Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

CSÜTÖRTÖK, 19T0. SZEPTEMBER 10. 110 Minden szentnek... Nem vagyok Róbert bácsi Egy régi mondás szomorú története Nem vagyok Róbert bácsi — mondja manapság 6ok hazánkfia. ha alaptalannak vélt támogatást vagv adományt várnak tőle. Kl ls volt tulajdonképpen az a Róbert bácsi, akit az adakozással kapcsolatban úgy emlegetnek, mint Csákvt a szalmával Összefüggésben. Róbert bácsi egyáltalán nem költött személy, nagyonis gyakorlatias figurája volt a főváros 20-as évelnek. De tartsunk sorrendet. Kezdjük talán a helyszínrajzon. A budapesti Kálvin térnek a két háború közötti időben három óriás méretű látványossága volt. Középen állott u hatalmas Danubius szökőkút két szomszédjával. A vámház körűt felőli volt az ország (talán az egész világ) legnagyobb méretű nyilvános illemhelye, a Múzeum kőrút felőli a Róbert bácsi szegénykonyhála. Itt boldog, boldogtalan. Illetve Inkább csak boldogtalan ingyen ebédhez juthatott déli 12 órától kezdve a készlet kimerüléséig. A fővárosnak éz a három színfoltja már régen eltűnt a térről. Legelőször Róbert bácsi, akit a 30-as évek elején kiutasítottak az országból, miat nem kttánatos Idegen állampolgárt. Azután az illemhelyet süllyesztették a föld alá a Múzeum körúton, majd a második világháború utáni rekonstrukciós munkák során a Danubius kutat helyezték át az Engels térre. A rákbetegség kulcsa: A sejtek elektrokémiája? De. térjünk vissza Róbert bácsihoz. Mint említettük, a pesti pályafutása az országból való kiutasítással feleződött be. Ehhez a végelbánáshoz az alapot forma szerint Róbert bácsi Idegen állampolgársága. erkölcsileg az lngvenebédek önzetlen osztogatása körüli gyanúsítgatások egvre jobban dagadó áradata szolgáltatta. Róbert bácsi, eredeti nevén Felnsllber Róbert. Hollandiából származott, olyan családból, melv évszázadokkal ezelőtt három csoportra oszlott, vagyont helyzetének megfelelően. Felngold. Feinsilber és Felnkupfer nevet kaptak a régi. bibliai hangzású keresztnévhez. Róbert ősei a középső zónába kerültek. F. Róbert fiatalkorában valamelyik jótékonykodó vallási szektának lett buzgó, maid oszlopos tagja. Az első háborút követő gazdasági leromlás és a nagyfokú szociális nyomor szörnyűségeit ügyesen gyümölcsöztette a salát javára. A hatóság jóváhagyásával felállította a Kálvin téren a szegények Ingyenkonyháiét. Ehhez ugyancsak engedélyivel gyűjtött természetbeni adományokat a fővárosi és vidéki gazdag családoknál. Az eddig a szociális igazságtalanság korrigálása lett volna, de Róbert, bácsi ügy Intézte a dolgok menetét, hogv a mérleg serpenyője mindig feléje billent. Az adakozásra célba vett gazdagok nagy része kellemetlennek találta a természetbeni adakozás rendjét. Róbert ugyanis toprongyos hadsegédeivel, bibliai textusokat Idézve, zsoltárokat énekelve jelent meg. rendszerint vasárnap délelőtt a kiszemelt várományos donoroknál, csörömpölő edényekkel, s az églek nevében várta az adományokat a földi szegények száméra. Az ellenálló személyzetet félre taszigálva, követelték a házigazda előállítását, Az hamarosan elő ls-állott, nyitott pénztárcájával, és közölte hogy Inkább pénzzel váltja meg ar. adományt, s a jövőben postán juttatja el — csak annyi a kívánsága, hogy a látogatásokat mellőzzék. Ez a mellőzés egyben alapfeltétele minden további juttatásnak. Sok ilyen ügyfele volt Róbert bácsinak. A hatóságok nem nagyon törődtek tevékenysége részleteivel. örültek, hogv a kiáltó nyomort legalább kis részben enyhíti. Az lngvenkonvha előtt sorban állottak pestiek, vidékiek, munka nélküli munkások. városban csellengő kubikosok, állástalan diplomások, akik már annyira jutottak, hogy a külsőségek nem feszélvezték őket és apatlkusan várakoztak a párolgó kondérok előtt. Róbert egyre adakozott és egyre gazdagodott. Nem 6 személyesen — neki szegénységi fogadalma volt —, hanem a hozzátartozóinak vásárolt először a főváros környékén ingatlanokat, maid több pesti bérházat, ls. Kezdtek felfigyelni rá. A sors szeszélyeként éppen a klerikális sajtó kezdte ellene a legélesebb támadásokat, bár Róbert bácsi továbbra is buzgón Imádkozott minden ételosztás előtt és bibliai Idézetek kíséretében osztogatta az egyveleg menüt. Végül ls kiutasították az országból. Megszűnt az ország első talponállója. Talán még a kiutasítással ls szerencséje volt. mert ez mentette meg a később minden bizonnyal bekövetkező deportálástól. Szilikátok a Marson A Volga-parti Gorkij vá| rosában működő rádiófizikai | tudományos kutatóintézet tudósai arra a következtetésre Jutottak, hogy a Mars leiszíne olyan közönséges szilikátokból áll. amelyek nagy mennyiségben előfordulnak a Földön is. Vszevolod Trolckij professzor, a kutatások vezetője, kijelentette a TASZSZ tudósítójának: ar. Ujabb adalok nem igazolják azt az elterjedt feltevést, amely szerint a Mars felszíne limonlt vaK.v goethlt ércből származó tömör vasoxldhldrétokból áll. A Mars rádiósugárzása tanulmányozásának eredményei lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az égitest felszínét alkotó kőzet majdnem felerészben szilíciumoxidból áll és elporladt állapotban van. Ha van is limonlt a Mars felszínének felső részén, akkor az feltétlenül erősen porózus — véli TroickiJ professzor. Minden Jel szerint a sejthártys villamos tevékenysége az a központi mechanizál un, amely a sejtek osztódását Irányítja, vezérli a szervezetben — erre a genetika, s különösen a rákkutatás szempontjából döniő fontosságú megállapításra Jutott legújabban Clarence D. Cone amerikai biológus, a NASA Langley-kutalóközpontjában működő molekuláris biológiai Intézet igazgatója. Cone felfedezése tulajdonképpen az űrkutatás „mellékterméke". Eredetileg arra szeretett volna pontos felvilágosítást kapni vizsgálataival, milyen módon állítják vagy zavarják meg a sejtek osztódását a világűr sugárzásai. Kutatásaival kimutatta, hogy a sejthártyájukon nagy negatív töltéssel rendelkező sejtek ritkán vagy egyáltalán nem oszlódnak, a legnagyobb osztódási Ütem viszont a kis negatív potenciálú sejteken tapaszt alható. EJbből a megfigyelésből arra a következtetésre jutott: végső soron a sejtszintű Ionkoncentrációtól filgg. hogy a sejt osztódlk-e vag.v sem. Később átfogó kíNérlelsorozattal is sikerült bl/onyttanla. hogy a sejthárlyén kialakult Ionkoncentrációnak döntő szerepe van az osztódásban. Cone elmélete az első. amely a rák két patológiai jellegzetessége (a burjánzó sejtosztódás és a sejtek csökkent egymáshoz „tapadása". aminek következtében áttételek keletkeznek és a betegség az egész testre kiterjedhet) közötti összefüggéseket egyértelműen m eg m a gy a rá zz.a. V1 zsgá 1 a ta 1 segíthetnek annak megértésében is, hogyan működik a sejtekben a visszacsatolás. Ez n Jelenség a normalizálási és megújulási folyamatokban. továbbá az azonos sejtek „szövetségének" meg tartása ban léphet akcióba. A molekuláris biológia kutatói már hosszabb Ideje gyanítják, hogy a sejtfelszíni molekuláknak az anyagcsere-folyamatok révén kiváltott és atabtlizált változásai döntő jelentőségűek lehetnek a rosszindulatú sejtek keletkezésében. Ezek a változások csökkenthetik a felületi ndhéziót, ami azután a hibás anyagcserefolyamatot — amely ennek kialakulását előidézte — stabilizálja. Ezérl összpontosítják a tudományos kutatók figyelmüket az utóbbi időkben elsősorban a sejt felszínére és azokra az anyagos ere-folyamatokra, amelyek összefüggnek a felszíni molekulák kialakulásával és összekapcsolódásával. Cone most azt Javasolja: kezdjenek széles körű kísérleteket olyan egyszerű felépítésű rákvírusokkal, amelyekben csak négy vagy öt gén van. s ezekkel a kísérletekkel próbálják leleplezni azt a gént. amely a felületi rendellenességekért felelős, esetleg próbálják meg tisztázni az általa okozott elváltozásokat is az unyagcsere folyamataiban. A sejthártya felszíni molekuláinak meghatározó szerepe van abban, hogy valamely vírus képes-e behatolni a sejtbe. A kutatások fényt deríthetnek arra a ma még megmagyarázatlan és részleteiben Ismeretlen folyamatra, hogy a sejtbe behatoló rákvírus megváltoztatja a sejt tulajdonságait, de maga eltűnik és a daganatban már nem található meg. A sejthártya, rákkal összefüggő felületi rendellenességeinek pontos felderítése különféle rákformák kialakulására szolgálhat magyarázattal. A kísérletek következő szakaszában pedig megpróbálhatják majd gyógyszerekkel befolyásolni a sejthártya anyagcseréjét a rosszindulatú elváltozások kivédésére. (A nriu legüjtthl) »*máb«l.) Közmondás-pályázat a takarékosságról Népünk küzdelmes életében sok népi mondás született. melyek a dolgos hétköznapok igazságait szellemesen, tömören fejezik ki. Közülük sok kiállta az idők próbáját, él a mai napig ls, mint közmondás. Ezek egy része a takarékosságot, a beosztó életmódot példázza, de elítél) és sokszor kigúnyolja a fukarságot. E kifejező és tartalmas közmondások összegyűjtésére — a közeledő Vilégtakarékosságl Nap alkalmából —, a Délmagyarrwszág és az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei Igazgatósága pályázatot hirdet. Olyan yftlem éq a hátsó Lobot vetett az ég alja, ahogy a nap utolsó sugarai eltűntek egy távoli domb mögött. A camion motorja egyhangúan dorombolt. Egy pillantást vetettem a kilométerórára: 85. A város még százhúsz kilométerre van. Szerelnék meginni egy kávét, és vagy egy-két órát pihenni. Lejjebb nyomtam a gázpedált. Az országút nyílegyenesen veszett el a félhomályban. Halk. majd erősödő sziréna vijjogására riadtam. A visszapillantó tükörben feltűnt egy erősfényű motorkerékpár-lámpa A hang onnan Jött. A hang onnan Jött. Egy fejvadász' összeszorult a szívem. Lassan, nagyon óvatosan eresztettem vissza a gázpedált, 108—103—97 ... De hát ez most már úgy sem segít, keseredett el a számíze Ha ugvHn erről van szó... Nézzük csnk: menetlevél rendben, lámpák rendben... De a fék, az istenit... Na nem, én ezt nem csinálom tovább. Nyolc év. elég volt. Visszamegyek a műhelybe szerelni, Vagy átmegyek a taxihoz. Igaz. az ls autó. De hál mit csináljak, ha semmi máshoz nem értek . . Minden-mindegy elkeseredéssel kanyarodok a padkára. Gyere csak. teljesítsd a kötelességed . . . A motoros etémfarol. Már nem siet. hiszen megvan az áldozat. Legalább ls látszólag, nyugodtan IllÖk a volán mögött. <3 komótos mozdulatokkal leállítja a molort, leszáll, odajön hozzám, kezében táska. Int, hogy nyissam kl az ajtót. közmondások összegyűjtését várjuk, melyek a takarékos, beosztó életmóddal kapcsolatosak. Pályázhatnák iskolai közösségek (úttörő őrsök, osztályok stb.) is. A legtöbb közmondást összegyűjtő pályázókat 500, 300 és 200 forintos könyvUtalvánnyal jutalmazzuk. A pályázatokat a Délmagyarország szerkesztőségének címére (Szeged, Sajtóház), Jeligével, 1B70. október lo-ig lehet beküldeni. A borítékon kérjük feltüntetni: Közmondás-pályázat. A nyertes közmondás-gyűjteményt az eredményhirdetéssel október 31-én közöljük. — Adjon Isten .., Morgok valamit. — Szép esténk van ... Neked. —Hova megy? Nyúlok a menetlevél után. — Hagyja csnk. Külföld? — Oörögország. — Görögország... Hej. de szép életük van maguknak! Látja, én Is mindig nHgyon szerettem volna utazni... A tengerparton járt mór? — Marseliles. Amsterdam. Odessza ... — Mondja, igaz az, hogy már száz kiloriíéterről is lehet érezni a tenger szagát? Sok útikönyvem van. ott olvastam valahol — halkan elneveti mását. — Tudja, én most legszívesebben felülnék maga mellé, aztán 120-szal Irány Athén... Pedzl már .., — ...De hát ez nem megy. Majd a fiam. Azt maid egy ilyen camlonrH ültetem, aztán ha hazajött, összeülünk otthon, elővesszük a térképet, és Hhogy ő mondja, hol járt, mit látott, én követem a térképen, és akkor én ls utazom .., Na, de he haragudjon, hogy Ut feltartottam magát. biztosan siet. és hát tulajdonképpen nem is ezért állítottam meg magát, hogy Itt elfecsegjem az időt — kinyitotta a táskáiét és kivett belőle egy termoszt — .. de ma született a fiam. tudja, a leendő camlonpllóta. és hét. ha met nem sérteném. Igyon velem egy korty kávét a fiam egészségére. . Aztán iRazítsa meg sürgősen a hátsó lámpáid. meri nem ég... Nagyon Jó. nHgyon erős. nagyon forró kávé volt, Lámpám fénvében az országút, mint ezüst nyíl mutatott Görögország felé... Deák Gusfitáv KUPI KISLEXIKON a közúti balesetekről A „motortzálódás" nálunk is egyre gyakrabban használt, szó. Valódi lényegét azonban a gyakorlatban még nemigen tapasztalhatjuk. Am a közúti balesetek Bzáma már most ls meglehetősen nagy. pedig még aligha nevezhetjük magunkat „közlekedő országnak". • Az arányok? Természetes folyamatnak kell tekintenünk azt. hogy a lérmflvek száma évről évre emelkedik. Az viszont már korántsem természetes, hogy a balesetek száma aránytalanul gyosabban növekszik, mint a járműveké. Csongrád megyében 1900-ban 227, 1908-ben pedig 1871 közúti baleset történt. A Járművek számához viszonyítva: 1900-ban ezer gépjárműre 12,4, 1BH9ben 31,0 baleset Jutott. Tehát a balesetek száma majdnem megháromszorozódott a gépjárművek számához képest. • Az áldozatok? A közlekedési balesetek szinte kivétel nélkül kisebb-nagyobb anyagi kárral Járnak együtt. Ez azonban még a kisebb baj. mert. sajnos, sokszor okoznak súlyos sérülést. vagv éppen halálosan végződnek. 1909ben h megyében 388-an sérültek meg súlyosan közlekedési baleset következtében. 42-en pedig életüket vesztették. Szegedre ugyanebben az évben 11. a szegedi járásra 13 halálos baleset Jutott. A városban és a Járásban 224-en szenvedtek súlvns sérülést. • Hol és mikor? A legtöbb baleset a városon átvezető főközlekedési utakon és azok kereszteződéseiben történik. Főként a délutáni csúceforgálmt időszakban. munkaidő után. Rmlknr leginkább zsúfoltak az utak. 14 és 18 óra között. Az. okok közt a KRESZ alapvető szabályainak (gyorshajtás, szabálytalan előzés és kanyarodás stb.) megsértése mellett igen gyakran szerepel a figyelmetlenség. Az. hogv sokan kialakult szokások szerint vezetnek, nem veszik flgvelembe a megváltozott útviszonyokat. közlekedésl-foraalmi tényezőket, üt lelzéseket.