Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

SZOMBAT. 1970. SZEPTEMBER 73. 7 Hasznos gépeket a földekre A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Kémikusok Egyesülete szeptember 10-én élelmiszeripari termékekről ankétot rendez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kultúrtermében. Amint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székházában pénteken délelőtt tartott sajtótájékoztatóján a rendezők elmondták, a megbeszélésen mindenekelőtt szemléleti változást szeretnének elérni a mezőgazdaság és' a számára termelőeszközöket előállító ipar kapcsolatában. A cél, illetve a mezőgazdaság kívánsága az. hogy az ipar ne a mezőgazdaságtól várja a kezdeményezést abban a tekintetben, milyen termelőeszközöket gyártson, hanem saját maga — akár kísérleti gazdaságok létesitése és az ígv szerzendő tapasztalatok felhasználása révén — válassza ki a feladatokat és kísérletezze ki a mezőgazdaság által legeredményesebben használható eszközöket. Sokkal kifizetődőbb lenne az ipar számára is. ha ilyen szempontból elsősorban a hazai igényeket venné tekintetbe, mintha a többé-kevésbé bizonytalan jövőjű exporttermelésre rendezkedik be. V Árvízkárosultak fóruma Két építésvezetőség dolgozik Algyö épülő 48 házán, a mostani faluvégen. Tizen vannak az egyikben, nyolcan a másikban. Nem nagy erő. Az egyik kiásott 24 alapot, és lebetonozott 14-et, a másik ötöt ásott a hét közepéig, és betonnal töltött ki hármat. Bodai József, a tíz ember munkavezetője azt mondja, emberi utánpótlásra nem nagyon számíthatnak később sem. Amig ezt a rövid helyzetjelentést kapom az ebédlőnek használt fészer ácsolt asztalánál, odajön Polgár Jenő is jelentést tenni: elfogyott a cement. Tanakodnak egy kicsit, aztán megállapodnak, hogy akkor nincs más hátra, mint leállnak egy kicsit, amig lesz. Azoknál a házaknál, ahol kész az alap, épülhetne a fal. van is hozzá falazóblokk, Dunaújvárosban gyártották. de nincsen apró tégla l a lábazat készítéséhez. Van ajtó, ablak, gerenda, ígéret is a tetőfedő palára, csak az apró tégla a kevés. Ruha, kabát, kalap is van. csak cipő nincsen — mondja a munkavezető a hasonlatot. Elevenbe vágó kérdés Augusztus 13 óta jutottak eddig. A televízió híradója szerdán riportot adott Tápéról. Elevenbe vágott a kérdése Vajek Juditnak: miért nem segítenek azok is, akiké a ház lesz? Annyira eleven a kérdés, hogy Algyőn se lehet megkerülni. Egyetlen embert sem látok segíteni itt sem. Rengeteg olyan munka van pedig, amit bárki elvégezhetne, aki a lapát két végét meg tudja különböztetni. Bodai József azt mondja, az alapásás, betonkeverés, talicskázás, anyaghordás mind jöhetne, de a rábízott 24 ház majdani gazdájából legalább tízet nem is ismer, nem is jártak új házuk táján. Még a kukoricát se vágták le. hogy a házhely szabad maradjon. Ekkora passzivitást első nekifutásra nem lehet megérteni. Magyarázatot keresve jutok föl Czirok Istvánék épülő házának majdnem a szelemengerendájáig, a falu közepén. Itt maszek módra építkeznek, ezt a házat is augusztus 12-én kezdték, akkor tűzték ki az alapot. Azt mondják siessek a cikkel, mert ugy lehet, mire megjelenik, tető lesz a házon. Kik építik? Hát a kőműves, amíg neki van dolga, aztán az ács, mikor már neki lett Kitüntetések az árvízvédelmi helytállásért Lapunk augusztus 23-i számában már közöltük azok névsorát, akik az idei Tisza völgyi árvízvédelemben végzett kiváló munkájuk elismeréséül a Népköztársaság LInöki Tanáesától a Munka Érdemrend arany fokozatát kapták. A Magyar Közlöny szeptember z-i száma közli azok névsorai, akiknek az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát adományozta. Csongrád megyéből és Szegedről, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést Arató Mártonnak, az MSZMP Makó városi bizottsága első titkárának, dr. Ábrahám Antalnak, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettesének, ár. Forgó Istvánnak, a Makó városi tanács vb elnökének, Hajdú Istvánnak, a 10. sz. Autóközlekedési Vállalat rakodógépkezelöjének, Halász Árpádnak, a Szeged megyei jogú városi tanács vb volt elnökhelyettesének, Kakuk Istvánnak és Kardos Imrének, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőinek. Kenéz Imrének, az ATIVIZIG föépítésvezetőjének, dr. Kovács Józsefnek, a makói járási tanács vb elnökének, Mucsi Lajosnak, a Délmagyarországi Építő Vállalat 'főosztályvezetőjének, Négyesi Imrének, a Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott mérnökének, dr. Ozvald Imrének, az MSZMP Szeged városi bizottsága titkárának. Rakonczai Istvánnak, a Szegedi Tervező Vállalat szakági főmérnökének, Sajti Imrének, a Hódmezővásárhely városi tanács vb elnökének. Sipos Mihálynak, a Délmagyarországi Építő Vállalat igazgatójának, Sódar Istvánnak, a Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökség vezetőjének, Szabó Sándornak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága osztályvezetőjének, Széli Imrének, az MHSZ makói járási szervezete titkárának, Szönyi Ferencnek, az MSZMP makói járási bizottsága első titkárának, Takács Jánosnak, a Szeged megyei jogú városi tanács vb osztályvezetőjének. Tánczos Gyulának, az MHSZ vizi szakosztálya búvárának. Török Józsefnek, az MSZMP Hódmezővásárhely városi bizottsága első titkárának, dr. Vágás Istvánnak, a Vízügyi Igazgatóság osztaly.vezeto.te-_ nek, Vizi Józsefnek, a Vízügyi Igazgatóság csoportvezetőjének es Wolf Mihálynak, a Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének adományozta az Elnöki Tanács. A Munka Érdemrend bronz fokozatát Adamicza Laszlónénak. az MSZMP Csongrád megyei bizottsága föadminisztrátorának, dr. Bajomi Sándornak, a Szentes városi tanács vb elnökének, Barna Jánosnak, a Vízügyi Igazgatóság gátbiztosának, Báló Józsefnek, a MÁV szegedi igazgatósága osztályvezetőhelyettesének, Bán Lászlónak, a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat raktári munkásának, Benedek Tibornak, a 10. sz. Autóközlekedési Vállalat osztályvezetőjének, dr. Bodó Istvánnak, a Tápé ktjzségi tanács vb elnökének, Börcsök Ferenc, a VIDIA Kereskedelmi Vállalat igazgatójának, dr. Csernus Ferencnek, a Csongrád megyei tanács yb osztályvezetőjének, Csontos Mihálynak, a Mártély községi tanács vb elnökének, Csorba Györgynek, a szentesi járási tanács vb elnökének, Erdei Károlynak, a MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság tápéi telepe üzemvezetőjének, Erndt Jánosnak. a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat villanyszerelő művezetőjének, ifj. Fohsz Józsefnek, a Szegedi Építőipari Vállalat szakmunkásának, Hajdú Dezsőnek, a Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökség-vezetőjének, Hegedűs Péternek, a Kiszombor községi tanács vb elnökének, dr. Hős Erzsébetnek, a Hódmezővásárhely városi tanács vb osztályvezetőjének, Huvár Istvánnak, a Csongrád-Bács megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat előadójának. Juratovits Aladárnak, a Nagyglföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemvezetőjének, Kakuszi Lászlónak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága munkatársának, dr. Karsai Andrásnak, a Makó városi tanács vb titkárának, Kikli Tivadarnénak, a szegedi járási tanács vb osztályvezetőjének, Kocsis Jánosnak, a Csongrád megyei tanácsi epjtőípan vállalat kubikosbrigád vezetőjének, -kovács Pálnak, a Vízügyi Igazgatóság gátőrének, Kováts Gábornak, a Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökség-vezetőjének. Nagy Gy. Józsefnek, a makói általános fogyasztási szövetkezet igazgatósága elnökének. Nagy Lászlónak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága munkatársának, Németh Antalnak, a Csongrád megyei tanácsi építőipari vállalat kubikosának. dr. Németh Lajosnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága osztályvezetőjének. Pethö Bélának, az MHSZ szegedi víziklubja műszaki vezetőjének, dr. Polcz Emilnek, a Hódmezővásárhely városi tanács vb csoportvezetőjének, Simon Bélának, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága munkatársának, Sipos Lászlónak, a Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott technikusának, Sulyok Józsefné dr.-nak, a makói járási tanács vb osztályvezetőjének, Szabó Józsefnek, a Csongrád megyei tanács vb osztályvezetőjének, Sziver Ferencnek, a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat gondnokának, Temesvári Józsefnek, az MHSZ Szeged városi viziklubja tagjának. dr. Tóth Lászlónak, a Szeged megyei jogú városi tanács vb. osztályvezető helyettesének. Tripolszky Istvánnak, a Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetőjének, Varga Andrásnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gépkocsivezetőjének, dr. Varga Józsefnek, a Csongrád városi tanács vb elnökének. Vass István Zoltánnak, a Magyar Rádió és Televízió szegedi tudósítójának és Veszelka Péternek, a 10. sz. Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsi-vezetőjének adományozta az Elnöki Tanács. Az árvízvédelemben tanúsított helytállásáért Kiváló szolgálatért érdemrendet kapott Tóta Gyula határőr alezredes. a Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatát kapta Dudás István határőr alezredes, kerületi parancsnok, a Haza szolgálatáért érdemérem ezüst fokozatát kapta Orosz Imre határőr hadnagy dolga, és folyton-folyvást azok, akik amonnan egytölegyig hiányoznak, a háziak, a rokonok —. a segéderő. Tóth Mátyás, az ács, ki tudja mióta rakosgatott tapasztalatból mondja ki a törvényt: legjobb munkaerő a család. Este 10-ig is dolgoznának, ha rajtuk múlna. Hol öten vannak, hol ketten-hárman, mikor mennyi kell. Két nyugdíjas bácsi is van közöttük, de teljes erővel dolgoznak ők is. Érdekük a ház építése. Egyszerű egyezség De hát azoknak, akiknek állami vállalat épít, nem érdekük ? A maszek házánál az a szokás, hogy a megállapodott összegből minden közreműködő segédmunkásra kötött órabért térit vissza a mester. Ez benne van az alkuban, csakúgy, mint az, hogy az építtető szerzi a segédmunkást. Értem. Hívom az OTP-t, hasonlóképpen kötötték-e ők is az egyezséget. Nem. Ök elvállalták a munkát szabályszerűen, kulcsátadásig. Igaz, Tápén azt hallom, többször kérték már az embereket a tanácsiak, azt mondják, nem érnek rá, ök is munka után élnek. Eddig anyaghiány miatt késett a munka, alapjában véve nincs késő még mindig: módosítani kellene az egyezséget, hiszen a papírral addig is lehet dolgozni, amig az apró tégla megérkezik. Aztán szervezni a tanácsnál: most a te házadat építik, vedd ki a szabadságodat, akár fizetésnélkülit is, légy ott, hozz erőt, mert kétszeresen megéri. Beköltözhetsz a télre, és kevesebbe kerül. Vagy valahogy másképpen szervezni. Nagyobb sebességgel Algyőn a tanácsnál hallom, hogy el is kezdődött ez. A Tápén dolgozó építő ktsz hétfőre várja hasonló természetű megbeszélésre az érdekelt vállalatok, üzemek vezetőit, hogy a náluk dolgozó árvízkárosultak támogatásának gondjait megbeszéljék. Hatalmas kezdősebességet tud adni egy mikrofon. Horváth Dezső A népfrontmozgalom az irányelvek tükrében éhány évvel ezelőtt „jól értesült'" közéleti berkekben azt vélték egyesek, hogy a népfrontpulitika szerepe rövid idón belül háttérbe szorul, nem lesz szükség erre a hatalmas tömegmozgalmi gépezetre. A IX. pártkongresszus világosan, élénken rácáfolt erre a véleményre. A szövetségi politikával foglalkozva többek között a következőket mondotta Kádár elvtárs 1966. november 28-i beszámolójában: „Társadalomunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvően részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja rneg a kommunisták és pártonkivüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját." A népfront jövőjét illetően a következőket mondta a párt első titkára: „A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig. amig különböző társadalmi osztályok lesznek, amíg társadalmunk egésze nem válik politikailag és világnézetileg teljesen egységessé." Azóta elég gyakran találkozhatott az országos és lokális közvélemény a nepfrontmozgalom munkájának különböző vetületeivel, a párt íllelekes szervei gyakran mérték fel és értekelték ezt a tevékenységei. A tömegmozgalmi feladatcsokor, amelynek gondozását a párt erre az egész társadalmat magéba ölelő, jogosan a legnagyobbnak minősített közösségre rábízott, lalán a választasok időszakában bontakozik ki legszínesebben, de a helyi népfrontbizcttsagok — ha jól teljesítik feladatukat — ott \ annak a közélet minden területén, jórészt az ő soraikból kerülnek ki a tanácstagok, képvisélök, részt vesznek az alkotmányos tevékenység fejlesztésében, ismertetéseben, népszerűsítésében segítik a községíejlesztés feladatainak végrehajtását, részt vállaltak és vállalnak a mezőgazdaság fejlesztése, a művelődéspolitika, a béke, illetve a népek barátsága megmozdulások társadalmi jellegű tennivalóiban. Tehát a népfront helyi bizottságain, elnökségein keresztül mindenütt ott van. ahol a párt iránymutatása mellett szót kell érteni a tömegekkel, ahol államigazgatási, közművelődési koncepciókat kell megértetni és megszerettetni. Egyszerűbb fogalmazásban: ahol szorosan kezet kell fogni az emberekkel a szocializmus minden rendű és rangú építőkockáinak felrakásához. A fejlődés menetében nem egyszer úgy tűnt. hogy a feladatok sokrétűsége elernyeszti a népfront erőit. Feladata azonban akkor sok volt mindenkinek: a pártnak, az államigazgatási apparátusnak, a szakszervezeteknek egyaránt. S amint a többiek megbirkóztak feladataikkal, a népfront is lépést tartott a fejlődéssel. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát, hogy a népfront a két pártkongresszus közötti időben mindig megállta a helyéi. Ennek feltételeit a különböző szintű népfrontbizottságokban és -elnökségekben tevekenvkedő párttagok s a tömegek sűrűjéből előkerült, közéleti érdeklődésű pártonkívüliek nagy közössége biztosította. Az új irányelvekből világosan kitűnik, hogy erre az összeforrott közösségre, a szocialista alkotó erők összefogá. sára, akciókészségére a jövőben is nagy súlyt helyez a párt. Azt mondja a 43. szakasz: „A IX. kongresszus óta jelentősen javult a lömegszervezetek és a tömegmozgalmak munkája. A Hazafias Népfrontban á szocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a pártonkivüliek politikai szövetsége íejezödik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködését a társadalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakosságot közvetlenül érintő helyi község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a népfrontbizottságok munkája is szélesebben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a népfront szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos feladat a munkások fokozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe." A lakosságot közvetlenül érintő helyi község- és várospolitikai kérdések eddig is fontos szerepet töltöttek be a népfront tevékenységében, a falu és város nagyiramú fejlődése, főként a paraszti retegek életformájának, a falu külső és belső képének változásai az eddiginél is rugalmasabb. lendületesebb munkatempót diktálnak majd a helyi népfrontközösségeknek. Szorosan összefügg ezzel a tanácsok önállóságának növeléséből fakadó társadalmi tennivalók kialakítása. Ugyancsak fontos az idézet utolsó mondatában összefoglalt iránymutatás, az, hogy a munkásokat fokozatosan vonjuk be a mozgalom vezetésébe. Falun, városon az volt korábban a szemlelet, hogy a munkásság megtalálja közéleti helyét a pártban, a szakszervezetben, a népfront legyen inkább a parasztság, az értelmiség, a kisiparosság, az alkalmazotti réteg összefogó mozgalma. Napjainkban, s a jövőben egyre több munkás él faluhelyen, egyre több munkás képződik a parasztság soraiból, fontos tehát, hogy a népfront vezetésében is egyre többen kapjanak szerepet. Ormos Gerő t t A meteorológia tegnapra és mára jó időt .jósolt — de esővel kezdődött a nap. Délutánra kiderült, de már őszies az idő. ősziesek a séták a Mora-parkban.