Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

6 / VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 19. A szovjet napjai magyar színházi élet kiemelkedő orosz, illetve szovjet drámák színrevitelével járul hozzá ahhoz a gazdag eseménysorozathoz, amely a szovjet kultúra napjainak őszi művészeti programját jellemzi. Megkezdődtek az előkészületek a vidéki színházakban is. Szolnokon, Pécsett, Miskolcon tájékoztatták az MTI munkatársait a készülő színházi bemutatókról. Több az anyagi segítség A gazdasási reform nemcsak a termelőüzemek életében hozott sok változást, hanem a művelődésügyi intézményeknél is igen-igen érezteti halasát. Mint ahogyan a Művelődésügyi Minisztérium pénzügyi és ellenőrzési főosztálya által kiadott és a főíelüavelgte alatt működő tanácsi Intézmények taval.vl gazdálkodási eredményéről 6zóló beszámoló is megállapítta. az oktatási Intézmények anvagi. főleg taneszközellátottsága Javult. Tapasztalható ez a szegedi iárás általános iskoláiban is. Két esztendővel ezelőtt 542 ezer forintot költöttek Iskolai felszerelésekre, berendezésekre tavaly már 861 ezer forintot. Az. idén tovább növekedett ez. az összeg, meghaladja az 1 millió 250 ezer forintot. Nemcsak azt Jelenti ez. hogy az. általános iskolákat korszerű eszközökkel, elsősorban audió-vizuálís eszközökkel látiák el. hanem más berendezéseket is vehetnek. Így például tavalv a régi. egészségtelen tantermi padok helyett 936 új. csővázas padot vásároltak. Az idén 1103-at vesznek, illetve cserélnek ki. A szegedi iárás általános iskoláiban valamennyi tanuló életkorának megfelelő méretű tantermi padban tanulhat. Tízezrek — nyolc általános nélkül Ha valakitől megkérdeznék, hogy szerinte egy olyan gyárrendszerben, mint a Szegedi Kender fonó- és Szövőipari Vállalaté, hány olyan munkás van, aki nem végezte el az általános iskolát, bizonyára az lenne a válasz, hogy egy-kétszáz — a listákon szereplő a kétezerből. Semmiképp sem több! Sajnos, ki kellene ábrándítani ezt az elképzelt „saccolót"! Az említett vállalatnál ugyanis épp 750-en rázhatják a fejüket, ha a nyolc általános befejezése kerül szóba. A kisebb falura való embertömeg a létszám egészének 37 (!) százalékát teszi kl. Egy furcsa, de kedvezőnek semmiképp sem nevezhető véletlen jóvoltából éppen ilyen arányban vannak a ruhagyár négy, öt, hat, hét osztállyal munkába járó aszszonyai, leányai is: a 2090 dolgozóból 780 — 37 százalék — nem járta végig a legelemibb oktatási rendszer mindenki számára kötelező grádicsait. A falemezgyár? Itt az 1300—1400 emberből 400nak — a változó létszám körülbelül 30 százalékénak — kellene folytatnia-befejeznie általános iskolai tanulmányait. A Dél-magyarországi Építőipari Vállalat? Erről a hatalmas üzemkomplexusról ineg egyszerűen nincs is ilyen „mit végzett ?"-statisztika. A hozzáértők legfeljebb csak találgathatják, hogy az iskolából Idő előtt kimaradók micsoda tömege lapátolhatja Itt a homokot, hordhatja a maltert... Egyre kevesebb /e/entkezö Az elszomorító arányszámokat nem ok néLkül emlegetjük. Mint korábban már beszámoltunk róla, a dolgozók szegedi általános iskolájának vezetői ezekben a napokban várják a szükséges bizonyítványok nélkül élők tömeges jelentkezését, akik aztán majd október 1től láthatnak hozzá a tankönyvek. füzetek kései forgatásához. Sajnos, a korábbi években egyre kevesebb jelentkező akadt. Az 1963—64-es tanévben még 766 szeeedi lakos tartotta kötelességének. hogy újra tanul ion: az 1968—69-es Isknlaesziendőben viszont csak 282-en (!) ültek be a padokba. Hát még az a csökkenés, amely a valóban végzettek létszámánál tapasztalható! Az előbb mondott tanévben 349en vihették haza a nyolcadikos bizonyítványt; az utóbb említettben pedig ezek száma 11-re csökkent. (Zárójelben is restellkedve lehet csak megemlíteni, hogv az elsőként szóba hozott kenderfonóban az idei bizonyítványosztáskor 4, azaz négy munkás szoríthatott kezet agykori tanáraival.) Anyagi érdek nélkül Nem akarnak tanulni az emberek! — sóhajtja sok gyár- és üzemvezető, panaszolja a „fél végzettségűek" sorsáért felelősséget érző pedagógus. De miért nem akarnak? Némi utánagondolással több visszatartó ok is kiszemezhető. Az egyik: semmiféle anyagi érdekeltség nem fűz a hiányzó osztályok elvégzéséhez. Akár' tanul valaki, akár nem, ugyanazt a fizetést, prémiumot kapja. A másik: egyre kevésbé vonz a nyolc általánoshoz kötött szakmunkásvizsga ls, hiszen — a példa ezernyi rá — a segédmunkások jobban keresnek, mint a bizonyítvánnyal bíró társaik. A harmadik: nagy a munkaerő-vándorlás. Igen sokan vannak olyan állást változtatók is, akik „itt" ugyan elkezdték, de „amott" már nem folytatják az irkák töltögetését. A negyedik: az elmúlt évtized alatt sok lakásban kivilágosodott a televízió, amelynek vibráló fénye minden tankönyvnél vonzóbbnak bizonyul. És így tovább, és így tovább! Megemlíthető még a gazdasági kérdések előtérbe kerülése, „amelyek legyében" egy tanulni kívánkozó kedvéért mind nehezebben bontják meg a brigádok munkarendjét; s felhozható az is, hogy követendő példájukkal ma mér nem buzdíthatnak. tanulásra a gyárés üzemvezetők, hiszen a szükséges papírokat ők már jó ideje, még a tudáspótlás hőskorában megszerezték. Üzem/ osztályok Aligha kell bizonygatni ezek után, hogy milyen nehéz a felnőttiskolások toborzóinak helyzete, de éppígy azt sem, hogy — „érdekhiány" ide, munkaerővándorlás oda! — csak nem szabad elhalkulni a tanulásra hívó szónak. S ez a szó nem is halkul el. Sőt, újabban — a pedagógusok táborából — nagyon is felerősödött! A Mohamed és a hegy jól ismert analógiájára már kihelyezett üzemi osztályokat is szerveznek, s ha kell, az oktatás rendjét a műszakkezdethez, a műszak véghez. Igazítják. Mindezek a jószándékú fogások azonban csak akkor lehetnek igazán hatásosak — és akkor szolgálhatják a kongresszusi irányelvekben az általános kulturális színvonal emeléseként megfogalmazott feladatot — ha első számú segítőtársként kellő támogatást nyújtanak maguk az üzemek. Ha Ilyen és olyan felelőseik nemcsak tudomásul veszik, vagy felpanaszolják az iskolázatlanság szomorú állapotát, de vállalják az agitátor hírverő szerepét is. Akácz László Fehér pulykák Somogyi Károiyne teltétel* Szebb a páva, mint a pulyka — tartja a mondás Igaz, pulykája valogatja. A sándorfalvi Üj Élet Tsz fehér ..madarai" Igazan párjukat ritkítják. Fehérbe valamennyien, mintha mennyegzőre készülődnének. Pedtg hát pulyxáéknál mégiscsak furcsa lenne a lakodalom. A mindenevő közönség Népszerűtlen embernek műen jó program illúzió. A A rendelkezés nem tett emszemeltem ki Mentes József mal közönség mindenevő és lítést az énekesekről, ennek füzeneŰréSZt tSSUSSZ válo8atóS- Mésében az igé- el,enére az igaz8at0 kigazminden elejtett szavára, abba nyesség és igénytelenség oly dálkodta, hogy az operisták a kellemetlen helyzetbe hoz- rapszodikusan keveredik, havi Illetményét ls emelhesva, hogy mondja el vélemé- ho«y szakember legyen a tal- se. nyét a színház társulatfej- Pán, aki kiismeri. — Hiinyzik-e Szegeden az lesztéséről, műsorpolitikájá- — Milyen tapasztalatokat önálló balett? ról. Általában a „kényes" hozottá tavaly bevezetett új _ Ha lnnen közelítjük, a \ zöföTtvaf Ferencről'—meg dolgokról", melyekről mos- rendszerű tájolás? válaszom: igen. A balettnek I említve benne hat évtizedes Oltvai Ferenc munkássága A szegedi levéltár tudós Igazgatójának, Oltvai Ferencnek munkásságát ismerteti a Somogyi-könyvtár kiadványai sorozat 12., most megjelent kötete. A kis füzet összeállítója. Pernekl j Mihály rövid életrajzot köI tanában sokan és sokat be- — A körzetesítés előrelé- van közönsége, elég utalni a 'szélnek a városban. Mond- pés. Sajnos az árvíz miatt a korábbi előadások telt hájon véleményt mér most, megyében nem teljesíthettük zaira, a pécslek tavalyi venévadkezdés előtt a belső maradéktalanul a tervet. De dégszerepléseire. Más > kérember: a párttitkár. Mentes Szombathelyen például már dés, hogy a szegedi közönJózsef, a színművész, sza- éreztük a reform előnyeit, ség igényli-e oly mértékben, badkozott. Mentes József Nagy propagandával készí- mint amennyit túlzott erőfe(talán nem haragszik ideírt tették elő egyhetes vendég- szítésekkel áldoznunk kelleblzalmaskodásomért;) a ba- játékunkat, még az aszfaltra ne rá. A szabadtéri játékorátom, őszintén beszélt. ls ráfestették. Tudtak ró- kon általában van balett A lünk, vártak bennünket, si- Szegeden, elvileg a főévadkerünk volt. ban is hozhatunk vendég— A zenészigazgatót pró- társulatot. Érzésem szerint zaigazgató váltotta Szege- színházunk pillanatnyi állarégiekből. Az igazgató ta- ^ am{m SQkan az opera potában az önálló balett luvaly hozzákezdett, idén be- vissianoritisit fiitették, xus. Nem véletlen, hogy Mafejezte a társulat gyökeres Igazuk volt? gyarországon csak Pécsett átalakítását. _ Semm( egetre gem tudott gyökeret verni. — Szivem szerint nenéz, > _ végül mire készül Meneszem szerint tatán szük- ^g^ÍkózoU • ^művész? ségszerű. Az elv támadha- a Prozal részleg fe'z™oU _ Karakterszerepre Az tatlan: rendbe kellett hozni fz °Pe™ mflé" CsaK e*yet- évadnyitó premieren Ját„ x: . , . „A-züt len példa: tavasszal min sz- ' , , , ... ' a szegedi színház szénáját. _ * „ szom a Párizs bolondjában. — Egyike azon keveséknek, akik megmaradtak a Azok a színészek, akik mér nincsenek köztünk, népszerűek voltak, a közönség szerette őket - csak utóbb már otthonról, s nem jött a színházba. Elbillent a színház és a közönség egyensúlya, mienk érte a felelősség. Külön el kellett mennünk az egyetemistákért, főiskolásokért, a leendő fiatal értelmiségért. Tavalyi műsorunkat kísérletinek szántuk, hogy megkeressük a publikumot. Az idei ennek folytatásaként be akarjuk szoktatni a színházba. Amivel viszont vitatkoznék: jelenlegi kínálatunk zömmel a 40—50 évesek igényeire figyel. Nem érzem benne a fiatalok beszoktatásának következetességét. Bár tévednék! Mellesleg hozzátehetem, ma színházat esi nálnl reménytelenül nehéz Az elvárások annyira kényesek, cizelláltak, annyiféle közönség szájízének kell megfelelni, twgy az egyertelteri rendelkezés született a vidéken játszó prózai színészek fizetésének emeléséről. Kts szerepet: A kisöreget. N. I. életútjának főbb állomásait —, majd az egymást követő évek szerint a cikkek, tanulmányok adatai következnek 1970-nel bezárólag öszszesen 202 írást szignált Oltvai Ferenc — köztük számos olyat, amelyet lapunk, a Délmagyarország közölt, így a legutoljára listára vett írás is hasábjainkon jelent meg: ez év Júliusának 29. napján „Iratok tonnái" címmel. A szegedi levéltár vezetőjének legfőbb munkája ugyancsak nemrég jelent meg. Ez a sok év kutatását összegző kiadvány a „Szeged múltja írott emlékekben" című kötet, amely, joggal mondhatni, országos érdeklődést keltett. Oltvai Ferencnek — 60. születésnapja alkalmából — ezúton ls gratulálunk, s biztatjuk további eredményes munkálkodásra. A. L. csoportok Budapesten rendezi szeptember 21-én választmányi ülését a Magyar Eszperantó Szövetség. Szeged és Csongrád megve eszperantistát a 6. számú területi bizottság irányításával működnek. Az úi bizottság vezetőségét a közelmúltban választották meg. A csoportok ma már aktív szervezeti életet Romlott baromfit árult A feljelentés a II. kerületi jellemzi a mintákat: elszítanács szabálysértési előadó- neződött, szaga: savanyú, a jához a Megyei Élelmiszer- fülledt, állott húsra je'llemellenőrző és Vegyvizsgáló ző, undort keltő, emberi Intézettől érkezett, a 31. táplálkozásra alkalmatlan, számú ÉLIKER-áruda üzlet- Papp Kálmán ellen már vezetője, Papp Kálmán el- indult egyszer eljárás élelmilen. szer minőségének megronPapp Kálmán Szeged, lása miatt. Úgy Játsz'> ?•» Csongrádi sugárút 82. szám még nem vol! elég komoiy alatti lakos, mint azt az figyelmeztetés. M"st a vá1970. augusztus 15-i ellen- sárlók megkárosítás? miatt őrzés megállapította, romlott vonták ismét felelősségre, és mélyhűtött csirkelábat, pe- romlott áruk forgalomba hóélnek. rendszeres klubesteket! csenyekácsét, komplett ka- zataia miatt .3 ezer forint csaaprólékot hozott forga- .... lomba. A vegyvizsgálat ered- Pénzbírságra bunlették A menyeképpen kiderült, hogy bírság kiszabásánál Eigyea baromfi a helytelen táró- lembe vették azt i hogy lás következtében romlás- a 24 5 kiió romloft baPomfi nak indult, jellemző tulaj- ... donsagát elveszítette. A P,adísa su,vosan veszélyezvizsgálati bizonylat többek tette a vásárlók egészséget közt a következő szavakkal is. rendeznek, taglétszámuk egyre gyarapszik. A területi bizottság két szeeedi eszperantistát. dr. Dóró Gábor orvost és Kázsmér Zoltánnét. a szegedi Zamenhof kör elnökét iutalomüdülésre küldte a Balaton melletti-eszperantó szemináriumra.