Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

6 / VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 73. 5 Fock Jenő fogaűta A. H. Boermát Szerdán a Hotel Duna In­tercontinentalban G. de Oteyza spanyol mezőgazda­sagi államtitkár elnökletével folytattu tanácskozását a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) VII* európai reigonális kon­ferenciája. A munkaülésen ott volt A. H. Boerma, a FAO vezérigazgatója is. A küldöttek az európai mezőgazdaság középtávú fejlesztési tervét, a világélel­mezési program munkáját és a szervezet munkájával kap­csolatos különféle kérdéseket vitatták meg. Nagy érdeklő­dés kísérte F. Aqulnónak, a vilégélemezési program igazgatójának előadását. A konferencián felszólalt Kazareczkl Kálmán minisz­terhelyettes, a FAO magyar­nemzet! bizottságának elnö­ke. Magyarország további tá­mogatásáról biztosította a világélelmezési programot. Elmondotta, hogy a kormány határozata alapján az ország további élemiszereket ajánl fel a program javára. Egy másik napirendi ponthoz kapcsolódóan támogatta azt a javaslatot, amely szerint a FAO európai központját Genfből Rómába kellene át­helyezni. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta A. H. Boermát, a FAO vezérigaz­gatóját. A megbeszélésen Je­len volt dr. Dlmény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és Ka^a­reczky Kálmán miniszterhe­lyettes, a FAO magyar­nemzeti bizottságának elnö­ke. Somogyi Károlyné felvétele lí AD AMROI Nem acIla meB az elsőbbséget IVMIAMI l»VL tegnap kora délelőtt a Római körút és a József Attila sugárút találkozásában Görbe Sán­dor (maroslelei lakos) Nysa kis teherkocsijával a József Attila sugárúton közlekedő Dékány Ernő hódmezővásárhe­lyi lakos altal vezetett Moszkvics furgonnak. A baleset következtében Dékány Ernő megsérült. az anyagi kár mintegy 10 ezer forint. Kétszerannyi magyar színmű születik Színházművészetünk más művészeti ágakkal együtt je­l lentős produkciókkal gazda­gította művészeti életünket a két pártkongresszus kö­zötti időszakban. A színhá­zak évente átlagosan 225 be­mutatót tartottak: így a be­mutatók száma négy év alatt 989 volt. Ebből régi magyar próza 62, új magyar mű 230, zenés hazai színpadi alkotás pedig 2QB volt. A bemutató­kon 5(1 százalékban magyar írók alkotásait láthatta a közönség. 1988-ban 28 új magyar dráma szerepelt a színházak műsorán, 1909-ben már 44. Az utóbbi négy év­ben bemutatott 185 eredeti magyar drámából 96-ot vi­déken játszottak először. A két kongresszus között eltelt négy év sorain bővül­tek a nyári szabadtéri fóru­mok: egyebek között a Szentendrei Theatrummal és a Gyulai Várjátékokknl Köztük a szegedi játékok, valamint a fővárosi szabad­téri színpadok produkciói nemzetközileg ls egyre jelen­tősebbek. A magyar színházi társu­latok 1968. és 1960. között 33 alkalommal szerepeltek szo­cialista, 18 alkalommal pedlR kapitalista országokban. A négy év alatt 61 magyar drá­mát mutattak be külföldön. A színházi előadások láto­gatóinak száma kis mére­tekben ugyan, de folyamato­san csökkent: az 1968-os 5,1 millióval szemben 1969-ben 4,8 millió volt. Ugyanakkor 9 ezerrel növekedett a bér.­lettulajdonosok szama: 1969­ben a budapesti színházak 53 ezer, a vidéklek pedig csaknem 100 ezer bérlőt tar­tottak nyilván. Figyelemre méltó a fiata­lok színházlátogatásának alakulása is: 1060-ben 2736 Ifjúsági színlelőadást tartot­tak — egymilliónál több fia­tal néző részvételével, ez 366 előadással továbbá 68 ezer If­jú nézővel jelent többet, mint a IX. kongresszus évé­ben elért eredmények. Szélesebb kapuból T isztelt Kelemen Péter! H"s> . hanyag levélíró vagyok, tekint­sen el tehát a formaságoktól, és bízom benne, nem veszi zokon, ha nyílt papíron válaszolok. Szerkesztőségünk­be levelet irt egyik dolgozatomhoz, a fizikai dolgozok gyermekeinek támogu­tásai'ol kerekített több. közfigyelemre számító mondatot, őszintén, nem szen­vedélytelenül. Kötelezőnek érzem, hogy hasonlóképpen válaszoljak. (Noha gya­nítom, levélváltásunk sem fedezi fel a spanyolviaszt: a témát már sokan sok­felé kimentették.) „Hirdetjük, hogy a mi társadalmunk­ban — li"ja — meRszűnl az egyenlőt­lenség, az előjogok gyakorlása. Az isko­lákban régen eltörölték a kategorizá­lást, mivel indokolt hál ez a visszaka­nyarodns? A jelenlegi értelmiség nagy­részt egyszerű kisemberek, nem kevés mértékben fizikai dolgozók soraiból nőtt kl. joggá], állíthatjuk, hogy tár­sadalmunkhoz hú.'haladó gondoMto^. >i értelmiség gyerekei tanulnak iskolánk­ban. Semmi sem indokolja tehát a megkülönböztetést. Fenyeget a veszély, hogv az arányszámjavítAst szolgálva a nem éppen tehetségesek Jutnak jogta­lan előnyökhöz, a jobbakkal szemben. Mindenki tehetsége és szorgalma alap­ján tanulhasson tovább" — tesz pontot levele végére, melyből a fentiek mel­lett mée Ideidézném: „Van mér ebben az országban elég Irányító, vezető és adminisztrátor, de ki fog. könyörgöm, nálunk végül ls fizikai munkát végez­ni." Felesleges most hosszú nekifutással a múltat elöcltálni. ön Is emlékszik a szárniHzás szerinti beiskolázásokra, mi­kor adminisztrációs eszközökkel pótol­ták a munkás-paraszt szülők gyerekel­nek felkészülési hiányosságait. Ezen túljutottunk. Persze akkor Sem a mun­kás-paraszt fiatalok tan­szemben ágált a józan ész. Inkább azok mellett, akik a kötött létszámkeretek közé tehetségük, ambíciójuk ellenére sem fértek be. Ma — és itt a minőségi különbség — nem az értelmiségi szülők kitűnő fejű. pályáraszánt gyerekeivel szemben teszünk Igaztalan megkülön­hn.rteelést. Azt akarjuk, hogy a fizikai dolgozók flaival-lányaival azonos felté­telek mellett pályázzanak a továbbta­nulás esélyeire. Azt akarjuk — a párt irányelvei azt várják el —, hogy gaz­dasági, szociális és pedagógiai csator­nákon menjünk értilk, segítsük őket megközelítően olyan lehetőségekhez, melyeket az orvos, a pedagógus, az ügvvéd gyereke otthonról kap. Jelenleg még nincs azonos „súlycso­portban" a kétkezi munkás — vagy a kollégiumba, albérletre városba költö­zött gimnazista parasztfiú — és mond­juk, a jó nevú orvosprofesszor középis­kolás gyereke. Az egyik kénytelen be­érni a naprakész iskolai anyag elsajá­tításának kiizzadott délutánjaival, estéi­vel — a másik otthonról segítséget, ta­pasztalatot. eligazítást. intellektuális­szakmai támogatást hoz. Az egyiknek fejében a nagy napi készülés igyekeze­tében meg sem fordulnak olyan dolgok. melyekről a másikat apu felvilágosít­ja. Az iskolás tanulóével;ben felhalmo­zott vékony pluszismeretek az egyetemi felvételiken kövér pontokká érnek, egy-két elhullatott vagy megszerzett pont életutakat határoz meg: kalauzol révbe vagy tanácsol el. A felvételi vizs­gákon már nincs" megkülönböztetés: ott, ahol azonos mércével — és titkosan — bírálnak el teszteket, dolgozatokat, nincs helye a kalkulálgatásnak Ha fi­gyelmesen elolvasta cikkünkben az egyetem rekl őrhelyet lesének nyilatko­zatát, egyértelműen leszögezi, a tehetsé­ges munkás-paraszt fiatalok sorsa nem a felvételiken és nem a vizsgáztatókor, áll vagy bukik — sokkal előbb, sokkal szélesebb szinten. a társadalomban Éppen az a célunk, hogy addigra sike­rüljön nivellálni a pályázókat. A fel­vételi tisztasága, művelődéspolitikánk szelleme követeli, hogy a társadalom tárja szélesebbre a leendő értelmiség kínálat-kapuját: a lelvételi bizottságok elöli egyaránt felkészült pedagógus­gyerek és munkábfiú legyen próbát. Egészseges versenyt hirdetünk tehát Nem akarunk gusztustalan káderpoliti­kát — de azt sem, hogy az egyetemi fel­vételek ügyvédek, tanárok, orvosok, vallnlatigazgatók. főkönyvelők. funk­cionáriusok magánügye: belügye legyen. Igyekszem tárgyilagos maradni: ha el nem felejtenénk. Magyarországon munkas-paraszl hatalom van. Ettől a hatalomtól igazán méltányos, ha nyílt és tiszta versenyt hirdetve nem feled­kezik el legsajátabb fiatalságáról sem. Tisztelt Kelemen Péter! Abban per­sze Igaza lehet, hoRy a tiszta elvek nem szükségszerűen tiszta gyakorlatban valósulnak meg, ..Hogy — idézem — elhangzott nz eavlk tekintélves iskola­igazgató szájából, nem is éppen zárt körben, a statisztfka javítása érdekében gyengébb eredménnyel is felveszik a fi­zikai dolgozók gyermekeit." Optimista vagvok. Kivételek, sajátos értelmezé­sek voltnk Is, lesznek ls — belőlük éppúgy hibás általános konzekvenciá­kat leszűrni, mint észrevétlenül elha­ladni mellettük. De a kivételek ugye­Dár a szabályt is erősítik ... Nikolényt István Kolumbárium épül Szegeden Szépíteni kell a temetőket Talán furcsa dolog nyom- vető dolgokat ma már meg A Belvárosi temető fej­tatásban beszélni a temetők- is követelnek a temetőktől, lesztése mellett a többi ál­ről. Hiszen annyi minden A parkosítást, rendet, tiszta- lapotán ls javítani kell. Ha von fátylat köréjük. A ta- ságot. Az ép kerítéseket, vil- a felmérés elkészül, annak pintat. a kegyelet és az em- lanyvilágítást, szép ravata- alapján rendbe kell hozni lékek. De éppen ezért kell lozót, utakat, melyeken a azokat is. Tisztán és szépen írni róluk, hogy vajon mél- sírokat megközelíthetjük, tartani őket, hogy halotta­tóak-e a szegedi temetők a Enélkül temetőt mér nem ink emlékének, a magunk halottaink iránti kegjíelet- nagyon lehet elképzelni. Va- emberségének kijáró tlszte­hez. A temetőhöz kapcboló- jon Szegeden megvan-e let és kegyelet szimbólu­dó egyéni szemlélet mellett mindez? Bizony, nem min- maivá válhassanak. Hogy a társadalmi szemléletről is denütt. Legalábbis így érzi feladatuk betöltésére a kell beszélni. az ember a város egy-egy ma- szintjén képesek legye­Olvan kérdés ez, melynek temetőjét járva. Más érez- nek. fontosságát már jelezte az ni és más tudni. Éppen Sz f, idei kormányhatározat és a ezért a tanacs megbízta a rendeletek, temetők kezelésevel is fog­Emberek helyei! gépekkel Ügyvitelgépesítési kiállítás és konferencia A Közlekedéstudományi mla programjának keretében Egyesület ma, csütörtökön, megépült az első hazai szá­24-én és pénteken, 25-én mítógép. Sajnos, a nemzet­rendezi meg az első országos közi fejlődéstől elmaradtunk közlekedési szervezési és ugyan, de az elmúlt három tigvvitelgéoesítési konferen- évben még így is sikerült ciát. Ebből az alkalomból a mintegy száz „gondolkodó" rendezőség tegnap, szerdán gépet hasznos munkába állí­a szegedi újságíróklubban tani. Mint ismeretes, a gazda­tnjékoztatta az újságírókat sági bizottság állást foglalt Kmety Antal, a Számítás- az intenzívebb fejlesztés technikai Tájékoztató Iroda mellett, s ennek alapján a igazgatója, rövid beszédben következő ötéves tervben mutatta be a magyarországi újabb gépek százait alkal­számítástechnika fejlődését mázzuk majd, az ötéves terv Amint érdekes bevezető végére hazánkban 500 szá­előadásában elmondotta, ha- mítógép működik majd. Fi­zánkban lényegében 1957— gyeimet érdemel, hogy ebből 5R-ban rakták le a számítás- 350-et a Magyar Elektro­technika alapjait, amikor a nikus Mérőkészülékek Gyá­Magyar Tudományos Akadé- ra készít Franciaországtól minisztériumi Ezek alapján foglalkoznak a lalkozó Városgazdálkodási városi tanács építési osztó- Vállalatot, készítsen egy lyán is a temetők ügyé- összehasonlító felmérést a v<] város sírkertjeiről. Megvan­c-AnajaM „ nQ/n' nak-e mindenhol azok a Szegeden a temetők nagy kö,.ülménvek feitételek. me­resze felekezetek tulajdoné- mindenki jogosan ban van. A Belvárosi teme- . , „ 6 töt tartja fenn a tanács. És vnrn£ú el­lényegében ez felel meg Bár a felmérés még csak egyedül"a mai "igényeknek" készül, a Belvárosi temető Bár gondok itt is akadnak fejlesztésére már megvan­bőven. A város jó néhány nük a tervek. Az egyre ál­más temetőjében korszerűt- talánosabbá váló hamvasz­len a ravatalozó. Így ha tásos temetkezes elterjede­máshol temetkeznek is. sok- sével az urnák elhelyezésé­re szükségessé valt egy uj, az emberi emlékekhez mél­szor igénybe veszik az ot­tani új épületet. ^ . , M , , Mitől is függ tulaldon- tó hely epitese. Mar készen képpen az. hogv megfelelő-e van az új kolumbárium ta­egy temető? Mindenekelőtt nulmányterve, melynek epí­nyilván a korral változó téséhez még a negyedik ot­emberi igényektől. Attól, éves tervben hozzákezde­hogvan tud mindannak meg- nek. A tervek közt szerepel „ . , i i , \o Vi/vo'v o +ainí»tVo7Ó«-felelni, amit elvárnak tő­le. És manapság ez az el várás sok mindenre vonat­az is, hogy a temetkezés: vállalat feladatához méltó, az emberi érzéseket tiszte­kozik. Pontosabban: ez már letben tartó új helyiséget nem is csak elvárás. Alap- kapjon a Belvárosban. Kétezer szobor Elkészült a Marx—Engels emlékmű Fennállása óta 15 év alatt ugyanebből az alkalomból zésére is a Városligetben kétezer szobor hagyta el a kap szobrot Békéscsaba ls. vállalkoztak. Ezt jövőre Űj­budapesti képzőművészeti Előreláthatólag novem- pesten avatják fel, kivitelező és iparvállalat vá- berre állítják fel Budapes- A kivitelező és iparválla­rosligeti műtermeit. Ebből ten a Március 15. téren Tar lat gyakran kap a határokon több mint 200 emlékmű ma István különleges méretű túlról is megrendelést. Tavaly mar az ország kü/.l ereit dí- díszkút ját. Radnóti Miklós például a budapesti szakem­szíti és az elkészült portrék bronz portréját, Varga Imre berek készítették, csehszlo­száma is meghaladja az alkotását Salgótarjánban he- fák felkérésre, a beszterce­500-at. lyezik el, Szönyben pedig bányai emlékművet. Az Idén Most készült el Segesdi Dobi István szobrát leplezik mintegy 20 ezer dollár ér­György Marx—Engels szob- maid le jövőre. Kap felsza- lékben kaptak megrendelést ra, amely a pártközpont badulási emlékművet Duna- olyan országoktól, mint épülete elé kerül, a Jászai újváros, Letenye, a budapes- Franciaország vagy Kanada. Mari térre. A November 7-i ti XV., és XII. kerület pedig A vállalat a közterekre még ünnepségek során avatják szovjet emlékművet. Varga ki,ne™ került alkotásokat a . . „ , „. , . ' „ . ,.... Városligetben kis szabadtéri fel Zalaegerszegen Marton Imre „Partizan mementot" kiállításon tárja a közönség László Lenin szobrát, s tervezett, s ennek kivitele- elé. vásárolt szabadalom alap­ján. Kmety Antal az újság­írók kérdésére válaszolva azt is megemlítette, hogy — csakúgy, mint más orszá­gokban — hazánkban sincs teljesen kihasználva minden működőképes számítógép, s ennek egyik oka, hogy még nem sikerült megtalálni a legcélravezetőbb alkalmazási módszereket. Valamennyi KOST országban, különösen a Szovjetunióban a kérdés megismerésén számos tudós fáradozik, s várható, hogy az elkövetkezendő években a tervgazdálkodáshoz legjob­ban megfelelő elveket is ki­dolgozzák. Az első közlekedési szer­vezési, ügyvitelgépesítési konferenciáról, vnlamint a Szegeden megnyíló ügyvi­telgépesítési kiállításról Elek György, a MÁV szegedi igaz­gatósásának helyettes veze­tője tájékoztatta az újság­írókat. Megtudtuk, hogy a szegedi Horváth Mi hál v ut­cai képtárbqn kiállított, működőképes íróautomat.ák, távírógépek, adatátviteli be­rendezések a kiállítás tar­tama alatt távkapcsolatban .állnak budapesti testvéreik­kel. A rendezők azt kívánják bemutatni a Soemtron. az Orion. Razdan stb. gépek­kel, hogy a mai korszerű és magas követelménvek között az információkat csak ezek­kel a berendezésekkel lehet­séges gvorsnn eljuttatni. A konferencia ma í)-knr öneoi-x1ves keretek Vőrött nvfUlr meg a ^orrnrll T'sza­szálló koncerrteerp ben, majd szakmai előadásokra kerül sor. A Horváth Mihály uicai ügv vitel gépesítést kj. állítás megtekintése díjtalan. M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom