Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

PÉNTEK, 1970. SZEPTEMBER 11. 3 Török cement a Tiszán Árvíz és belvíz sújtotta területünkön a helyreállítás elsősorban anyaghiány miatt késett 6okáig. A Tisza-parton .iárók érdeklődve figyelik napok óta a rakpart meg­élénkült forgalmát. Hat uszály érkezett eddig, több mint 8 ezer tonna cementet ho­zott Törökországból. Kora reggeltől teherautók és lovas kocsik szállítják a várva várt építőanyagot az építkezések színhelyére Nyomdászbrigádok a kongresszusi versenyben Roland Leroy Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Roland Leroy elvtárs, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára Budapestre látogatott és megbeszélést folytatott Komócsin Zoltán elvtárssal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a KB tit­kárával, továbbá Aczél György és Pullai Árpád elv­társakkal. az MSZMP KB titkáraival. A szívélyes, elv­társi légkörben lefolyt esz­mecseréken a két párt kap­csolatait, az időszerű nem­zetközi problémákat, és a kulturális élet kérdéseit érintették. Kitüntető cím birtokosai a szegedi nyomdászok; ta­valyi teljesítményükkel, a szocialista brigádmozgalom jó eredményeivel a Szegedi Nyomda elnyerte a Szocia­lista Munka Vállalata címet. 33 szocialista brigád mun­kálkodik a szegedi, illetve szentesi, vásárhelyi üzemré­szekben, közülük három már az aranyplakett tulajdonosa; hat ízben szolgáltak rá a szocialista címre. De a szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni, élni jelszót magáéva tette minden üzemrész, 7 szocialista üzemrész címmel dicsekedhetnek. Közülük a könyvkötészet ért el kima­gasló eredményt, hiszen már hatszor érdemelte ki a ki­tüntetést. Idén, mint arról annak idején hírt adtunk, a felsza­badulás negyedszázados ju­bileumát, és Lenin születé­sének centenáriumát köszön­tötte iá nyomdászbrigádok versenye. — Szervezzenek jubileumi munkaversenyt a nyomdaipari termékek mi­nőségének emelésére — ez­zel a felhívással fordult a hazai nyomdákhoz a N.vom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete. A jelszót magukévá tették a szegediek is, készséggel csatlakoztak a mozgalomhoz. Termékeik hathatós minő­ségjavítását tűzték ki célul, arra törekedtek: minél több olyan gyártmányt állítsanak elő, amely eléri a kiváló szintet. Erről az országos zsűri fog majd dönteni, s a siker azt is jelentheti, hogy tovább öregbítették a válla­lat jó hírnevét. De nemcsak a minőség javítása a cél. Hagyomá­nyos már az üzemben az osztályok közötti verseny, amely az évi termelési fel­adatok megoldására, a ter­melési érték növelésére, a gazdaságos, takarékos, bal­esetmentes gyártásra mozgó­sít többek között. De a szo­cialista üzemrész feltételek teljesítése éppúgy ide tarto­zik, mint a szakmai tovább­képzés, vagy a fiatal szak­munkások következetes taní­tása, szorgalmas tanulása. Az első negyedévben a kö­tészet, a második negyedév­ben a szedöosztály bizonyult a legjobbnak. így ök érde­melték ki azt az ezüst ván­dorserleget. amely a kima­gasló teljesítményért kijár a kollektívának. A vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tiszteletére folytatják a jubileumi ver­senyt —, most már kong­resszusi versenymozgalom­ként. Csatlakozott a kollek­tíva a Szegedi Konzvergyár dolgozóinak felhívásához, a maguk helytállásával is sze­retnének hozzájárulni a nemzeti jövedelem egyszáza­lékos növeléséhez. Termelé­si. gazdálkodási tapasztala­taik alapján teljesíthetőnek tartják a célkitűzést, ezért korábbi felajánlásaikat ki­egészítették. A termelő és gazdálkodási tevékenység javításával két százalékkal kívánják túltel­jesíteni a vállalati tervet. A munka jobb szervezését, a minőségjavítást és új gépek beállítását használják fel eszközként ennek elérésére. meléskiesés után példásan munkálkodtak azért, hogy ismét szinkronba kerüljenek az éves tervvel. Augusztus végére sikerült is ledolgoz­niuk a hátrányt. A nyomdászbrigádok, mint a fentiekből is kitűnik. a vállalások valóraváltásával méltóképp szeretnének tisz­telegni a párt X. kongrész­szusának; s mert ezt szocia­lista módon cselekszik, jogos a reményük arra is, hogy jó munkájukkal újólag kiér­demlik a Szocialista Munka Vállalata kitüntető címet. S. M. Elutazott i vietnami Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az a háromtagú vietnami delegáció, amely részt vett a Vietnami De­mokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett magyarországi ünnepsége­ken. A küldöttséget Ngiem Xuan Yem, a Vietnami Ha­zafias Front elnökségének tagja, a demokrata párt fő­titkára. az állami gazdasá­gok minisztere vezette. A megbecsülés felelőssége A s embarek megbecsülése — ez az a téma, amelyről nem lehet eleget beszélni. Az élet nem engedi le­venni a. napirendről ezt a bonyolult, kérdéskomple­xumot. sőt új meg új kérdéseket kapcsol hozzá. Sajnos felmutat olyan eseteket is, melyek előtt fejrázó hitetlen­séggel .111 meg az ember. Különösen, ha a segítő jóindulat, a megbecsülés felelőssége helyett a lekezelő felelőtlenség jeleit tapasztalja. Mert ugvan mi másnak tekinthető például az alábbi eset". A szocialista brigád vezetőjét, mialatt egy szakmai tanfolyamon vesz részt, a művezetője „hatalmi szóval" le­váltja. Nem a helyettesítéséről gondoskodik, nem arról, hogy távolléteben is szervezetten, jól menjen a munka, hanem egy különös „őrségváltásról". Egy másik, nyilván neki megfelelőbb vezetőt állit a kollektíva élére. S az egé­szet úgv viszi végbe, hogy a régi brigadéros még tagként se szerepeljen a társak között. A közösségi érzés, a brigáddemokrácia megsértése? Durva beavatkozás? Mi egyébnek lehet tekinteni?! Ter­mészetes és helyes, hogy a brigád nem nyugodott bele az így deklarált leváltásba — illetve leváltásokba, mert a művezetőnek más posztok változtatására is kedve tamadt —, sőt újra megválasztották brigádvezetőnek a korábbit. Akit szerettek, becsültek, visszavártak. Akit azonban köz­ben másik részlegbe helyeztek dolgozni, s egy másik mű­vezető amott akarta — lám, milyen kiszámíthatatlanok olykor a megbecsülés útjai — egy másik brigád élére ál­lítani. Éppen őt, akinek ugyancsak minden vágya a régi társakkal együtt munkálkodni, úgy, ahogy azt föltették magukban: szocialista módon. Mindez textiles szocialistabrigád-vezetők tanácskozá­sán hangzott el a minap — keserű panaszként. Jogos pa­naszként, mert ha a szocialista brigádoktól a versenymoz­galom legfőbb * lendítőerőitől elvárjuk a teremtő, alkotó munkát, ha a „szocialista módon" jelszót mérceként elé­bük tesszük — mindehhez bizonyítani kell a megfelelő alkotó légkört is. A megbecsülés igazi atmoszféráját: « nem csak azt a minimumot, hogv fontos es rájuk tartozó kérdésekben a véleményüket meghallgassuk. Szélsőséges a példa, de érdemes elgondolkodni a fen­tieken, mert elvezetnek néhány következtetéshez. Aki töb­bet ad, többet is kaphat — ez az elv nálunk egyre in­kább, egyre teljesebben érvényesül. De, mint látjuk, ko­rántsem maradéktalanul. S az ilyen esetek sokat ártanak, mert kétkedésre, bizonytalankodásra adnak okot, bátorta­lanná, kedveszegetté teszik az aktív kezdeményezőket is. Víztornyok ­Swenson-Thoma módra Szegeden, a Swenson— Thoma-féle svéd—magyar szabadalom alapján lénye­gében felépült a Tarján „galláros" ikerviztomya. A 62 méteres magasságban most teszik fel rá a kala­Az önköltségcsökkentés, a | Pot, vagyis a lefedő födém­fokozott anyagtakarékosság S azt sem árt újra hangoztatni, hogy nemcsak anya­giak tartoznak az „adok—kapok" aránypárhoz. Szo­rosan ide tartozik az erkölcsi megbecsülés is. Hogy a példásan dolgozó szövőnő, a kiváló teljesítményt nyújtó brigádvezető mindennap érezze: éjiékelik is azt a többle­tet, amit ad. Nem protekcióra, kivételezésre, „futtatásra" gondolunk itt, ellenkezőleg. Éppen arra a helytálló érték­ítéletre, arra a természetes rangsorolásra, amit minden jó vezető kialakít, s amit maguktól is elvégeznek az egy műhelyben dolgozó munkások — reálisan, igazságosan. Például akkor is, amikor — szervezőkészsége, szorgalma, hozzáértése, jellemvonásai alapján — maguk közül az ar­Űjszegeden, I ra legalkalmasabbat választják meg brigádvezetőnek. A gyakorlat azt mutatja: az ilyen választottak rend­szerint a vezetők, középvezetők számára is jó partnerek. Tarján után majd a városban további két | helyen építenek ugyanilyen víztornyot, a meglevő tarjá-, , , , ... u eszközök ! Ezért pedig gondoskodást, tamogatast, sokoldalú megbe­ni berendezések, segítségével. D. B. I csülést érdemelnek. Simái Mihály ugyancsak ezt szolgálja. Megszervezték a hulladék­anyagok válogatását, célsze­rű felhasználását. Számítá­saik szerint év végéig 250 ezer forintot kamatoznak ezek a törekvések. Az üzem dolgozói több mint 40 ezer forintot juttat­tak az árvízkárosultaknak, szabadszombati keresetükből. Annak idején közmunkaerő­ként is sokan helytálltak közülük, emellett az árvíz­védelemhez szükséges külön­féle nyomtatványokat soron kívül készítették el. A ter­Vándorkiállítás a művelődési házak tervrajzaiból Csütörtökön Balatonalmá- A szovjet népművelési in­diban véget ért az európai tézet képviselője hangoztat­szocialista országok népmű- ta. hogy a hatékony kulturá­velési intézeti igazgatóinak lis tévékenység egvik alap­első tanácskozása. A nem- feltétele a megfelelően fel­zetközi eszmecserén azt vi- épített, berendezett művelő­tatiák meg. miként tehetik dési ház. Ezért javasolta, hatékonyabbá az országok hogy a művelődési házak egvüttmüködését. Eddig két- legsikeresebb tervrajzaiból, oldalú kapcsolatokat már ki- makettjeiből rendezzenek ki­alakítottak. és most ezek kő- állítást. A tervek szerint a rét szándékoznak kiteriesz- jövő évben Moszkvában már teni az európai szocialista or- összegyűjtik az anyagot, szagok összességére. amely majd országról ország­A négynapos tanácskozó- ra vándorol, son megállapodtak abban. A nemzetközi konferencia hogy minden évben megren- résztvevői egyetértettek az­dezik a népművelési intézeti zal a magyar javaslattal, igazgatók nemzetközi kon- amely szerint az együttmű­zultációiát. A következő évi ködés koordinálásához nem­találkozó szervezését az zetközi dokumentációs és in­NDK-beli intézet igazgatója formációs iroda létrehozasa vállalta, szükséges. lapot, s még egyéb, kisebb munkák vannak hátra. A beruházás költsége több mint 15 millió forint. A közös alapra, illetve tartó építményre helyezett ikertorony felső, kúpos po­hár alakú, 800 köbméteres tartálya az új negyed ma­gas épületeinek vízellátását szolgálja. Az alatta körgal­lérszerűen kialakított, 1500 köbméteres tartály magassá­gát pedig a Szent István té­ri öreg víztoronyéhoz igazí­tották, s a kettő, egymással kooperálva a város többi, alacsonyabb épületét látja majd el. Az új toronynál a két tar­tály közös törzsre építésével ötmillió forintot takarítot­tak meg. További megtaka­rítást. jelentett a Swenson— Thoma-féle találmány al­kalmazása. Ennek lényege, hogy a különleges forma, a betonépítmény ívelt kontúr­ja, változó keresztmetszete ] ellenére is alkalmazhatták az állványzat nélküli, olcsó, csúszózsaluzatos építési el­járást. Az építkezés vezér­gépe a kúszó-forgó daru volt, amely a torony lépcsőházi, úgynevezett orsóterében tá­maszkodott meg, illetve kú­szott mind feljebb, amíg az építmény tervezett magassá­gát el nem érték. A daru leszérelése után helyezik el az orsótérben, a fel járást szolgáló vasszerkezetű lép­csőt. A víztartályok belül, különleges műanyagszigete­lést kapnak, s már a jövő hónapban megkezdik a viz­iprobakat. Közlekedési jogászok konferenciája Budapesti előadások, szegedi hozzászólások A közlekedési balesetek nemcsak közlekedésrendé­szeti, műszaki, közlekedés­irányítási szempontból „ér­dekesek", hanem sok jogi vonatkozásuk is van. A bal­esetek megelőzéséért nem­csak a közlekedés műszaki és rendészeti szakértői te­hetnek sokat. Lehetőségük van erre a jogászoknak is. Részvételük a balesetelhárí­tási munkában nemcsak hasznos, de szükségszerű is. A Szegeden, a Tisza szálló koncerttermében most meg­rendezett szakmai konferen­cia témája is a közlekedési balesetek megelőzése. A konferenciát a Közlekedés­tudományi Egyesület buda­pesti városközlekedés-jogi szakosztálya és az egyesület szegedi területi szervezete, valamint az országos és fő­városi Balesetelhárítási Ta­nács szervezte. A szerda esti fogadáson dr. Solymos János, a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület főtitkár-he­lyettese üdvözölte a konfe­rencián részt vevő mintegy kétszáz fővárosi és Csong­rád megyei, szegedi szakem­bert. Tegnap délelőtt — az előadások megkezdése előtt — dr. Kiss Sándor, a Buda­pesti Központi Kerületi Bí­róság és egyben a konferen­cia elnöke felkérésére dr. Biczó György, a Szeged vá­rosi tanács vb-elnöke mon­dott megnyitó szavakat. A konferencia megszerve­zését mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy az utóbbi időben sok új — a közleke­désre és a közúti balesetek­re vonatkozó — jogszabály jelent meg, meivek gyakor­lati alkalmazását meg kell vitatni, egységes értelmezé­sét elősegíteni. A rendez­vényt ugyanakkor az is idő­szerűvé tette, hogy a közúti balesetek száma rohamosan emelkedik. Budapesten az év első nyolc hónapjában 20 ezer baleset történt, több, mint tavaly az egész eszten­dőben. A fővárosban atlago­san minden három napra jut egy halálos baleset. Az okok közt nyilvánvalóan sze­repe van a járművek nö­vekvő számának is: hiszen Budapesten jelenleg 70 ezer személyautó, 180 ezer egyéb gépjármű közlekedik. A fő baleseti forrás mégsem ez, hanem a fegyelmezetlenség. A kimutatások szerint min­den 100 balesetből 95—96 oka a balesetet előidéző mulasztása, fegyelmezetlen­sége, a KRESZ szabályainak megsértése. Csak 4—5 eset magyarázható „objektív" okokkal. A balesetek meg­előzésében éppen ezért dön­tő fontosságú a társadalmi­emberi oldal. A konferencia egyik célja az. hogy a közlekedési bal­esetek közül minél kevesebb kerüljön bíróság elé. Hiszen a szabálysértési eljárás gyorsabb. Ugyanakkor az ítélkezés gyorsításának fel­tételeit is vizsgálják. Egy­ben fontosnak tartják az olyan büntetések kiszabását, melyek elveszik a kedvet a garázda, ámokfutó vezetés­től. A megelőzésben a jog által adott lehetőségek mel­lett egyre inkább előtérbe kerül a társadalmi tevé­kenység. Fontos szerepet kap itt a járművezetők ud­variassága, előzékenysége és a közönség magatartása. Éppen ezért nagy szükség van a felvilágosító munka javítására az iskolai okta­tásban és a tömegkommuni­kációs eszközök felhasználá­sával. A háromnapos (szeptem­ber 9—11.) konferenciát az idén tehát Szegeden rendezik meg, bár az ország közleke­désének nagy hányada Bu­dapesten összpontosul/ A szegedi rendezvény célja kettős: részint az, hogy a közlekedéstudomány vidéken is egyre inkább előtérbe ke­rüljön; részint a városon, Röszke és Nagylak közvetí­tésével átmenő, vidéki vi­szonylatban hatalmas forga­lom speciális kérdéseinek megbeszélése. A korreferátu­mok éppen ezért jórészt szegedi témájúak. Sz. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom