Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 12. ^ Apró Aital látogatása Szekszárdon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a magyar forradalmi Miniszteri rendelet készül Vita az építőipari minőségről önmagunkról Harmincnyolc építőipari eleve túlméretezik az épü- vissza sok esetben az abla­vállalat ezeteket. Az ellenőr- kok, ajtók deformálódása is. szervezet 332 munkahelyén zött 119 betonozó munka- Az intézet munkatársai az ellenőrizték a munka minő- hely közül csak 14 helyen ellenőrzéseken azonnaL fi­, . . . . ségét, szakszerűségét az végeztek megfelelő minősé- gyelmeztetik a munkahelyi munKas-paraszt Kormány el- Építőipari Minőségvizsgáló gű munkát. Különösen ked- vezetőket a hiányosságokra, nökhelyettese pénteken Tol- Intézet dolgozói. 8205 mérési vezőtlen tapasztalatokát sze- s észrevételeikről tájékoztat­adatot dolgoztak fel, s fa- reztek a mozaiklap-burko- ják a vállalatok központját pasztalataik szerint a gon- lásnál és a csempézésnél. A is. Az ellenőrzések haté­datlanság. a felületesség burkolók néhány kivételtől konyságának javítása érde­okozza a legtöbb hibát. eltekintve úgyszólván vala- kében most úgy tervezik, A kőművesmunkákat 58 mennyi megvizsgált munka- hogy a súlyosabb' hibák ese- | Legutobb a 7.™ munkahelyen vizsgálták helyen csorbult, deformált tén értesítik a tanácsokat, s < ré;P'!'ont ' va!'oal) elnökségé meg, összesen 108 alkalom- és eltérő színárnyalatú mo- arra kérik őket, hogy sza- j ult össze e célból, mai. de mindössze 12 helyen zaiklapokat, csempéket he- bálysértés címén vonják fe- A kibontakozo vitaban találtak mindent rendben, lyeztek el. s azt is megie- lelősségre, büntessék meg a mmdenki egyetertett az Gyakori hiba. hogy a vá- hetősen girbe-gurba sorok- vétkeseket. Az intézet a 1 irányelvekkel. Jónak meg­laszfalakat nem rögzítik a ban. gvakran tapasztalt hibákról ! alapozottmak tartottak azo A népfront szegedi elnökségének vitája a kongresszusi irányelvekről na megyébe látogatott. Szekszárdon megbeszélést folytatott a megye vezetői­vel, majd a megyei pártbi­zottság aktívaülésén — K. Papp Józsefnek, a Tolna me­gyei pártbizottság első tit­kárának megnyitóját köve­tően — az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájé­koztatta a megye párt-, ál­X. kongresszusára elfogadott irányelvei megjelentek, az volt a cél, hogy minél töb­ben olvassák és vitassák meg a kiadványban foglal­A gondatlan vagy elkap- rendszeresen beszámol az födémhez, s vakolás előtt nem gondoskodnak a nyers , , . . ^ ,T. ... ,. téglafelület letakaritásáról, kodott munkán túlmenően a Építésügyi es Varosfejleszte­ez okozza aztán, hogy a va- hibák egy része abból ered, si Minisztériumnak is. En­lami, tömegszervezeti és gaz- I kolat később hamar leválik hogv a beérkező anyagot el- nek alapján rövidesen meg­, a falról. Betonozásnál a vál- lenörzés nélkül veszik lalatok gyakran elmulasztják , ., . a beton szemszerkezetének, Ezt a hlbat tetezik a taro j szilárdságának ellenőrzését, lás rendellenességei, mert delete az építőipari rninő­Ez a mulasztás nem újke- rakodás közben gyakran ségellenörzésről, s az új in­let.u, a tervezők is tudnak összetörik összekeveredik a tézkedés tovább szigorítja az rola, s így az eloirastol va­dasági vezetőit. Ezután megye vezetőinek társasá­gában megtekintette a Ba­bits Mihályról elnevezett szekszárdi új megyei műve­lődési központot. Amikor az MSZMP Köz- helyen —, a magasabb jöve­ponti Bizottságának a part delmú értelmiségiek lenézik a népművelőket, óvónőket, egészségügyi dolgozókat, pe­dagógusokat. Sok helyen a mezőgazdászokat nem is tartják értelmiségnek. Ezen a helyzeten is segíteni kelle­ne valahogyan, amellett, hogy éppen a munkásosztály és az értelmiség közeledése miatt az értelmiséget nem szabad zárt rétegnek tekin­teni. Ebben a kérdéskörben többen hangsúlyozták azt, hogy az oktatásban az eddi­ginél több figyelmet kelle­ne fordítani a hazafias ne­velésre. Elmondták, hogy egyetemeink kiváló saak­kat, melyek helyesen mérik fel az ország jelenlegi hely­zetét és abból kiindulva a jövőjét. A hozzászólók tehát nem az Irányelvekkel vitáz­tak, hanem napi életünk je­át. jelenik az építésügyi és vá- I lensegeit tették mérlegre, az embereket kepeznek, de nem rosfejlesztési miniszter ren- | irányelvek tükrében. gondolnak eleget a hallgatók érdeklődésével, ló eltérés csak azért okoz nagy gondot. különféle anyag, mert gondatlanságra Tárolási építőipari munkák, termé­vezethető kek minőségének vizsgálatát. Kapacitás­kihasználás az iparban Az ígéret szép volt, de hol a teljesítés? Köztudott, hogy egy-egy ipart beruházást mindig megelőz egy alapos feltérképezés: szükség van-e a léte­sítményre. milyen kapacitásra van szükség, mennyibe kerül, mennyi idő alatt térül meg a befektetett pénzösz­szeg, a gépi berendezés milyen teljesítőképességű egy műszak alatt, két műszak alatt és három műszak alatt... és így tovább. Az elmúlt tíz esztendő folyamán igazán szép fejlődésnek lehettünk tanúi Szeged és Csongrád megye iparvállalatainál is. Ezért is olvasgatta az ember megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának leg­utóbbi jelentésében azt a fejezetet, amely az ipar ka­pacitáskihasználásával foglalkozik. Az összegezés így kezdő- került — kivétel nélkül ke­dik: az elmúlt 10 évben az vesebbet termelnek a beru­iparfejlesztés eredményeként házási programban meghatá­bővúlt Szeged és Csongrád rozott mennyiségnél. Szépek Erre a megállapításra is termékeket gyártó kapacitá­akad példa: a termelőberen- sok kihasználására. A poz­dezések tényleges üzemideje dorjalap négvzetméterén ,a várhatónál több javítás, például 42 forint vesztesége A hozzászólások leginkább közéleti két tárgykört érintettek: a munkájával belpolitikai vonatkozásokat, azokon belül is a társadalmi osztályok és rétegek alaku­lásának, változásának kérdé­seit, valamint gazdasági éle­tünk gondjait. Állami rendünk, szocia­lista társadalmi formációnk jövedelmeket, melyek továbbra is alapvetően a gött nincs arányosan munkásosztály vezető szere­pére épül, mint ahogyan azt az irányelvek is hangsúlyoz­Sokan szóltak hozzá a gazdasági életünkkel kapcso­latos kérdésekhez is. Amel­lett, hogy helyeselték a jö­vedelmek indokolt és ará­nyos differenciálását, elítél­ték az indokolatlanul magas mö­több munka. A termelékenység kérdése nemcsak az irányelvekben zák. A vitában ugyanakkor kap fontos szerepet, hanem felmerült, hogy a jövőben több gondot kell fordítani e kérdés magyarázatára. En­nek fő oka az, hogy a mező­gazdasági nagyüzemek létre­jöttével a két osztály — a munkásosztály és a paraszt­ság —, sok fontos vonásá­állandó problémája gazdasá­gi életünknek. A jelenlegi gazdaságirányítási mecha­nizmus első éveiben még nem volt vele különösebb gond, most azonban „dö­cög". A vállalatok sokszor kozmetikázzák mutatóikat, a ban, osztályjellemzőjében nagyobb nyereség érdekében, közeledik egymáshoz. A tár­karbantartás miatt kevesebb volt a rostkikészítőnek, de a I sadalmi-, termelői szerkezet­amely mögöft nincs munka­fedezet. A hozzászólók hatá­beruházáskor számított- könyvgyártós is nem egy be" egyre inkább hasonló rozottabb fellépést sürget­nél, a textilművekben a pa- esetben ráfizetést jelentett a mutlonal a nyers pamutszö- múlt esztendőben, vet gyártásában, a Rostkiké- Végezetül, a felsorolt pél­szitő Vállalatnál pedig a dákból kitűnik, hogy a leg­pozdorja bútorlap gyártása- |Pbb esetben keresett ter­nál. A munkaidő-csökkentés- mékről van szó. sőt még a bői származó időkiesést csak megépült kapacitások teljes igen kevés helyen pótolták kihasználása sem biztosítaná megfelelő szervezéssel, az az igények kielégítését. Te­íunkciót tölt be ez a két osz tály. A különbségeket, a ha­tárokat tehát nehezebben le­het észrevenni. Hasonlóan vetődött fel az értelmiségnek a társadalom­ban betöltött szerepe is. Köztudott, hogy az értelmi­tek az ilyen vállalatvezetők ellen. „Miért nem lehet őket eltávolítani? — hiszen van elég tehetséges, képzett fia­tal." Valamennyien tudjuk, hogy az ipar, a mezőgazda­ság állandó munkaerőhiány­megye iparának termelő ka­pacitása, nagyobb lett az állóeszköz-állomány, maga­sabb a gépi teljesítőképes­seg, s több ember dolgozik a megye iparában. A fejlesz­téssel biztosított lehetőség voltak akkoriban az igere­tek, de úgy látszik a telje­sítés elmarad amögött. Lássunk néhány példát: 1960—1968 között a pamut­egyéni teljesítmények növe­lésével, s így ez is a kapa­citás kihasználás csökkené­séhez vezetett — állapítják a statisztikai jelentést ösz­szegező közgazdászok. Más okok is találhatóak eszközfelhasználásának haté­persze a kapacitás gyengébb konvságát. Hozzá tartozik hát nagyon nagy szükség lenne a telties kihasználásra. A termelő kapacitások rész­leges kihasználása rontja a ség gazdasági-társadalmi "ró1 küzd- Többen felvetet­szerepe az utóbbi években növekedett, és az ipari-gaz­dasági fejlődéssel ez a sze­rep várhatóan egyre fonto­sabb lesz. Igv lassanként ér­ték, hogy akkor miért to-' borzunk fiatalokat,NDK-beli munkára. Vagv miért nem dolgozhatnak a nyugdijasok 500 forint felett is? Szó volt vállalatok és a népgazdaság 1 dekes tagolódás kialakulását az afak kérdéséről is. Arról kihasználásában. Ilyen töb­bek között a munkaerőhiány. A textiliparban főleg 1967 után jelentkezett a szak- és fonal gyártásának a kapa- betanított munkások, gépke­citása 4963 tonnával bővült, és a termelés elért szintje de a beruházás utáni terme­azonban nincs összhangban, lés emelkedés csak 3287 ton­a létrehozott kapacitások na. Felsorolásképpen emlí­zelők hiánya. Emiatt növel­ték az egy gépkezelőre jutó gépek számát, és ez eseten­ként a gépek teljesítőképes­még az igazsághoz, hogy a felsorolt beruházások mind állami költségvetésből való­sultak meg, amikor „semmi sem volt drága". A gazda­ságirányítás új rendjében a beruházások saját kasszából egy része kihasználatlan ma- tést érdemel még: a nyers- igének csökkenését vonta történő megvalósítása meg­rad. Elég komoly megállapí- pamut szövet gyártásának maga utan. Érdemes a tex- felelőbb kapacitáskihaszná­tasok... ®zek' s ba,rhogyaI} kapacitás bővítése 44,1 mii- tilművek néhány számadatát ]ásra kel] hogy kéSzíesse a vállalatokat G. I. csűrjük és csavarjuk is a dolgot, gazdaságtalan vonal­lió négyzetméter volt, a tényleges termelés emel ke­vezetésre vall, mérsékli az dés pedig 34,5 millió négy­egyébként elérhető nyeresé­get, közvetve, vagy közvet­len kihatással van a nemze­zetméter volt. Kötöttárunál 819 tonna helyett 266, nyom­daipari termékeknél (könyv ti jövedelem alakulására, az előállításánál) 277 tonnás bő­illető gyárak dolgozóinak vítés történt, a termelés jövedelemalakulására még sok minden másra A statisztikai összegezés konkrét adatokat sorol fel a termelési lehetőség, a ki­es emelkedése viszont csak 169 is. tonna, s így lehet tovább felsorolni a seprűt, a poz­dorja bútorlapot és a szalá­mit, is, ahol a kapacitás bő­használás és az elért szinvo- vítését nem követte a ter­melés emelkedése, hanem a meglevő kapacitásnak csak az 60—80 százalékát használják a ki. Megkérdezhetnénk. hogy miért? Tudniillik lehetnek olyan okok is, amelyeket nallal kapcsolatban. Az álló­eszköz-állomány 1960 óta 345 százalékkal növekedett, elért színvonal viszont termelésben csak 226 száza­iékas emelkedést mutat. A kihasználásáról megállapít­ják, hogy egységnyi állóesz­köz-állományra jutó termelés a piaci viszonyok változása közelebbről is áttekinteni. 1967-ben egy szövőnő 10,7 gépet kezelt, 1969-ben már 12.5 gépet. Az egy fonó által kezelt orsók száma 957-ről 1199-re emelkedett, de ugyanebben az időszakban az orsófordulat 10 674-ről 10 054-.re esett vissza. Továbbá előfordul az ts, hogy a megépült termelő be­rendezések a gyártási folya­mat egyes részeinek a bő­vítését eredményezték csu­pán, s nem minden esetben történt meg azonban a meg­épült kapacitást megelőző, vagy az azt követő folyama­tok megfelelő bővítése. Így a megnövelt kapacitásrész figyelhetjük meg. A mun­kásosztály és az értelmiség közt nincsenek ellentmondá­sok. Annál inkább így lesz ez a jövőben, mert az ipar­fejlesztéssel a tudomány például, hogy a textiliák ára indokolatlanul magas, más cikkek árát pedig az állam dotálja. A hozzászólók sze­rint helyes az a folyamat, melyben értékére hozzak az mindinkább szerves .része eg^es termékek árát. lesz a termelésnek. Ez pedig magasszintú képzettséget, kvalifikációt igényel a mun­kásoktól is. Igv az értelmi­Az ülést Tombácz Imre, a Hazafias Népfront városi el­nökhelyettese nyitotta meg, majd Hofgesang Péter váro­ség „alacsonyabb rétegei" és si titkár foglalta össze a a munkásosztály szakképzett hozzászólásokat. A vitán je­csoportjai egyre több közös vonással rendelkeznek. Ugyanakkor — főként falu­kihasználásának ezek 66 százalékos, az egységnyi hajtóerőre jutó termelés pe­dig 71 százalékos. Az állóeszköz-állomány 1960—1969 közötti növekedé­sét több mint 6 milliárd fo­rint értékű beruházás ered­miatt van szabad kapaci­tás. A példák esetében azon­ban nem erről van szó, alig- ^ái a félkész hanem érzékelni lehet ezt a felsorolt termékekből, hogy mind keresett árufajta ide­haza is, meg külföldön is. A rint a beruházási progra­mokban szereplő termelhető mennyiség, és a tényleges termelés növekedés közötti ményezte. A beruházások ré- Rzakemberek véleménye sze­vén nőttek a gvarto kapaci­tások, számos termék gyár­tására nyílt újonnan, illetve a korábbinál nagyobb mér­tékben lehetőség. A tapasz­talatok viszont azt bizonyít­ják, hogy a megvizsgált leg­fontosabb beruházások — amelyek megépítése több hiánya és egyebek mint egymilliárd forintba menyezik. hézségek szabnak határt. Például a kargépi kötöttáru­termékgyártó kapacitás tonnában 765, de a készgyártó kapacitás mindössze 420—430 tonna. A nyomdaipari termékeknél (könyvnél) is hasonló a helyzet, a félkészgyártó ka­pacitás 494 tonna, de a kész­gyártó már csak 390—400 eltérést jórészt vállalaton tonna között mozog. Ehhez belüli okok — nem megfele- még hozzá kell tenni, hogy lő szervezés, kellő előrelátás ered­a nyereségérdekeltség elsőd­legessé válása nem készteti a vállalatokat a veszteséges Alagút a Várhegy alatt Pestbuda egyesítésének 100. évfordulójára készül el a Várhegy alatt húzódó víztelenítési rendszer. A Bányászati Aknamélyilő Vállalat szocialista brigadja a munkálatokkal 1972;ben keszul el. len volt Nagy István, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke. Sz. I. Világnézeti oktatás A világnézetünk alapjai cimű tantárgy oktatását — kísérletképpen — öt eszten­dővel ezelőtt kezdték el a középiskolákban, azóta fo­kozatosan szélesítették, s a múlt tanévben már 400 osz­tályban tanították. Szélesebb körű bevezetésére most űjabb lépés történt: az új oktatási évben a gimnáziu­mok és az újtípusú szakkö­zépiskolák mintegy 650 ne­gyedik osztályában 350 pe­dagógus munkálkodik azon, hogy az erre a célra szánt tanítási órákon formálja, alakítsa a diákok világnéze­tét. A tantárgy végleges tan­tervének elkészítésére bi­zottságot szerveztek, amely még az idén kidolgozza az alapelveket, s ennek alap­ján készül majd el a végle­ges tanterv. A tankönyv megírására pályzatot hirdet­nek. Napirendre tűzik a tan­tárgytárgyat oktató pedagó­gusok továbbképzésének kor­szerű megoldását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom