Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

a KEDD. 1870. SZEPTEMBER 8. Meglepetés — Mit csodálkoznak? Maguknak kocsi? ez is külföldi •Hé* Gyermekgondozási segély munkaviszony megszűnése után G. Z.-né olvasónk határozott Időre szőlő munkaviszonya 1970. május 11-én megszűnt. Most szülési szabadságon van, •mert" időközben jilnitis 24-én szüli. A szülést megoldni más­fél éven belül tizenkét hónapig munkavisztinyban voit, és napi hat órai munkaidődén dolgozott". A vállalat SZTK üzemi kifi­zetöhelyén folyósítják a szülési segélyeket. Ott érdeklődött, hogy a szülési segély befejezése ulán kaphat-e gyermekgon­dozási segélyt, de közölték, hogy mivel munkaviszonya a szü­lés napját megelőzően szűnt meg, arra nem Jogosuk. Az el­utasítást sérelmesnek tartja, ez én azt kéri, hogy Írjuk meg: jogosult-e gyermekgondozási segélyre, vagy netn. A 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet szerint a dol­gozó nőt a szülési szabadság lejártát követően gyermek­Anyakönyvi hírek X. KERÜLET Házassá.!: Sorbán Mihály és Sánta Karolina. Strbavl Mihalv és Os/. Amália, Molnár András ós Tátrai Erika. Szilágyi Anlal és Vodli Katalin. Sehrott Jó­zsef és Ludvlg Klára. Molnár Lajos es Nnqy Ildikó, Szabó András és Szogl Mária. Wtr.1l László és OCSKÓ Márta. Sándor János és Négyökrü Márta. He­gedüs-Bite Ferenc /.ultán és Fa­ragó Edit, Fálfi lózsef t-s Ju­hász Gabriella. Svicsval Károly és Lanton Mária, rtácz László és Winkier Márta. Nagy István és Kavelll Erzsébet. Bükly Kálmán és Tóth Marta. Tórök István és Horváth Katalin, Aekermann Péter és Hedenekl Klóra. Szerb János es lálnnyi's Ilona. Hnm­vni-Kováes István és Fejes Éva, Fehér József és Pósa Margit, Kovács Péter és Sárny Kata­lin. Reltasl Sándor és Harknl Julianna. Aca Zoltán és Gyovai Rozália. Lakatos Géza és Si­mon Márta. dr. Lengyel Mik­lós és Kovács Klára házasságot kötöttek. Születést Tóth Andrisnak és Torma Ágnesnek Péter P'il, Sánta Istvánnak és °app Évá­nak Tamás Csaba. Hegedűs Jó­zsefnek és Lajkó Margitnak Ma­ris, Kispál Mihálynak és Ve­csernyés RnzátlAnírK J^Sóih "Ta­nács Imrének és Goda Viktó­riának Györgyi. Dömérty Já­nosnak és P.ázakl BoVilínaK Já­nos, Tóth Rándn.nak és Sel­mái zl-Tóth Katalinnak Sándor. Kovács Andrásnak és Molnár Gabriellának Tímea Ildllcó, Szűcs Zsigmondnak és Adámka Etelkának László József. Nyíri "Antalnak és Rutai Ilonának Erika, Gyarmat Ernőnek és nerto Emlllánnk Gabriella. Mol­nár Jánosnnk és Molnár Etel­kának Tünde. Avar Árpádnak és Pál fi Ibolyának Ibolya Beat­rix. Fábián Jánosnak és Lajkó Annának Annamárta. Már'a Jánosnak és Ungvári Ibolyának János, Bárkányi Józsefnek es Szitást Ilonának Mónika. Csöke Józsefi ek és Samu Irénnek Jó­zsef. Nemes Józsefnek és Lo­vászi Juliannának Róbert, Ma­rosi Istvánnak és Lengyel Ju­liannának Erika. Kádár-Németh Zoltánnak és Nemes-Nagy Ro­záliának Zoltán, dr. Halmos Kr n.élnak és Harglttal Mártá­nak Kornél. Gurka Zoltánnak és dr. Varga Erzsébetnek Ilona Erzsébet. Gurka Zoltánnak és dr. Varga Erzsébetnek Ágnes Gizella. Hódi Ferencnek és Berta Rozáliának Éva Julianna. Hadványl Endrén »k és Bálint Katalinnak Róbert, Varga Je­nőnek és Horváth Katalinnak Zolián Jenő. Tábori Jánosnak és Ilezdán Évának Éva Edit. Varga Sándornak és Kalmar Erzsébéinck Tibor Sándor. Hor­pácsy Györgynek és Acs Má­riának György Zoltán. Talpat Jánosnak és Darán"! Teréziá­nak Mónika. Csókást Lászlónak és Mészáros Ro::áliának Krisz­tina. Nagynem ;s Ji zsefnek *s Hegedűs Annának László, Kar­dos Antalnak és Cseh Erzsé­betnek Edit Er/séhe:, Hegedűs Vincének és Cságrun Erzsébet­nek Iátszló Tibor. Hajdú Jó­zsefnek és Bo'ső Mártának Edit Mária. Somogyi Andiásnik és Varga Snroliáoak András, Szálat Györgynek és Kontoiy Zsuzsannának Miklós. Szőke Pálnak és Balogl Máriának Il­dikó Mária, Vajascit-Nagy Lászlónak es Magó Mártának Márta, Peter-Hédt rl Sándornak és Ráez-Fodor Xu illnnak Sán­dor Csaba. Rózsi Latosnak és Farkas Máriának Zsolt, Hull­mann Qyórgyn-k és dr. Ba­rátit Máriának Fonót György nevú gyermekük született. Ilalálo/ás: Szabó András, dr. Farsang László. Forgó Zoltán. Szécsl Pál. Molnár Mihály. Cs.t­mangó Illés. Lajkó József, Mikló Feiencné Brida Márti, dr. Kovács József, Hegyközi .Tózsefné Molnár Flroska, Té.lb Jozsefné Laurttz Mária. Fehér Móritz, Filep Ottóné Magony Anna. Erdélyi István, Bajor Ig­r.écné Majoros-Szalonnás Ágo­ta meghalt. n. KERÜLET Házasság: Hogyor Béla Pál és Kiss Márta Magdolna. Simles Mihály és Dékány Erzsébet Má­rta,. Gulyás József és Mészáros Margit Erzsébet. Gulyás József és Nngyiván Erzsébet. Zab György és Varga Ilona Vas Mihály és Felbáb Márta Ro­zália. Jászol József és Rétfalvi Ágnes. TiVth János és Szász Irén. Balassa István és Mendlir Jusztina házasságot kötöttek. Halálozás: Varga Józsefné Ba­logl Julianna, Kopasz Jánosné Zákány Julianna, Altorjat Emii­né Vasvári Márta, Vitányi Bi­láné Erdelics írnia, Szendrel Mihály. Kekuszi Julianna meg­halt. ni. KERÜLET Házasság: Neynunn Helf. ed Ernst es Eichner Gabriena. Llorüás Antal és Boldizsár Ilo­na itazasságot kütóliek. Születés: Galiba Istvérnak és Csöreg Margitnak István, Kán­tor Jánosnak és Ábrahám Ilo­nának János Zoltán, Miklós Ist­vánnak és Gera Piroskának Falt. Szalai Atllii „ár.osnak és Cserna lldlku Agilisnak Gab­riella, Ábrahám Istvánnak és Illés Terézia Matildnak Mari­ann. Keresztesi Sandornak ea Verebes Katalinnak László. Mlskolczi Istvánnak és Szlladi Eva Máriának laíszló János. Venkei László Milliósnak és ST­ha Rozália Ilonának Ágnes Pulal Mark Józsefnek és Ágos­ton Mariának Mirtann. Tóth Józsefnek és Papp Katalin Ve­ronikának Katalin, Császár Já­nosnak es Papp Juliannának János, Kiss Lászlónak és Szalai Irénnek' Éva. Olulos Árpádnak és Lindák Ágnesnek Ágnes, Sztkula Józsefnek és Katona Anna Máriának Norbert. dr. Janesó Jánosnak és Velemi Te­réziának János Csiba, Kozma Andrásnak és Ménzáros Zsu­zsannának Andris, Sárközi Vilmosnak és Kusza Erzsébet­nek Erika Erzsébet, Császár le­nőnek és Móra Ilonának Ág­nes Ilona, Kovács zászlónak és Szalai Ibolya Arankának And­rea Ildikó, dr. Leinzinger Lászlónak és Dohány Julianná­nak Enikő Eva, Árendás Jó­zsefnek es Szilágyi Erzsébet­nek Erzsébet Magdolna, Gál Lászlónak éi Frányó Máriának László, Gyöngyösi Mihálynak és Bárdos Mariának Mária, Mol­nár József Gyulának és Hot­dampf Mária Magdolnának Eri ka Mónika, Sopslts Gyula Já­nosnak és Király Jolánnak Gyula Imre. Daka Vincének ts Varga Máriának Vince, Fődl Istvánnak és Mulitl Gizellá­nak Edit, Hajdú Istvánnak és Havltk Máriának István. Kapus Jánosnak és Kovács Erzsébet­nek Erzsébet, Kálmán Sándor­nak és Varga Mártanak Anikó Kusnyarlk Istvánnak és Szécsl Rozáliának Ildikó Tünde. Né­meth Imrének és Kalmár Ilo­nának Hajnalka Ibolya, Tóth Jánosnak és Pintér Juliannának Csaba nevű gyermekük szü­letett. Halálozás! Nyári Pálné Rozst Rozál, Márkus Imre. dr. Ger­gely József. Horváth Antal, Bozslk József Károly, Füri Im­réné Sebők Julianna, Virág De zső, Bálint Jánosné Maróti Ve­ronika. Mándokl F>enedek Já­nosné Lajkó Julianna, Lovászi Mlhályné Balla Julianna, Papp Zoltán meghalt. gondozási segély illeti meg. amíg gyermeke betölti har­madik életévét, ha a szülést közvetlenül megelőző más­fél éven belül összesen tizen­| két hónapig (365 napig) mun­kaviszonyban állt. és leg­alább napi hatórai munka­időben dolgozott, továbbá a gyermekgondozás céliából fi­zetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ezt a rendel­kezést egészítette ki az 5 1969. (I. 28.) Korm. sz. rendeleti, paragrafus (1) bekezdése, amelv szerint ha másfél éven beiül az anyának megvan a szükséges ideje, gyermekgon­dozási segélyre akkor is jo­gosult. ha próbaidőre, vagv határozott időre létesített munkaviszonya a szülési sza­badság ideje alatt megszű­nik. Az utóbbi rendelkezés végrehajtására megjelent utasítás valóban azt mondja ki, hogy csak azokra az anyákra lehet alkalmazni, akik a szülés papján Í6 mun­.kaviszonvban vannak. Ezek szerint gyermekgondozási se­gélyre az jogosult* -aki — ha az egvéb feltételek Is adot­tak — a szülés napján is munkaviszonyban van. Az utóbbi magyarázatot többször kifogásolták, olva­sónk esetében is ezt a gya­korlatot alkalmazta az SZTK üzemi kifizetőhelye. Nemrég az 5/1969. (I. 28.) Korm. szá­mú rendelet 1. paragrafusa (1) bekezdésének helyes ér­telmezésére megjelent a Munkaügyi Minisztérium ' 1877 1970. számú állásfogla- I lása. amely szerint lehetőség van arra. hogy azok az anyák is részesüljenek gyer­mekgondozási segélvben. akiknek munkaviszonya a szülési szabadság megkezdé­sekor (tehát a szülést meg­előző 211 napon belül) leiárt. és emiatt a szülés napián már nem állnak munkavi­szonyban. Olvasónk az újabb minisz­tériumi állásfoglalás alapján a szülési segélyezést köve­tően jogosult gyermekgondo­zási segélvre. amíg gyerme­ke betölti harmadik évét. mert határozott időre szóló munkaviszonya a szülés előtt, de a szülési szabadság megkezdése után szűnt meg. Azt tanácsoljuk: vállalatától kérte a gyermekgondozás! segélyre való jogosultságá­nak megállapítását, és folyó­sítását. Ha a vállalat kérel­mét elutasítaná forduljon panasszal a vállalati mun­kaügyi döntőbizottsághoz. Dr. V. M. • i A hallókészülékek *­históriája A legnagyobb hallókészü­lék. amelyet valaha is gyár­tottak. az akusztikus trón volt. amelyet a Rein nevű londoni cég szállított 1819­ben a portugál VI. János ki­rálynak. A térdeplő udva­roncok belebeszéltek a trón oroszlánokkal díszített üres karfáiba és a rezonátorok a királyi fülekhez továbbítot­ták a hangot. Eredetileg az emberek a fülüket a kezükkel ütögették, hogv növeljék a hangfelvevő területet. Valószínűleg az ál­lati szarvak voltak az első fültrombiták. A Viktória ko­rabeliek kelyheket és vázá­kat szereltek fel hallócsö­vekkel. Volt már hallócilender. halló sétabot és a szakáll alatt hordható felvevő, ame­lyekről hallócsövek vezettek a fülhöz. Az asszonyok hal­ló főkötőket, a fejdísznek. legvezőnek és retikülnek ál­cázott készülékeket kaptak. A tudományos fejlődés ak­kor következett be. amikor Alexander Graham Bell. aki egy hallókészüléket akart Aszódi János: n kriminalisztika 0 kalandos története 31. Mrs. Thorne megrémült, a kagyló kiesett a kezéből. O'Shearne utána kapott és hallotta, amint az Idegen tovább beszélt: „A fiú a ke­zemben van. Huszonötezer fontot akarok ma délután ötig." O'Shearne, akt mitsem tudott Thorne-ék nyereményéről, elképedve kérdezte: „De honnan vegyek annyit pénzt?" A hang to­vább beszélt: „Ne tréfáljon! Van elég ideje öt óráig. Menjen a bankba és vegven fel huszonöt­ezret a százezerből. Ha nem kapom meg a pénzt, a fiúból cápaeledel lesz ..." O'Shearne belekiáltott a kagylóba: „De hol találom meg magát?" A válasz nem késett: „Később felhí­vom". Így Indult el az ügv, amely hónapokig egész Ausztráliát lázban tartotta. Július 8-án megtalálták a kis Graeme iskola­táskáját. Freeman. a nyomozást vezető detektív Dél-Ausztráliából kulon erre a célra hozatott rendőrkutyákkal kétszáz nyomozót küldött ki, hogy átkutassák a környéket, aho! a táskára bukkantak. Helikopterek köröztek állandóan a vidék fölött: július 11-én megtalálták a gyermek sapkáját és esőkabátjai. Tíz nappal Graeme Thorne eltűnése után a helyzet éppen olyan zavaros volt. mint az első napon. A Thorne­házaspár szinte el sem mozdult a telefon mel­lől, várta, mikor szólal meg a fenyegető hang, amely egyetlen reményük maradt. A hang azonban nem jelentkezett. A „kidnapping"-ese­tek szakértőinek véleménye szerint az ilyen­szerű aljas büntetlek szabályainak megfelelően a gyermeknek már régóta halottnak kellett len­nie. A feltételezés sajnos beigazolódott. Augusz­tus 16-án, két, vele körülbelül egykorú gyermek találta meg a fiúcska tetemét ^gy üres telken. Bondytól mintegy tíz mérföldnyire. A gyermek iskolai egyenruháját viselte. Az orvosok meg­állapították, hogy halálának oka: fulladás. A hír rendkívüli felháborodást váltott ki az ausztráliai közvéleményben. Heves támadások érték o rendőrséget, ezrek vádolták tehetetlen­séggel, amiért nem tudta megakadályozni a kis Graeme meggyilkolását. Ausztráliában ez volt az első „kidnapping". A rendőrségen kívül nagy katonai egységek kutatták végig az üres telke­ket. parkokat, városokat. Mégsem tudták meg­akadályozni a gálád gyilkosságot. A sidneyi Scientifie Invesligation Bureau szakértői megvizsgálták a kis áldozat ruháit és a pokrócot, amelybe a holttestet burkolták. Na­pokon át, méterről méterre haladva átkutatták a helyet, ahol a hullát megtalálták. Az első mikronyomok elemzése ismeretlen növényből eredő részecskéket hozott napvilágra. Ugyan­ilyen mikroszkopikus maradványokat találtak a takarónak azon a részén, amely a holttest há­tát fedte. Ekkor vonták be a kutatásba Neville Hewlett White professzort, a sidneyi egyetem tanárát, valamint több orvost, botanikust, tex­tilszakértőt, porvizsgálatban gyakorlott krimi­nalistát. Nemsokára valamennyien tisztában voltak azzal, hogy a figyelmet a növényrészecs­kékre kell összpontosítani. Milyen növény parányai kerültek a gyermek ruhadarabjaira? — nos, erre a kérdésre rend­kívül nehéz volt választ találni. A szakértők hosszas vizsgálódások után megállapították, hogy egy igen ritka ciprusfajtáról, a Savara­ciprusról van szó. (Befejező rész következik.) megszerkeszteni, felfedezte a telefont. Elvét azután alkal­mazták az eredeti, elgondo­lásra:, a mikrofon a hangot feszültséggé változtatta, amit felerősítettek és ismét hang­gá változtattak. A telepek azonban nehezek voltak. 1923-ban a Marconi Com­pnnv megjelent a piacon a rádióadás Otophone-val. Az 1930-as években a miniatü­rizált rádióadók lehetővé tet­ték a 4 libra súlyú elektro­nikus hallókészülékek gyár­tását. A. Edwin Stevens 1935-ben elkészítette a 2,5 libra sú­lyú. valójában hordható elektronikus hallókészüléket. Az 1950-es években a tran­zisztor megjelenése eddig el­képzelhetetlen miniatürizá­láshoz vezetett, és gombostű­fej nagyságú mikro áramkö­röket állíthattak elő. A leg­újabb hallókészülékek jófor­mán láthatatlanok. A látható készüléknek azonban van egy előnye: arra készteti az embereket, hogv hangosab­ban és világosabban beszél­jenek. A szakáll mint szimbólum Az angliai Bedfordban vád alá helyeztek egy embert, mert erőszakkal levágta egy szikh (egy indiai szekta hí­ve) szakállát. Az angol vá­roska rendőrsége tanácstalan volt abban a tekintetben, hogy milyen vádat emeljen a „szakálltolvaj ellen", s ügyvédeket kért meg annak eldöntésére, hogy milyen vádat lehet emelni. A szikh elmondta a rend­örségen: meghívták egy házba, ahol öt férfi lefogta és lenyírta a szakállát. Az egvik tisztviselő állítása sze­rint nyilvánvalóan nőügyről van szó, míg a bedfordi „szikh-szakértő" kijelentette: „a szikhek számára a sza­káll levágása rosszabb, mint­ha megölnék őket. A szakáll a vallási személyiség szim­bóluma". NAPI KISLEXIKON az újszegedi ligetről Ami a belvárosnak a Széchenyi tér. az Újsze­gednek a liget. Látoga­tóinak száma az utóbbi időben kissé megcsap­pant a hídjavítás és a közlekedés kellemetlen­ségei miatt, de így is tartia első helyét a par­kok között. # Dicső múlt Az első fát a múlt század közepén, ponto­sabban: 18.4n-ban (iltet­ték a ligetben. Fejlődé­se viszonylag gyors volt. hamarosan kavicsos utak. cukrászda, játszó­terek. nyári színkör és ..vigarda" állt rendel­kezésére az ugyancsak szapora néző- és sétáló seregnek. A vigardában híres bálakon mulatoz­tak a szegediek, s ün­nepeken úgy elözönlöt­ték a ligetet, mint most május elsején. Mai szó­rakozóhelyeink ősei te­hát már száz éve is megvoltak. # Üjkori történet A ligetet hosszú ideig elhanyagolták, riem fej­lesztették rangiához méltóan. A kerületi ta­nács 1966 óta részletes fejlesztési tervet dolgo­zott ki teljes rendezésé­hez. Ennek egy-egy lép­csőfoka volt a közel­múltban. hogv a temp­lomot és környékét át­rendezték. s hogy újjá­épült az ideális környe­zetben levő szabadtéri színpad is. Az akadé­miai-egyetemi városrész teljes felépülése való­színűleg ismét ú.i lendü­letet ad a liget feilődé­/Sének: csak a jellegé­nek megfelelő építmé­nyek. pavilonok, szob­rok maradhatnak meg. # Park vagy ltgel? Az újszeged! liget táj­képi jellegű park. amelynek jellegzetessé­gét lói ismert növény­csoportjai adják. 38 faj­ta díszfa van a har­mincholdas területen. A iövőben a gondozott ré­?zek arányát akarják nö­velni úgy. hogy liget­jellege mégse változzon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom