Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

VASÁRNAP, 1970. SZEPTEMBER 27. LásS „HANGOLTASSA FEL A ZONGORÁT" 7 Dr. Na*y István A pEDAGÓGUS Első szegedi ügzeneS édesanyja készítette elő barátnőjéhez, Baranyai Gyuláné felső leányiskolái tanárnőhöz írott, 1906. április l-l levelében. De Szegedre vonzotta Bartókot még két név. Az egyikre levelezésében találunk adatot: König Péter ez, a szegedi zenekonzervatórium igazgatója. Juhász Gyula későbbi sógora, öt keresi meg 1906. március 14-én, első népdalfüzetéhez előfizetőik gyűjtését kérve tőle. Kevéssel utóbb Baranyainéhoz küldött levelében egy új zeneegyesület szervezésében kér segítséget, közölve Ismerőseivel, hogy Szegeden König Péter végzi a tagtoborzást. Balázs Béla a másik név, a harmadik szegedi ismerős. Minden bizonnyal — akár Kodály esetében — az ő hívása volt a döntő, hogy Bartók — újabb Békés megyei kirándulását követően — Szegeden kezdte népdalgyűjtését. Balázs Béla húga. Schilling Oszkárné Bauer Hilda 1960. november 10-1 levelében így írja le Bartók érkezését: „Pontosan emlékszem, hogy fivérem, Balázs Béla, levelet írt édesanyámnak, hogy hangoltassa fel a zongorát, mert Bartók Bélával jön. Bartók nálunk szállt meg, a Dugonics tér 2. sz. alatti lakásban és kb. tíz napig volt nálunk, onnan járták Balázs Bélával a Szeged környéki falvakat.. 1908. május 5-én mfaneSt társának, Bloch Józsefnek kíséretében, hivatalos látogatást tett Bartók a szegedi zeneiskolában. Délelőtt 10-től este fél 7-ig hallgatták a növendékek produkcióit Június 15-én König Péternek írt levelében a jelentéséhez még szükséges kiegészítő adatokat kért „A levélben feltett kérdések pontos megfogalmazása — írja közzétevője, Kollár Pálné — nemcsak arról az egzakt eljárásról tanúskodik, amelyet Bartók minden ügyévél kapcsolatban tanúsított, hanem a vidéki zeneélet zenepedagógia megbecsüléséről, a kartársai sorsa iránti meleg emberi érdeklődésről, segítőszándékáról is." Bartók első szegedi szereplésére 1910. november 10-én került sor a XValdbauer-tríó hangversenyének keretében. A szegedi lapok másnapi beszámolói osztatlan lelkesedéssel méltatták Bartók és társai művészetét A Délmagyarország Bartók-trió címmel ezt írja: „Csütörtökön este a szegedi Tisza Szálló dísztermében összegyülekezett a legszebb közönség — az új szezon első hangversenyére. A Bartóktrióval kezdődött a hangversenyszezon. Ma este Bartók ült a fekete zongora mellé, Waldbauer fogta a hegedűt, és Kerpely borult a gordonkájára. És a három művészlélek mintha egy lélekké vált volna —, mintha egy lélek muzsikája suhant volna át a termen, át a szíveken." Szémos későbbi r£Tátt dunk. Részt vett a szegedi színházban 1911. május 13-án rendezett centenáriumi Liszt-ünnepélyen is. A műsor prológusa Juhász Gyula, Liszt Ferenc emlékezete című költeménye volt. „Bartók Béla művészi eseményszámba menő zongorajátéka volt a következő szám — idézzük a Szegedi Híradót. — A kitűnő művész zenekari kísérettel aflta elő Liszt Ferenc egyik zongoraversenyét. Mélyen átérzett művészi játéka és briliáns technikája hatalmas tapsviharra ragadtatták a hálás közönséget." Bartók Béla ráadásként a Román táncokat zongorázta el. Hosszabb szünet után — melyet nyilván a világháború is növelt — 1921-ben jött újra Bartók Szegedre. „Különösen sokat mond — írja Űjfalussy József — az egész ország hangulatáról 1921 novemberi szegedi hangversenyének visszhangja". A hangverseny hírlapi fogadtatását még szaporíthatjuk. A Friss Hírek november 29-1 száma interjút közöl Beszélgetés Bartók Bélával címmel. ,,— Szeged Pozsony után a második magyar vidéki város — mondotta a mester —, ahol önálló szerzői estélyt adtam, és mindenesetre nagyon szép fényt vet a város zenekultúrájára, hogy egy nálunk jórészt még szokatlan és teljesen újszerű művekből összeállított műsorra is teljesen megtelt a terem. Tény, hogy nálunk a közönség ízlésének fejlődésében még jókora utat kell megtennie, hogy a muzsikát önmagáért, a muzsika megnyilvánulásáért szeresse, vagyis, hogy a zenében ne csak azt keresse, ami ismert és úgynevezett ,fülbemászó' melódiákra, táncformákra emlékezteti, hanem megtalálja a szépet, a hangok erejével kifejezett lelki élményeket is. Külföldön, ahol a zeneköltészet egyes iskolái közt megvolt a fokozatos átmenet egész a legújabbakig, ott mindenesetre egyáltalán több megértésre találnak ezek a zeneművek, mint nálunk, ahol a szakadék nagyobb és még nem eléggé áthidalt a régi és az újabb törekvésű iskolák között." Elmondotta még, hogy a Csodálatos mandarin hangszerelésén dolgozik; közelesen műsorra kerül új hegedű-zongora szonátája; januárban elmegy a Kékszakállú és a Fából faragott frankfurti bemutatójára; londoni meghívásának azonban egyelőre nem tesz eleget. A háború utáni ked' vezőtlen politikai viszonyok között, mondotta, egyelőre nem folytathatja népzenegyűjtő munkáját. A következő években megszaporodnak a szegedi hangversenyek. 1923. november 20-án zajlott le a következő. 1925. április 2-án Bartók a Kass — a mai Hungária — dísztermében adott hangversenyt. 1929. áprüis 6-án,. Kecskemét és Makó után, egy nagy turné keretében jön Bartók hangversenyezni városunkba. Kollár Pál a Homokóra április 13-i számában Bartók Béla szegedi koncertjéhez címmel — cikkét Bartók fényképe illusztrálja — rótta föl észrevételeit. Két megállapítással kezdi: Bartók — mutat rá — egyike azoknak a ritka művészeknek, akik nem a nagy zenei vonalakat elemzik apróra, hanem az egyes részleteket fűzik mesteri fantáziával nagyvonalú egységbe. Másik kiindulópontja: Bartók a hagyomány és az újítás egyesítője. A következő hangversenyre csak 1935. március 9-én került sor Szegeden, ugyancsak a Tisza szálló hangversenytermében. Ezúttal Basilides Mária társaságában szerepelt a zeneművész. Ugyanennek az évnek őszén, szeptember 20-án Bartók levelet írt Pálfy József szegedi polgármesternek, és figyelmébe ajánlotta a zeneiskolának KirályKönig Péter nyugállományba vonulásával megüresedett Igazgatói posztjára Vásárhelyi Zoltánt. „Szeretném erősen hangsúlyozni — írta —, hogy ez a levelem nem a szokásos pro forma ajánló levelek közé tartozik! Szeged zeneéletének jövőjéről van szó..." A helyi zenetörténet kutatói mérjék majd föl, mit vesztett Szeged, hogy Bartók ajánlását nem fogadták meg! Két év múlva, ffi, fiX közreműködött a szegedi filharmonikusoknak a Belvárosi — ma Szabadság — moziban tartott matinéján: Rapszódia zongorára és zenekarra című művének zongorarészét adta elő. Az alkotó zeneművész ezzel el is búcsúzott a szegedi közönségtől. Amikor ugyanis két év múlva, 1939. október 27-én utolsó szegedi hangversenyére sor kerül, saját műveit nem játssza. A Tisza szálló hangversenytermében ő és 7.athureczky Ede Beethoven szellemének áldozik: szonátáit mutatják be. Ez lett Bartók utolsó találkozása a szegediekkel. Hallgatói még nem sejtették, hogy ő már ekkor el akarta hagyni a földet, ahol nem tudott szabadon lélegezni. Érdekes, hogy Budapest és Pozsony után — mindkét helyen lakása volt — ebben a magyar városban fordult meg legtöbbször: vendégszerepelni itt járt leggyakrabban. Részletek Bartók és Szeged cfmű tanulmányából. (Tiszatáj, 1965. szept.) Több évszázados gyakorlat szerint minden rangos zeneszerző vagy előadóművész pedagógiai munkásságot is kifejt. Az ese-, tek többségében a tanítás a kenyérkereső foglalkozás; a kompozíciókért vagy a hangversenyzésért járó honorárium inkább kiegészítő jövedelem amely — hírnév szerint — az egyiknél csillagászati összegekre rúg. a másiknál csak szerény dotáció. A középkori és a reneszánsz mesterektől napjainkig a neves komponisták — minden egyéb szempontot félretéve — elsősorban azért tanítottak, hogy a maguk tudását, szorosabb értelemben stílusismeretét, zeneszerzési gyakorlatát továbbadják. Ugyanez érvényes az előadóművészek zömére is. Ebbe a sorba tartozik Bartók Béla is. Pályakezdését és későbbi pedagógiai munkásságát sok tekintetben meghatározta, hogy a múlt század utolsó éveiben. Pozsonyban barátságot kötött a nála négy évvel idősebb, de mór külföldön is elismert Dohnányi Ernővel aki rábeszélte: eredeti tervétől eltérően ne Bécsben, hanem a budapesti zeneakadémián kezdje meg tanulmányait. Igy kerül Bartók a fővárosba és párhuzamosan tanul zeneszerzést és zongorát. Az előbbit Koessler Jánosnál, az utóbbit Thomán Istvánnál. Három évre rá, hogy tanulmányait lezárja, s bemutatásra kerül Kossuthszimfóniája (1903), majd a zenekarra és zongorára írt Rapszódiája (1904) huszonhat éves korában meghívják a Zeneakadémia zongoratanárának. Sokak számára érthetetlen, hogy Bartók — noha ünnepelt pianinista volt — miért nem zeneszerzést tanított? S mi a magyarázata annak, hogy a későbbi években, mint világszerte elismert komponista is megmarad a zongoratanításnál? A különböző feltevések között az a leghitelesebb, hogy Bartók minden szerénysége mellett érezte egyéniségének súlyát, intenzitását. s a maga hangját, zenei világnézetét közvetve sem akarta növendékeire erőltetni. Innen ered. hogy mint zongoratanár sem szerette, ha műveit hozták órára. Bartókot, a zongorapedagógust minden egybehangzó vélemény alapján elsősorban a lelkiismeretesség jellemezte. Gondosan elmagyarázta növendékeinek a darabok formai felépítését, akkordfordulatait, pedig nem szívesen teoretizált. mert tudta, a művek formai és harmóniai ismerete még nem jelent művészi interpretációt. Az órákon rendszeresen előjátszott, minden darabot szorgalmasan megtanult Bartók több mint egy évtizede tanít, művei külföldet is bejárják. amikor döntő fordulat következik a magyar zenei életben: 1919-ben. a Tanácsköztársaság idején, gyermekkori barátját, Dohnányit bízzák meg a Zeneakadémia igazgatásával. Kodály „aligazgató" lesz. s ő!c hárman alkotják a zenei direktóriumot. A gyönyörűen kidolgozott. nagyszabású reform-tervekből kevés valósul meg, mert a Tanácsköztársaság leverése után Dohnányit és Kodályt átmenetileg menesztik, és Hubay Jenő veszi át az Intézel vezetését. Világhírű hegedűművész (Lisztet még személvesen ismerte). sokoldalú muzsikus, de valami marad; szemlélet meggátolja abban, hogy Bartók és Kodály modern zenéjét, s ezzel együtt korszerű pedagógiai reformjait. magáévá tegye. Huszonhárom évvel Idősebb Bartóknál. és forradalmi gondolataitól idegenkedik. Kisebb megszakításokkal mintegy negyed évszázadon át tanított Bartók a Zeneakadémián, de pedagógiai munkásságát inkább kötelezettségnek, mint belső kötelességnek tekintette. Nagynevű zongoristákat azért nem nevelhetett. mert a legtehetségesebbek Dohnányi világhírű művészképzőjébe kerültek — Fischer Annitól Anda Gézáig — Bartóknak szerényebb képességű növenaekekkel kellett beérnie. Súlyos tévedés lenne Bartók pedagógiai tevékenységét a ..lelkiismeretes" zongoraórákon lemérni. Az ő korszakalkotó nevelő munkássága a tanuló Ifjúság számára írt müvekben él. Bartók nevelő munkásságához tartoznak kiadványai is, amelyek közül a legjelentősebbek: Notenbüchleln für Anna Magdaléna (13 darabot tartalmaz), a gondosan kiválogatott és összeáll (tott Couprin- és D. Scarlattikötetek. Bartók nemcsak zongoratudásával tanított hanem egész egyéniségével. lelkiismeretével kultúrájával. morális világnézetével. folklór-kutatásaival. És mindenek előtt: életművével Veress Miklós MIKROKOZMOSZ aki anyaggá bontja a szemet annak kevés minden könyörülét négy fallá omlik háza házzá omlik hazája aki az égbe csillagot haji! a hangok vérzik fel az ujjait húsa kivlrít mint a mályva semmivé nyílik koponyája n. hegyből szikla magadat kézbe sziklából kavtcg veszed magad is és belátod hogy minden csak egész a teremtésből elveszett a rész az egysejtű mely oszlik esztelen esszenciális történelem törvénye már szinte emberi társát táplálékul elnyeli szaporodik nyúlik ráng zabál míg értelmére végül rátalál világ lesz s mert nem r' szétroncsolja tüdődet — IIL kinek Igazság az ember nem töltözlk félelemmel hazát néni csarél a vándor csak elindul a hazából óceános áradatban szól a hangja szakadatlan hangok hullnak homlokára dübörögve mint a sárga göröngyök a koporsóra IV. a szarvas tiszta forrásból Iszik ágrezzenéssé holddá változik boldog iramát őrzi tavaszig agancsa közt a mindenség lakik forrás alatt vadászok meglesik csahos kutyákkal körülveszik patanyomát riadtra üldözik bokrok közé hiába rejtezik a szarvas mégis forrásból iszik riadt futását őrzi tavaszig árnyéka nöl és hogyha üldözik patakká csönddé holddá változik V. azt hiszed céltalan meghal a dal a hang és nyugtot igy talál számodra nincs halál csak lét van és anyag energia a nap igy minden egyszerű magad vagy mint a fű VL aki anyaggá bontja a szemet annak nem jar könyörülét szemén hiába csillog pénzdarab amikor végül egyedül marad mögébe áll minden való dolog a jézusok máriák és jászolok s az űr körötte olyan emberi hogy szenvedését újratermeli