Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 12. ^ •ain. ma ff Erőművel" az ember szervezetében Biokémiai konzultáció Tihanyban Dr. Szeintágothai János akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia bioló­giai osztályának elnöke pinteken nyitotta meg Ti­hanyban a F'EBS — az Euró­pai Biokémiai Társaságok Szövetsége — és az Akadé­mia 9 napos előadás- és konzultációsorozatát. Erre az alkalomra 17 ország 60 ku­tatója érkezett hazánkba. A biológiai kutatóintézetben összegezik a membránok biokémiájával foglalkozó tudományág eddigi eredmé­nyeit. s lehetőséget adnak a kutatóknak újabb tudomá­nyos eredményeik ismerte­tésére is. Az előadások be­vezetőjében hangsúlyozták, hogy korunk biológiai ku­tatásainak egyik legizgalma­sabb, legmodernebb irányza­ta az élő sejteket körülve­vő sejthártyák, az úgyneve­zett membránok összetételé­nek funkcióinak tanulmá­nyozása. Ezek szerepe a szervezetben rendkívül szer­teágazó. Az idegsejtekben a membránok vezetik az inge­rületeket, az izomban az összehúzódást végzik, más szervekben pedig a kiválasz­tás és a felszívódás szabá­lyozása a funkciójuk. A tu­dományág képviselőinek ta­lálkozóját, azért hívta ösz­sze Magyarországon az Eu­rópai Biokémiai Társaságok Szövetsége, mert e témakör­ben a hazai kutatók szép eredményeket produkáltak. Nemzetközi érdeklődést vál­tott kl többek között Straub F. Brúnó akadémikus és munkacsoportjának felfedezé­se: kísérletekkel igazolták, hogy a sejthártyán keresz­tül folyó anyagvándorlás rendkívül energiaigényes, s ehhez a szervezet valóságos kis erőműveket hoz létre. A kilencnapos eszmecserén ösz­szesen 40 előadás hangzik el. Esti és levelező tagozaton tolytatőilik az általános iskolai felnőttoktatás Szomorú statisztikák bizo­nyítják, hogy a szegedi üze­mek dolgozói közül milyen sokan nem végezték el az általános iskola nyolc osz­tályét. Hasonlóképp számos adattal Igazolható, hogy év­ről évre csökken a felnőtt­fejjel tanulók száma, s mind kevesebben szerzik meg az éltalános műveltséghez elen­gedhetetlen végbizonyít­ványt. Azért, hogy ismét meg­szaporodjon a 16 éven felüli — esti és levelezd tagozaton tanuló — „éltalános Iskolá­sok" száma tegnap, pénte­ken délelőtt tanácskozást rendeztek, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak Eszperantó utcai szék­házában, ahol Kedves And­A holnap üzemmérnökei Élelmiszeripari főiskola a Marx téren Feliratot cserélt a Marx téri épület, bejáratánál a tábla most azt hirdeti: Élel­miszeripari Főiskola. A ko­rábbi, 1962 óta ismerős el­nevezés — Felsőfokú Élel­miszeripari Technikum — lekerült a kapuról, az új tanévben már főiskolásként sétáltak be a visszaérkező diákok. Elkezdődött a mun­ka, a tanulás Szeged új fő­iskoláján. az élelmiszergaz­daság eddig is fontos — ez­után még többet ígérő után­pótlási bázisán. Törvényerejű rendelet tet­te rá a pecsétet erre a meg­érdemelt előrelépésre. Ki­mondván, hogy a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum és a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum összevonásával Élelmiszeripari Főiskolát kell létesíteni. Ebből adódó­an három évig a pesti, tech­nikumból lett tagozat — a gépészeti szak —, mint ki­helyezett tagozat működik majd, mígnem megterem­tődnek a feltételek az itteni elhelyezésre. A rendelet értelmében a Szegedi Élelmiszeripari Főis­kola feladata: üzemmérnö­kök képzése. A szaktechni­kusképzés után tehát most a mérnökképzés „felsőbb osz­tályába" léphetett a szegedi intézmény. Olyan szakembe­reket kell adnia a népgazda­ságnak, akik oz élelmiszer­ipari termelést, a gyártás­technológiai folyamatokat, az automatizált gépek-berende­zések üzemeltetését jól tud­ják irányítani — és alkal­masak e tevékenységek fej­lesztésére la. Mint dr. Horváth Károly, az intézmény igazgatója tá­jékoztatott, 445 hallgató kezdte meg az új tanévet. Szegeden az élelmiszertech­nológiai szakosok tanulnak, elsősorban a húsipar, barom­fiipar, malomipar, sütőipar, tejipar és édesipar várja az itt végzőket. Egyébként az 1968—69-ben fölvett diákok, a mostani harmadévesek is a főiskolai tanterv szerint folytatják tanulmányaikat, s valamennyien megkapják majd a mérnöki diplomát. Tehát már 1971-ben útrobo­csátja a főiskola az első üzemmérnököket. Eddig is sokan kerültek Innen, az „elbocsátó iskola­padokból" az üzemek mun­kacsarnokaiba, az élelmi­szeripar azonban még többet hoztak létre, s a bővítés — igényel. Az élelmiszergazda­ság fejlesztési célkitűzései­nek valósításában nagy sze­rep vár az Intézményre. Pél­dául abban, hogy a mező­gazdasági üzemek feldolgozó tevékenységéhez hathatós tá­mogatást adjon. A főiskola vezetőt ezért akarják minél szorosabbra fűzni a kapcso­latot a téeszek, állami gaz­daságok vezetőivel, megbe­szélni azt, mit tudnak segí­teni — akár a szaktanács­adás, akár a képzés terüle­tén. Mint az Igazgató el­mondta, Igen kedvező meg­oldás, ezért jó néven ven­nék, ha a tehetséges fiatalo­kat társadalmi ösztöndíjas­ként küldené egy-egy mező­gazdasági üzem a főiskolára. A jól felszerelt intézmény « nyáron újabb berendezé­sekkel gyarapodott. Forgá­csoló gépműhelyt, gépészeti alapozót, elektrotechnikai és műszerészi laboratóriumot erre szükség is van —, a következőkben ls folytatódik. S. M. rásné, a dolgozók általános iskolájának saegedl veze­tője tartott tájékoztatót az oktatási forma helyzetéről, a beiskolázás feladatairól. Mint elmondotta, főképp a textiles szakmákban és tt2 építőiparban dolgoznak so­kan általános Iskolai vég­zettség nélkül. Számukra is, de minden érdeklődő számára szívesen szerveznek üzemi osztályo­kat, amelyek foglalkozásait a dolgozók munkabeosztásá­hoz igazítják. A dolgozók általános is­kolája egyébként ezentúl Madách utcai Iskolában mű­ködik; ide várják a Jelent­kezőket, s itt intézik majd az oktatás ügyeit. Is. A je­lentkezési határidő október 1., s az a létszám, amely­lyel egy osztály megkezdhe­ti a munkát, 20 fő. Az ötödik és hatodik osz­tályt összevontan is el lehet végezni, a hetedik és nyol­cadik osztály viszont egész éves tanulást kíván. Az értekezlet résztvevői — szakszervezel tisztségvise­lők - többnyire értékes javaslattal egészítették ki a beszámolót. Diplomák — nyugdíjasoknak Hagyomány, hogy a városi lődésügyi osztályának veze­pedagógus szakszervezet tője átnyújtotta az oklevele­nyugdíjas csoportjának fl- ket, pénzjutalmakat, gyeimességéből évente nyár- Vasdiplomát Benfcő János, utón kiosztják a 69, 60 és 50 Tstvdnföldy Józsefné. Kmetty éve végzett, ma mér nyűg- Gyula, néhai Botond Lajos­díjas pedagógusok vas-, gyé- né; gyémántdiplomát SdHu­mánt- és aranydiplomáit, ger János, Várhelyi Józpef­Tegnap délután a pedagógus né, Vida Lálszló; arpnydip­sz&kszervezet városi bizott- lomét Bqrabás Jenő, Bíró ságángk klubhelyiségében Antal. Halász Borbála, Ko­Annus Antal- a városi bi- váts Ferencné, Lásy tlona, zottság elnöke üdvözölte a Nagy Anna és Bálás Pál ka­megjelent Idős pedagóguso­kat, s Kovács József, a Sze­ged városi tanács vb műve­pott. A nyugdíjazott Tordai Egonné tanárnőnek a Műve­lődésügyi Minisztérium di­csérő oklevelét adták át. A kitüntettek nevében Ba­rabás Jenő mondott köszöne­tet, az ünnepelt pedagóguso­kat köszöntő műsorban a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola dr. Mihálka György vezette kórusa működött közre. KÖZLEKEDÉS Csak egy utca Lakberendezés Az Iparművészeti Tanács és a Belkereskedelmi Minisz­térium Lakberendezési Bizottsága Otthon 1971 címmel ki­állítást rendez a BNV 24-es pavilonjában. A bútorújdon­ságokat a jövő évtől az üzletekben is árusítják. A bemu­tató egyik legérdekesebb bútordarabja az apró elemekből variálható fotel, heverő, kanapé. A ma nyíló és szeptember 21-lg nyitva tartó Otthon '71 kiállítás alkalmából sajtótá­jékoztatót tartottak. Elmondták: negyedszer rendeznek Otthon-kiállítást. A mostanin felsorakoztatják a jövő esz­tendő legszebb, legpraktlkusabbnak, legkorszerűbbnek ítélt lakásban használatos tárgyalt, összesen 25 szövetke­zet és állami vállgjat vonultatja W új cikkeit. Bemutat­nak lakástextíliákat, bútorokat, üvegtárgyakat, porceláno­kat és kerámiákat, konyhafelszereléseket, színes fűtőbe­rendezéseket, népművészeti tárgyakat és sok más egyebet. Bartók és Beethowen jegyében Budapesti Zenei Hetek Somogyi Karolyné felvétele Igen, csak egy utca van a Belvárosban, amelyen észak—déli Irányban közlekedni lehet. A Kelemen ut­ca, ahol a napokban a villamosvezető lélekjelenléte akadályozott meg egy majdnem-balesetet. Mert alig­hogy elkészült, az Oskola utcát elzárták a forgalom elől, s hiába lélegzett fel szegény Bajcsy-Zsilinszky ut­ca ls, hogy most már végre autók csiklandozzák a há­tét- öröme rövid ideig tartott. A Kígyó utcáról nem is szólva. Most az autó tekereghet, mint a kígyó, ha elté­ved a lezárt és „még" szabad utcaszakaszok dzsungelé­ben. Ki nem örül annak, hogy az építők végre Ihletet kaptak az üres házhely hosszas szemlélésétől, vagy a határidő közellététől? De mintha arról lett volna va­laha szó, hogy nem zárják le az egész Utcaszélességet! Bérlet és választék Igazán nem panaszkodhatnak a tarjánlak: van már három buszjáratuk, s még Ígértek egyet. Arról azonban Izgalmas beszélgetéseket lehet hallani, hogy ez a buszbőség üj lehetőségeket csillant meg előttük. S Innen jönnek — a nem ls egészen új — ötletek. Van például, aki azzal érvel, hogy többet utazná­nak a tarjántak. ha volna olyan bérlet, amely mindkét fél részére jutányos áremeléssel, két-három vonalon való utazásra teremtene lehetőséget. Egyszóval, afféle regionális bérlet szükségeltetnék, mégha nem is min­den tárjáni járatra szóló, de olyan, amelyikkel szaba­don variálhat az utas. Tíz forinttal többet biztosan mindenki adna erre. (Hát még ha ugyanilyen variációs lehetőségek lennének az egész autóbuszvonalra!) S megfelelő kalkulációval az AKÖV-nek is megérné, ha visszatérne ehhez a sze­gedleknek nem ls olyan furcsa bérletfajtához. V. M. Az idei Budapesti Zenei Hetek ünnepi koncertjeit a zenirodalom két géniusza emlékének — Bartók Béla halála 25. és Beethoven szüle­tése 200. évfordulójának szentelik. A több mint öt hétig tartó zenei seregszem­lén a nemzetközi ranglista legjobbjai közül öt vendég­együttes, hat karmester és nyolc előadóművész vendég­szerepel a fővárosunkban. Az ünnepi nyitókoncerttel veszi kezdetét a Bartók ju­bileumi év. a zeneköltő ha­lálának előestjén, szeptem­ber 25-én, az Erkel Színház­ban. Az állami hangver­senyzenekart a világhírű amerikai karmester, Lórin Maazel vezényli. Három Bartók-művet tolmácsolnak, a 3. zongoraversenyt, Fi­scher Annié játssza. Ugyan­csak Lórin Maazel vezényli szeptember 29-én az Erkel Színház-beli koncertet is, amikor is Brahms d-moll zongoraversenye, Schönberg „Kísérőzene egy filmjele­nethez" hangzik el ez utób­bi magyarországi bemutató­ként. Méltán tart számot az érdeklődésre a Világhírű Lon­don Symphony Orchestre két budapesti hangverse­nye. A magyar származású, kitűnő zongoraművész, An­da Gézát két ízben hallhat­ják a zenebarátok: október B-én a Zeneakadémián, 6-án az Erkel Színházban lép do­bogóra. Gazdag színfoltot jelent a zenei heteken a tokiói zene­művészeti főiskola keretében működő világhírű japán ze­nekar, a Toho Gakuen String Orchestra vendégszereplése. A vendégkarmesterek kö­zött lesz az idehaza jól is­mert Arvid Janszonsz, a ki­tűnő szovjet dirigens, aki a MÁV szimfonikusokat ve­zényli október 16-án a Zene­akadémián, s ugyanott 20­án a Magyar Állami Hang­versenyzenekart. A budapesti közönség egyik kedvence: Nlcanor Znbaleta spanyol harfamű­vész is vendégművésze lesz a Budapesti Zenei Hetek­nek. Arturo Benedetti Mi­chelangeli, a nemzetközi koncertéletből jól ismert művész október 23-án mu­tatkozik be a Zeneakadémi­án. A vendégegyüttesek sorát gazdagítja a Szovjetunió Ál­lami Vegyeskara- és a Szvesnyikov-kórus. A szlovák filharmonikusok idejéből mindössze egy kon­certre futja, október 28-án a Zeneakadémián lépnek do­bogóra. Lad'slav szlovák karmesterrel az élen. A Budapesti Zenei Hetek ünnepi záróhangversenye november 2-án lesz az Erkel Színházban. A zenekart a külföldön élő kitűnő magyar származású karmester, Do­ráti Antal vezényli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom