Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

PÉNTEK, 1970. SZEPTEMBER 11. NAPI KISLEXIKON a villamoskábelekről Alaposan meglepődtek a munkások, amikor az Oskola utcát bontották, mert sem a megrendelő, sem n tervező nem számított arra. hogy a föld alatt is vannak a Közlekedési Vállalatnak kábelei. • Mióta? Valahq a szegedi villamos erőműben volt gépháza a vállalatnak. 1902-ig onnan ágaztak szét a légvezetékek az egész városban. Most a Zrínyi utcában van a központ, onnan három föld alatti kábel búilk át a Belváros alatt, majd légvezetékben folytatódva táplálja a felsővezetéket. • Merre mennek? Az egyik a Somogyi Béla. Oskola utca alatt fut a Roosevelt téren át a hídig. Erről ágazik le a légvezeték, amely az l-e6 vonalnak a Klauzál tértől Rókusig terjedő szakaszát táplálja, a kábel másik ága a Móra parki sétány alatt fut egészen a Hungáriáig: ez látja el a tarjáni vonalat és a Felső Tisza-partot. A másik földkábel a Zrínyi utca páratlan oldalán halad az Aradi vértanúk teréig. s táplálja az l-es vonal másik szakaszát, valamint a 2-es vonalnak a Lenin körűt—Vágóhíd közötti szakaszát. A harmadik a Somogyi Béla utcán, a Dugonics téren és a Tolbuhin sugárúton ér el a Nagykörút sarkáig, s onnan légvezetékkel fut tovább Dorozsmáig. ellátva két villamosjáratot. • Előnyei, hátrányai? A városkép szempontjából mindenképpen slőnyösebb ha a kábel i föld alatt van. a légkábeleket viszont könynyebb javítani. így csak a villamost közvetlenül ellátó munkavezeték feszül a házak közé. nem kellenek oszlopok stb. A villamoskábel mellett egyébként három éve telefonkábelek Í6 futnak, s azóta a fővonalon tíz helyen, a mellékvonalakon kitérőkben. végállomáson a hordozható telefon bekapcsolása után gyorsan jelezhetik a vezetők a központon át a rendőrségnek, mentőknek. forgalmi osztálynak a bajt. a hibát. Uj filmek Magasiskola A vasúti pálya folyton zengő drótkötegén túl egy furcsa birodalom kezdődik. Kerítése nincs ennek a tar tomáinynak, csak néhány karóra szögelt tábla jelzi, hogy meddig szabad és honnan tilos, ám minden bástyáknál erősebben védi e vidéket egy konok hit: az ott lakó solymászok fanatikus, sőt mániákus madárszeretete. Lilik, a solymásztelöp vezetője sugározza szét ezt a furcsa hitet; belőle áradnak, s hozzá csapódnak vissza a madarnevelés-idomítás különös szenvedélyének hullámai. Mágusa ő e pusztai foglalkozásnak; a ragadozó szárnyasok bftrkesztyűs papja. Különös portréja aikkor rajzolódik ki igazén, nmfikor — tanulni, a mesterfogásokat ellesni? — a kerítetlen telepre megérkezik a Fiú. s vele együtt az emberségesebb, a fanatlzrtlástól ment külső világ. Kettejük találkozása, ellentétes töltésű jellemeik — minden látványos csatározás nélküli — összeütközése adja a film tartalmát. Az elmondottakból már bizonyára nyilvánvaló, hogy egy jelképes történetről, divatos szóval élve, paraboláról van szó, amelyben többszörös értelmet kap minden szó. sőt minden mozdulat. Lilik katonás tartományában a módszeres gyilkolást idomítják, a majdan való öldöklés ráffinált metódusait gyakoroltatják naphoszszt ', s noha a madárkatonák szárnnyal manővereznek, s csőrrel kínoznak, nem nehéz értelmes és kétlábú harcosokat képzelni a helyükbe ... Mészöly Miklós novellájából Gaál István írta s forgatta ezt a különös és bizonyéra vitát kavaró filmet — aligha kell bizonygatni, hogy elrettentésül, figyelmeztetésül. A Magasiskola mondandójának ez a megfogalmazása persze túlontúl iskolás, s bizonyára nem is egészen helytálló. ' Több ez a film, mint figyelemfelkeltés, ellenszenvet keltő, tiltakozásra serkentő illusztrálás. S talán éppen az a baja, hogy nagyonts több! Helyenként ugyanis megfejthetetlenül sok ismeretlenes a megoldásra váró egyenlet. Tetézi mindezt maga a forma, amely olykor kísértetiesen hasonlít a Jancsó-filmek ismert világára. A pusztában fehérlő tanya, a szótlan, komoly férficsapat, a köztük élő, s őket nappal is. éjjel Is szolgáló egyetlen nő — ma már mind-mind kisajátított és utánérzések nélkül csak nehezen alkalmazható Jancsó-motívum Eszmeileg zavarosnak, elhibézottnak. megoldatlannak persze hiba lenne minősíteni ezt a filmet. Inkább a kidolgozatlanság, s hel venként a túlbonyolítás lehet az igaz vád. Színészi alakítást lényegében csak Lilik , alakítóiától Bánffv Györgytől látunk, aki odahagyva ismert modorosságait. egy Igazán markáns. s szinte hibátlan filmfigurát kelt életre. Az operatőri munka a fiatal Ragályi Elemér munkától dicséri, s ugyancsak, mert a röptetés! jelenetekhez hasonló bravúros felvételsort csak nagyritkán lehet látni. A. L. Több magyar kiállító vesz részt a szabadkai kisipari vásáron Néhány nap múlva, szeptember 26-án nyitja meg kapuit a XIII, Szabadka' Kisipari Vásár. Az utóbbi években Szeged és jugoszláviai testvérváresa, Szabadka baráti kapcsolatának erősítéseként kölcsönösen részt vesznek a két határmenti város üzemei egymás ipari seregszemléjén, vásárain. Az idén nagyszámmal voltak jelen szabadkai, illetve jugoszláv üzemek a Szegedi Ipari Vásáron, s most az őszi szabadkai vásáron pedig ennek viszonzásaként 10 magyar vállalat szerepel Szabadkán. A Szegedi Kéziszerszámgyár, a Fémipari Vállalat mellett ott lesznek a hódmezővásárhelyi Elektrofém Ktsz, a tápéi háziipari szövetkezet is. A vásár keretében október elsején Magyar Napot rendeznek. Délelőtt 9 órakor a magyar és a jugoszláv újságírók részére sajtótájékoztatót tart dr. Csikós Ferenc, a Szeged városi tanács vbtitkára, majd a magyar kiállítók a Pátria Hotel dísztermében fogadást adnak. Köztisztasági rendelet Az egészségügyi miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel együttesen rendeletet adott ki a köztisztaság fenntartásáról. Az ezzel kapcsolatos feladatoknál az egyidejűleg kiadott köztisztasági szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Képek, szobrok — jó ízlés Ma mér művészettörténeti — sőt: kultúrpolitikai, sőt: politikai — eseménynek számít, hogy a Moszkvában élő-dolgozó festőművészek legjobbjai vállalták a szovjet főváros díszítésének megtervezését a forradalom utáni első, majd a második, harmadik május elsején. Név szerint Kandinszkíj. Málevics, Naum Gabo és többi, a modern művészet klasszikusaként emlegetett festő húzogatta ecsetjét a vázlatok papírlapjain, s ahogy a korabeli tudósítások beszámoltak róla, mindanynyiszor nagyszerűen sikerült, a nagyszerű művészek által megtervezett ünnepi városkép. Ha még nem is művészettörténeti esemény, de mindenesetre említésre méltó tény, hogy a magyar főváros. Budapest díszítését ts aktív művészek — az Iparművészeti Főiskolai tanárai, diákjai — tervezték meg. Töltse a szilvesztert IBUSZ társasúttal küllöldön SZILVESZTER ROMÁBAN Olasz körút vonattal 11 nap 6400,— Ft. SZILVESZTER INTERLAKENBEN Svájci körút 9 nap 8150,— Ft. PÁRIZSI SZILVESZTER 8 nap 8400,— Ft. SZILVESZTER LIBANONB 9 nap 8300,— Ft SZILVESZTER EGYIPTOMBAN 9 nap 8200,— Ft. nyű? SZEGED felszabadulásunk negyedszázados évfordulója alkalmából. Akik az elmúlt tavaszon a fővárosban jártak, láthatták a November 7. téren magasba nyúló dekorációrendszert, amelynek műanyag lapjain belül egy különleges világítóberendezés gyújtotta-oltotta. reflektorait, s amelynek estéről-estére kigyúló fényeiben a sétálók tízezrei gyönyörködhettek. Párhuzamot könnyű vonni a fél évszázaddal meg a fél évvel ezelőtti vállalkozások között. Ahogy annak idején a modern képzőművészet legjelesebb képviselői, úgy most a magyar „dekorátorok" legkiválóbbjai tartották kötelességüknek a két főváros művészi díszítését, s állították tehetségüket a lehető legpopulárisabb feladat — az utca-, és térdíszítés — szolgálatába. Hogy a különben műteremben és elsősorban a tárlatok viszonylag kevés számú látogatóinak dolgozó művészek részéről milyen szép volt a fél évszázad meg a fél esztendő előtti gesztus, azt aligha kell hosszabban méltatni. Azt ismerték fel mind a hajdan, mind pedig a ma alkotó művészek', amit minden igaz festőnek, szobrásznak felismernie kötelessége: a szolgálat szépségét és fontosságát. A nagy évfordulók, s velük együtt az emlékidézésre a példák látványosabb tiszteletére alkalmas dátumok persze ritkán követik egymást. Nincs mindig ünnep, s az igazán nagy tömegek gyönyörködtetésere csak elvétve kerülhet sor. Jó, ha évente egyszer-kétszer biztatják képzőművészeinket tehetségük ilyen gyakorlati — mondhatni: „naprakész" — kamatoztatására. Különösen most, hogy a közelgő pártkongresszus idelllő téziseit tanulmányozzuk, hasznos elgondolkozni ezen, s ha nem is névre szólóan, de feltétlenül felvetni: az eddigieknél több — mondjuk ígv: ..közfeladatot" —, kellene adni képzőművészeinknekI Miként most a negyedszázados történelmi évfordulón, úgy többször is, máskor is igénybe kellene venni tehetségüket. Természetesen nemcsak az ünnepi városképek megkomponálására gondolunk! Az efféle feladatok valóban a ritkán ismétlődő dátumokhoz kötöttek. Sokkal inkább az olyan munkákra, amelyek elvégzésével tényleg o művészettől távol élő tömegek ízlésére lehet — jótékonyan, pallérozva — hatni. Olyanféleképpen, mint a nemrég Szegeden megrendezett országos úttörő-olimpia rendezői, akik eléggé nem dicsérhető módon „aktív" és itt élő — festőművészekkel terveztették meg a jeles esemény ezres példányszámokban sokszorosított, országszerte kifüggesztett plakátját; vagy úgy, mint némely üzemünk klubjának vezetője, aki mind gyakrabban rendez — ugyancsak itt élő képzőművészek munkáiból, ismertetővel, vitaval egybekötött házi kiállítást. Példák hosszabb sorolására nincs is szükség! Csupán azt akartuk érzékeltetni, hogv milyen útjai, módjai vannak többek között a képzőművészeti kultúra terjesztésének, s vele együtt annak, hogy két kezük munkája után élők közé is eljusson a látvány sugarazta jó izlés. Az a jó ízlés, amely nélkül nem teljes az ember, » amelynek átplántálásáért elsősorban a kimunkált tehetségű, az Iskolázott művészek, s velük együtt a művészetértő kevesek a felelősek. Utcakép, ünnepi dekoráció, plakát, házi kiállítás így vagy úgy. de mindez a feladatok, és lehetőségek kettős sorába tartozik, s így egyszerre hat bizonyításként és figyelmeztetésként. Azon legyünk, hogy minél inkább az előbbi javára billenjen a képzeletbeli mérleg.., A. L. Húszéves a papi békemozgalom Jubileumi gyűlés Szegeden A Csongrád megyei katolikus papok békebizottságának ünnepi összejövetelei tegnap, csütörtökön délelőtt a népfront Vörösmarty utcai székházának nagytermében tartották. A katolikus papi békemozgalom kezdetének huszadik évfordulójára összehívott gyűlés jelentőségét az ls mulatta, hogy megtisztelte azt jelenlétével dr Udvardi József, a csanádi egyházmegye püspöke is. A gyűlést Berkecz József, csongrádi esperes-plébános nyitotta meg. és üdvözölte a vendégeket: Hantos Mihályt, a Csongrád megyei- tanács vb-elnökhelyettesét és Nagy Istvánt, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnökét, valamint Herllng Jakabot, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezető-helyettesét. Molnár Antal prépost-kanonok, a Csongrád megyei katolikus papi békebizottság elnöke tartott ünnepi előadást. Az ünnepi előadás után felszólalt Apáti István tömörkényi plébános, dr. Sw lyok Béla szentesi föesperesplébanos. Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. Végezetül dr. Udvardi József püspök intézett szavakat a jelenlevő százfőnyi papsághoz. ISADAMROI Tegnap délelőtt a mlhályIVARAiúDUL. telek—majori átjáróban súlyos baleset történt. Kálmán Ferenc, a mihálytelek! Üj Élet Tsz vontatóvezetője figyelmetlenül a sinre hajtott, és az arra haladó kisvonat már nem tudott lefékezni, belerohant a traktorba. A baleset következtében Kálmán Ferenc. Mihálvtelek. Táncsics kö? 10. szám alatti lakos, és a vontatón helyet foglaló Katona Imre (mlhálytelekl lakos) súlyos sérüléseket szenvedett. Gombos Antal (mlhálytelekl lakos) szintén megsérült. A kár több mint 80 ezer forint; a vonat szinte kettészelte a traktort Képünk közvetlen a baleset után mutatja be az összeütközés „eredményét". A rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását. Tegnap. csütörtökön jul bileumi értekezletre gyűltek össze a megye gyógyszerészei a Tisza-szálló tükörtermében. A Csongrád megyei tanács Gyógyszertári Központja által rendezett ünnepi ülésen részt vett dr Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Németh Ferenc, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet megyei bizottságának titkára is. Az értekezleten Lázár Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője Ünnepi beszédében Ismertette a húszéves szocialista gyógyszerészet fejlődését, eredményeit. Tájékoztatott a gyógyszerellátó hálózat átszervezéséről. a megelőző munkáról, a dolgozók továbbképzéséről ,és a gyógyszertárak fejlesztéséről. Felhívta a figyelmet a gyógyszerészek társadalmi tevékenységének fontosságára, a helyes orvos—gyógyszerész kapcsolatra, és a hézlgyógyszertárak veszélyeinek elhárítására. Végül további sikereket kívánt a gyógyszerészet dolgozóinak és felolvasta az Egészségügyi Minisztérium által kitüntetett dolgozók névsorát. Az Egészségügy kiváló dolgozója lett Szegedről Fekete Vilmosné, Tichy Béla és Becsey Tiborné. Miniszteri dicséretben részésült Mészáros Rozália és Füredi JenŐ. Ezután dr. Koncz János mondott köszönetet a gyógy, szertári dolgozók munkájáért, társadalmi tevékenységükért. Majd dr. László György megyei főorvos beszélt a raktári nehézségek rendezéséről, az egészségre nevelés fontosságáról. Ezt követően dr. Vetró János, a gyógyszertári központ igazgatója az árvízi helytállásért nyújtott át kitüntetést Árokszállási Istvánnak, Magyarossy Zoltánnak és Szabó Józsefnének. Tichy Béla szb-titkártól pedig hetvenketten vették át a törzsgárdajelvény arany fokozatát, 03-en a bronz fokozatot. Az értekezlet résztvevői délután a Gyógyszertári Központ osztályvezetőinek tájékoztatóját hallgatták meg. Keszthelyi Béla, vezető szakfelügyelő a VI. gyógyszerkönyv csfraszegény szemészeti oldatainak és szemkenőcselnek előállításáról, valamint a gyógyszervizsgálatok elvégzéséről beszélt. Dósa Ignác, gyógyszergazdálkodási osztályvezető a gyógyszertárak pénzgazdálkodásának és gyógyszerellátásának időszerű kérdéseit vázolta. Az értekezlet hozzászólásokkal zárult.