy nem illik a Liget hangulatához. Forgalma különösen azóta csappant meg, hogy megszűnt a családoknak kedvezőbb átrándulási lehetőséget biztosító villamos, s nagy konkurenciát jelent a mostmár minden évben itt vendégeskedő Limapark, amely jobban megközelíthető helyen üti fel sátrait. Arról azonban nincs vita, hogy á városnak és környékének szüksége van ilyen szórakozóhelyre is. Fejlődése az elmúlt évben kissé megakadt.